mert pont Székesfehérvár esetében az Árpád-kori település közvetlen közelében nincsenek római maradványok
Dehogynem, sőt, alighanem ki is mutatták a hozzáértők, hogy a fehérvári bazilika köveinek egy része Gorsiumból származik.
Ettől még eléggé valószínűtlen a név római eredete, ötször jelentősebb rommezők is akadtak Nyugat-Európában, mégse nevezték utóbb egyiket sem Fehérvárnak.
a termszeti környezetéből fehéren kivilágló mészkővár is lehetséges névadási alap
Abból lehetne kiindulni, hogy mind a három Kárpát-medencei Fehérvár jelentős központnak számított. Adott esetben kerülhettek be színek a helynevekbe (mint éppen Vörösváréba vagy Fehéregyházáéba), de maradva a fenti gondolatnál, a Fehérvárak elnevezésébe belejátszhatott valamiféle tradíció, s nem spontán kapták a nevüket.
Tetten érhető esetleg ebben olyasféle törekvés, hogy a királyságnak egy uralkodója és egy Fehérvára legyen?
Eléggé valószínű, hogy (Gyula)fehérvárat (Belgrádot) nem a gyula, hanem Keán uralta, ezért nem válhatott központtá az előbbi meghódolása után. Keánt 1018-ban győzte le István; lényeges a dátum, ekkor kezdték el építeni a Boldogasszony-bazilikát, a Krónika direkte ír is arról, hogy a Keán elleni hadjárat zsákmányából díszítették fel.
Mármost ebből elvileg nem következik semmi. Fehérvárat (a dunántúlit) már 1009-ben is Fehérvárnak hívták, Alba Regiáról ír a veszprémi alapítólevél. Vagyis annak a IV. Béla kori átirata, esetleg az eredetiben más név is szerepelhetett.
az rendben persze, Attilánál ilyenről nem szólnak a krónikai adatok,
én csak idéztem, de azért is tettem be a forrást, mert nem emléxem már pontosan, de asszem Dümmerth valami magyarázatot is fűz hozzá, asszem vmi olyasmit, hogy Ázsiában vagy a Kaukázusban is volt több hunok által alapított város, ami fehérvár értelmű nevet kapott és hogy ez vmi hun szokás volt a fővárosokra, de szóval ennek utána kell nézni, mert lehet rosszul emléxem.
Dümmerth ugyan idéz itt egy mondát, de a székesfehérvári korai megtelepedésnek tudtommal nincs nyoma, (mint ahogy azért is bajos a Fehérvár=római előzmény elképzelés, mert pont Székesfehérvár esetében az Árpád-kori település közvetlen közelében nincsenek római maradványok). Árpád tehát valószínűleg nem telepedett meg Székesfehérváron, a Képes Krónika így számol be erről:
"Árpád, miután - mint föntebb előadtuk - a többi magyarral együtt legyőzte és megölte Szvatoplukot, tábort ütött a Noé-hegyen, Fehérvár mellett. Ez volt az első hely, melyet Árpád kiválasztott magának Pannóniában, ezért Szent István király, aki tőle származott, ott a közelben alapította meg Fehérvár városát."
A szakaszhoz tartozó lábjegyzetek szerint a Noé-hegy Novaj településével azonosítható, továbbá a lábjegyzet arról is ír, hogy nem Szent István, hanem Géza fejedelem alapítja Székesfehérvárt. Árpád valószínű székhelyejének kérdéséhez annyit hozzátesz még ugyanez a lábjegyzet, hogy azt a krónikás hagyomány Budához köti, hiszen később Óbudán temetik el magát Árpádot is.
A másik gond az, hogy az egykorú források, mint pl. Priszkosz, vagy Jordanes, nem tudnak arról, hogy Attila székhelyét Fehérvárnak nevezték volna, sőt, kiemelik, hogy fából készült a hun nagykirály palotája.
Nagy Károly császár a krónikások szerint "Attilát megbosszulva" verte le az avarokat. A magyarok most mondhatjuk az avarokat bosszulták meg, s ezen a területen megújították "Attila hatalmát".
Árpád, Attila kései ivadéka ismét szállást ütött a dunai síkságon. Hun szokás szerint az ő szálláshelyét is Fehérvárnak nevezték.
Az egyházi központ viszont mégis Gyulafehérvárra került Erdélyben, nem pedig Doboka várába. Bár a későbbi Árpád-korból, de van azért Fehárvár nevű helységünk, pl. Nándorfehérvár, Tengerfehérvár stb. Tudtommal a népszerű magyarázat a 'Fehér' előtag meglétére a római romok, városok maradványa.
A másik felvetésem, ha már ide is betaláltam, az az, hogy Székesfehérvár alapításakor ugyan magyar kézben lehetett Gyulafehérvár is, de nyilván nem az Árpádok uralma alatt állt, azt majd csak I. István szerzi meg.
Igen, a sztyeppe is tele van Fehér elnevezésű településekkel, de, ugyanakkor Magyarországtól nyugatra is létezik Weissenburg és Whitecastle. Ha jól tudom, Japánban is kiemelt, központi helyeket neveztek el Fehérnek. Nem tudom, hogy vehetjük-e egyértelműen a sztyeppei kultúrák örökségének a fehérvárakat, az előkelő jelentésmagyarázatból kiindulva. Mert a termszeti környezetéből fehéren kivilágló mészkővár is lehetséges névadási alap, nem feltétlenül elválasztva az államalapítás kori, uralkodóhoz köthető kőerődöket az ebből fakadó előkelő jelzőtől.
Kérdés még, hogy létezhet-e névadási kapcsolat a fehérvárak és a más-szín-várak, pl. Vörösvár, Csongrád stb. között, illetve más fehérek, pl. Fehéregyház, Fehértemplom névadási módjai között.
Kérdés az is, hogy ha már volt a magyaroknak egy bolgár eredetű Fehérváruk Dél-Erdélyben, akkor miért építettek egy másikat Pannóniában? Esetleg elképzelhető, hogy az erdélyi Fehérvár nem volt magyar terület a pannóniai Fehérvár megalapításakor? (Ha jól tudom, Székesfehérvárott semmilyen, magyarok előtti kultúra alapította település nyoma nem került elő.) Az általam ismert adatok alapján, amikor I. István hatalmát Erdélyre is kiterjeszti, az ottani közigazgatási központot nem Fehérvárott alakítja ki, hanem Doboka várát jelöli ki központnak. Tetten érhető esetleg ebben olyasféle törekvés, hogy a királyságnak egy uralkodója és egy Fehérvára legyen? És az erdélyi Fehérvár csak később, ezen szempont és hagyomány kikopása után válik újra az országrész központjává?
Vannak, akik a 'Fehérvár' elnevezést szláv eredetűnek tartják, lévén, hogy elég korán megjelennek 'Belgrád' nevek a forrásokban, Bíborbanszületett Konstantinnál is. Ezek túlnyomó zöme azonban a Balkánon található, a névadók így valószínűleg a bolgárok lehettek, Nándorfehérvár és Gyulafehérvár esetében ez történetileg is igazolható. Lényeges, hogy a szlávoknál csak olyan területeken található Fehérvár település, amelyek érintkeztek török nyelvű népességgel, a steppe területén viszont széltében-hosszában előfordulnak ilyenek, egészen Mandzsúriáig, ahol a dzsürcsik fővárosát is Fehérvárnak nevezték.
A 'fehér' előtagnak valószínűleg 'előkelő' jelentése volt, István kisebbik legendája konkrétan is utal erre. A kazároknál Sarkel vagy Szarighsin jelentékeny település volt, a Kárpát-medencei Fehérvárak kivétel nélkül szintén annak számítottak. Ha pedig nem tulajdonítottak volna jelentőséget az etimológiának, sem a szlávok, sem a magyarok nem fordítják le a nevet saját nyelvükre, egyébként párját ritkító módon.
A IX. században már így nezvezik az adriai partvidék Isztriától majdnem a Neretva folyóig terjedő részét.
Amit te említesz, az a VII. századot megelőző időszak Fehér-Horvátországa, a megjelölt forrásod szerint is.
Ettől függetlenül, még mindig kérdés, mit is jelent ezen esetekben a ˝fehér˝ jelző, és hogy van-e összeüggés ezen ˝fehérség˝ és Tengerfehérvár ˝fehérsége˝ közt.
Nos, Fehérvár nevének eredete szintén érdekes kérdéskört vet fel. A ˝fehér˝ szót kétféle jelentéssel azonosítják a publikációk. Az egyik ˝királyi˝, vagyis előkelő, előbbrevaló jelentést ad neki (Alba Regale - Királyi Fehér), a másik a korai királyi vár feltételezetten fehér mészköveinek színéből vezeti le, mint jelzőt.
Ezeken kívül ismert több, tájegység meghatározásra vonatkoztatott színrendszer, amelyek némelyikében azonosított a színek jelentése, mások esetében csak feltételeésekre hagyatkoznak a kutatók.
Konkrét adatok nélkül, amelyek a nevek között összefüggést mutatnának ki, lehetetlen biztosat állítani Székesfehérvár nevének ilyen fajta eredetéről. Ha a mocsár nem volna egyben sár is, talán könnyű volna a Sárvíz és a Sárrét környékének Sár előtagú elnevezéseit a török nyelvbe gyökereztetni, így viszont a Sár, éppenhogy nem jelent fogódzót e tekintetben.
Érdekes az is, hogy Székesfehérvár és Gyulafehérvár egyáltalán nem egyedi példa a térségben. Ha csak Tengerfehérvárt és Nándorfehérvárt veszük, már érdekes lehet megvizsgálni, ezek esetében mi lehet a név eredete, annál is inkább, mivel Tengerfehérvár hasonló funkcióval bírt a Horvát Királyságban, mint a magyarban Székesfehérvár. Ráadásul a Horvát Királyság ezen területének éppen Fehér Horvátország volt a neve.
Külön kérdés, hogy az államalapításkor nem Magyarországhoz tartozó Fehérvárak nevének eredete adhat-e támpontot a magyarországi Fehérvárak néveredetének vizsgálatához.
Fehérvár alapítása kapcsán talán nyomokat rejthet magában a város és környékének elnevezése. Habár a Sárrét és vele együtt a környékbeli falvak (Sárkeresztúr, Sárszentmihály, Sárkeresztes, Sárszentágota stb.) nevének előtagját hagyományosan 'mocsár' jelentéssel azonosítják, talán nem zárható ki, hogy a törökben 'fehér' jelentésű szó kapott itt helyet. Ilyen alapon lehetett akár Fehérvárnak kezdetben török neve, ami aztán a tihanyi alapítólevél megalkotásáig átment a magyarba, ellentétben a nevezett falvakéval.
A rokon etimológiák ismertek Erdélyből, ahol (Gyula)fehérvár viselt azonos nevet és ahonnan István anyja, a nevében szintén a 'fehér' előtagot hordozó Sarolt is származott. Puszta spekuláció alapján lehetett Fehérvár az ő székhelye is, ami aztán a halála után átment a tényleges királyné városának, Veszprémnek a birtokába. Addig Sarolt révén egyfajta politikai központ lehetett - ebbéli szerepét pedig 1018 táján Szent István újította fel.
Igen, csak Fehérvárott már van egy várunk, ami minden valószínűség szerint már a palotaépületeket is magában foglalta. Ugyanis a királyi vár négyzetes magvában, azok mentén, azokkal párhuzamos vonalban épült épületek terrazo padlós maradványait tárták fel. Siklósi Gyula szerint ezek a palotaszárnyak együtt épültek az erődítésfallal. Ilyen típusú pl. Quedlinburg az államalapítás korából.
Ezenkívül, a királyi várat az államalapítás utáni korszakban többször bővítették, feltehetően annak használata okán. A Szent Imre teplom helyén álló királyi palota létét alátámasztandó eddig semmilyen adatot nem ismerek. Mivel folyamatosan használt és bővített várról és benne palotaszárnyakról van tudomásunk Székesfehérvárott, nem látom indokoltnak a feltételezést egy újabb korai királyi lakot feltételezni a váron(erődítésen) kívüli területre.
A négykarélyos templom mellett feltárt falmaradványokból, egy, amellé épült palotaépületet lehet feltételezni. Ilyen típusú, centrális templomok mellé épültek Lednica, Przemysl, Ploc...stb fejedelmi palotái.
Más elképzelések szerint a templom helyén Szent István palotája állt volna, amiről utólag legalábbis ritkán szoktak említést tenni. A két épület felhúzásával eszerint az aacheni példát követték volna, ahol Nagy Károly egymásba építette a palotát és a későbbi dóm elődjét.
Az az alaprajz annál is érdekesebb, mert a legújabb vélemények szerint XII. századi templomkápolna maradványa.
A Géza alapítású Szent Péter templomot viszont, eddig senki sem vitatta. Csak a fenti vélemény közzétevője szerint a vár alatti vásártér mellett állt, a mai Szent Imre teplom helyén. Ezzel szembe építette volna fel István a saját templomát, és ahogy már írtam korábban, a két egymás felé nyíló templomot árkádos építménnyel vonták egybe.
"a veszprémi püspökség 1009-es (mások szerint 1002-es) évre datált alapítólevele már említést tesz az annak területén álló Alba Civitas-ról"
Erről nem tudtam, városalapítás-ügyben így neked lehet igazad, a várispánság alapítása megelőzte a bazilika építését.
"a Géza és az István féle templomok összefüggéseit, illeteve előbbi létét vitatod, mintsem a város(vár) és az István féle templom valamelyikének elsőségét."
Az előbbi legalábbis kétséges, még ha a mostani székesegyház előtti tér kövezetében körül is vannak rajzolva a régi körtemplom alapjai..
Régészeti nyomokra, melyek egyértelműen a bazilika építése előttre vonatkoztathatóak, az általam itt idézett Kralovánszky féle megállapításon kívül semmi nem mutat.
Viszont, én úgy tudom, a terület a veszprémi püspökség alá tartozott, és a püspök fennhatósága alól kiemelni egy templomot, és közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelni, nem csak egyházi felügyelet alá korábban nem eső területen lehetett.
Ha a bazilika építésének kezdetét az általad is megjelölt és általánosan is elfogadott 1018 évre tesszük, akkor elvész az épp általad is feltételezett elsődleges várolapítási motiváció, hiszen a veszprémi püspökség 1009-es (mások szerint 1002-es) évre datált alapítólevele már említést tesz az annak területén álló Alba Civitas-ról, amely e szerint, ekkor már várispánsági központ lehetett.
Annak ellenére, hogy a
˝Gondolod, hogy a bazilika felépítése lehetett a város megalapításának fő motivációja?˝
kérdésemre adott válaszod az volt, hogy
˝Igen.˝
az az érzésem támadt, hogy a mondandód alapján, te a Géza és az István féle templomok összefüggéseit, illeteve előbbi létét vitatod, mintsem a város(vár) és az István féle templom valamelyikének elsőségét.
Valamelyik készülék elromolhatott..) Tehát, Fehérvár akkortól lett bizonyíthatóan egyházas hely, hogy 1018 körül Szent István elkezdte ott építeni a királyi magánkápolna szerepét is betöltő bazilikát. Ez előtt alakult meg a püspökségek java része, a székhelyek leosztásából viszont Fehérvár kimaradt, vélhetően azért, mert a bazilika előtt semmilyen templom nem állt a helyén; éppen az motiválta a bazilikaalapítást, hogy a királynak ne kelljen osztoznia egyik főpap már meglévő egyházával sem.
Más lapra tartozik, hogy a bazilika építése előtt létezett -e már település a szigeten - ennek tudtommal semmi régészeti nyoma nincsen. Ha volt is ilyen, az legfeljebb formátlan előzménye lehetett annak, amit Sz. I. korától kezdve Alba Regia Civitasnak neveztek.
Igen. Ha Fehérvár területén már Géza fejedelem idejében egyházas hely állt volna, nagy eséllyel kijelölhették volna egy püspökség székhelyének. Ezek létrejötte után alapított a király olyan helyen magánkápolnát, ahol semmilyen egyházi hatóság nem állt felette
Nagyon érdekes a Székesfehérváron talált királyi személyek azonosításának újrafelvetése. Annál is inkább, mert több példa is igazolja, hogy egy-két évszázados sztereotípiák és meggyökeresedett történelemhagyomány-tételek is elvethetők az újabb kutatások tükrében. Sajnos az újabb kutatásokra csak ritkán kerül sor.
Kralovánszky Alán kutatásai során a bazilika északi mellékhajójának falazással leválasztott részével azonosította az Anjou-sírkápolnát, annak ellenére, hogy a források alapján ez vitatható volt. Későbbi ásatások során Biczó Piroska megnyugtatóan azonosította az Anjou-sírkápolnát a bazilika déli mellékhajójában, korábban alapos kutatásnak alá nem vetett területen.
Székesfehérvár területén bőven volna még mit kutatni, és nemcsak a Romkertnek nevezett részen.
Sajnos a város feltárási munkái legtöbb esetben több, mint száz évesek, így mind azok módszerei, mind az azokból származó megállapítások nagy valószínűséggel idejétmúltak, felülbírálhatók lennének. Nem is beszélve, az akár legújabbkori feltárások és az azokhoz kapcsolódó cselekmények gondatlanságai okán történt leletkárosodádokról vagy leletmegsemmisülésekről.
„Kézai Simon és más krónikások szerint Árpád fejedelem a Fehérvár melletti Noé-hegyen verte fel sátrát, és István király ennek emlékére alapította ott Fehérvár városát, ahol már Szent István édesapja, Géza nagyfejedelem 972 és 997 között felépítette a Szent Péter tiszteletére szentelt, négykaréjos templomát és fejedelmi székhelyét.”
Megjegyzés: - Kézai Simon az említett helyen nem szól a „Noé hegyéről”. - A források az említett helységet: Albam, civitas Alba, Albana, Albensis, Albam civitates, nevezi. Vagyis nem „Fehérvárnak”, és nem „Fehér városának”, hanem Fehérnek, vagy Fehér városnak. A tudományos kutatás nem igazolta: - hogy a mai Székesfehérvárt István király alapította volna, - hogy azt Árpád fejedelem emlékére emeltette volna, - hogy a Kralovánszky Alán által föllelt négy karéjos alaprajzolatú épület 972-997 között épült volna, - hogy a mai Székesfehérvár Géza fejedelem székhelye lett volna.
„A város nevének első okleveles említését a veszprémi püspökségnek valószínűleg 1002-ben kelt alapítóoklevelében találjuk ekképpen: Alba Civitas. Az 1031-ben készült koronázási paláston is ugyanez a „Fehér vár” jelentésű felirat szerepel.”
Megjegyzés: Az említett helyeken olvasható „Albam Civitates”, valamint „civitate Alba” amely magyarul nem „fehér vár”, hanem Fehér város. A tudományos kutatás, a XX. században megállapította, hogy a XI. században és a XII. század harmadiknegyedéig a „civitas” szó vár jelentéssel bírt, ami akkor is fallal körülvett helységet jelentett. A régészet kutatása alapján azonban a székesfehérvári Romkertben látható alapfalak a tudományos kutatás által „első királyi várnak” mondott falain kívül, vagyis nem a mai Székesfehérvár X-XI. századira feltételezett városában=várában találhatóak! Ez azonban annyit jelent, hogy más építményről szól az oklevél és a palást szövege és más építmény alapjait hozta felszínre a régészet tudománya.
„Az Árpád-kori templom bővítéséhez 1018 (1016?) után fogtak hozzá. Ekkor építették a mintegy 3000 embert befogadó, nyolc pillérpárral három hajóra osztott, bazilika-rendszerű székesegyházat. E hatalmas alkotáshoz elsősorban a Tác-Gorsium határában még álló római épületek maradványait és sírköveit használták fel, de nagyobb szállítmányok érkeztek Óbudáról és a hajdani Aquincum területéről is.”
Megjegyzés: A tudományos kutatás nem igazolta, - hogy a Romkertben az „első királyi vár” falain kívül lévő épületmaradvány kövei közül egy is István király (1001-1038) korából lett volna - hogy azt az épületet bővítették volna - hogy azt 1018 után tették volna - hogy azt a látképeken sehol sem látható háromhajós bazilikára bővítették volna
„Azt a kiemelkedő jelentőségű szarkofágot, amely Európa egyik legsajátosabb románkori emléke, s amelyet a korábbi kutatások „Szent István szarkofágjának” határoztak, a török időkben ivóvályúnak alakították át.”
Megjegyzés:- A több mint 100 esztendeig a Magyar Nemzeti Múzeum egyik lépcsője alatt lévő, tekintélyes szakemberek által néha-néha megemlített faragott kőládának „kiemelkedő jelentőséget”, Varjú Elemér 1930-ban kiadott tanulmányának feltevései adtak. Varjú Elemértől, Tóth Sándorig megszületett feltevések sokaságát a tudományos kutatás máig nem igazolta. Ennek ellenére 1938 óta díszhelyen lévő szarkofágot a tudományos kutatás tényként ma is Szent István volt nyughelyének hirdeti. - A tudományos kutatás nem igazolta, hogy az említett kőláda a török időben itatóvályú lett volna. Ugyanis az itatóvályúra jellemző kifolyó, amely a belső szinttel egy magasságban van, ezen a kőládán nem található.
„Mátyás király a székesegyház mauthauseni gránitoszlopait – IV. Sixtus pápának írt levele szerint – a budai prépostsági templom közelében fekvő romok mellől hozatta át 1483-ban”
Megjegyzés: IV. Sixtus pápa (1471-1484) levelének tanusága szerint az oszlopokat nem a fehérvári egyház, hanem az óbudai Fehéregyháza újjáépítéséhez szállították.
„Sok nagy lelet felfedezése a véletlennek köszönhető. Nem történt ez másképp Székesfehérvárott sem, amikor 1839-ben vízlevezető alagút építése közben akadtak rá az első magyar székesfehérvári királyi temetkezésre.”
Megjegyzés: A tudományos kutatás nem igazolta, hogy 1839-ben föllelt sírok csontmaradványai királyi személyek földi maradványaival azonosak lettek volna.
Még csak nem is közvetett adat ez, hanem egy teljesen önkényes kombináció. Ennél jóval valószínűbb, hogy Fehérvárt Szent István korában alapították; az építőkövekkel bőven ellátott Gorsium helyett egy közeli, mocsarakkal védett területet választottak ki a bazilika felépítésének helyéül.
Pl. amit Te a Gorsium-ra, ill. nem létező ókori "Alba Regia"-ra vonatkozó megjegyzésekkel. :-)
Herculia a másik ókori településnév, amit egy ideig Székesfehérvárhoz "kötöttek", de már inkább Gorsium "utódjaként" szerepel egyes interneten fellelhető irományokban.
