Ernesto Che Guevara holtteste ma Santa Claraban fekszik, miközben Fidel Castro jelenleg még él. Sokkal tovább élte túl harcostársát. Lehet, hogy nemsokára egy helyen fognak feküdni, szimbolizálva az idealizmus és pragmatizmus, a taktika és stratégia együttműködésének fontosságát. Mert pragmatizmus nélkül az idealizmus csak mártírhalált halhat.
De az is lehet, hogy ez is így kell, hogy legyen: egy forradalom elején az idealizmus nagy szerepet kap, majd kiszorul. Ekkor nem marad más neki, minthogy „hasta siempre” kitart, mártírhalált hal, átadja a realitást a pragmatizmusnak, hogy ő az emberek fejében élje túl ezt az időszakot. És majdan eljön egy kor, amikor ismét „megtestesül”. Ki tudja, milyen formában. Azt is tudjuk ugyanis, hogy a mintákat nem szó szerint kell ismételni: egy gerilla-vezér nevetséges is lehet, ha már eljárt felette az idő.
http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=46874
Meg Guineában, Kongóban,Angolában is tárt karokkal várta a nép. Egy primitív kis gyilkos volt, aki a világpolitikát kihasználva élt a hobbijának, ölt, ölt és ölt. Fényezhetitek ezer évig, ez tény.
Z.I. örülök, hogy érdemi vita is van, és tájékozott ember is. Castaneda, Andersen és Gott vitájához én nem igen tudok hozzátenni. felmutattam egy véleményt, te egy másikat. majd a történészek eldöntik.
igen, furcsa, amiírtál. szerintem mindez azért volt,mert Che-nek a maga céljai szerint nem volt más lehetősége. nem akarta Kubában, marginalizálódott és megalkuvó emberként tengetni életét. 1965-re a politikából már ki kellett tenni, mert nem volt szovjet-barát, mert még mindig ragaskzodott a sztálinista gazdasághoz.
nem volt neki más választása, csak ez, vagy megalkuvó, semmittevő emberként tengetni életét.
Bolivia volt a legjobb választás, nem volt jobb. Argentinába mehetett volna, de ott is elfogták volna, ahogy az pár évvel előtte társaival meg is történt.
Castro meg akarta menteni, Boliviába küldte. aztán rájött, nem tudja megmenteni, és tán nem is kell.
ha a kubai nép nem állt volna melléjük, nem is nyerhettek volna. ez nyilvánvalóvá vált Kongóban és Bolíviában.
Che Guevaráék néhány száz emberrel győzték le a Kubai rendszert. nyilvánvalóan azért, mert mellettük volt a parasztság, akik a földreform miatt támogatták őket, sikerült a városok támogatását is elnyerni a diákmozgalmak, és kommunista mozgalmakon keresztül, és a katonaság is elbizonytalanodott.
Che néhány száz emberrel vette be Sant Clarat, amelyet több ezer katona védett. hogy a jó büdös francba csinálta, ha nem volt támogatottsága?!
Jorge G. Castaneda „Companero: The Life and Death of Che Guevara” ......................... Alapkönyv a témában;) Örülök, hogy más is olvasta. lehet, hoy az ő verziójában is van némi igazság, én Andersen és Gott véleményére hajlok, de hát ahány olvasó - annyi vélemény. Számomra Che egy fura figura, nem tudom hová tenni. P.l. írt egy könyvet, ami alapmű a gerillahadviselés történetében, de ő volt az, aki nem tartotta be a saját maga által felvázolt törvényszerűségeket, ami nem vall valami következetességre és tengernyi észre. Ráadásul egy olyan országba ment el ,,forradalmat" exportálni, ahol előtte maga a kormány valósított meg egy sor társadalmi és gazdasági reformot, és a parasztok - hogy finoman fogalmazzak - a hátuk közepére kívánták Che-t és bandáját. Írt egy másik, alapműnek számító könyvet (,,A forradalmi háború epizódjai"), amin csak vidulni lehet, és azon csodálkozik az ember, hogy ez a rakás idealista és katonai analfabéte hogy a francba volt képes megdönteni Batistát (valószínűleg nem rajtuk múlt).
ismerem. Mengelének jóval jóval kisebb, szinte elhanyagolható enyhítő körülménye van.
a megítélésben érdemes összevetni mondjuk "Szent" Istvánt, Horty Miklóst, Kádár Jánost, Che Guevarát, August Pinochet-et, V.I. Lenin-t ésmég ki-ki ízlése szerint.
mindegyik végeztetett ki embereket. mindegyiknél belejátszhat az a körülmény, hogy az ellenségeit azért ölte meg, nehogy visszatérjenek. mindegyik bizonyos értelemben önvédelem volt. vannak különbségek is, de az nem lehet, hogy István Szent, Che Guevara meg dögöljön meg.
ez az egyikelmélet. amásik szerint pont a boliviai elnöknekvolt útjában Che, mert mi a halált csináljon vele, Boliviábannem volt halálos ítélet. ezért Che-t úgy végezték ki, hogy azt mondták, harc közben halt meg. csak ezzel hamar lebuktak. azelnöknek egy tárgyalás kényelmetlen lett volna.
a CIA pedig nem adott parancsot.
Jorge G. Castaneda „Companero: The Life and Death of Che Guevara”
Csak erre akartam célozni. Még az sem biztos, amit egy szemtanú mond. Az ember nem emlékszik pontosan minden részletre és, ha esetleg mégis, akkor is ott van a politikai elkötelezettsége.
Nem volt tömeggyilkos Kasztróval együtt? ........................... Nem tudok róla. Legalább is nem láttam semilyen megbízható írásban vagy tanulmányban. A belügy Raul Castro-hoz tartozott, illetve a kubai elnöknek jóval több közük van a repressziókhoz, mint egy olyan embernek, aki előbb utazó nagykövet, utána az ipari hivatal főnöke, majd a jegybank elnöke, majd a Nemzeti Banké, és végül az iparügyi miniszter. Nem tudom, hogy mikor volt dolga átvállalni Raul és Camillo munkáját.:/
na geci, még egyszer megpróbálom. Che gyűlölte a szegényeket elnyomó hatalmakat. annyira, hogy gerillának állt, annyira, hogy ez segített neki a harcban. látta, hogy az ilyen forradalom nem mese, mert az ellenforradalomban simán kivégeznék. Guatemalában látta pár évvel előtte.
nem volt szívbajos ember,kivégeztetett pár embert.
namost te gyűlölöd őt ezért,és kivégeztetnéd őt. szerintem csak abban különböztök, hogy:
1) Che a szegnényeket elnyomókat gyűlölte, te csak úgy gyűlölködsz
2) Che nyílt volt, és nemvolt álszent, mint te
3) ha szembe kerültetek volna, akkor te nyivákoltál volna az életedért.
nem, nem voltam, igazad van.:) Viszont a Yuro-völgyben lezajlott összecsapásnál a sebesült Che elájult (ezért se nagyon tudott volna rimánkodni). És a következő napon Mario Teran bolíviai őrmester lőtte agyon, méghozzá nem az elnök, hanem a rangerekkel együtt akcióban részt vett CIA tisztek parancsára (a bolíviai elnök meg akarta őrizni az életét, ugyanis nagyon komoly aduttnak tekintette a Castroval folytatott alkudozásainál). Teran-t az amerikaiak vitték ki az országból, már bőven azután, hogy De la Serna hulláját kirakták közszemlére Vallergrandéban. Talán a legaprólékosabb és legpontosabb rekonstrukciója az esetnek Richard Gott oknyomozó írásaiban olvasható, illetve Jon lee Anderson ,,Che Guevara: A Revolutionary Life." könyve.
nézd, a fenti cikkemben egész pontosan árnyalt megítélés van.
1) Mengelét nagyon határozottan elítélem
2) Che Guevarát elítélem, bár van az az enyhítő körülmény, hogy Guatemalában látta, hogy mi történik egy ellenpuccsban. és ha megnézed Chilét és Salvador Allendét, akkor az is tanulságos
3) de sem Mengelét se Che Guevarát nem végeztetném ki. egész egyszerűen, mert nem megoldás, a szemet szemért elv. valamennyivel kevesebbet kell visszaütni. mérlegelni kell a körülményeket is.
„Tudtam, hogy le fogtok lőni; nem lett volna szabad, hogy élve elkapjanak. Mondjátok meg Fidelnek, hogy ez a hiba nem jelenti a forradalom végét, hogy győzni fog máshol. Mondjátok meg Aleidának, hogy felejtse el ezt, házasodjon újra, legyen boldog, és taníttassa a gyerekeket. Kérjék meg a katonákat, hogy jól célozzanak.”
ha ez neked kegyelemért nyivákolás, akkor sajnállak.
