Vigyázz velük! Hiába van az osztrákoknál patthelyzet, iszonyú sokan voltak, hátbanyomnak minket. Ezt mindenképpen meg kellett akadályozni, és erre csak egy egyesült magyar sereg lett volna alkalmas. Ha tényleg igaz az, hogy Haynau nem is tudta volna magát összeszedni, akkor egy 67-nél is talán jobb kiegyezést meg tudtunk volna csinálni.
De a másik hiba: miért nem folytattuk? Miért nem hallgattunk Kossuth-ra? Lett volna lehetőség, ha van akarat. így szétzilálva '67-nél jobbra nemigen számíthattunk...
Ezért volt jó szerintem Kossuth elgondolása, hogy az oroszok ellen kell összpontosítani, mert ha őket megszorongatjuk, még a megerősített Habsburgok felzárkóznak, akkor talán legalább egy jobb békére lett volna lehetőség. Győzni nyilván nem tudtunk volna, részben azért, mert sokan nem is akartak! Túl jól éltek a Habsburgok alatt :-((((((
Mégha a liberális történetírás, párosulva az álszenten habsburgvédő baloldalival néha szinte már isteníti is őket. Kizsákmányolás volt ez a javából, legfelejebb a gyarmatoknál volt valamivel jobb a sorsunk, mert nem volt annyi kincsünk...
Szót értés volt, a félresikerült Kiegyezéskor, ami egyértelműen nekik volt elsősorban üzlet :-(((
Ezért persze nem kell őket túlzottan mószerolni, minden nagyhatalom ezt tette, csak ne dícsérjük már állandóan!
A hátbatámadáshoz meg kellett a "Békepárt" sunyi, habsburgbarát, kicsit szinte már liberálisabb hozzáállása is, ami folyamatosan gyengítette Kossuthtékat, és vsz. kapcsolatban voltak a tisztikarral is. "Egyezzünk ki, gyerekek". Ismerős, nem?!....
Amit Görgeyvel kapcsolatban írsz, az is igaz, ráadásul akkor kezdett jobban háborúzni velük, amikor már nem annyira kellett volna, amikor tk. már verve voltak, '49 júniusában, amikor le kellett volna mennie összpontosítani, ehelyett tökölődés volt. De én azért nem bántom, bár ma lenne még egy Görgey Artúrunk is :-((((
A nemzetiségi dolgot nem is annyira Kossuth rontotta el, ráadául azért azt tudni kell, hogy ezek a nemzetiségek számbeli fölénybe kerülve a török kor után már többnyire folyamatosan ellenünk játszottak, sokszor a Habsburgok oldalán (ld. pl. szerbek). Ezért is mindíg nekünk kell bocsánatot kérni :-(((((((
Egyébként Széchenyi is konzervatív volt erősen, ld. Padányi könyvét, csakhát főnemesi érzeményeit nem tudta teljesen elfojtani. Azt viszont tudni kell, hogy gyakorlati politizálásban pl. gyenge volt, a Batth.-kormányban sem alkotott sokat, szemben Kossuthtal, akinek fő erénye az volt, hogy szellemi, lelki és fizikai téren is helyben volt, amolyan reneszánsz ember. NAGY PÉLDAKÉPEM!
Az az "ifjonti hevület" tartotta fent a szabadság lángját, és tartotta majd legtovább fent '49-ben is. Hogy nem nyertünk, az részben annak a hozzáállásnak is köszönhető, amit tk. te is most képviselsz, és amit sokan már akkor is, miszerint "ésszerű kiegyezés"-re kell törekedni. Voltaképpen ők végig ikszre játszottak, márpedig így nem lehet győzni. Görgey sem volt áruló, igaz hazafi volt, csak ezzel a hozzállással :-(((
Az oroszok szerették volna kihasználni a katonai erejüket Bécsben 1815-ben, de pont azért mert túl erősek voltak az összes nagyhatalom összezárt ellenük. Perpill nem vágom az oroszellenes célú egyezményeket, de valóban mind a négy másik nagyhatalmat, még a vesztes franciákat is felsorakoztatták valamilyen formában, hogy az orosz követeléseket legyen milyen erőre alapozva lesöpörni.
48-ban könnyen megtehették volna, hogy lerohannak ezt-azt KK-Európában, csak akkor saját legitimitási alapvetésüket döfik hátba és a forradalmárokat segítik. Márpedig a Szent Szövetség azon az alapon működgetett, hogy a forradalmak rosszak, mert lám, Napóleon micsoda vérfürdőt rendezett egy forradalomból kifolyólag.
De ha mégis úgy döntenek, hogy a szemétbe az eddig iránytűként funkcionáló ideológiával és a Habsburg birodalmat megszállják, Anglia és Poroszország nem lett volna túlzottan lelkes. Nyilván megdobták volna a nagykövetet valami konferenciajavaslattal, vagy közvetítési ajánlkozással. III. Napóleon tuti, hogy bizonyítási kényszer miatt felsorakozott volna melléjük, a porta meg nyilván támogatta volna az egész balhét.
Azt hiszem anatemát vonok a fejemre, amikor azt mondtom, hogy végül is a közvélekedéssel szemben azt mondom, hogy végül is a lelkünk mélyén azt kellene mondani, hogy Kossuthnak volt igaza. Igen Trianon a Monarchia választásának kényszerű hozadéka. (Ezt Kossuth Deaknak meg is irta később a kiegyezéssel kapcsolatban)
Ferenc Jóska megkaphatja a koronát, csak be kell tartania a M. Kir. törvényeket.
-- Na, ez bukott meg Olmützben, mert FJ deklarálta, hogy tesz az áprilisi törvényekre és mindenre. Innentől Kossuth vagy beleegyezik, hogy leteszi a fegyvert és akkor a magyarságnak szarabb lesz, mint a reform kor előtt bármikor, vagy alternatívát állít. Ami mi legyen, ha nem függetlenség.
Nem hiszem; akkor ausztria barátságtalan ország lesz, mi pedig orientálódunk az olaszok vagy valószínűbb a törökök fele. Ez utóbbi lépéssel megutáltatjuk magunkat az oroszokkal, viszont nincs német-török tengely. Ha az oroszok felé orientálódunk, akkor a fene tudja.
Április elején Schwarzenberg az orosz követ útján 30ezres sereget kért Erdélybe - saját kormánya (mely néhány napja elvetette a segítségkérést) tudtán kívül, de az udvar támogatásával.
A cár a korábbi beavatkozás sikertelensége miatt orosz vezetésű nagyobb hadsereg bevetése mellett döntött. Ezért szárnysegéde, Berg tábornok a részletek megbeszélése végett április 20.-án Olmützbe érkezett.
Ez kb olyan, mint, h Guderian a megállási parancskor Dunkerqtől 24 órányira volt, de a britek 48-ra.
Az oroszokban volt is valamifele sertettseg, hogy ok 1812-14-ben is segitettek helyreallitani a status quo-t, es nem (nagyon) hasznaltak ki akkori tulsulyukat (Parizsban allo csapatok...) hoditasra, aztan 1848-ban hasonloan pozitiv szerepet jatszottak, es nem hasznaltak ki a szamukra kedvezo lehetoseget, aztan erre fol mit kaptak cserebe... :-)
Az első világos és érthető a másodikra viszont azt mondom, hogy amatőr hozzáállás (már I Miklóstól). Sokkal jobban jár, ha a pánszláviát nyomatva hidegvérrel benyeli Galliciát, aztán megindul Isztambul felé. A krimi háború fő csatája Várnánál zajlott volna le.
- Oroszorszag (pontosabban I. Miklos) Europa tekinteteben legitimista alapon allt, azaz mindenfele forradalmat ellenzett. Reszben abbol a megfontolasbol, hogy a szomszed birodalmak felbomlasaban nem politikai lehetoseget latott azok darabjainak bekebelezesere, hanem veszelyt az oroszorszagi erjedes megindulasara.
- politikai toket remelt az ottoman felosztashoz. Azaz osztrak szovetseget, es angol joindulatot, utobbit fokent azert, mert Ausztria elvben Oroszorszag ellensulya, es az angolok pozitivan ertekelhettek, hogy az oroszok a helyzet kihasznalasa helyett a status quo helyreallitasaban mukodtek kozre.
En a tronfosztasra gondoltam. Azt azért kétlem, hogy az oroszok előtte döntöttek volna, hiszen a tavaszi hadjárat győzelmei és a trónfosztás hire kb egyszerre érkezhetett meg Pétervárra. Ferenc Jóska kézcsókja is tán április 2oán volt. És május 1.én még egyeztettek az angolokkal (amit Kossuth elfelejtett megtenni)
Áprilisi törvények. Szigorúan legitimista alapon. Ferenc Jóska megkaphatja a koronát, csak be kell tartania a M. Kir. törvényeket. A parasztnak meg földosztás kell, nem számit az neki, ki a király.
Sztem ne szaladjunk annyira előre, hisz, ha 1849ben függetlenedünk, akkor lehet az I vhban egy sokkal erősebb német osztrák magyar koalició kezd. De már a krimi háborúban biztosan megtérült volna az oroszoknak, hogyha nincs "erős" Ausztria.
Szvsz az lehetett a mozgatórugó, hogyha megy Magyarország, akkor menni fog Galicia+Bukovia is is, ami egy független Lengyelo. magja lehet. Persze benyelni is be lehet, de vszeg attól féltek, ehhez nem lesz nagyhatalmi legitimáció.
És ha nem függetlenség, akkor az oktrojáció után mi az ördögben jelölje meg az elérendő célt, amiért az átlag magyar parasznak fel kell lelkesedni, kaszára kapni és pergőtűzbe rohanni?
Csak nem tudtak volna fenntartani sereget olyan sokáig. Más motivációk voltak ott. Az osztrák katona fegyelmezett volt, a sereg profi, de igazából semmi bajuk nem volt a magyarokkal, egy idő után elegük lett volna belőle. Azaz morálisan nem bírtak volna ki még egy-két évet. Kettő: Bem már nem volt olyan töketlen, mint Görgey. Ő pontosan tudta, hogy egy birodalmat a közepén kell támadni, hogy szétessen.
Hoppá, ez érdekes kérdés. Egyébként az oroszok is elb...ták mert később lett volna egy ütközőállamuk a németek és köztük. Ha támogatnak minket, elmarad az I. VH.
Az óra a Habsburgoknak is ketyegett nemcsak a magyaroknak. Igen komoly pénzügyi problémáik adódtak volna még egy év háborúból, márpedig, ha Buda a magyarok kezében marad 1849 végéig, akkor a háború áthúzódik 185ore, mert a császári hadsereg akciói csak a Dunántúlra korlátozódhatnak, úgy hogy Buda és Komárom a magyaroké.
Ez szvsz egy katonai patthelyzet lett volna, ami könnyen elvezethet egy 67es stilusú kiegyezéshez.
Az igazi kérdés azonban az, hogy elkerülhető lett volna e az orosz intervenció, ha Kossuth nem erőszakolja ki a függetlenséget?
Ha Haynau serege vereséget szenved (ami valószínű), akkor honnan toboroz újakat? Az ő hadseregének a katonái már nem profi zsoldosok voltak, hanem hazamenni akaró polgárok. Mégegyszer nem szedtek volna össze ekkora sereget, ha ez megsemmisül. Annyira nem voltak már lelkesek. Komáromot sem tudták elfoglalni.
1. egy tavasz végi magyar felmérés szerint az ország maximum fél évig bírta volna,
utána összeomlás.
2. május végére az osztrákok gyakorlatilag elvégezték a dolgukat olaszországban,
Velence ostromzár alatt volt, Róma pedig nem vont el császári csapatokat, mivel azt
a franciák ostromolták. Tehát, ha kell, júniusban elindulhatott volna Radetzky seregének egy jó része. Szerintem nyár végére, de legalábbis ősz elejére lenyomták
