"Adatoltam bőséggel török-tatár nyelvekből. Nem hitkérdés."
Hihetetlen vagy néha...
Ezek a vezérek,akik Anonymus szerint is "fejedelmi személyek" nem fognak "közönséges nevet"választani utódaiknak.
Olyan nevet fognak kapni,amely utal a tisztségükre,méghozzá a törzsszövetségi tisztségükre,vagy a gazdagságukat, nagyra hivatottságukat fejezik ki.
Visszatérve Bulcsúra,a neve Pais Dezső szerint a türk bulga =kever igéből származik.A méltósága pedig a karcha pedig a türk qar=kever igéből származik.
De vajon mi volt a karcha feladata? Szent László korában is volt egy hasonló nevű hivatal, „Sarcha” néven emlitik, és a feladata a vérbosszúk megakadályozása volt. Ma talán békebíróként emlegetnénk.
Valószinű az ezzel járó szerződéseket is ő előtte kötötték, és mivel a családokból megölt helyet a másik – a gyilkos- családja követelt pótlást ezt vérszerződéssel kötötték. Egy borral teli edénybe néhány csepp vért elkevert a békebíró, és miközben hagyományos átokformulát elmondta, megitatta azt a szerződőkkel. A Vérbulcsu jelentése pedig: vérkeverő.
Miért nem hívták Horkának? Mert az már foglalt volt, és a bőknél nem volt szokás ugyanazon név adása két embernek! Az ismert vezetők nevei között csak egy ismétlődik, a Gyula!
"Az árpa szó ótörök eredetű a magyarban ... Másik jelentése ’szembetegség’ – ez a jelentés valószínűleg alaki hasonlóságon alapuló jelentésátvitel eredménye, hisz a szemhéjon képződő duzzanat alakja hasonlít egy árpaszemhez."
Képes Géza:"Árpád nevének első tagja ár azt jelenti=férfi,hős:második tagja,az iráni pád jelentése1.védelmező,őrző,2.állhatatos,szilárd.kemény,3.trón,hatalom,vagyon.
A név jelentése tehát.:Védelmező hős vagy A trón őre vagy Sokbíró hős.
Ebből bármelyik lehetett az Árpád jelentése,de tuti nem árpácska vagy szembetegség.
Muszlim források szerint 750 körül jelen volt a Kaukázusban egy sāwurdīya nevű nép
780 után a valóságban. a korai dátumot azért nyomták, mert hosszabb vándorlással számoltak az urál és a km között, és ebbe nem illett bele a késői időpont.
Muszlim források szerint 750 körül jelen volt a Kaukázusban egy sāwurdīya nevű nép, örmény forrásokban pedig 850 körül megjelenik a sevordik’ nép. Róna-Tas András rámutat egy Kairóban előkerült héber levélre. Ez az ún. „kijevi levél” említ egy Szimszon Jehudah nevű embert, akit szavartinak nevez a levél.
"Az árpa szó ótörök eredetű a magyarban ... Másik jelentése ’szembetegség’ – ez a jelentés valószínűleg alaki hasonlóságon alapuló jelentésátvitel eredménye, hisz a szemhéjon képződő duzzanat alakja hasonlít egy árpaszemhez."
Elképzelhető, hogy Bulcsú egy adóztató csor volt, akit a többi török csor-tól az különböztetett meg, hogy az idegen hatalmak megadóztatása volt a feladata (harkbad, vagyis adónagy).
* The Savaran were the royal cavalry force of the Sassanian dynasty and the core of the Persian army in that time. They were the direct forerunners of the famous knights of the Middle Ages (vö. ulufedzsi szüvári)
Minden történész szerint a magyarok támadtak,tehát tudták hol a német had.
Ami meglepő,hogy nem a magyar taktikát alkalmazták,hanem valami két oldalról támadták a németeket.
Így szó sem volt arról,hogy lesre vigyék az ellenséget,mert csak úgy tudták volna a lesbe csalni ha az elővédet támadják.(bár ha igaz az,hogy a föld gömbölyű,előbb-utóbb a lesben álló fősereghez csalhatták volna az üldözőiket).
Nem.
A táborban azért robbant ki a harc,mert az elárult vezéreket a táborba kísérő katonák harcoltak.A "fősereg"pedig nem tudta,hogy ezt majd később csatának hazudják.Ők vonultak vissza és ezekről gondolták az Ágostaiak,hogy nem került sor csatára.Majd ez a "fősereg"próbálta meg 11-12.kiszabadítani a vezéreket.
(Szerintem Lehelt kitudták menteni még a táborból,de ló nélkül csak a folyón tudott menekülni,célja nyilván a Regensburgnál a túszokat(kezeseket)őrző seregrész volt de elfogta a másik köpönyegforgató).
A meglepetés csak részben lehetett oda,mivel a német sereg tartózkodási helyét a magyar fürkészők nem tudhatták pontosan felderíteni.
Ottó végig rejtett pozícióba lehetett és várta az alkalmas pillanatot,hogy lesből teljes erővel lecsapjon. Szerintem a Négyesi Lajos csatarekonstrukciója,mely szerint a magyarok délután felderítik a közeledő Ottó seregét,majd a tábort hajnalban egy csalogató osztagnak kellene megtámadnia,akik már este elfoglalják állásaikat,ennek ellenére éjszaka a teljes német sereg kereket old előlük, véleményem szerint teljes képtelenség. Majd megtámadják a tábort és szétverik a két utolsónak menetelő légiók akik az erdőbe tartanak a menetoszlop végén. Ezután a magyar csapatparancsnokok komótosan jelentik,hogy elfoglalták a tábort,arról megfeledkeznek referálni,hogy az ellenség nagy része az erdőben van és csak kis részét verték szét. A magyarok meg visszavonulnak a táboruk felé,semmitől sem tartva. Ennyire nem lehettek kezdők.
Kora legnagyobb hadvezére volt.Hibázott,mert megbízott a németekben,csehekben.
Nem indított volna hadjáratot juliusban,megvárja a következő év elejét és úgy elveri Ottót,csehestül,mint részeg kazár a lovát.
Aztán a meglepetés,amit azzal szereztek,hogy nehezen járható terepen közeledett a német sereg,oda lett,mert risinesburgi Berchtold jelentette Bulcsúnak,Ottó érkezését.
Igen az elárult és elfogott vezérek kiszabadítására a katonaságunk vállalhatta a kézitusát.Rengeteg németet,csehet megöltek.
És ezt a szabadítási akciót hazudják a németek csatának.
Kézai leírása,hogy lenyilaztuk Regensburgnál a foglyokat meglepő annak tükrében,hogy Schröfl szerint„Amilyen vadak és vitézek a magyarok a csatában, éppoly
emberségesek és jószívûek foglyaikkal szemben. A németek el- lenben foglyaikat felakasztják, vagy megcsonkítják”. „A magyarok mutatták meg Európának, hogy milyen az igazi vendégszeretet”
Ezzel szemben felhoz olyan eseteket, amikor német fõurak barátság színlelésével ellenségeiket ven- dégségbe csalták és ott megmérgezték, vagy lemészárolták.
Bulcsú tehetséges ember lehetett. Szerintem itt hibázott. Azt hitte,hogy céljai elérésére elég lesz a megfélemlítés. Másrészt úgy gondolhatta,hogy egy rövid hadjáratban megtörheti Ottó ellenállását. Nem sokra tarthatta a német sereg harcértékét. Tény,hogy az Ottó féle haderő tartott a lovasíjászoktól, mivel a szász krónika szerint kerülte a nyílt terepet és nehezen járható tájon vezette a katonáit,hogy a magyarok zaklatásait kivédje. A hadászati kezdeményezés Ottó kezébe került,mert a helyi lakosság mindent tudott,mindent felderített és mindent jelentett.
959-969 közti években. Híres „Modus Ottonis” címû verses történetét, ahol a Lech mezei csata lefolyása is szerepel.És ami érdekes....,hogy az eredeti és Münchenben lévõ kéziratból a
Lech mezei csata részletét szándékosan eltávolították."
Kik voltak ott Augsburgnál??
Ottó az előző évben ellene hadakozó főurakkal és a magyarok.Még a saját szász serege sem,mert az a szlávok ellen készült.
Konrád.(Bulcsú vele szövetségben veri el Brúnót)
Boleslav herceg cseheivel,(Padányi szerint előző évben Bulcsú seregében volt 4000 katonával.)
Eberhard bajor gróf.(Előző évben lázadó.)
Ez a követjáráskor megbeszélt találkozó volt.Bulcsú túl jó hadvezér volt ahhoz,hogy támadjon ilyen későn.Augusztusban már haza fordultak a hadjáraton lévők,nem kiindultak.
Ulmban Ottó találkozott a főurakkal és egyezséget kötött velük.Segítenek tőrbe csalni Bulcsút és visszakapnak minden birtokot.
Volt követjárás 955 tavaszán. Bulcsú megzsarolhatta Ottót.Ugyanis a szász krónika szerint a magyar diplomaták a régi barátságra hivatkoztak,vagyis ez azt a korszakot jelentette amikor Madarász Henrik évi adót fizetett. Ez egy ultimátum volt.A német krónika itt ködösít,ferdít.mert a történések nagy részét elhallgatja,ugyanis mindenki pontosan tudta Ottó udvarában, hogy háború lesz. Ennek ellenére mégis a krónika a történetet úgy közli, hogy Ottó csak a regensburgi futároktól értesült a magyarok támadásáról, nem is számított semmi katonai akcióra. Így maradt volna két hete, hogy a seregét egybe gyűjtse. Szerintem már a követjárás után közvetlenül készültek a háborúra. A csata leírásában véleményem szerint Kézainál lehet az igazság. Aki szerint Ottó titokban érkezett, kikémlelte az egyik seregrészt, a nap harmadik órájában, délelőtt 10 óra körül rárontott és szétverte a csapatot. A szász krónikás egy kicsit átírta a történéseket, egy hatalmas mezei nyílt csatát gyártott, ahol Ottó a támadás vezetője. Konrádot is hősi halállal ajándékozta meg, valójában ott veszthette az életét a zűrzavaros közelharcban. Kézai hitelét az emeli, hogy ír egy másik magyar csapatról,akik miután meghallották társaik sorsát egy erdőbe vetették be magukat. Őket láthatták Augsburg falairól, sietősen átkelni a Lechten, a római kőhídon.
"Regensburg tatarozása is befejezõdött a hosszú ostrom után. Most Henrik ott az úr, aki ugyan beteg, de betegen is keményen ellátja a feladadát. A Bajorországba betört sereg még azt a hibát is elköveti, hogy elõször esakem két hetet elpocsékol Regensburg hiábavaló ostromával, majd néhány ezer embert hátrahagy s ezzel továbbgyengülve indul tovább Füssen felé, ahol Ottó minden öszszeszedhetõ erõvel felvonulva várakozik."
Nos az én olvasatom szerint így történhetett.:
954-ben torolták meg Henrik 951-es támadását Magyarország ellen.
Ebben a 954-es seregben képviselve volt a szemben álló Fajsz fejedelem és Taksony népe is.(Sur besenyő,besenyőket ebben az időben Zolta és Taksony telepített,szerintem nem azzal a feltétellel,hogy azt csinálnak amit akarnak,inkább azzal,hogy azt csinálnak amit most épp Taksony mond)
Ottó nem állt ellen Bulcsúnak az így Konrád seregével szövetségben legyőzte Ottó fivérét,Brúnót.Aztán Ottó koronatartományát dúlta végig,Burgundiát,majd onnan Henrik földjére Veronára rontott,és megsemmisítette a tartomány hadfelszerelését.
955-ben követjárás volt Ottó és Bulcsú között,ajándékozással.
Azt mondják kevés volt az ajándék...szerintem meg épp elegendő,hiszen Bulcsú elindult Németországba az előző évi seregének töredékével.(Szerintem megegyeztek a békefeltételekben és ezt szentesíteni indult el,váltó lovak nélkül,pusztán a saját kíséretével.-Fajszot a trónörökös fia Lél képviselte,Taksonyt pedig Sur)
Miért Regensburg?Mert Bulcsú nem bízott meg a németekben és intő példa volt Kurszán végzete akit a bajorok béketárgyaláson gyilkoltak meg.Henrik is a túszok között lehetett akit ott szedtek a magyarok és ezután elindultak Augsburgba.
A sereg már három napja ott táborozott,unatkoztak a várakozásban és civakodtak a városlakókkal,hisz a "legveszélyesebb"ostrom is azzal ért véget,hogy a németek a kapunál megöltek egy díszes ruhájú,előkelő magyart(lehet Fajsz fiát).
Lehet megtorolták volna a gyilkosságot de akkor beérkezett risinesburgi Berchtold és "elárulta",hogy Ottó közeledik.
Ezután szintén kusza,ellentmondásos a csata leírása.A magyarok soha nem kézitusáztak a páncélos lovagokkal,itt igen.
Bölcs Leó szerint:Hogyha pedig megfutamították ellenfeleiket, minden egyebet félretesznek és kíméletlenül utánuk vetik magukat, másra nem gondolva, mint az üldözésre. Mert nem elégednek meg, miként a rómaiak és a többi nép, ideig-óráig való üldözéssel és zsákmányszerzéssel, hanem mindaddig szorítják, amíg csak teljesen fel nem morzsolják az ellenséget, minden eszközt felhasználva e célból.
De itt a cseheket szétverve,elkezdtek rabolni...hihetetlen.A kor legfegyelmezettebb,legelitteb serege.Írtam alant mi a bajom ezzel a hátba támadásos taktikával.Magyarázzák esővel a nyilazás elmaradását,de...Konrád herceg, mindenek közt a legkiválóbb a csatában, a csata fáradságától szenvedvén, amit a szokatlanul heves napsütés okozott.Aztán ha ömlik az eső és a könnylovasaink bele ragadnak a sárba,akkor a német páncélos lovasok is.Bár valami csoda folytán ránk zuhogott az eső,rájuk tűzött a nap.
Nem,Bulcsút és a vezéreket tőrbe csalták,a sereg ki akarta szabadítani ezért vállalták a kézitusát.Nem egynapos csatáról van szó,hisz 11-12-én is voltak csatározások,holott eddigre már minket vagy elégettek a házakban vagy belefullasztottak a réveknél a kapás parasztok a vízbe.
Regensburgban meggyilkolták a vezéreinket.Kézai leír egy esetet,hogy szintén eme városnál lenyilazták a magyarok a foglyaikat,szerintem megtorlásul a meggyilkoltakért.És ezután az aljasság után,hadjáratról beszélnek a németek.....A mieink meg átveszik.
Amit idéztél az az első augsburgi csata leírása 910-ből. Azt honnan tudod, hogy Regensburgban töltötték az időt? Ottó sereg ott volt, fedezete a Duna vonalát. Pontosan nem tudták, hogy honnan várható a fő támadás. Magyar részről még a száműzött Bertold gróf is be volt szervezne, aki figyelte a Duna vonalát a folyó melletti várából. Ő hozta a hírt a német sereg közeledéséről. Ottó jókora hadászati előnyben volt, mivel a környéket kiválóan ismerő lakosok a magyarok minden lépéséről tájékoztatták őt. Erre bizonyíték, hogy az augsburgi fegyveresek éjjel kiszöktek a német táborba. Vagyis ismerték előre Ottó szándékát, pontosan tudták, hogy hol tartózkodik a német sereg és ismerték a gyors útvonalat ahol biztonságosan célba érnek. Azaz működött a jól megszervezett figyelő és híradólánc. A Képes Krónika szerint Bulcsú óvatlan volt, az említett jelző ebből eredhet.
"Hogy hány évtized alatt faragtak hadra fogható segédcsapatokat a szlávokból ..., arra meg ott a jó példa épp az avarok részéről"
Kézai: "miután a magyarok Pannónia birtokbavételét követően, a népek szokásjogát követve némely foglyokat, akik ellenálltak, lettek légyen pogányok vagy keresztények, meggyilkoltak, a foglyok közül azokat, akik vitézek voltak, magukkal vitték a csatába, s valamelyest magából a zsákmányból is részeltették őket, másokat viszont rabszolgává téve, különböző szolgálatok céljából saját sátraik körül volt szokásuk tartani"
Khotáni čāra, čor, tokhár čor, csuvas t'šura... még a középperzsába is átkerült. Ezzel négy-ötre emelkedett volna a Bulcsúhoz kapcsolható címek száma (rex, kritész, karkhasz, čor, sőt vsz.patrikiosz).
Amikor a nyugati türkök 635 körül átszervezték törzseiket, számukat nyolcról tízre emelték, két szárnyra (5-5) osztva őket, akkor a keleti, azaz balszárny törzseit egy-egy csor vezette, míg a nyugati azaz jobbszárnyat egy-egy erkin.
