A magyar központi költségvetést, és egészében az államháztartást irányító döntéshozók az elmúlt évtizedek bevált gyakorlata szerint a bevételi oldalt (az állampolgárok terheit) próbálják meg ezúttal is növelni a korábbi fiskális egyensúlytalanság oldására. Mindeközben a sikeres stabilizáció alapja a kiadási oldal szerkezetének, tartalmának tartós átalakítása, ám ezekről ma Magyarországon nincs kialakult elképzelés, sem szakmai konszenzus. Valamint arról sem, hogyan lehetne a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot érdemben javítani, ezáltal is hozzájárulva az államháztartási fegyelem javulásához és a hiány érdemi csökkentéséhez.
Célunk, hogy ez a topic megindítsa ezt a szakmai vitát, közös platformot kínálva különböző érdeklődésű és hátterű szereplőknek. Hosszú távon reméljük, hogy a fórum kinőheti magát akár ilyen jellegű szakmapolitikai döntések társadalmi normakontrolljává is. Várjuk mindazon hozzászólásokat, akik az államháztartási kérdésekhez közgazdsági, jogi, szervezési, intézményi javaslatokat szeretnének fűzni, szigorúan párt, vallás, és egyéb fanatikus meggyőződés semleges alapon. Kérjük, hogy az állításokat és javaslatokat indokolják meg a szerzők, bizonyítva a javaslat költségvetési egyenleget javító hatását. Amennyiben egy-egy vita nagyon speciális szakmai irányba megy el (ilyen lehet pl. a gyógszer-, vagy az energiaár támogatás), akkor arra külön topicot indítunk.
Szerintem pedig Te számolsz rosszul. (Az összbevétel és az adóbevétel közt mindig van 5-6% pont különbség, nem ez a vita tárgya, ez evidens.)
Oszkó néhány hónapja: "Az adócentralizációt - azaz az államháztartás GDP-arányos adóbevételeit - 2011-re lehet a jelenlegi 40 százalékról 6-7 százalékponttal csökkenteni."
Ezt kifogásoltam. Ma már mást mond kicsit, de nem változott az alaptendencia, nevezetesen píár szöveg a jövőre nézve.
A valóság pedig az, hogy az elmúlt években rendre növekedett a tény adat, ráadásul rendre túlteljesült az előre tervezett, közölt adat. Az is változatlan, hogy a jövő mindig csökkenő adócentralizációt mutat, ez már az első konvergencia programnál is így volt.
A bő féléve készült aktualizált konvergencia program szerint a 2008 évi adat 39,9% volt, a minapi szerint 40,3% lett. Szóval a múlt is változik folyamatosan, a jövő pedig mindig szép, csak nem reális az egy-két éven belüli 6-7% pontos mérséklődés. Ígérni persze lehet, de azt a politikusok szoktak.
Az adócsökkentés kormányát éljük már mióta folyamatosan, csak a tényadatokkal való elszámolás is hiányzik. Egy költségvetésbe beleférne a százezer szám mellé egy egyszerű adat: Az adócentralizáció terv-tény, előző évek illyetve, várható adat.
Rosszul számolsz, mert az adóbevételek nem teszik ki az állam összes bevételét. Korábbi szóvivői anyagokban megtalálod a pontos számot az adócentralizációról, 2008-ban 40,4%- volt, idén már 39,8%, jövőre pedig 39,4%. Biztos nem lesz 2011-ben 33-34%, de szerintem Oszkó is 38% százalékról beszélt, legalább is tegnap a HírTv-ben biztos ezt a számot mondta.
Olyan nagy különbség nincs az adóbevétel és összes bevétel között. Szóval az a 33% adóterhelési terv olyan gyurcsányi nagyotmondás volt, Oszkóhoz méltatlan. Jellemző, hogy a költségvetési sokszáz oldalon nincs szó az adóterhelésről.
Zavaró az is, hogy a belinkelt mellékletben a 2009-es hiány még 2,8%, ahhoz képest a 3,8% (pénzforgalmilag 4,0) már nem is olyan nagyon szép, csak kicsit.
Zavaró, hogy egymás melletti két mellékletben a 2009-es GDP adata között 2 ezer milliárd forint eltérés van. (Legalább lábjegyzetben megjegyezhették volna, hogy az azonos megnevezés mögött feltehetően eltérő időpontú becslést adnak meg.) Hamar munka ritkán jó.
A topic témájába elsősorban a 2. cikk tartozik. Szerintem van benne egy kakukktojás: az állami nyugdíjba visszalépés a tervezhető időhorizonton (2010-2011) inkább megtakarítás, csak hosszútávon kiadásnövelő.
Kimaradt szerintem egy választási kockázat: A TB elszállására van esély (növekvő táppénz, kórházak gondjai, várólisták).
Meg nem fejeztem be a sajat velemenyt, de ennek a cikknek a jelentos reszevel egyetertek: http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/04/21/merre_a_csalanosbol_/
Sztem az szja -változásokat kivéve (hisz itt még nincs konkrétum), kiváló a csomag, noha hiányzik az adójóváírás eltörlése.....lehet, h ez már túl sok(k) lenne.
Szerintem sem. Ld az elozo peldat, amikor is allami tulajdonban van egy ceg, csinal valamilyen szolgaltatast, de megsem kap kozvetlenul a koltsegvetesbol bevetelt. Pl. ilyen a olan most tobbe kevesbe, vagy eppen a francia gazszolgaltatok Magyarorszagon. Ugyanugy, szerintem pl. az allami biztositokat sem biztos, hogy az allami szerepvallas egyertelmu jelekent kell ertekelni. Pl. a kilencvenes evekig a kotelezo biztositas egyik allami elkulonitett penzalapbol finanszirozodott, igy a kiadasok allami kiadasok voltak, peig az egesz kvazi egy allami tulajdonu, monopolizalt, de piaci alapon mukodo biztositas volt. Es aztan persze ott vannak a PPP-k is. Pl. ha eg kollegiumot felepit a maganceg, a maganceg uzemelteti, a diakok fizetik a berleti dijat, de cserebe meg az egyetem odaadja neki a telket, meg fizet valami hozzajarulast, na akkor az most micsoda bogar?
Hát most kiderülhet hogy működik-e. Fél éve tart a válság és a két erősnek hit bástya (Istrabenz és Lasko sörgyár körüli csoport) is a szakadék szélébe kapaszkodik. Közben több kisebb cég a "családi ezüstből" is becsődült. Egy kis ontopik, a költségvetéssel is gondok vannak, az előző kormány bevezette a köztisztviselői illetménytáblát, amely most két évvel a bevezetés után nagyobb kiadást okoz mint amennyivel számoltak.
azert ez a vicc csak ex post hangzik jol, ugyanis ex ante semmi sem utal a valosagossagara. Nekem van egy amerikai politikai elemzo baratom, aki Kelet Europaban irta a PhD-jet a kilencvenes eveke elejen, es o pl. meg volt gyozozodve arrol, hogy a magyarok lesznek a legsikeresebbek. Most meg nem erti, hogy tudtak ennyi mindent elbaszni... (A kilencvenes evek elejen szlovenokrol, horvatokrol nem nagyon volt szo egyebkent sem...)
Ez a szlovének nagy fájdalma, hogy még mindig keverik őket a szlovákokkal :) Ezért futattja az állam a cégeket (pl. Gorenje), hogy gyógyuljon a nemzeti tudat :)
Szlovéniában az állami szerepvállalás a gazdaságban sokkal kiterjedtebb mint nálunk. Szinte az összes ismert szlovén cég vagy állami (rész)tulajdon vagy állami bankok által pénzelt, ezek nincsenek benne az újraelosztási számban. Nálunk magasabb az újraelosztás, de olyan nem igazán volt hogy pl. a pénzügyminiszter a CBA államosítására tegyen javaslatot :)
a mondat első és második fele között van némi ellentmondás.
az első fele nyilván stimmelhet, 8%-os GDP-bővülés mellett könnyebb mérsékelni az újraelosztási szintet, akár "semmittevéssel" is.
viszont azért ezzel párhuzamosan most egy hozzánk hasonló fejlettségű országgal van dolgunk, és ha "az állam szinte minden zugban ott van, tulajdonosként vagy finanszírozóként", akkor mit mondjunk mi, ahol az újraelosztási ráta kb. 10%-ponttal magasabb?
Az a gyanum hogy nem. Pl. Szlovéniában az utóbbi évek gyors növekedése miatt csökkent a kiadások/GDP mutató, de ettől az állam szinte minden zugban ott van, tulajdonosként vagy finanszírozóként.
Külföldi működőtőke bevonás vállalati beruházásra nem állt le, csak lassul. (EKD rendszer Bajnai, NFGM)
AZ IMF hitel bankmentő csomagra hitelként és bankba történő befektetésként is felhasználható.
Az EU forrás mehet banki refinanszírozásra, ami vállalati jellemzően beruházásra használható fel. Meg persze vissza nem térítendő közvetlen beruházási támogatásra is ( ez utóbbi az egyetlen, amire talán az IMF hitel nem használható.)
De van sok EIB és Világbanki hitel a MÁV-tól a GOP saját erőig, sok mindenre rendelkezésre állnak, lehívhatóak a következő években. Ezek is külső források.
Nem csak EU forrás létezik. Szerintem kaptunk IMF-től is forrást, ha minden jól megy ezután is hívhatunk majd le belőle. Mindkettő megy hasonló célra is, meg eltérőre is. (pl bankokon keresztül kihelyezhető hitelre mindkét forrás lehetésges tudtommal.)
