Tudomásunk van most egy olyan szituációról, mint ami a linkelt videóban van. Korea alatt ugyanúgy becsúszott az óceáni lemez a szárazföldi alá, ahelyett hogy rendes óceáni lemezhez méltóan elindult volna lefelé.
Új-Mexikóban szupervulkáni kitörés lett a vége, amikor az ottani óceáni lemez meggondolta magát, és mégis inkább elindult lefelé.
Igen, az is bele esik. De az a törésvonal végig követhető a hegyekben Szíriától Libanonon keresztül, aztán a Tiberias-tó, a Jordán völgye és a Holt-tenger, végül az Akabai öböl. Lehet, hogy onnan kellett volna kezdeni, mert nyilván a Vörös-tengerben kezdődött a törés, ami valamiért irányt változtatott. Ha egyenesen folytatódik a Szuezi-öböl irányába, nem kellett volna csatornát ásni, és még a történelem is másképp alakult volna.
Irán tényleg elég bonyolult lehet szerkezetileg. Sok a hegy, és azért vulkánból is akad néhány a Demávenden kívül, bár az aktivitásuk nem túl friss. Felismerhető vonalba nem szerveződnek, talán a gyűrődés közben lefele mozduló lemezdarabkákhoz köthetők. Szerintem nincs közük sem az anatóliaiakhoz, sem a Kaukázushoz.
Itt azért, hogy szárazföldi lemezek ütköznek, sokkal bonyolultabb a dinamika, mint amikor óceáni lemez ütközik szárazföldivel. Ha az arab félsziget fordul, azt Iránban megérzik a Perzsa öböl mentén. De iráni földrengésekről nem nagyon hallani.
Irán amúgy nagyon érdekes hely geológiai szempontból. A magányosan álló Demavand vajon a török, vagy a kaukázusi vulkáni övezet leágazása?
Egy Afrika szétszakadásáról szóló videót néztem, abban bevillantották, hogy az arab tábla az óramutató járásával szemben el is fordul. A fordulás középpontja pedig éppen azon a tájékon van, ahol most a földrengés volt. Ott nagyon erősen hathatnak a gyűrő erők, bár az elmozdulás aránylag csekély.
Az összefüggés nem közvetlen, de ha az arab tábla mozdult egyet, akkor friss rétegek olvadnak meg alant, és előbb-utóbb egy vulkán ki fog törni a szubdukciós övezet felett.
Jól látszik, hogy ha a szubdukció nem valódi óceáni környezetben történik, akkor sokkal lassabban halad, de a földrengések nem kisebbek itt se.
Megint egy drónos videó. És jó. A feltöltő ügyesen irányítja a szerkezetet, alaposan megmutatja, hogyan fest egy ilyen dómképzésre hajlamos vulkán csúcsa. A Merapiról már Tazieff könyvében is szerepelt a leírás, hogy a kráter oldalában van egy bevágás, és a dóm támasztékában levő rés miatt mindig arrafelé kezdődik a leomlás - amiből aztán perzselő felhő képződik. Tazieff oda is merészkedett, de gyalogszerrel értelemszerűen nem tudott ilyen távlatú képet készíteni. A bevágás lefele is folytatódik egy szurdokban, amely csatornaként vezeti a forró lavinákat, és hosszú időn át fennmarad. A drón ennek mentén emelkedik a csúcsig, és tér vissza. Hasonló szurdok több hasonló működésű vulkánon is látható, pl. a Semerun, ahol nemrég volt megint esemény, de a Sangay oldalában is van ilyen, csak a képek többsége a másik oldalát szokta mutatni.
Az a gyanúm, hogy Haroun Tazieff mind a tíz ujját megnyalta volna, ha láthatja. De hát az ő korában sok fáradságba és kockázatba került az is, ha ennél jóval messzebbről látni akarta a működés részleteit.
Azért termékeny talajnak se nagyon. Nem is csoda: a kőzettörmelék nem túl idős, sivatagi körülmények között se mállás, se biológiai anyagfelhalmozódás. Az a ködös idő nem hiszem, hogy gyakori. Más videókon hétágra süt a nap arrafelé.
Szerintem ha eltűnik is, azt nem nyomtalanul fogja tenni.
1. opció: Mivel mindkét oldala alábukó, a közepe értelemszerűen elvékonyodik. Ez pedig nyomáscsökkenést okoz, ami az asztenoszféra megolvadásával jár. A végeredmény: riftesedés, egy hátság kialakulása.
2. opció: A lemez besüllyed a két kontinentális lemez alá. Viszont mivel mindkét oldalról húzza az alábukás, ezért ki van egyensúlyozva, és sekély mélységben megreked, mint a Pektu alatt az óceáni lemez. Ezt tárgyaltuk egy korábbi posztban. Ha viszont megreked, akkor el kezd olvadni, és a végén lesz belőle egy sekély mélységű forrópont, ami bazaltos vulkanizmust indukál. A végeredmény: riftesedés.
3. opció: Felgyűrődik, mint annó a thetis lemeze India és Ázsia között. Eredmény: magashegység, itt-ott néhány vulkán, amelyek ritkán törnek ki. Mint a Himalájában a Takla Makán peremén.
A gázok összetétele nem tudom, mennyire befolyásoló tényező. Inkább a láva viszkozitásának, és a gázok mennyiségének a viszonya lehet felelős a hosszú kifúvásért.
Amúgy az a Molukka-tenger elég izgalmas régió lemezek szempontjából. Ha mindkét oldala alábukó, akkor az egész el fog tűnni? Mert hátság nincs közben.
CO2, vízgőz, hidrogén-szulfid és hidrogén-klorid szerintem. Ez ugyebár egy alábukó lemezperem melletti vulkán, tehát egy tengerfenék megolvadásából származik a kiáramló gáz. Akkor viszont főleg ezek jöhetnek szóba.
Érdekes vulkáni működés a Dukono-n. Nem az a tüzérségi lövéshez hasonló robbanás, amit mondjuk a Cosigüina nagy kitörésénél írtak le, hanem a kezdeti kipuffanást hoszzú, viszonylag egyenletes kifúvás követi. Inkább a hegesztéshez lehet hasonlítani. Vajon milyen minőségű láva, és mekkora gáztartalom vezethet ilyenhez?
