Keresés

Részletes keresés

egy mutáns Creative Commons License 2009.03.20 0 0 284

Persze, ez világos dolog :))

1m

Előzmény: Broad Bandi (280)
pint Creative Commons License 2009.03.20 0 0 283
"Így az érintő irányú sebesség és a sugár irányú sebesség eredője a kerületi sebesség."

ez mán döfi. még szerencse, hogy körmozgásnál a sugárirányú sebesség nulla, így aztán most nem nagy hülyeség hozzáadni. csak általában hülyeség.
Előzmény: Gézoo (281)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.20 0 0 282

Túlrövidítettem:

" Miután a gyorsulásvektor is határozott iránnyal bír, így a belölle származtatott

sebességvektor idő szerinti integrálja is határozott iránnyal rendelkező sebességvektortképez.

    Így a sugárirányú gyorsuláshoz, sugárirányú sebesség tartozik. "

 

Helyesen:

 

   Miután a gyorsulásvektor is határozott iránnyal bír, így a belölle idő szerinti integrálással származtatott  sebességvektornak az  idő szerinti integrálja is határozott iránnyal rendelkező, a két pont közötti útszakaszt adja.

 

    Így a sugárirányú gyorsuláshoz, sugárirányú sebesség és sugár irányú elmozdulás, azaz útszakasz tartozik. 

 

Elénézést a kihagyásért.

Előzmény: Gézoo (281)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.20 0 0 281

Szia Kedves Bandi!

 

  Haladjunk sorban..  Két pont közötti mozgás jellemzőit vizsgáljuk az időben.

 

    A két pontnál az elsőből a másodikba halad a mozgás, azaz egyetlen jellemző iránnyal bír. 

    Ha a pontokhoz tartozó távolság idő szerinti differenciájának, a t --> 0  határértékét azaz a differenciálhányadosát képezzük, azaz köznyelven az idő szerintideriváltját, akkormegkapjuk a határozott irányvektorral rendelkező pillanatnyi sebességet.

   Ugyanezen két ponthoz tartozó és ezzel határozott iránnyal rendelkező, pillanatnyi sebességek idő szerinti deriváltját képezzük, akkor megkapjuk a pillanatnyi gyorsulás értékét, amely gyorsulásvektornak határozott iránya a két pont által meghatározott irány.

 

   Ez visszafelé is igaz!  Ha létezik egy gyorsulásvektor,  akkor v(t)=$ da dt függvénnyel megkapjuk azt a sebességvektort, amelynek az idő szerinti deriválásával  kaptuk a gyorsulást.

   Miután a gyorsulásvektor is határozott iránnyal bír, így a belölle származtatott

sebességvektor idő szerinti integrálja is határozott iránnyal rendelkező sebességvektortképez.

    Így a sugárirányú gyorsuláshoz, sugárirányú sebesség tartozik. 

 

     A tévedéseteknekközös alapja akörfrekvenci figyelmen kívűl hagyása, valamint annak a közismert evidenciának a figyelmen kívűl hagyása, mely szerint csak egynemű mennyiségek eredője képezhető.

 

  Így gyorsulás a gyorsulással,   vagy sebesség a sebességgel,  esetleg távolság a távolsággal,  vagy erő az erővel..

    De külön nemű  mint a gyorsulás és pl. a leves íze,  mennyiségek eredője nem képezhető.

 

  Így az érintő irányú sebesség és a sugár irányú sebesség eredője a kerületi sebesség.

   Vagy ha gyorsulásokkal akarjuk leírni, akkor az érintő  és a sugár irányú gyorsulások eredője a kreületi irányú gyorsulás.

 

  

 

   

Előzmény: Broad Bandi (280)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.20 0 0 280

Kedves egy mutáns!

 

A Gézoo féle körítéstől eltekintve a gyorsulásvektor tényleg lehet merőleges a sebességvektorra (mint annak idő szerinti differenciálja). Folyamatosan ilyen helyzet fordul elő például az egyenletes körmozgásnál. A sebességvektor érintőleges a körpályához (állandó nagyságú), míg a gyorsulásvektor (a centripetális gyorsító erő irányával egyezően) mindíg a kör forgásközéppontja felé mutat, azaz sugárirányú. Márpedig a sugár mindíg merőleges az 'érintési pontjához' húzott érintőre. qed.

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: egy mutáns (276)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.19 0 0 279

Kedves Gézoo!

 

1. 'Azindex' már megint zanzásított. Tömörített mondataim 'elküldött' változata (mellyel ebben a formában már nem biztos, hogy egyetértesz, hisz elgondolkodtató kritikának is szántam. Ha mégis egyetértesz, felszállt a füst.)

 

Utolsó mondatod alanya akár te is lehetnél, a 'kelj fel és járj' szellemében. Ezennel sikeresen feltaláltad magadat!

 

2. Mostani hozzászólásod első mondatához: Azért a halmazelméletben egy halmaz elemeit (a halmaz szempontjából) oszthatatlannak tekintjük, így nem tudsz 1/2 elemet elvenni, vagy egy elemet két részre osztani.

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (272)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.19 0 0 278

Kérlek, ezt a témát hanyagoljuk itt, egyrész offtopik, másrészt elég nekem egy helyen olvasni ugyanazt.

1m

Előzmény: Gézoo (277)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 277

    Tehát azt állítod, hogy a sugár irányú gyorsulás merőleges az érintő irányú sebességre?

 

   És ebből általánosítod, hogy a gyorsulásvektor  lehet merőleges a sebesség vektorra?

 

   Azaz nem érted a körmozgásnál, hogy a sugár irányú gyorsulás az csak sugár irányú sebességet tud létrehozni. 

   Tehát nem érted, hogy a gyorsulás és az általa létrehozott sebeség nem merőleges egymásra.

    Így azt sem értheted, hogy miért nem általánosíthatsz tévesen.

 

    Ezek után nem maradt más, csak a személyeskedésed. 

Nos, nem örülök ennek, de már hozzászoktam. Gyakori a fórumokon, hogy egyesek nem értemek másokat és amikor nem akarják megérteni a legegyszerűbb magyarázatokat sem, akkor előveszik a másik sértegetését.

Előzmény: egy mutáns (276)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.19 0 0 276

OFF, személyeskedő beírás, miután mindenki elolvasta, kérem törölni.

Nem értelek.

Neked nem elég, hogy világgá kürtölted, hogy nem értesz a fizikához azon a szinten, ahol ki kell számolni egy erő munkáját egy elmozdulás során, most még azt is világgá kürtölöd, hogy a sebesség és a gyorsulás fogalmát se ismered, mikor ez eddig legalább itt rejtve maradt a többiek előtt?

1m

Előzmény: Gézoo (275)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 275

Én is megértelek..

 

  Tiszta káosz a számodra ez a fizika..  ahol a gyorsulás vektor merőleges arra a sebességvektorra amely sebességvektornak az időegység alatti megváltozása.

  Ez tényleg hatalmas gáz.. 

 

  Pedig Te Egyszerűen tudod, hogy az egyenes vonalú mozgás irányára merőleges

irányú gyorsulás merőleges a sebesség vektorra.

 

   Napok óta kérdezem, hogy de áruld már el, hogy melyik sebességvektorra?

 

  Erre a válaszod: arra amelyiket megváltoztat. Na igen.. erre meg arra.

Előzmény: egy mutáns (274)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.19 0 0 274

Nem csoda, ha számodra megannyi munkavégzés nem testesül meg energiában, és ebből az energia megsemmisülésére következtetsz.

Én azonban arra következtetek az elmúlt néhány napja beírt hozzászólásaidból, hogy teljesen zavaros képed van olyan alapfogalmakról, mint erő, elmozdulás, ezek nagysága, iránya, egy erő által egy elmozdulás során végzett munka, energia, stb. Nem beszélve pozitív, negatív mennyiségekről.

Tudom, hogy nehéz dolgok ezek annak, aki ennyire nincs tisztában a fizika elemi fogalmaival.

Pedig nem olyan nehéz dolgok ám ezek. A legtöbb gyerek megtanulja ezt legkésőbb a középiskolában, még nekem is sikerült. Nincs is bajom az energiamegmaradással.

Ami érdekes, az az, hogy miért nem tanulod meg azt, ami láthatólag foglalkoztat?

1m

Előzmény: Gézoo (273)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 273

   Megértelek.. Nehezen érthető, hogy leveszel a polcról 2 doboz energiát, dobozonként 100 J tartalommal, így összesen 2*100=200 J energiát vettél le a polcról.

 

  Majd az egyiket felhasználod 100 J mozgási energia képzésére, a másikat az ellenkező irány miatt -100 J mozgási energia képzésére.és ezek összegezve:

  +100-100=0 J

 

  De tudom, ez nehezen követhető.

Előzmény: egy mutáns (270)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.19 0 0 272

Kedves Bandi!

 

     Igazad van, az n-t  általában az egész számok jelölésére használjuk, és ezzel félreérthető voltam.   Nos, n/2 ill n/4 nem feltétlenül egész szám.

    

   A második felével egyetértek. A lényeg az elv.. ez esetben a bizonyítása matematika.

 

Előzmény: Broad Bandi (271)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.18 0 0 271

Kedves Gézoo!

 

Nagyon könnyűnek titulált bizonyításod első mondata n - páratlan esetben már megbukik, magával sodorva következtetéseid láncolatát.

 

Utolsó malanya.

 

Ez a hozzászólásod mintaszerű demonstrációja annak, miszerint

Egy tudományos igazságnak nem kritériuma, hogyan jutunk el hozzá.

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (261)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 270

Hát, ha most kigyűjteném eddigi mondásaidat a témáról, nagy zagyvaság derülne ki.

Mert van, ahol az elllentétes erők ugyanakkora, van ahol -1-szeres munkátvégeznek, van ahol nullát.

Van ahol -100 + 100 =0, van ahol 200.

Ne kícvánd, hogy részletezzem, mert kigyűjtve elkeserítő.

A témát ezennel nem kívánom folytatni.

1m

Előzmény: Gézoo (269)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.18 0 0 269

 

   Mert szerinted az asztalról lelógatott tömegek egyike nem  ellenkező irányban mozog mint a másik?

    Vagy az ellentétes irányban mozgók azok azonos irányok?  Vagy miééé?

 

    Az egyik tömeg felfelé a másik lefelé mozgott..  Mindkettő abs(10J) munkát végzett

csak az egyik +10J a másik -10J a kiskocsira vetítve, így a kiskocsin vézgzett

munkáik eredője:  W=10-10=0 J

 

   Miután még mindig az iránnyal vagy elveszve, ezért kérdezem, hogy ha balra vagy jobbra mozog a kiskocsi, akkor mi a különbség a W=0 J eredők között?

 

  Valamelyik 0 J nagyobb mint a másik 0 J, mert azt az irányt negatívnak nevezted?

Előzmény: egy mutáns (268)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 268

Várjá, én az kérdeztem, hogy a 100 J és a -100 J (minusz száz zsúl) munkavégzéhez ugyanannyi energiát kellett-e befektetni?

1m

Előzmény: Gézoo (265)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.18 0 0 267

Na ugye? :):):)

    Legalább ezt nem kell külön igazolni :)

Előzmény: pint (266)
pint Creative Commons License 2009.03.18 0 0 266
hát hogy a pálinka elfogyott, arra vannak utaló jelek
Előzmény: Gézoo (265)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.18 0 0 265

Nem értem a kérdésedet..  100 J az 100 J ..

 

  Ha befektetünk 200 J energiát úgy, hogy ehhez szenet, villanyt, pááálinkát, benzint felhasználtunk, és  csupán a mozgások iránya miatt az egyik felét +100J -nak nevezted, és az ellenkező értelmű mozgástra fordított energiát -100J-nak,

akkor a testen végzett munka W=100 J -100 J =0 J  de ettől még a benzin, pálinka, szén, vagy villany elfogyott.. 

 

 

Előzmény: egy mutáns (264)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 264

A 100 J munkavégzésre és a -100 J munkavégzésre ugyanannyi energia fordítódott?

Mennyi?

1m

Előzmény: Gézoo (263)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.18 0 0 263

A "végzünk" akkor igaz, ha Te és a gravitáció együtt egy csoport..

 

   Egyébként az irány és előjel önhatalmúan rendelhető össze valamely erőnél, sebességnél, gyorsulásnál, de onnantól az összes többi irányát (előjelét) a választott irányhoz viszonyítottan kell jelölni.

   És semmi köze a munkavégzéshez annak, hogy kit-mit jelöltünk negatív vagy pozitív irányúnak.  Csupán az összegzéseknél számítanak az irányok.

 

   Mindketten felhasználtak energiát a munkavégzésre, és a kétszeres felhasznált energia eredménye, ahogy Te írtad: "és a két munkavégzés összege nulla. "   

 

  Azaz a két energia megsemmisült.

Előzmény: egy mutáns (262)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.18 0 0 262

Nagyon jó. Szóval akkor ha egyező irányú az erő az elmozdulással, akkor ennek munkája pozitív, ha meg ellenkező, akkor negatív.

Ezek szerint mégse ugyanakkora munkát végzünk a sitt felemeléskor, mint leengedésekor, és a rugó sem ugyanakkora munkát végez a test felfelé mozgásánál, mint lefelé mozgásánál.

 

így eredőjük zéró.  azaz nem végeztek munkát az m tömeg mozgatásával.

 

  Csupán egymáson - ill. egymással szemben végeztek munkát.

 

Ezt ugy mondanám, hogy mindketten végeztek munkát a testen (ki is számoltad, mennyit), és a két munkavégzés összege nulla.

 

Ezt így helyes, de eddig nem ezt mondtad.

1m

 

Előzmény: Gézoo (257)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.18 0 0 261

Szia Kedves Bandi!

     Köszönöm jól vagyok Gebráékkal :):)

 

     Ami pedig a szimmetrikus aszimmetriákat illeti, nagyon könnyen igazolható.

Akár egyszerűen halmazokkal.  Pldaként hétköznapi szlenggel:

  Vegyünk egy n elemű halmazt és bontsuk fel szimmetrikusan 2 * n/2 elemű részhalmazokra.  Evidens, hogy ha az n/2 elemű részhalmazokat egyformán

n/2/2 azaz n/4 elemű részhalmazokra bontjuk, akkor ismét szimmetrikus részhalmazokat képeztünk, ezért az  n/4 részhalmazok egyikéből legalább egy elemet áttéve a másik  n/4 részhalmazba  n/4-1  +  n/4+1  a részhalmazok közös halmaza továbbra is n/2 halmazt alkot.

   Valamint miután az n elemű halmaz mindkét n/2 részhalmazában azonos szabály szerint hoztuk létre az aszimmetriát, mindkét n/2 részhalmazban lesz  n/4-1 elemű

részhalmaz és szintén mindkettőben lesz n/4+1 elemű részhalmaz.

   Így az aszimmetrikus n/4-1  elemű részhalmazok  párt képeznek, kialakítva kereszt szimmetriát, valamint az n/4+1 részhalmazok szintén.

   Könnyen igazolható, hogy ha az alaphalmaz szimmetrikus bontása után a részhalmazaiban azonos szabály szerint történik az aszimmetria képzése, akkor mindvégig fellelhető a teljes halmazban a szimmetria, és a részhalmazok ill. aszimmetriák képzésével minden lépésben újabb szimmetria párok képződnek.

   A szimmetrikus aszimmetria kiterjeszthető külön idejű eseményekre, ekkor időpontra vetített szimmetriát  igazolhatunk.

 

   A lényeg, hogy zárt halmazokban minden szimmetrikusan képzett aszimmetria

további szimmetria párokat képez.

   Az aszimmetria párok kombinálásával pedig időbeli szimmetrikus aszimmetriák képezhetők.

   Amiből pedig az következik, hogy  időbeli változásokkal a szimmetrikus aszimmetriáknak az alaphalmaz fizikai jellemzőire gyakorolt hatása révén a teljes halmaz aszimmetrikus viselkedésűvé válhat.

   Magyarul, egy test,  kűlső erőhatás nélkül, folyamatosan elmozdíthatja tömegközéppontjának helyét, azaz ezel impulzust generálhat a halmaz belsejében tárolt energia felhasználásával.

 

Előzmény: Broad Bandi (260)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.18 0 0 260

Kedves Gézoo!

 

és haragszol rájuk? vagy a gebrákra?

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (252)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.17 0 0 259

Vagy még szemlélletesebben:

 

  Egy asztalon lévő kiskocsira teszünk egy m= 1 kg tömeget, két szélére egy-egy zsinórt kötünk.   Az asztal két szélére egy-egy csigán átvetjük a  zsinórokat  és a zsinórok másik végére 1-1  kg-os tömegeket akasztunk.

   Nyílván mindkét tőmeg 10 N erővel húzza a kiskocsin lévő tömeget.

Ha megindítjuk valamelyik irányba a kiskocsit, akkor az egyik felfüggesztett tömeg lefelé, a másik felfelé fog mozogni.

 

   Gondolom, így belátod, hogy az egyik tömeg a zsinóron keresztül kifejtett erejével a mozgás v sebességével azonos irányú erővel hat a kiskocsira, a másik tömeg súlyereje a mozgás irányával ellentétes irányú erővel hat a kiskocsira.

  

   Azaz a két felfüggesztett tömeg súlyereje, ugyanúgy  kiegyenlíti egymást, akármelyik oldal felé indítjuk meg a kiskocsit.

   Vagyis teljesen mindegy, hogy a mozgás és az erő iránya milyen viszonyban áll egymással.

 

      Most állítsuk középre a kiskocsit, és az egyik 1 kg-os tömeghez akasszunk még

 + 1 dkg-ot. 

    Ekkor a két erő F1=(1+0,01)*10=10,1 N   és  F2=1*10=10 N erő eredője hat a

tömegekre, gyorsítva az össz tömeget

   Ha a gyorsulás irányát tekintjük pozitívnak akkor, az ellenkező irányú erő a negatív:

             Fe = F1 - F2  = 10,1 - 10= 0,1 N  eredő erő me=1+1+1+0,01=3,01 kg tömeget fog gyorsítani az F1 súlyerő irányába.   a=F/m= 0,1 /3,01 = 0,033 m/s2 gyorsulással.

   Így a gyorsulás irányában t idő alatt v sebességre tesznek szert.

 

  Ha most azt kérdezed, hogy a gyorsulás merőleges-e a sebességre, mert a három

tömeg, három vonal mentén mozog?

 

   Akkor itt is azt kell, hogy mondjam, hogy igen,  a tömegek gyorsulásai, a többi tömeg sebességére merőleges irányú, de minden tömeg gyorsulása a saját sebességével azonos irányú.

   Azaz a gyorulás által létrehozott sebesség sohasem lehet merőleges az őt létrehozó gyorsulásra.

 

Előzmény: Gézoo (257)
pint Creative Commons License 2009.03.17 0 0 258
"m=5e100 kg"

nem szar
Előzmény: Gézoo (257)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.17 0 0 257

  A válaszhoz, kicsit alakítsuk át az elrendezést!

 

  Legyen egy m=5e100  kg tömegű test és haladjon v sebességgel az úton +x irányban.

 

   Elejére és a végére is kössünk egy-egy erőmérőt, és az elsőt húzza egy emyber v sebességgel lépdelve az m tömeg elött +x irányba F=100 N erővel és mögötte is haladjon egy ember, szintén +x irányba v sebességgel, de ő hátrafelé vagyis -x irányba húzza az erőmérőn keresztül, szintén pontosan F=100 N erővel.

 

   Nyílván a két erő eredője F=0 erő sem gyorsítani sem lassítani sem fogja az m tömeget.

 

   Az egyik ember +x irányú erőkifejtése pl. s=100 m úton,  ugyanakkora

W=F*s=100*100= 10 kJ  munkavégzéssel jár, mint a hátsó ember

 W=-F*s=-100*100= -10 kJ munkavégzése,

 

  így eredőjük zéró.  azaz nem végeztek munkát az m tömeg mozgatásával.

 

  Csupán egymáson - ill. egymással szemben végeztek munkát.

 

 

Előzmény: egy mutáns (256)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.17 0 0 256
 Amikor erőket említünk, jobb ha vagy szigorúan az egyik (a ható) oldalt említjük csak, vagy szolgaian, mindkét oldalt, de gondosan külön választva.

Helyes!! Pontosan ezt tettem.

Különválasztottam az általam kifejtett erőt a grav erőtől, és csak ennek az erőnek a munkáját kérdezem még mindig.

Szerinted egy vödröt nem lehet egyenletes sebességgel leereszteni?

Kétségkívül: induláskor néhány (legyen mondjuk 10) cm-en gyorsítani engedem, aztán megálláaskor lassítani, de ezeket a rövid szakaszokat majd külön számoljuk ki, amikor már végeztünk a 2,8 m-es egyenenletes sebességű leengedés során végzett munka kiszámolásával.

Ezért most ezt kérdem: mennyi munkát végzek én, a grav. erő munkájától elkülönítve, amikor leengedem 2,8 m-re egyenletes sebességgel a 15 kg sittet?

1m

Előzmény: Gézoo (254)
pint Creative Commons License 2009.03.17 0 0 255
snitt :)
Előzmény: Gézoo (254)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!