Engem szorosan nem érint a dolog, DE nagyon felháborít, ezért nyitottam ezt a topicot, hogy minél többen tudjanak rola.
Egy kedves ismerősöm írta ezt a levelet, amit beillesztek:
Kedves Emberek!
NE GONDOLJUK, hogy az ügy csak a helybélieket érinti!!! A felelős, környezettudatos gondolkodás nemcsak magánügy!
Kérem a figyelmes elolvasást, és minél több ember tájékoztatását! Ugyanis egyetlen lehetséges és hatékony eszközünk - hogy társadalmi vita alakulhasson ki - a széles nyilvánosság.
Alább a levél, amely minden Velencei-tó és környéke iránt valamit is érző embertársunkat érint, függetlenül a lakóhelytől:
Kedves Sukoróiak!
Szánjon egy percet erre a levélre, és kérem, először is gondolkozzon el azon, miért szeret itt élni?
Férjemmel 2006-ban költöztünk ide, eme csodálatos adottságokkal rendelkező faluba. A számunkra legfontosabb érvek, hogy miért pont itt neveljük fel gyermekeinket a következőek voltak: a CSEND, a NYUGALOM, az EMBEREK KÖZVETLENSÉGE, a CSALÁDIAS HANGULAT, a JÓ KÖZBIZTONSÁG, és a szemet gyönyörködtető KILÁTÁS A VELENCEI-TÓRA.
Reméltük, hogy ez így is marad, mígnem megdöbbentő hírnek jutottunk birtokába:
Idézet a Magyar Nemzet 2008. novemberi számából:
„Erősen megkérdőjelezhető módszerekkel nyújtott kiemelt segítséget a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. annak az izraeli befektetőnek, aki a Velencei-tó északi partján szerezhette meg gyanús ügyletek nyomán az állami tulajdonban lévő területeket. Az üzlet eredménye egy gigantikus kaszinóközpont lehet.
Kaszinóközpontot építene egy izraeli befektetőcsoport a Velencei-tó északi partjánál, s ebben információink szerint minimum etikátlannak nevezhető segítséget kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-tól. Bár a pletykák szerint az Európa legnagyobb turisztikai beruházásaként aposztrofált terv egy magyarországi Disneyland felépítését tartalmazza, úgy tudjuk, az izraeli befektetők kaszinóközpontot szeretnének építeni a tópart és az M7-es autópálya között elterülő mintegy hetvenhektárnyi területen. Yoav Blum izraeli állampolgár tavaly Albertirsán vásárolt egy 81,5 hektáron elterülő gyümölcsöst és egy két hektáros telephelyet azzal a céllal, hogy ott kaszinóközpontot építsen. Erre azonban a Pénzügyminisztérium nem adhatott ki engedélyt, mert a Pest megyei kaszinókvóták akkorra már elfogytak, ezért a tárcánál felhívták Sz üzletember figyelmét arra, hogy Fejér megyében még van lehetőség a beruházásra. Yoav Blum ezért megkereste Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.vezérigazgatóját azzal az ajánlattal, hogy gyümölcsösét elcserélné a Velenceit-tó északi partján állami cégek vagyonkezelésében lévő földterületekre.
Tátrai Miklós ezt nagyon jó ötletnek találhatta, mert - egy törvényi kiskaput kihasználva - arra utasította a kiszemelt területeket használó állami tulajdonban lévő Vadex Zrt.-t, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, hogy a kezelésükben lévő, Sukoró külterületén elhelyezkedő területek vagyonkezelői jogát ellenszolgáltatás nélkül adják át az MNV Zrt.-nek.
A felkért vagyonbecslő viszont az állami területekért felajánlott gyümölcsöst csak 250-300 millió forintra értékelte, míg a hetvenhektárnyi csereterületet egymilliárd forintra taksálta. Ez utóbbi ár is érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy a Velencei-tó partján, éppen a szóban forgó területtel szemben, a gárdonyi önkormányzat egy alig négy-öt hektáros területet igyekszik egymilliárd forintért értékesíteni. Az értékbecslés után Yoav Blum tanácsot kért az MNV Zrt. vezetőjétől arra vonatkozóan, hogy hol vásároljon további földeket, melyeket még csereként ajánlhat fel. így eshetett a választás arra a 99 hektárnyi pilisi gyümölcsösre, amelyen - érdekes módon - a későbbiekben az állam utat kívánt építeni. Yoav Blum e vétellel együtt így már 182 hektárnyi területet ajánlhatott fel az MNV Zrt.-nek. Az értékbecslő szerint az albertirsai és a pilisi gyümölcsösök együtt 787 millió forintot értek, vagyis továbbra is több mint kétszázmillió forinttal kevesebbet, mint azok az állami területek, amelyeket az MNV Zrt. elcserélt. A csereügylet maga sem ment könnyedén, mivel annak lebonyolítása közben úgy változott a törvény, hogy földek cseréjére is csak helyben lakó tulajdonosoknak van lehetőségük. Márpedig Yoav Blum 2007 augusztusában, amikor az albertirsai gyümölcsöst megvásárolta, még izraeli lakóhelyet jelentett be a földhivatalnak. Mindazonáltal idén nyárra az elcserélt állami földek új tulajdonosaként már sukorói lakosként szerepel a földhivatali nyilvántartásban fellelhető tulajdoni lapon."
Vajon Ön tudott-e erről a tervről, tájékoztatta-e az önkormányzat a lakosokat, és a telektulajdonosokat? A környezetvédők így tiltakoznak:
Részlet Borsodi Attila cikkjéből:
„Küszöbön a Velencei-tó halála, ha valóban megépül az északi parton az oda megálmodott 70 hektáros kaszinóközpont. Mint azt korábban lapunk megírta, kaszinóközpontot építene egy izraeli befektetőcsoport a tó északi partjánál, és ebben információink szerint etikátlannak nevezhető segítséget kapott a nemzeti vagyonkezelőtől.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága azonban azon az állásponton van: „nem szerencsés a Velencei-tó északi partjának további beépítése." Zoltán János igazgatóhelyettes elmondása szerint korábban a helyi települési rendezési tervekkel kapcsolatban is azon a véleményen voltak, nem szerencsés, ha beépül az északi part.
A zöldek már a konkrét beruházással kapcsolatban is állást foglaltak, mondván, nem épülhet kaszinóközpont a Velencei-tó partjára, mivel a tó sokkal sekélyebb, és ezáltal érzékenyebb a Balatonnál. A sekély vizű tavak pedig nagyon gyorsan elszennyeződnek, és ez felborítja a vízi ökoszisztémák életét. A Velencei-tó déli partja teljesen beépült, a tó ezt alig viseli, meleg nyarakon a vízminőséggel már sokszor voltak gondok. Ha az északi parton is elindul ez a beépítés, az elkerülhetetlenül a tó halálát okozza – jelentette ki lapunknak Lányi András, az Élőlánc Magyarországért szervezet elnökségi tagja. Arra a kérdésre, hogy ki tehet lépéseket a tó megmentésének érdekében, azt válaszolta, nagyon nehéz bármit is tenni az ügyben. A környezetvédelmi szakhatóság, ha egyáltalán kikérték a véleményét, csak a konkrét egyedi beruházással foglalkozhat, itt viszont tendenciáról van szó. Ráadásul a hatástanulmányok a beruházó kérésére készülnek, és az anyag elkészítését is a beruházó fizeti. Ennek köszönhetően a magyar történelemben még nem született olyan hatástanulmány, amely ne igazolta volna egy adott beruházás létjogosultságát – mutatott rá Lányi.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője, Olt Boglárka azt javasolta, kérdéseinkkel keressük a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. Ott viszont annyit közöltek, a felügyelőséghez még nem érkezett semmilyen engedélykérelem kaszinóra, de ha érkezik ilyen megkeresés, akkor azt természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból is „nagyon körbe fogják járni"
A következő részlet Kovalcsik Katalin 2008.január 28-i cikkéből származik:
A Velencei-tó északi partján, az evezőspálya és az M7-es autópálya közötti terület állami tulajdonban volt, értékesítette a vagyonkezelő, azaz csereügylettel egy befektetőcsoport kezébe került a 70 hektárnyi földdarab. Balsay István, a megyei közgyűlés alelnöke a hét elején szakembereket hívott össze az értesülések megtárgyalására, majd sajtótájékoztatót tartottak az ügyről. A hozzászólók - bár egyikük sem tudta pontosan, milyen tervekkel, elképzelésekkel készül a befektetői társaság - mindegyike aggodalmát fejezte ki a beruházással kapcsolatban. Elsősorban a Velencei-tó természeti értékét féltik, de arra is felhívták a figyelmet, hogy a tóparti magas épületek miatt megszűnne a panoráma a tóra. Sukoró lakóihoz szórólapokat dobtak be, aláírásokat gyűjtöttek a beruházás ellen.
Baráth Etele, a kajak-kenu szövetség elnökének nyilatkozata ugyanezen cikkben:
„- Hogy egészen őszinte legyek, az ügy jelenleg abban a stádiumában van, amikor még nem lehet kinyilatkoztatásokat tenni, csak személyes véleményt formálni, de meg vagyok döbbenve - mondta Baráth Etele, a kajak-kenu szövetség elnöke. - Sportvezetőként is, de mivel 1974-től 85-ig foglalkoztam a térséggel regionális irodavezetőként, ismerem, szeretem, ami itt történt az elmúlt évtizedekben, fantasztikus. Ennek a komoly táji, természeti értéknek az északi területe az, amely a maga természetességében még él, sőt a használata is ilyen. Egyszerű emberek, sportolók használják, versenyeket rendeznek, ez volt a cél. Politikusként tudom, hogy az érdekeket egyeztetni kell, egy önkormányzatnak szüksége van a területeinek bizonyos mértékű értékesítésére, szüksége van bevételekre, foglalkoztatásra. Nincs másfél hónapja, hogy egyeztettem a miniszterrel, hogy a vízi sportágaknak ez a pálya, a VVSI az egyik bázisa, ahol gyermekek, szülők tízezrei lehetnek jelen. Hihetetlen kárnak érezném, ha ez a föld martalékává válna valamilyen tőkés indoknak. A minisztériummal, a kollégákkal arról egyeztettünk, hogy ezen a területen kellene kiépíteni azt az alapstruktúrát, amely a pálya használatát segítené. Amit ma hallottam, az gyakorlatilag a terület teljes megszüntetését jelenti. Éppen ezért egyetértek azzal, amit Balsay István felvetett, kell az egyeztetési folyamat. Leegyszerűsíteném, első lépésként bevonnám a magántulajdonost, aki birtokba került. El tudom képzelni, hogy hamar meg lehet értetni vele azt a társadalmi nyomást, amit a beépítések kulturáltsága, a sporttevékenység megtartásának irányába mutatnak, akkor a környezeti, táji értékek is megőrizhetők volnának. A megyei önkormányzat tegye meg, amit jogszerűen megtehet, mi is megtesszük a lépéseket. Attól, hogy válság van, nem lehet tönkre tenni értékeinket, erősíteni kell mindent, ami az ökológiai szemléletet, az energiahatékonyságot, a természetvédelmet segíti, támogatja."
Ott Zsuzsanna a Magyar Evezős Szövetség főtitkár asszonya hozzátette még hozzátette, hogy nem a fejlesztés ellen tiltakoznak, hanem az ellen, hogy ez a beruházás nem az itt és a környéken lakóknak készülne.
A Pénzügyminisztérium 2009. február 10-én újra kiírta a korábban visszavont kaszinótendert Közép-Dunántúlra.
Részlet az Index internetes hírportál számából:
„Kaszinókoncessziós tendert írtak ki
2009.02.10. 11:48 - MTI
Játékkaszinó alapítására és működtetésére írt ki koncessziós pályázatot a Közép-Dunántúlon a Pénzügyminisztérium. A kiírás szerint a koncesszió időtartama 20 év, a koncessziós díj legkisebb összege pedig évente legalább 900 millió forint. A kiírás I. kategóriába tartozó kaszinóra vonatkozik. Ennek ismérve, hogy legalább 1500 játékautomatával rendelkezik, és legkevesebb 100 játékasztalon próbálhatják ki szerencséjüket a vendégek. Magyarországon jelenleg 5 játékkaszinó működik: kettő Budapesten, a többi Sopronban, Győrben valamint Kecskeméten. Utóbbi két létesítmény állami monopóliumban, a másik három koncesszióval működik."
A következő kérdéseket érdemes föltenni magunknak:
Járunk kaszinóba?
Kik azok az emberek, akik rendszeres „kaszinójárók" és pénzüket a rulettasztalnál költik el, illetve a pénznyerő automatákba dobálják?
Ha nyáron Agárdról áthallatszik minden szombat éjszaka a zene (én sokszor felébredek rá), mi történik a nyugalmunkkal, ha tőlünk egy-két kilométerre épül meg a beruházás?
Figyeljük meg a számokat: 1500 játékautomata, 100 játékasztal. El tudja képzelni, mennyi szerencsejátékost jelent ez?
Milyen forgalomnövekedéssel és ezáltal levegősszennyeződéssel kellene számolnunk?
Mi lesz a Velencei-tóval?
Természetesen sok más kérdés is felmerülhet, és valószínűleg fel is merült Önben a cikk olvasása közben ezzel kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy kötelességünk gyermekeink, családunk, szüleink számára az élhető környezet fenntartása és megőrzése, s ez sokkal fontosabb bármilyen anyagi indoknál. A Velencei-tó és környéke Magyarország egyik legszebb területe, ennek védelme valamennyiünk feladata.
Kérem Önt, küldje tovább ezt a levelet minden sukorói, velencei valamint környékbeli ismerősének. A cikkeket, amikből idéztem, csatolva elküldöm.
Hangsúlyozni szeretném, családommal és a barátaimmal együtt egyetlen cél vezet minket: Sukoró és a Velencei-tó megóvása a környezeti és a kulturális ártalmaktól, semmilyen politikai pártnak tagjai nem vagyunk, s nem is szeretnénk a politika síkjára terelni az ügyet. |
