No akkor elmesélem, hogy nálunk hogyan is van ez. Van momentán 8 db kiskorum, akik itt nyüzsögnek többnyire. Sokat beszélgetünk, dumálunk, mikor miről. Van hogy csak ugy a semmiről, van hogy komoly dolgokról. A rendszerváltásról , a hösi idökről, a SZETA-ról, SZKH-ról, a szedeszról, de méggyakrabban arról, hogy mit is jelent emberségesnek lenni. No itt szoktuk emlegetni SOlt Ottiliát, mint az emberségesék, a ettrekézség egy példaképét, hogy ugy is lehet, ahogy ő csinálta, hogy nála mennyire összhangban volt az ember, a hit, az akarat, az elvek, a tettek. Lehet naivan nevelem a gyermekeket, lehet, hogy sok lényeges dolog van, amire nem figyelek oda, lehet igazán nem is nöttek még fel azok sem, akiknek már illö volna...lde legalább igyekszem emberségeséget okitani. Ennyi az én bölcseségem...aztán vagy kamatoztatják vagy nem, de az övék lesz és az enyém a remény, hogy hisznek majd abban, hogy a méltóság éppen ugy jár mindenkinek, mint a levegő, a víz, az élet...
Te pl azt tetted, hogy indítottad ezt a topikot. Mi, akik nem mentünk off-ba pedig azt, hogy megköszönjük, hogy emlékeztetsz és emlékszel. Olvasgassuk írásait, mséljünk róla a fiatalabbaknak, menjünk el a sírjához, beszéljünk róla. Én pl. sosem tudok úgy elmenni a Komjádi uszoda előtt, mellett (bele sajnos nincs időm), hogy ne emlékezzek Ottiliára. A temetőről már írtam. Az ember nem örökkévaló, de addig él, míg van, ki emlékszik rá...
Ottilia olyan, mint a hazaszeretet, vagy a szerelem..... érezni kell és nem beszélni róla. trenden kívül van, mert nem volt "sikeres" és nem volt gazdag. Ő csak dolgozott, még különösebben eredményt sem ért el, hiszen mára a szegénység megsokszorozódott és elmélyült, és az a társadalmi réteg, akit ő megcélzott, mára kivert páriává vált. Aki meg mostanában másokért tesz valamit, azt mindenki hülyének nézi.
ez ellen sokat nem lehet tenni..... reméljük, azért az ő életének a példája olyan, mint az elvetett mag. elhal, de azért majd valamikor szárba szökken.
AZért fura ez a világ. Ha topic cimem az lenne, hogy Koka fogsora, vagy merre néz most Schmidt Marcsa, vagy bármi, amiben lehet gonoszkodni, akkor már több száz beírás lenne, de ha az ember pozitivat vár, hát lefagy a rendszer...
Tényleg jó volna arról beszélni, hogy mit is kaptunk töle örökül?
Az nem téma most, hogy mit is mondana, mert ezt max csak sejtheti az, aki sejthette már életében minden rezdülését, de nekünk titok...Lehet, hogy keserű volna, mint TGM, vagy dolgozna elvakultan, mint Iványi (nem negatívként írom, hogy elvakultan az ő esetében)...
ha nem tudsz, vagy nem ismersz valamit, olvass utána, még mielőtt valami nem megfelelő dobozba próbálnád belegyömöszölni. nem szégyen az, ha valaki későn született, de az, ha az ismeretei hiányát nagyképűséggel próbálja leplezni és fontoskodva csacsiságokat beszél.
Hát ez az. Hogy a kettő között van némi különbség. Valószinűleg nem gyülölkodve védte volna meg azokat, akiket jogtalanul ütöttek. Valahol én tőle általában nem hallottam, olvastam gyűlölködést. De menjetek innen inkább másfele. Ez a topic arról szólna hogy volt egy Igaz Ember. És nem arról. hogy ki és mennyire nem az. Apélda az lenne, hogy megpróáljunk mi magunk egy kicsit igazabbak lenni, és nem arról, hogy megkeresssük, hogy kinek mi a hibája.
Olyan jó volna, ha kicsit többet beszélnénk róla...hogy ha tudná a felnövekvö nemzedék, hogy nekünk itt volt ő, a mi Terézanyánk...Jó volna, ha gyermekeink tudnának róla, hogy lehet a közért tiszteségesen is...
Nem fogjuk elfelejteni soha .Az emlékeim között mindíg ott lesz szerény termete okos szeme és a szavai amik néha igen kemények voltak meglepődtünk amikor kimondta.És a trabant ami nem volt elég gyors.Szegény szervezősrác soha nem heveri ki azt a traumát.:-(
Gold család= Bächerék, a papa Bächer Mihály zongoraművész. Az ő anyai nagybátyja Thury Zoltán újságíró/író volt, nagynénje Thury Zsuzsa.
Malovetz Aranka az anyai nagymama volt - a nagypapa híres építészmérnök, aki főleg Algírban dolgozott.
A család meggyőződéses kommunista volt, főleg a holokauszt miatt, nyilván emiatt volt a szamizdat terjesztés a szemében bűn. Elhiszem, hogy gyáva volt és megalkuvó, de ezzel semmilyen időben nem volt egyedül, azt, hogy besúgó volt abban kételkedem.....
Egyébként előbb-utóbb el fogom tudni olvasni az eredeti cikket, nekünk is van archiv napilap cd-nk, csak időm nem volt ma utánamenni.
Csak hát félő, hogy odáig fajultunk az elmúlt évtized alatt, hogyy már megállni sem vagyunk képesek csak akkor , ha köpni kell. A topicok világa már ilyen. Megnyitja valaki, hogy szeretem ezt vagy azt és ezrek irnak be, hogy miért is kell gyülölni ezt vagy azt... S ez ügyben szinte teljes a koalició. Pedig nem minden ideologia. Föleg nem a szegények, a szegénység ügye. Vagy, ahogy irták itt , hogy közös demokráciánk minimumja a "méltóságot mindenkinek". Miért is ne lehetne akár Ottiliára emlékezni igy, hogy ime egy topic, ahol lehet beszélni erről a méltóságról, miközben tiszteljük a másik másságát, véleményét, hisz végtére ez a mi közös méltóságunk és probálunk ugy megemlékezni erról az emberről akinek példáját akár követhetnénk is, ha másként nem, ha máshol nem, hát a magunk szük kis terepén, otthont teremtve itthon. Vagy csak gondolkozunk el, mit is várna el tölünk most Ottilia itt a mai helyzetben, mit szólna a marakodo irigységünkhöz, a kisstilű acsarkodásainkhoz?
Anyabanya! A szobor halottnak állít emléket. Viszont jó volna, ha Ottiliára mint élőre emlékeznénk. Inkább a családi sírboltra tegyünk követ, virágot, mécsest, vagy álljunk meg előtte és emlékezzünk. Ez nem sokba kerül, viszont az élőt idézi fel, a most élők tiszteletadásaként. Sztem ez jobb, mint közömbösen ott állni, vagy protokollizálni egy szobornál.
