"Ha majd mindenki szeme láttára előbb ér földet iszugyi „vasalmája”, mint a jonatán alma, akkor nem vitás, hogy kié lesz a fizikai Nobel."
Az elsö lépést mindenki láthatja, nem vasalmával és jonatánnal, hanem Li, C és Pb-vel az Al-hoz viszonyítva
http://www.youtube.com/watch?v=jkNjvCmsWOU
Mint látjátok Szász nem csak egy ejtökísérlet eredményére van rá utalva.
A Földben is belül vannak a nagy relatív tömeghiányú elemek, kivül meg a kisebb delta(elem)-ü elemek. Nem is az elemek fajsúlya a fontos, hanem az, hogy mennyi energia E(kötés)/A sugárzódott ki az atommagok képzésénél egy protonra nézve
m(A izotóp;i) = A{(m(P) + m(e)) + 2 M(p) /A x m(e) - E(kötés)/ A c^2} = A (m(P) - m(e)) (1 - delta(A izotóp)).
A nagyobb fajsúlyu Pb lassabban esett mint az Al, mert az ólomnál kevesebb energia súgárzódott ki mint az alumíniumnál, az A tömegszámra nézve. Ez az effektus fontos a bolyók, a galaxisok képzésénél, az egész Univerzum idöbeli fejlödésénél.
Newton is elcsodálkozott volna, hogy miért esik a vasvödör gyorsabban a fejére, mint az alma, de ö ilyen kísérletet nem végzett el.
A bolyók pályái meg akkor nem voltak olyan pontosan ismertek, az Uránuszt, Neptunt és Plutót még nem is ismerték, hogy Newton tudta volna a Mars és Uránusz Ri^3/Ti^2 értéke 1.5 ezrelékkel eltér. Azt sem tudta Newton, hogy belül vannak a Fe/Ni magú bolygók, kivül meg a jég/gáz bolygók.
Newtonnak fogalma se volt a két invariáns elemi töltés q(k) = {- vagy +}q és g(k) = {- vagy +} g m(k), k= e,p,P,E létezéséröl, ö csak azt hitte hogy a gravitáció "tömegvonzás".
De az eredmény leközlését és a kísérletek folytatását megtiltotta az "elfogadott" fizika, épp úgy mint az egész Új Fizika publikálását szakfolyóiratokban.
Szász Gyula I. most bírósági döntésre vár, hogy folytatni tudja az ejtökísérleteit Li, Be, B, C-vel az Al-hoz viszonyítva. Bírónak kell kényszeríteni a fizikusokat egy olyan kísérlet kivitelezése engedélyezésére, amit kísérleti fizikusok eddig 400 év alatt elmulasztottak elvégezni.
Kedves iszugyi! Ha a húrelmélet, amely a Plank határ alatti képződményekkel foglalkozik tudományos spekuláció, akkor minek nevezhető a gravitációs töltésekre alapozott Új fizika? Nem kellene előbb közvetlen, vagy közvetett módon bizonyítani a gravitációs töltések létezését? Egy elméletben jól működő matematikai modell nem feltétlenül egyezik meg a valósággal. Mert a valóság, amit megmutat magából, kivétel nélkül mindenki számára evidencia. Amit meg nem, azt akárhogyan modellezik, magyarázzák, csak a modell alkotója számára evidens. Ha majd mindenki szeme láttára előbb ér földet iszugyi „vasalmája”, mint a jonatán alma, akkor nem vitás, hogy kié lesz a fizikai Nobel.
Az Új Fizika nem foglalkozik különben avval, milyen képzödmények a négy elemirészecskék e,p,P és E azon kívül hogy kétféle invariáns töltést q(k)-t és g(k)-t hordoznak, mert 10^-20 cm-nél kisebb távolságokból nincs semmilyen fizikai információnk. Egy string modell követése teljes tudományos spekuláció lenne.
"És miből következtet ő arra, és hogyan bizonyítja,hogy foton kvantum nem létezik?"
"Mewrt minden mikroszkópikus objektum több nagyságrenddel kisebb mint az általa kibocsátott fény hullámhossza. Az eikonál elmélet kizárja a fénykibocsátás korpuszkuláris lényét. A világmindenség nem látott még egy "fotont" sem. Einstein fénykvantum hipotézisa is cáfolt!
Hogyan tud egy 1 Angström kicsi hidrogénatom több ezer Angstom hullámhosszú fényt korpuszkulárisan kisugározni? Sehogy!"
A minden irányból érkezö izotróp kozmikus mikrohullám sugárzás is "mindig" jelen volt, ez NEM egy "Ösrobbanás" lehelete.
A testek tehetetlensége fogalmát is újra át kell gondolni, a mozgási írányukban kékeltolodást, az ellenkezö irányban meg vöröseltolódást látnak a különben izotróp kozmikus sugárzásból.
Inerciarendszereket meg nem lehet fizikailag megszerkeszteni, az elemirészecskék helye és sebessége sohasem határozható meg pontosan.
A tér-idö szerkezetének Minkowski metrikája van, mert a mezök A(e.m.) és A(grav.) c-vel terjednek. A mezök keletkezése az elemi Maxwell töltésekböl úgy történik, hogy a mezök c-vel történö terjedése független a töltések mozgásától.
Szász Gyula beépitette a gravitáció is a részecskefizikába, egyesítette az elektromágneses kölcsönhatást a gravitációval. A kvantumelmélet meg a stabil elemirészecskék e,p,P,E kétféle invariáns elemi töltése létezésére q(k), g(k) alapul.
A "Physics of Elementary Processes" (2005) ISBN: 963 219 791 7 a régóta keresett "Theory of All".
A világmindenség meg nem egy "Ösrobbanásból" keletkezett, a négy elemirészecske e,p,P,E "mindig" jelen volt. De ezek helye és sebessége sohasem határozható meg pontosa.
Nem stimmel Einstein tömeg-energia ekvivalenciája E = mc^2 sem, az elemi tömegeket m(P) és m(e) nem lehet energiává átalakítani, ezek az invariáns elemi gravitációs töltésekböl g(k) = {- vagy +} g m(k), k=e,p,P,E származnak.
A Lagrange függvény megfogalmazásával a nyílt Minkowski-térben, amiböl a részecskék és a mezök A(e.m.) és A(grav.) mozgásegyenletei származnak, készen van az Új Fizika.
"Miből következtet arra,hogy protonok mellett elektronok és pozitronok vannak az atommagban?"
Mert CSAK ezek, vagy ezekböl álló öszetett részecskék hagyják el a rádóaktiv atommagokat. Az instabíl neutron pl. négy elemirészecskéböl N = (P,e,p,e) áll, a bomlása
N = (P,e,p,E) -> P + e + (e,p) = proton + elektron + elektronneutrínó.
Hibázott Heisenberg amikor a bizonytalanságí relációjára hivatkozva kizárta az elektront az atommagból. A helyes bizonytalansági reláció abból áll, hogy a részecskéknek sem a helye sem a sebessége nem állapíható meg pontosan sohasem. A Planck állandó
h = q^2/2c x sqrt(m'c^2/2 E(kötés))
csak egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és csak az elektronok mozgását szabályozza az atomhéjban. Az atommagot egy másik L.m. szabályozza, a
h(0) = q^2/2c x sqrt (1/8) = h/387.
"És miből következtet ő arra, és hogyan bizonyítja,hogy foton kvantum nem létezik?"
Mewrt minden mikroszkópikus objektum több nagyságrenddel kisebb mint az általa kibocsátott fény hullámhossza. Az eikonál elmélet kizárja a fénykibocsátás korpuszkuláris lényét. A világmindenség nem látott még egy "fotont" sem. Einstein fénykvantum hipotézisa is cáfolt!
Hogyan tud egy 1 Angström kicsi hidrogénatom több ezer Angstom hullámhosszú fényt korpuszkulárisan kisugározni? Sehogy!
"Említi az Univerzum "sötét energiáját". Kérdésem. Fizikailag mi is az tulajdonképpen? És mi az a nem látható anyag? "
A "nem látható anyag" elnevezés az elfogadott fizika követöitöl jön, mert nincsen semmien magyarázatuk a "sötét" anyag kitevöire.
A "sötét" anyag nem sötét, nem is áll ismeretlen részecskékböl. Olyan összetett részecskékböl áll, amik elektromosan semlegesek és amik gravitációs töltése is nulla.
Ilyen pl. az elektronból (e) és pozitronból (p) álló (e,p) elektronneutrínó és a protonból (P) és eltonból (E) álló (P,E) protonneutrínó. Az elektronneutrínó 0.703 x-10^13 cm nagy, a protonneutrínó meg 3.83 x 10^-17 cm kicsi. Ezek a zéró gravitációs töltésük miatt "tömegnélkülinek" tünnek.
További kitevöi az ú.n. "sötét anyagnak"
(P,e,p,E), (P,e,p,e,p,E), stb.
A négy stabíl elemirészecske (amik az összes anyag kitevöi) meg a kétféle invariáns elemi Maxwell-töltésükkel
q(k) = {- vagy +} q, és g(k) = {- vagy +} g m(k), k = e,p,P,E
részt vesznek a két fundamentális kölcsönhatásban, az elektromágneses A(e.m.) és a gravitációs A(grav.) kölcsönhatásban. Már kölcsönhatás nem is létezik (=hipotézis) a részecskék között.
De a gravitáció lehet vonzó és taszító is
F(grav.) = - g(j) g(K)/4pir^2,
mint az elektromos erö
F(Coulomb) = + q(j) q(k)/4pir^2 .
Ez cáfolja Newton "tömegvonzásos" gravitációs elméletét. Galilei egyetemes szabadesése is cáfolva van, mert a testek nyugvó súlyos tömege m(test;i) különbözik a súlyos tömegétöl m(test;g) és a különbségük függ a test izotóp összetételétöl
m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test)).
A relatív tömeghiány delta(elem) az izotópokra jól ismert:
Nem semmi,hogy valaki meg mer egyátalán bolygatni egy többszáz éves tudományos, általánosan elfogadott állítást, ráadásul úgy,hogy cáfolja azt....
"Az eddig „elfogadott” a/a kivételével, a három alapvető összefüggés (10), (6) és (8) kísérleti igazolásának mindegyike egy 10 nagyságrendű eltérést ad, amire az izotópok tömeghiánya adja meg a fizikai magyarázatot. Ez (12’) a hidrogén atomnál is jóval nagyobb (-0.109x10) lenne mint az eddig elfogadott UFF alátámasztása. Az összértékelés konzekvenciája az, hogy a különböző összetételű anyagoknak a nyugalmi tehetetlen és a gravitációs tömege különbözik. A különböző összetételű anyagoknak különböző a gyorsulása, és így a testek kétfajta tömegének azonossága a természetben nem létezik. "
"Nincs szükség tehát az ősrobbanásra mint az Univerzum globális kezdetére, ahol egy elképzelhetelen nagy energia koncentrálásból keletkeznek az elemi részecskék. A négy elemi részecske (e, p, P és E) az új elméletünk szerint soha nem képződhetnek, és soha sem fognak megsemmisülni."
Na bummm.. :-D
A különböző előjelű gravitációs töltésből következtetve egy második féle „látható világ” is létezik, a melyikben a proton az eltonnal, és az elektron a pozitronnal kicseréltetett. A két világ kitevői taszítják egymást; a távolodást a kibocsájtott fény vöröseltolódása jelzi. Ilyen magyarázatnál a fény vöröseltolódása nem csak a távolságra és az Univerzum tágulására utalhat és így a vöröseltolódást a kétfajta „látható világ” szemszögéből is át kell gondolni.
A neutrínóféle képződmények, a hiányzó gravitációs töltésük miatt, nem tudnak egymáshoz, de a galaxisokban valószínűleg tudnak a látható anyaghoz kondenzálódni. A sötét anyag kitölti az intersztelláris teret, ez tartalmaz mozgó részecskéket, és így lényegesen hozzájárul az Univerzum sötét energiájához, hozzáadódva a háttérsugárzáshoz.
A csillagok keletkezése is új alapokra helyezhető lett. Az érettebb csillagok fejlődésénél, és a csillagok belsejében először az atomok elvesztik folyamatosan a héjukat. Erre fel a szabad elektronok beépülhetnek a magokba is, de a Coulomb erő széttaszíthatja részben a magokat az összetevő részeire. Így az elektronneutrínók elhagyhatják a magokat és csak a neutronok N = (P,e), illetve a másik „látható világban” az = (E,p)-ek, maradnak vissza. Ezek képezik az N illetve az -csillagokat. A neutronokban a protonok körül keringő elektronok mágneses teret képeznek, amik összeadódva nagy erejű mágneses mezőt adhatnak az N-csillagoknak. De az N-csillagok fejlődése itt sem áll meg. Az N-csillagokban a neutronokat felépítő elektronok, energiakisugárzás mellett, mindig közelebb kerülnek a protonokhoz, mindaddig, amíg a relatív távolságuk 10cm alá nem kerülnek. Ez már a protonneutrínók (P,E) nagyságrendje [15]. Ekkor nem csak a csillagok körül összegyűjtött, hanem a belsejükben is jelenlevő protonneutrínók reagálni tudnak az összeomló neutronokkal, és a II. típusú szupernóva robbanást idéznek elő, ami részben szétszórja a csillagok anyagát. Így előről kezdődhet a csillagok fejlődése.
Említi az Univerzum "sötét energiáját". Kérdésem. Fizikailag mi is az tulajdonképpen? És mi az a nem látható anyag?
Az új gravitációs elmélet Új Fizikát alapoz meg, ami öt természeti állandóra épül, a mezök terjedési sebességére, a c-re, az elemi elektromos töltésre q, az elemi tömegekre m(P) és m(e), meg az egyetemes gravitációs állandóra G(grav.) = g^2/4pi.
Einstein megcseszheti a gondolatkísérletekre alapozott ostoba fizikáját.
Csak a protonnak (P), az elektronnak (e), a pozitronnak (p) és az eltonnak (E) azonos a súlyos és a nyugvó tehetetlen tömege, az m(P)-t és az m(e)-t nem lehet energiává átváltoztatni.
"Antianyag" nem létezik, de létezik (P,e,p) és (E,p,e) felépítésü anyag, amik taszítják egymást gravitációsan.
"Sötét" anyag meg nem létezik, de létezik olyan anyag, ami azonos számú protonból és eltonból, ill. azonos számú elektronból és pozitronból áll. Ez az anyag nem tud kondenzálodni, mert az atomjai elektromosan semlegesek és "tömegnélküliek".
A "sötét" anyag legegyszerübb atomjai
az (e,p) elektronneutrínó, a (P,E) protonneutrínó,
továbbá
(P,e,p,E) és (P,e,p,e,p,E).
Az utolsónak felírt részecskét a részecskefizikusok semleges pionnak nevezik.
Einstein meg sem próbálta beépíteni a gravitációt a részecskefizikába, a részecskék súlyos tömegét meg kidobta. Persze a testek eltérö nehézségi gyorsulását sem ellenörizte ejtökísérletekkel.
Gergo73: "Mik ezek a törvények? 1: Newton alaptörvényei 2: Gravi törvény.
Tévedés, ezek nem általános törvények az ÁR-ben, éspedig pontosan azért nem, mert nem érvényesek minden vonatkoztatási rendszerben (magyarán nem teljesül rájuk a posztulátum, amit gyakran idéztél). Pl. Newton alaptörvényei a gyorsuló liftben nem teljesülnek, ettől nem inerciarendszer a gyorsuló lift. Az ÁR általános törvényei olyanok, hogy tényleg minden rendszerben érvényesek, de ezeket csak akkor tudod megismerni és megérteni, ha az ÁR-t rendesen tanulod. Ehhez bizony matematikát is kell rendesen tanulnod, mert az általános törvények puszta megfogalmazása is haladó matematikai fogalmakat használ, és akkor nem beszéltünk arról, hogy ezeket hogy kell alkalmazni, hogy kell velük számolni stb. Pl. az ÁR törvényei közé tartoznak az
Einstein-féle téregyenletek, amik már tényleg minden megfigyelő szemszögéből érvényesek. Az egyenletekben szereplő mennyiségek egy matematikus diplomával rendelkező ember számára is komoly utánaolvasást igényelnek (kivéve ha a terület specialistája), hogy értse őket, nem beszélve a fizikai tartalomról, amit csak egy fizikus tud társítani hozzájuk. Röviden esélyed sincs megérteni azokat az általános törvényeket, amikről itt értekezel.
Einstein a laikusok számára írt könyvében azt magyarázzal el nagyon elnagyoltan és nagyon virágnyelven, hogy milyen gondolatkísérletekkel lehet eljutni az általános törvényekhez (pl. az idézett téregyenletekhez), illetve próbálja szemléltetni az elmélethez szükséges matematikai ötleteket és fogalmakat (pl. metrikus tenzor) nagyon leegyszerűsítve és nagyon lebutítva."
Ez egy fizikához buta matematikus ostoba szapolása.
Fuccs Newton gravitációs elméletének is, mert a gravitáció nem "tömegvonzás". Azok a részecskék, amik elektromosan egymást vonzzák, azok között TASZÍTÓ a gravitáció.
Kepler 3. törvénye sem érvényes, az Ri^3/Ti^2 nem egy állandó.
Az elemi gravitációs töltések g(k) = {- vagy +} g m(k), k=e,p,P,E által okozott gravitációs mezö A(grav.) c-vel terjed és egy nem-konzervatív mezö.
Ez sokszor nagyobb különbség, mint az, hogy fizikus - nem fizikus. Két varna, bár nem születéssel lehet bekerülni, hanem önerőből. A nagy többség a 2. csoportba tartozik. "
És van egy olyan ember is, aki kimutatta, hogy az áltrel alapja, az UFF-feltevés, nem egy érvényes fizikai feltevés. Fuccs az áltrelnek.
