Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Az előzetes alapján jónak ígérkezik, csak rendesen meg kell tolni a reklámot. Még azt is el tudom képzelni hogy a térségünkben másokat is érdekelhet a téma, mint mondjuk a szerbeket.
Az államalapítás ünnepén lesz Az ország háza című nagyszabású dokumentumfilm televíziós premierje a Dunán. Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagságát, a monumentális épület csak kevesek által látogatható részeit és a magyar történelem emblematikus pillanatait mutatja be a tavaly tavasszal forgatott, látványos film, amelyet 15:35-től tűz műsorára a csatorna.
Egy kis olvasnivaló a nyárra, egy szerző, három történelmi kisregény. A szerző Csontos László, történész,író, a témák pedig: Muhi csata és tatárjárás, a korai kuruckor, 1849, a szabadságharc.
Matthijs van Heijningen rendezte, Zeelandon játszódó film három szálon indul (német katona, angol katona, holland botcsinálta ellenálló) és gyorsan szövevényessé válik a történet, mint ahogyan az a valóságban is volt. Igazi európai művészfilmhez illően van jellem fejlődés a sztoriban. Már csak azért is nézzük tovább, mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi fog történni, hogyan futnak össze a párhuzamos szálak.
És tényleg voltak lengyel huszárok (polish hussar, winged hussar) szárnyakkal a hátukon. Én azt hittem filmes túlzás. Akkor mégse tudok mindent történelemből.
Gimnáziumi javasolt magyar történelmi olvasmány is ...
Minden magyar nyelvet ismerő embernek ott kell (-ene) hogy legyen a könyvespolcán.
Több film, ismeretterjesztő sorozat is felhasználta.
Kiemelni belőle részleteket nem érdemes, csak a teljes és figyelmes elolvasással lesz értékes.
Nem a "menetrendszerű dedós, demagóg, propaganda ...stb " módon vezeti le a magyar történelmet.
Kiindulási alap a nyelv, a Szerző kérdéseket is tesz fel, arra keresi a válaszokat, amelyek alapja csak a meglévő történelmi ismeretek, az irodalom-kultúra és a Tanár Úr józanesze.
A második világháború egyik hosszú, sikeres, véres - főleg a támadó szovjeteknek - védelmi hadművelete a narvai csata volt, ami nálunk szinte teljesen ismeretlen. Erről készült az 1944 című észt-finn film, amely magyar feliratos linkje és a történelmi háttér itt érhető el:
is a legkiforrottabb dramaturgiailag. A filmhez nemzetközi szereplőgárdát vadásztak, közülük kiemelkedik a veterán brit színész, Michael Caine. A film költségvetése a Rákay Philip-féle Petőfi filméhez hasonló, na nem mintha össze kellene hasonlítani őket. :)
Az azért cseh barátainktól kissé goromba, hogy a fondorkodó, és nem túl szimpatikusan ábrázolt Zsigmond magyar király embereit (nem tudni hogy magyar vitézeket kellene-e érteni rajtuk) kifejezetten tatáros-törökös módra ábrázolják. Némelyik echte mongol. :)
Az Egri csillagok itt-ott kissé ifjúsági film jellegű , majdhogynem meseszerű.
A történelemábrázolása nem annyira kidolgozott.
Ezzel szemben A kőszívű ember fiai egy kidolgozottabb, a történelemábrázolását tekintve hitelesebb és precízebb műnek tűnik.
Mondjuk ebben az is közrejátszhatott, hogy a film alkotógárdájának konkrétabb és alaposabb ismeretei voltak az 1848-1849-es időszakról, mint a 16. sz. közepéről.
