Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Nem kellett ott egyesével tárgyalni, mert ezek a vállalatok alkották a "Társaság az 50Hz-es vasútvillamositásért" konglomerátumot. (annak ellenére, hogy több is közülük más villamosítással is foglalkozott - mint a Krupp képen a bal oldalon látható németek). A társaság előző terméke egy 50-Hz-es villanymozdony volt Indiába, a Szili ahhoz hasonlít igazán.
Mindössze ennyi cég kellett, hogy elkészüljön a 25 kV 50 Hz-s villanymozdony:
ACEC, AEG, Alsthom, Brown-Boveri, Jeumont, Oerlikon, Schneider-Westinghouse, Siemens-Schuckert Werke, Krupp, Krauss-Maffei, La Brugeoise et Nivelles, SFAG (Usines Schneider). A mozdonyszekrények a Krupp esseni gyárában készültek, a villamos berendezés vezető fejlesztője az SSW volt.
(Kíváncsi volnék a Központi Bizottság ezzel kapcsolatos ülésére, amelyet végül valószínűleg ezzel zártak le: "Elvtársak, nincs más megoldás!")
Valaki azt írta nemrég, szerinte a Szili annyira ronda, hogy semmilyen festéssel nem lehet rajta segíteni. Ízlésekről kár vitatkozni, nekem tetszett, főképp az eredeti (vagy mint itt, arra visszafestett) színeiben. A későbbi egyszerűsítések lehet, hogy meggyorsították a munkát javítás után, de a megjelenésének nem tettek jót. Mondjuk, más mozdonyokénak sem.
Őrtilos állomás. Valamikor Légrádé volt, de a községet a trianoni határ elvágta. A legközelebbi község Őrtilos volt, így hozzá került az állomás.
Hasonlóan járt Bódvavendégi vasúti rakodó. Az 1926-os helységnévtár szerint: " Bódvavendégi község Cseh-Szlovákiáhozcsatoltatott." Azóta is ott vendégeskedik, Hosťovce néven. A rakodóval a MÁV sem tudott mit kezdeni, így az egykori kassai vasút már csak Tornanádaskáig megy.
"A megcsonkított, nehéz gazdasági helyzetben levő Magyarországon azonban ilyen nagyszabású munkát – amely kiterjedt fejezete volt a Bánhidai Hőerőmű megépítését is magába foglaló, a Dunántúl villamosítására vonatkozó tervnek – csak külföldi, nevezetesen angol kölcsönnel lehetett megvalósítani. Ezt azonban az angolok ahhoz a feltételhez kötötték, hogy tekintettel az ottani nagyfokú munkanélküliségre, a kölcsöntőke értékének mintegy 40-50 százalékának megfelelő munkát angol gyáraktól kell megrendelni. "
A vonal vasúti fővonal Ukrajnában. Ungvártól Uzsokig az Ung völgyében halad. A történelmi határt az Uzsoki-hágónál lépi át. A vasútvonal egyvágányú, ma széles nyomtávú (1520 mm).
A Magyar Északkeleti Vasút építését az Országgyűlés 1865. évi XIII. törvénycikke tette lehetővé. A vonal Ungvárig 1872-ben épült ki. A történelmi határt a szintén az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Galícia felé 1905-ben lépte át.
Légy üdvözölve,Divrotcé. Úgy lesz, mert a térkép is azt mutatja. Írásos anyagokkal kicsit nehezebb, mert a több tucatot, amit átnéztem, mind egymásból írták, az egyszerűség kedvéért.
Régen, még gyerekkoromban sokat jártunk a rokonokhoz Tatabányára. Úgy emlékszem, hogy mintha éppen ennél a templomnál lett volna kiállítva egy kisvasúti gőzös. (Ez valamikor a 70-es években volt...)
Ezzel kapcsolatosan van valami információja valakinek? Vagy én emlékszem rosszul?
Köszönet érte. Szép munka volt, én is élveztem. Az Akvárius úr, mármint Nemo Identitas Aquariusazt írja, hogy a kereszt is megvan Bánhidán, a Gellért téri Szent Mihály Plébániatemplom kertjében:
Jó szórakozás volt a nyomozás. :-) Először a Turul és a sziklák elhelyezkedéséből próbáltam a gugli sztrítvjúban belőni a helyet, csak aztán jutott eszembe a fentrol.hu. Csak a képernyő kimásolása nem jutott eszembe... Egyébként igen, pont arra a kivágásra gondoltam :-)
