Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Elképzelhető, de ez is tökéletes. A szív polaritas váltásának így is jól kell működnie a dekoder által, pont amikor a csucssinek átállnak. A szív az enyémen is így van 2 darabból összeillesztve csak kevésbé látszik.
Köszönöm szépen. Gyorsan szereztem Ricardoról polarizált váltót. Ami feltűnt, hogy a szív elött a csúcssínek felé nincs elvágva a sínszál, mint a képeken amin láttam és a Szívtől induló vágányok 2 darabból vannak a váltóra szerelve. Lehetséges, hogy ez egy régebbi darab?
Én vettem Piko A íves váltókat, pont ennek ellenőrzésére is építettem próbaszakaszokat, és mindenféle járművel próbáltam Semmi probléma. Vagy urban legend, vagy egy ritka eset extrapolálása. Talán a Stummi fórumban olvastam, hogy egyes háromtengelyes kocsiknál (amelyek könnyűek) íves átszelésnél merült fel némely embernél ilyen.
5-6 éve azt írták (itt a fórumon is), hogy a Piko egyenes váltói módosítva lettek, de sehol nem láttam infót azóta, hogy az íves váltókon is változtattak volna.
Nem elég vagy nem biztos hogy elég. Digitben a polarizált szív darabot érdemes bekötni a funkciodekoder ezen kimenetére és így lesz tuti megbízható az áramellátás azon kívül hogy szebb is. Digitools digiservo ezt kiválóan kezeli. Illetve ha a leírása szerint az átkötéseket kiszeded a váltóbol de nem polarizálod akkor teljesen megszűnik a szív áramellátása. Ha bent hagyod őket akkor pedig csak az átálló csúcssinekrol kap áramot ami nem túl megbízható főleg festett síneknél. Ha servoval oldod meg az állítást akkor a rugót is érdemes eltávolítani. Streamline code 100as használok settrackal vegyesen és a settack szigetelt íves kitérőkon néha előfordul zárlat egyes 6 tengelyes mozdonyokkal ha a középső tengely áthidalja a vékony szigetelést a szív darabban. De tényleg nagyon ritkán. Mindkettő jó de ahol lehet azt ajánlom használj polarizált kitérőt.
Én az íves váltókról hallottam rosszakat, kérdés, hogy ez ügyben történt-e manapság változás?!
Ár/érték arányban szerintem a Peco sínek jobbak, mint a Piko A, de a Peco sajátos a geometriájával szemben a Piko A geometriájé pofon egyszerű, azonnal átlátható.
Én nálam is tervben volt a Piko A gleis, de a Gold vasút lebeszélt róla. Szerintük minden jó Pikóéknál, csak az íves váltó, mint fogalmazott a siklás melegágya.
Szeretnék egy komlpett digitális terepasztalt építeni. Viszont a szakirodalom elég hiányos, vagy csak nagyon innen-onnan összeszedős. Okosítom magam a témában, de van egy dolog amiben nem vagyok biztos. Peco sínrendszert szeretnék használni de kitérőknél van szigetelt és polarizált kivitel. Értem a működési elvüket, de nem tudom melyiket használjam. Láttam képeken, videókon, hogy a szigeteltet használják többen. Nekem viszont a polarizált váltó szimpatikusabb. Elég ha annyit teszek, hogy a szívhez kapcsolódó sínszálakat a váltó végén szigetelem? Vagy ti mit tudnátok ajánlani? Válaszaitokat előre is köszönöm :)
Pont ilyen jellegű kérdésem lenne. A terepasztal és a vitrin között egy liftet képzeltem el, egy olyan vitrint, amiben 1 db vágány van, az is le-föl mozgatható. A DCC asztal vezérlőjéhez kapcsolódva, mintegy fordítókorong, csak ez egy függőleges irányú tolópad lenne.
Kb így:
Aztán megtaláltam a hozzászólásodat, archívban még él a link, és nagyon tetszik a megoldás:
Szép estét mindenkinek! Van valakinek tapasztalata arról, hogy a régi Pilz H0 sínrendszer menniyire kapcsolható a mai Piko A ágyazatnélküli sínekhez? Konkréten van pár Pilz kitérőm, meg angolváltóm, amit szívesen használnék a Piko A rendszerrel együtt. Első ránézésre és összedugásra nem látszik eltérés köztük...
Privátban is szívesen veszem az üzeneteteket. Üdv Géza
Igen a Peco is egy üzembiztos, bevált konstrukció, code 100-at használok én is settrackal keverve lényegében és eddig nagyon bevált. Igaz ez OO de lefestve szerintem nem durung. Az ívek, íves kitérők is pont passzolnak a rendelkezésre álló helyhez. Sőt, ha jól emlékszem, a Fleischmannal való csatlakozásnal a Fle-bol kellett lecsiszolni pár mm-t. Amúgy a Fleischmannal is léteztek hosszú váltók, mozgó szív darabbal a modellgleis sortimentben ha jól emlékszem.
Még tavaly elkezdtem végigpróbálni mindenféle mozdonnyal, kocsival, de egyelőre folytatni kell. A tripla váltót sikerült tavaly kitesztelni és az egyik angolváltót. Mindkettő parádésan működik, semmi sem akad el rajta, nem siklik ki, és totál megbízhatóan kapcsolnak. A legdurvább, hogy súlyosan oxidált állapotban (értsd: karamellbarna sínkorona, elment volna egy koszos nemhasznált ipari vágánynak) is tökéletesen vezette az áramot. A papuccsal nekem is ugyanez volt, oxidáció és elgyengülés egyszerre - a Peco papucsot rátéve (understatement - ráerőszakolva) azonban ismét a régi. Esztétikailag nekem elsősorban a tripla váltó és az angolváltó tetszik, van egy kemény határozott (maszkulin? :D) kiállásuk.
- Persze nagyon szép meg élethű a Tillig Elite, de baromira nem tud érdekelni, ha egy sor kedves és méltán ikonikus régi Fleischmann, Roco stb mozdony nem tud rajta elmenni a 2.1mm magasság miatt.
- A Piko A szinte ordítóan jó ár-érték arányú értelmes választás, szép a sín, de annak az angol váltójára a régebbi mozdonyok (1,15 és 1,18, 1,2mm nyomkarimával) felugranak sokszor, siklásra hajlamosak. A nagyobb nehezebb mozdonyok pedig a sima kitérő filigrán nyelvét csavargatják (kivasalják - el sem merem képzelni, a 700 grammos alu FL BR65 mit művelne vele).
- A Roco 2,5mm nekem csúnya, főleg a szív megoldás miatt (kár, mert a mechanika jó) kb ugyanez a régi Pilz-el (Tillig Standarddal).
- A Peco-t is néztem, klassz a váltó szortimentje, de a 2,5mm-es sínszál nagyon drumi, ordít róla, hogy nem 1:87-es. Érdekes, hogy ehhez képes a 40 (majdnem 50?) éves Fleischmann vágányok mennyivel jobban adják a hangulatot.
Szóval valamennyi vágányzat kompromisszum minden szempontból, nehéz döntés, egyelőre a FL meglepő módon elöl van!
Lassan 20 éve nyuzom őket eddig egész jól bírták. Először szőnyeg vasúton aztán terepasztalon, aztán fél lett szedve és most a jelenlegi asztalom rejtett tárolóján vannak. Erre nameg játékra egész jók is, rövid váltók szűk ivekkel jól használhatóak, hogy kis helyen sokmindent meg lehessen oldani, de sajnos néhány mozdony nem szereti a váltókat. Sok bennünk a műanyag főleg az angol és a 3as valtokban amin elakadtak. A kocsi lekapcsolója csak a saját kupplungal működik, a többihez gyenge sajnos, viszont egyes kengyeles kuplungok igy is beakadnak... Siklani nem szoktak. A műanyagok tartósak, eddig legalábbis nem törtek. Vaskos masszív darabok nyilván ebből fakadóan tartósak is viszont a papucsok gyengék, nem bírják a többszörös szétszedést összerakást. A behúzómagnesek is erősek üzembiztosak. Durva anyaggal viszont nem szabad tisztítani a síneket mert utána még jobban koszolódnak oxidalodnak. Esztétikailag nyilván olyanok amilyenek, ez ízlés kérdése, technikailag viszont jók, a geometria és a vágány távolságok is könnyen variálhatóak. Lerakás után próbáld le az összes járművel hogy nekik is tetszik e mielőtt véglegesíted. Ja, és a váltókkal, az áram átvezető rugók kivételével könnyen szigetelhető bármelyik vágány.
A - szerintem ! - nagyon szép geometriájú és extrém tartós kitérőiről is ismert Fleischmann ModellGleis (azaz: ágyazat nélküli sárgaréz famintás talpfával) van-e hosszú távú üzemi tapasztalat? A német fórumokon ódákat zengenek tartósságáról, és még most is eléggé keresettek a vágányok használtani is. (Ebből van már egy komolyabb szortimentem, abból készülne egy II. korszakbéli viszonylag nagyobb (2,4x1,2) vontatási telep, modulként, benne egy kis gyári iparvágány leágazással, az épületek közti rádiuszok vad "mocsarába". )
Kérdésem, forrasszam-e össze őket, tényleg - valós tapasztalat alapján - szükséges-e ez, vagy elég a jó minőségű új (pl Peco Streamline ) papucs plusz induló tisztítás. Asztalon tesztelve egyébként annyira jól vezet a sínszál, hogy ódon alakjában, barnás bronz színnel is simán kúsznak a mozdonyok analóg módban alacsony feszültségeknél. Nyilván majd átszaladok valamennyin 1200as papírral, alkohollal, de ez azért mutat valamit. 6052-es korong, fűtőház under construction.
Oldani, lemosni nem lehet sajnos. Viszont, ha pici matt lakkot ecsettel felviszel a kérdéses felületre az fedni fogja és nem vagy alig lesz látható a ragasztó. A különböző gyártók matt termékei között van különbség, némelyik kevésbé fed, némelyik agresszívabb. Ezért a felvitel előtt próbalakkozást érdemes csinálni egy fel nem használt alkatrészen vagy magán az öntőkereten.
Épületekről modellragasztó nyomait mivel lehet eltüntetni? Mi az oldószere? Faller ragasztókról van szó. pl: FALLER 170490 Super EXPERT műanyag ragasztó
Esetleg teljes kötést feloldani? Ami nem bántja az épület anyagát.
Igen jól sikerült az első Magyar Modellező Fórum ma Bátonyterenyén. Aki eljött egészen biztosan nem bánta meg. Nagy köszönet illeti a szervezőket, hogy ezt tető alá hozták, s remélhetőleg nem marad folytatás nélkül a dolog.
Megkérdeztem az adott címen levélben, hogy terveznek-e on-line elérést az előadásokhoz. Bevallom, kissé meglepődtem, amikor egy nagyon kedves válaszlevélben arról tájékoztattak, hogy igen, rögzíteni fogják az előadásokat, sőt, esetleg élőben is lehet majd követni FB-n.
Gondolom hozzám hasonlóan kevesen laknak Bátonyterenye közelében.
