Nehéz dolga van a nyelvészetnek, a nyelv nem egyszerű dolog. De azért valamilyen szabályszerűségek vannak, amelyekkel érdemes egyre behatóbban foglalkozni.
Ha pl. a gyakorlati alkalmazásokat nézem: analitikus nyelvészet nélkül az életben nem jöhetnek létre helyesírásellenőrző programok, minőségi beszédszintetizátorok, beszédfelismerő programok, neadjisten fordítóprogramok. Pesze ezek egy része még nagyon gyerekcipőben jár, de hát pont az az érdekes a tudományokban, hogy van hova fejlődni...
igen az élvezet.... élmény szerûség a lényeg ..... ha van élmény , van sikerélmény .... definició ; tehát a kib..tt tanár kb.szott dolga az hogy a kib. diák szellemi érettségének megfelelõ szinten, Élményszerû formában befogadható formába hozza mindazt az ismeretet amit a szakterülete tudásanyagát jelenti.
... mikor fogod 'analitikus' módszertannal egy nyelv 'holisztikus' szemléletmódját leképezni ? azt mondják a gondolkodásmód és nyelvi kifejezés összefügg ... tegyük fel egy keleti gyökerû nyelv magában hordozza az õsi keleties holisztikus látásmódot ... hogy akarod redukcionista módszertannal rendszerezni ? mit lehet és mit nem ?
nyelvvel foglalkozók egy részének ennek ellenére vannak olyan felvetései hogy az európai...nyugati tudományos módszertan , vagyis ahogy a nyelvet szétcincálják kategóriákba és szabályrendszerekbe erőltetik és aztán összeraknak ebből egy művi akadémikus rendszert ... ez a magyar nyelv élő szerves rendszerének lényegét nem fogja leképezni..vagyis szerves élő logikája van nem műtőasztalra kibelezhető tetszőlegesen objektiválható "hulla" logikája ...
A modern nyelvészet egyre inkább reál tudomány, gyakorlatilag természettudomány, legalábbis minden erejével erre törekszik. Természetesen a nyugati redukcionista módszerrel tekint a nyelvre: ez a tudományos módszer.
De nem értem, hogy a magyar nyelv miben különbözik más nyelvektől ebből a szempontból. Elfogadnám, ha azt mondanád, hogy az általad említett 'hulla' logikát nem lehet ráhúzni egyetlen nyelvre sem, hiszen a nyelvészet gyerekcipőben van még pl. a fizikához képest, (pedig a fizikában sem találták meg még az egyesített elméletet.)
De hogy más nyelvekre rá lehet húzni, de a magyarra nem? Ez számomra érthetetlen.
akkor kérdezz meg egy művészt arról mit ábrázol a kép és miért , vagy mit akar mondani a vers ... ha kicsit öntudatos ...elküld a jó büdös francba vagy megszívat valami blablával amin ő maga is röhög befelé...
kezdjük ott hogy ha egy vers, kép zene akármi nem hat rád ... leszarod az elemzésével együtt nem ? vagyis nem tudják a vers lényegét se megvilágitani azzal ha megtanitják az elemzését és számonkérik ... ez van
Addig is amíg ez megvalósul, marad a szülő segítsége, és előnybe kerülnek azok a gyerekek, akik otthon meg tudnak valamit kérdezni, és érdekes és jó válaszokat kapnak.
(A szervezett oktatás minőségét jól le lehet mérni azon, hogy mekkora a szülő szerepe a gyerek szellemi fejlődésében.)
Beszéljék meg a diákok és a tanár, hogy tulajdonképpen a föld forog, vagy a régieknek volt igaza, és az egész univerzum kering a föld körül.
Világossá kell tenni, hogy van két modell.
Az egyik modell szerint a föld valamely (kvázi) inerciarendszerben forog, egyébként mindenre az ismert Newton törvények érvényesek.
A másikban a föld áll, minden más körülötte kering, és az univerzumban hat egy titokzatos a föld közepe felé ható erő, amely annál nagyobb, minél messzebb van valami a földtől: ez az erő ellensúlyozza, hogy szétszaladjanak a föl körül keringő dolgok.
Meg kellene értetni, hogy valamilyen szinten mindkét modell jó; és meg kellene értetni, hogy miért az elsőt választjuk. (Occam borotvája)
te úgylátszik abból indulsz ki hogy van a jól bevált tudományos módszertan aztán veszed ezt és bármit megvizsgálsz vele valamit és kész , az objektiv igazság ... csakhát elég gyakran kiderült hogy ami igy kiderül az a módszertan korlátait is beépiti az objektiv igazságába ... vagyis nem objektiv és nem is igazság csak annak valamilyen torz leképeződése.
a magyar oktatásnak -szerintem legalábbis -nem az a feladata hogy tájékoztassa netán meggyőzze a fiatalokat a tudomány aktuális állásáról . Ha ezt akarja akkor egy félhülye adatközlő rutinná silányul, mint ami és abban a percben amikor ilyenné lesz ...unalmas és egyszerűen nem érdekli a diákot többé ... ha olyan dolgokat követelnek ami érdektelen és unalmas számára ... akkor jön hogy keresi a minimálisan teljesitendőt, másfelé fordul pl bulvárosodik
szkeptikus épp lehetne csak közben hülye is ... nem kér a tudományból mert azt tanitják neki a tudomány ha fizika akkor ilyen képlet meg olyan képlet holott a tudomány egy rendszerint érdekes probléma felvetésével kezdődik... még érdekesebb válasz elmélettel annak cáfolatával... melléfogásokkal új elmélettel kisérlettel folytatódik és csak a legvége hogy na akkor a megoldás ez a képlet vagy akármi ... a tudományból ha rövid lényeg vázlattá teszik.... hogy nahát az a lényeg ezt tudni illik akkor ez lóg a levegőben és naná hogy elfelejtik
pont az marad ki ami érdekes heurisztikus élmény lehet ... élmény nélkül pedig az oktatás : egy rakás szar ha nincs intellektuális élmény... nem keltik fel , fejlesztik az erre való fogékonyságot ... akkor amit tanitanak az érdektelen duma marad
( egyébként az egészségesen értelmezett tudomány is szkeptikus önmagával szemben ... többek között ezzel védekezik a dogmás gombásodás ellen)
"Te erre gondolom azt mondod, hogy majd ezt midnenki otthon megtanulja."
Nem mondom azt, mert egyetértek.:)
Interdiszciplináris dolgokat, egy kis tudománytörténetet, valami lightos tudományfilozófiát, és általában tényleg az összefüggések láttatását, nagyon fontosnak tartanám.
Hihetetlenül jó lenne, ha az utcán egy érettségizett emberhez odamennék, és a sok lexikális tudás helyett, mondjuk nagyjából tudná, hogy mi az, hogy axióma. Vagy nagyjából tudná, hogy mi az, hogy 'modell' a természettudományokban.
Ráadásul ha ilyen gondolkodtató módon tanítanának, az értelmesebbje még jobban is élvezné az egészet.
vers és verselemzés között is van némi különbség ...egyik önmagáért beszél és vagy megérted vagy nem a másik módszertani alapú erőlködés
Ez is egy tőrölmezszett hülyeség. Akkor tudja valaki igazán értékelni a verseket, ha van valami kis verselméleti háttere is (pl. felismeri a különböző versformákat, vagy időmértékeket). Ez ugyanolyan, mint a klasszikus zene élvezete: lehet persze mindenféle háttérismeret nélkül is élvezni, de aki tudja, hogy mire figyeljen (pl. az szólamokra, kadenciára, enharmonikus modulációra, stb), az sokkal jobban élvezi. Sőt, ez nem csak a klasszikus zenére érvényes, hanem mindenfajtára, még a slágerre is. Különös csemege például, ha egy szám 3/4 es ütemű, és nem a szokványos 4/4-es (és akkor a Take five-ről még nem is beszéltem)
ez egy blabla. minden nyelvnek "élő szerves rendszere" van, beleértve az indoeurópaiakat is. a nyelvészet foglalkozik a tapasztalható tények rendszerezésével.
a magyar oktatási rendszer egyik fő baja, hogy nem képes a diákokat meggyőzni a tudományok eredményeiről, így egy tudatlanságra alapuló szkepticizmus alakul ki mindenféle "hivatalos" tudománnyal szemben. innen jönnek az összeesküvéselméletek, a bezárkózás és az áltudományok felé fordulás. csak nézz körül a tudomány fórumon. a diskurzus fele arról folyik, hogy hozzánemértő emberek összehordanak hetet havat mindenféle cenzúráról meg inkvicícióról.
naés ? a nyelvvel foglalkozók egy részének ennek ellenére vannak olyan felvetései hogy az európai...nyugati tudományos módszertan , vagyis ahogy a nyelvet szétcincálják kategóriákba és szabályrendszerekbe erőltetik és aztán összeraknak ebből egy művi akadémikus rendszert ... ez a magyar nyelv élő szerves rendszerének lényegét nem fogja leképezni..vagyis szerves élő logikája van nem műtőasztalra kibelezhető tetszőlegesen objektiválható "hulla" logikája ...
vers és verselemzés között is van némi különbség ...egyik önmagáért beszél és vagy megérted vagy nem a másik módszertani alapú erőlködés ... és az sem biztos hogy ér valami
> Szóval szerintem a tapasztalat azt mutatja, hogy nem a specializáltakból lesznek az abszolút műveletlenek, hanem azokból, akik semmit nem tanulnak...
OK, megegyszer leirom, mert ugy latszik nem ment at az uzenet. Nem azt mondom, hogy kevesebbet kene tanulni, hanem azt, hogy mast. Vilagos? Nem azt mondom, hogy senki ne tanuljon semmit, jobban nem tudom kibetuzni.
> a klasszikus fizika/kemia/biologa felosztas helyett lehetne Scinence (kornyezetismeret??) oktatni
> Ennek konkrétan milyen előnyei lennének? Miben különbözne az anyag a jelenlegitől, azon kívül, hogy három halmaznak vesszük az unióját, és azt címkézzük fel a három halmaz felcímkézése helyett?
- Pl lehetne ismeretelmeletet oktatni, es akkor lehet, hogy a nepesseg nagyob reszenek lenne fogalma arrol, mit jelent az, hogy tudomanyos elmelet, vagy axioma, es mar csak feleannyian vernek a tamtamot, hogy "az evolucio nem is igaz, mert csak elmelet". - Pl ialy lenne, ha a kozepiskolai tanaroknak meg attekintese lenne a teljes termeszettudomanyok felett, es nem csak 1-2 targy felett, amit most az egyetemen tanulnak. - Pl interdiszciplinaris kerdesekrol is lehetne beszelni, kozepiskolaban. Mo-n minden kozepiskolas tanul a devonkori fosziliakrol meg az akasztofara logatott tomegpont hogy gurul le a lejton, de pl szo nincs uveghazhatasrol, globalis felmelegedesrol, altalaban az emberi egeszseggel kapcsolatos biologiai ismeretekrol,vagy pl arrol, hogy mit ernek a statisztikak / mire kell figyelni stb. Te erre gondolom azt mondod, hogy majd ezt midnenki otthon megtanulja. En azt mondom, hogy nem, mert olvass bele az Index forumokba, es azt latod, hogy pl radioaktivitasrol mindenki kb annyi tud, hogy "jaj, az atom". En azt mondom, hogy ezt akar iskolaban is lehetne tantani, mert erre a tudasra meg akar egy takaritonek is szuksege lehet (szavazo lesz o is), a devonkori fossziliakra, a tetraamino komplexek szinere meg a haromszog szerkesztesere harom adatbol viszont kevesbe.
>>18 eves koraban az emberek altalaban nem tudjak, mit akarnak
>Ebben van valami, de azért ellenpontnak elmondom, hogy ...
Ellenpeldak mindig vannak, de szerintem egy komplett orszag oktatasi rendszerenel nem egy emberekben, hanem a szeles tomegben is gondolkozni kene.
A magyar kozep/felso stb oktatas kurva jo (volt?) diakolimpikonok, LovaszLaszlok, TellerEdek gyartasaban, csak egy dologrol feletkezunk meg: a felsooktatasnak sem, de kozepnek vegkepp nem az a kizarolagos celja, hogy 10 millio emberbol kivalaszunk 10-20-50-et, akit aztan korbecibalhatunk, hogy dejoamagyartudomany.
Maradjunk annyiban, hogy legyenek fakultativ lehetosegek arra, hogy orientalodni szereto diakok 10-14 ev korultol kepezhessek magukat. Ezt 100% ig magam is tamogatom, magam is igy csinaltam. Viszont en pl valtottam, mert x ev utan jottem ra, hogy az amit en 10 eves fejjel biologianak gondoltam, az nem az, mint ami az akademiai biologiai kutatas. Es szerintem ez teljesen termeszetes, sok emberrel megesik, hogy 10-12 evesen nem tudja egy szakma minden reszeltet.
Valószínűleg mindenki kora gyerekkorától érzi, hogy mi megy neki a legjobban. Szerintem e szerint kell pályát is választania, mert ha pénzes szakmát választ, amiben nem jó, előbb vagy utóbb kiszorulhat. Meg a pénzes szakmák köre is változik.
Egyébként a magyar munkaerőpiacon dömping van az 'általános tudással bíró', de igazán komolyan semmihez sem értő frissdiplomásokkal. (Sokszor a túlképzett szót használják, ami sokszor igaz, de nem mindig ez a találó szó...)
Ha a gazdasági versenyképességünket nézem, akkor egyértelműen több, és a gazdasági élethez jobban alkalmazkodó specializációra van szükség.
Szerintem a korai specializalodas nem tul jo dolog: - rugalmatlanna tesz, Szerintem akkora versenyelőnyt biztosít a specializáció, hogy én inkább együttélnék a hátrányival. Egyébként is, úgyis a tehetségesebbeket kellene erősen specializálni, azokra meg úgyis 'ragad'-nak a másik tantárgyak is. Szóval szerintem a tapasztalat azt mutatja, hogy nem a specializáltakból lesznek az abszolút műveletlenek, hanem azokból, akik semmit nem tanulnak...
a klasszikus fizika/kemia/biologa felosztas helyett lehetne Scinence (kornyezetismeret??) oktatni
Ennek konkrétan milyen előnyei lennének? Miben különbözne az anyag a jelenlegitől, azon kívül, hogy három halmaznak vesszük az unióját, és azt címkézzük fel a három halmaz felcímkézése helyett?
18 eves koraban az emberek altalaban nem tudjak, mit akarnak
Ebben van valami, de azért ellenpontnak elmondom, hogy 12 évesen pontosan tudtam, hogy programozó akarok lenni, és még 20 évesen sem elég célirányúan oktattak erre (még a műszaki egyetem informatika szakán sem alakult ki egy olyan tanterv, ami kifejezetten a szoftverfejlesztő munkaerőpiacra kellő 'profikat' képezne, túl sok sallang volt, amelyeknek túl távoli a kapcsolata azzal, amit én csinálni akartam már 12 évesen.) (És akkor én még örülhetek, mert én legalább reál szakra jártam középiskolába, amit nagyon nem bánok, mert legalább valamilyen mértékben el tudtam indulni a megfelelő irányba.)
Gondoltam, hogy magabol a kerdesfelvetesbol ill elozo hozzaszolasaimbol egyertelmu, hogy magat a specializaciot csak korlatozott mertekig tamogatom ill hogy nem arrol beszelek, hogy mindenki menjen ki pottyoslabdaval jatszani a homokozoba, mert szegeny gyereket hogy tul vannak terhelve.
Az alapok azok alapok. Valóban jó lenne egy új alap megtalálása. Sajnos nagyon elhúzódó vitákat eredményezne, annak meghatározása, hogy mi ez az alap.
Az elv nagyon rendben van, és hogy pint is megelégedjen hozzátenném, hogy ugyanezen általános és középszintű oktatási intézményekben lehetne a diák által preferált területet plusszban sokkal mélyebben oktatni. (Speciális képzés, fakultáció stb.) A diáknak szíve joga lenne, mondjuk minden év elején kitalálni, hogy miből szeretne specre járni. (fontos, hogy kötelező legyen spec-et választani, különben a többség nem választana semmit.) És a spec órán aztán nyomni rendesen. Aki itt megbukik, az "ne bukjon meg", kerülhessen felsőbb osztályba.
NAgyon rendben van szerintem az átfogó Science tárgy! révén, hogy a "szűk" családban 20 különböző korú gyerek van (1-15 évesig), és én nagyon szeretek velük foglalkozni, rengeteg kapcsolatom van velük. Rengeteget találkozunk, és ilyenkor a világ összefüggéseiről beszélgetünk korcsoportnak megfelelő szinten. Tanítási módszerem, hogy mindig az összefüggéseket mutatom meg az adott tudományágak között. Szinte minden összefügg mindennel, ezért, ha a diák valamiben jó, akkor az analógia felismerésével megérti a "másikat" is és abban is jó lesz. Szerintem ezt kéne megtanítani gyerekkorban: az absztrakciós képességet, hogy felismerjék, mennyi minden összefügg a világban...
Az én egyéni véleményem még emellett az, hogy a szülő nem vonhatja ki magát a gyermek oktatásából. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerek a spec-et otthon is megkaphassa. (Már amennyiben a szölő ért a gyerek által kedvelt dolgokhoz.) Részemről igyekszem mindhárom gyerekemnél meglátni, hogy miben tehetséges, mihez van kedve, és azt maximálisan támogatni, valamint megmutatni olyan területeket, amelyeket egyenlőre nem preferál, hátha csak figyelmetlenségből hagyta ki a palettáról. Legnagyobb gyerekem (elfogulatlanul állítva) legalább 3 évvel van az átlag gyerekek térlátásától. Nagyon jól rajzol és szereti, tehát képzőművészeti fakultációra jár. A jó térérzék emellett sporttal is párosul, minden héten edzés kereteiben tollasozik, és nagyon szereti. A középső hihetelen reflexekkel van megáldva (5 éves), a számítógépes autóversenyzésben már útolért :), pontosan betartja az ideális útvonalat, féktávolságot. Valószínűleg nem fog messze esni a technikai dolgoktól, ezeket igyekszem megadni neki. (megjegyzem leszállást kivéve a repülőgépszimolátorral is elboldogul) Legkisebb gyerekem nemrég múlt 3 éves. Most bontakozik ki a személyísége. Árgus szemekkel figyeljük, hogy mi sül ki belőle és azonnal indítjuk őt is, amint lehet. :)
Ez a program a >>tudatosan tanító/nevelő szülő<< programja.
ez így meg kevés. ha 18 évesen kezd valaki komoly tudományt tanulni, akkor sose lesz belőle komoly szakember. mindenképpen szükséges, hogy aki tud felszívni többet, az ezt rendezett-szervezett iskolai körülmények között tehesse meg.
no problemo. Tekintve, hogy elbeszeltunk egymas mellett, hagy fogalmazzak akkor meg egy kerdest: Mit gondolsz arrol, hogy meghagyni az szeles, altalanos alapokat oktato altalanos es kozepiskolat, csak esetleg atertekelni azt, hogy mit ertunk "alapokon", "alapmuveltsegen"? Akar extrem peldakent felvetem, hogy a klasszikus fizika/kemia/biologa felosztas helyett lehetne Scinence (kornyezetismeret??) oktatni. Persze ehhez a jelenlegi tanarkepzesi felteltek nem hiszem, hogy meglennenek, ezert tisztan elvi felvetes. Ez nem feltetlenul jelenti egy amerikai oktatasi rendszer bevezeteset, csak peldank mondtam, hogy lehet maskent is definialni, mi az alap ill altalanos. Kivancsi vagyok a velemenyedre, nem buzizni akarok. Elnezest, ha karcosnak talaltad a hozzaszolasomat.
még szerencse, hogy az indoeurópai nyelvek csak egy csoportja az európában találhatóknak. meg az is, hogy a nyelvészek szerte a földön tanulják és alapszinten ismerik az összes nyelvcsaládot.
üzenem amúgy, hogy az indoeurópai se európai gyártmány, és az európai népek sem azok. hovatovább, a gyártmány eleve nem értelmezett egy olyan valaminél, ami folyamatosan evolválódik (a nyelv is, és az emberfaj is)
egy frázt , a magyar nyelv sok szempontból meglehetõsen kilóg pl az indoeurópai nyelvek közül , semmi köze se a germánhoz se a latinhoz ... persze ha csak azt nézed hogy a magyarság se európai gyártmány akkor ez elég nyilvánvalónak tûnik
