Keresés

Részletes keresés

igen7 Creative Commons License 2006.10.24 0 0 128
off

"Ugyanez igaz a vasérclelőhekyelre is."

nem, Angliának nem maradtak kitermelhető vasérclelőhelyei a 20. század közepére.
a szénre igaz, hogy maradtak lelőhelyek, de leginkább azért, mert ezeket drágán lehet kitermelni.
Előzmény: ftonyo (121)
Maotai Creative Commons License 2006.10.22 0 0 126

Hali,

kértem némi törlést - nem akartalak szándékosan sértegetni, részemről sorry.

Előzmény: ftonyo (122)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.22 0 0 125
Akár jóban, akár rosszban voltak az amerikaiak az angolokkal, az azt hiszem világos, hogy nem az indiai gyapoton alapult a brit textilipar, sőt India még tartaléknak se volt jó, mert amikor Amerika kiesett, akkor India nem tudta pótolni a kieső mennyiséget.

Annyira ingyen meg a gyarmatokról származó nyersanyagok se voltak, hiszen akkor nem érte volna meg a gyarmatosítás - ugyanúgy pénzbe kerültek, mint a többi nyersanyag, a gyarmati ültetvényesek miért érték volna be akár egy fillérrel is kevesebb pénzzel, mint az amerikai déli ültetvényesek. Tehát az ipar számára majdnem mindegy volt, hogy indiai vagy amerikai gyapotot használ (a nyersanyagokon amúgy se voltak vámok), ezt az is mutatja, hogy az indiai gyapottermesztést nem tudták felhasználni a kieső amerikai import pótlására.

A kőszént meg persze hogy nem volt rentábilis importálni, nem véletlen, hogy a vas- és acélgyártás többnyire a kőszén (ritkán a vasérc) lelőhelyei közelébe települt. Egyébként 1913-ban is igaz volt és a megelőző évszázadban is végig, hogy az összes európai országban az ipar legfontosabb exportpiaca a többi európai ország volt, és a gyarmatok csak afféle jelentéktelen kiegészítések voltak.

Vissza a forradalomhoz: 1789-ben még épphogy elkezdődött az ipari forradalom (Angliában, Franciaországban még nem), tehát a gyarmatok kérdése teljesen irreleváns.
Előzmény: ftonyo (121)
miszega Creative Commons License 2006.10.22 0 0 124

 

erősen offoltok

 

és...

 

 

Maotai Creative Commons License 2006.10.21 0 0 123

Egyszerűen beégtél a 2. világháborús topicban a La-15 hajtóműve kapcsán, és igy próbálsz itt revansot venni?

Hol égtem volna be, te szánalmas kis hazug barom ?

Idéznéd ??

 

Előzmény: ftonyo (120)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.21 0 0 122
Amikor az USA haditengerészete blokád alá vonta a déli kikötőket, a blokád olyan sikeres volt, hogy a gyapotszállitmányok elmaradása miatt le kellett állotani a textil-feldolgozóipart. Mindez sok-sok elbocsájtással járt, és hatalmas sztrájkok törtek ki szerte az iparvárosokban a növekvő muinkanélküliséág miatt.

>>

Mindez természetesen az angol textiliparra vonatkozik! :-)
Előzmény: ftonyo (121)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.21 0 0 121
"Tehat a gyapot eseteben tokmindegy volt, kie India, mert az ugyis nagyreszt Amerikabol jott, aki meg szazszor inkabb volt a franciak baratja, mint a briteke."

**

Tévedés.

Az USA vezető rétege olyannyira nem volt rosszban Angliával, h egészen komolyan felmerült a 19. sz elején, h megpucssolják a republikánus vezetést, és szépen visszasomfordálnak az angol korona uralma alá.
Az USA déli, gyapottermelő államai rendkivül erős brit befolyás alatt álltak, a vezető elit gíyermekei angliában nevelkedtek, ott jártak egyetemre, a megterm,elt gyapot felvevőpiaca Anglia volt, a részfeldolgozás ipari gépei Angliából érkeztek.


"Tehat a gyarmat mint nyersanyagforras az iparosodas korai szakaszaban meghatarozo textiliparban megsem annyira jelentos. Ezzel szemben a kesobbi szakaszban a koszen es a vaserc idoszakaban megint nem szamitott annyit a gyarmat nyersanyag szempontbol, mert a vasontes, acelgyartas jellemzoen a nyersanyaglelohely melle telepult, az anyaorszag iparosodasahoz a gyarmati nyersanyagok alig jarultak hozza."

**

Az iparosdás korai szakaszában valóban nem kellettek gyarmatok, hiszen ekkor az ipar hazai forrásokat használt. De volt egy olyan pont, ahol már nem volt elég a hazai termék, és rá KELLETT állni a gyxarmatok monokuéltúrás termékeinek felvételére.
Anglia köszén tekintetében soha nem szorult rá pl. kőszén behozatatlr, hiszen a 20. sz 70-es éveiben úgy épitették le a kőszénbányászatot angliában, h még hatalmas kitermeletlen kőszénkészleztük van/volt. Ugyanez igaz a vasérclelőhekyelre is.
Elenpélda Japán, amelx mindvégig ipari nywersanyagok behozatatéára szorul, és ez motiválta - nyiltan - a 2. világhűborúban is.
Maga a vasérc és aszénfelhasználást éppen a textilipar felfutása oklzta, hiszen ki kellett lpni amanufakturális keretek közül,és az ipari termeléshez gépekrte és enrgiaforrásra van szükség. Tehát egyértelmű, hogy a felfutó textilipar hoztta fel a nehézipart.

"Az ketsegtelen, hogy szamos, nyersanyagban gazdag gyarmat megszerzese anyagilag rentabilisnak bizonyult (egy rovid idore), de ezek a nyersanyagok is amugy megszerezhetoek voltak a vilagpiacrol, es az anyaorszag ipara szamara mindenkeppen vilagpiaci arakon lettek eladva egyebkent is."

**

Ha vki a gyarmatokról szinte ingyen behoz vmit, otthon feldolgozza, és 3. fél szá,ára továbbadja - az miért is fordulna avilágpiachoz, ha "házon belül" el tud intézni mindenT? Emlékeztetnék, h a brit textilipar eljutott oda., h a több százmilliós indiát el tudta létni úgy, h a helyi textilipar nem birta az árversenyt.


"Aminek jelentosege volt, az a blokad lehetosege, ami a vilagpiactol valo elzarast eredmenyezte: foleg Nemetorszagot sujtotta ez az elso es kisebb mertekben a masodik vilaghaboruban, am a nemetek is megprobaltak az angolokkal szemben mindket vilaghaboruban ugyanezt."

**

Amikor az USA hasitengerészete blokád alá vonta a déli kikötőket, a blokád olyan sikeres volt, hogy a gyapotszállitmányok elmaradása miatt le kellett állotani a textip-feldolgozóipart. Mindez sok_sok elbocsájtással járt, és hatalmas sztrájkok törtek ki szerte az iparvárosokban a növekvő muinkanélküliséág miatt.
Előzmény: Törölt nick (118)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.21 0 0 120
Sajna ez a csákó pusztán rombolni akar ....sztem fáradjon át a dilibe inkább, mivel teljesen diskurzusképtelen , sőt kifejezetten provokátor.

>>>

Te, most öszintén: NORMÁLIS VAGY?!

Egyszerűen beégtél a 2. világháborús topicban a La-15 hajtóműve kapcsán, és igy próbálsz itt revansot venni?

Gyerekes...... pfff...........
Előzmény: Maotai (119)
Maotai Creative Commons License 2006.10.21 0 0 119
Sajna ez a csákó pusztán rombolni akar ....sztem fáradjon át  a dilibe inkább, mivel teljesen diskurzusképtelen , sőt kifejezetten provokátor.
Előzmény: Törölt nick (118)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.21 0 0 118

Tehat a gyapot eseteben tokmindegy volt, kie India, mert az ugyis nagyreszt Amerikabol jott, aki meg szazszor inkabb volt a franciak baratja, mint a briteke.

 

Tehat a gyarmat mint nyersanyagforras az iparosodas korai szakaszaban meghatarozo textiliparban megsem annyira jelentos. Ezzel szemben a kesobbi szakaszban a koszen es a vaserc idoszakaban megint nem szamitott annyit a gyarmat nyersanyag szempontbol, mert a vasontes, acelgyartas jellemzoen a nyersanyaglelohely melle telepult, az anyaorszag iparosodasahoz a gyarmati nyersanyagok alig jarultak hozza.

 

Az ketsegtelen, hogy szamos, nyersanyagban gazdag gyarmat megszerzese anyagilag rentabilisnak bizonyult (egy rovid idore), de ezek a nyersanyagok is amugy megszerezhetoek voltak a vilagpiacrol, es az anyaorszag ipara szamara mindenkeppen vilagpiaci arakon lettek eladva egyebkent is.

 

Aminek jelentosege volt, az a blokad lehetosege, ami a vilagpiactol valo elzarast eredmenyezte: foleg Nemetorszagot sujtotta ez az elso es kisebb mertekben a masodik vilaghaboruban, am a nemetek is megprobaltak az angolokkal szemben mindket vilaghaboruban ugyanezt.

Előzmény: ftonyo (115)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.21 0 0 117
Melyikre? Mert a kötözködésen kivül mást, mint "kérdést" nem létok.........
Előzmény: Maotai (116)
Maotai Creative Commons License 2006.10.21 0 0 116

Figyu, mi lenne, ha a kérdéseimre válaszolnál?

Előzmény: ftonyo (115)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.21 0 0 115
Nézd, én télleg inkorrektnek érzem a hsz-odat.

Tételesen levettük, h mikben tévedsz - erre most te szókiforgatással és mellébeszéléssel igyekszel továbbterelni a témát.

>>>

"Kedves" Maotai!

Itt rosszindulatot és inkorrektséget, + személyeskedést valahogy a Te oldaldról tapasztalok.

Hogy nem szereted briteket - Isten neki. Hogy a franciákot imádod, hát Isten neki. de azért atörténeti tényeket nem kéne felülirni az érzelmi elfogultságból!

Én a ygarmatokat mint nyersanyagforrást értékelem. A brit textilipar bázisa az indiai gyapot volt (nem elfledkezve az USA déli államaiból behjövő mennyiségekről.)
Pl. az USA polgárháború idején leállt az angliai textilipar nagy része az északiak blokádja miatt.

Mármost a franciák NEM TUDTAK az egész gyarmato korszakoukban olyan gyarmati rendszert felépiteni., ami eltudortt volna léátni egy feldpolgozó ipart, ami igy egyre nagyobb súllyal vesz részt a nemztgazdaságban, átalakitva termelési struktúrát.

Angliában ez megtörtént, amezőgazdaságból élő népesség aránya 50! alá esett, mig Fro. a 20. sz közepéig agrárközpontú ország maradt. márpedig világhatalommá egy agrárközpontú ország nem, vagy csak ideig óráig maradhat.
Előzmény: Maotai (114)
Maotai Creative Commons License 2006.10.21 0 0 114

Nézd, én télleg inkorrektnek érzem a hsz-odat.

Tételesen levettük, h mikben tévedsz - erre most te szókiforgatással és mellébeszéléssel igyekszel továbbterelni a témát.

 

A franciák 1830-ig abszolút kontinentális nagyhatalommá süllyedtek egy olyan korszakban, amikor a honi gazdaság fellendülését a gyarmatokról ingyen beszerzett nyersanyag otthoni feldolgozása és ennek nagy haszonnal továbbadása jelentttee.

 

Igazából a hsz-od (a tendenciózussága és rosszindulata miatt) nem érdemli + a válaszomat, de kivételesen :

112-ben leírtam azon állításod cáfolatát, mely szerint a gyarmatok meghatározó szerepet játszottak volna az iparosodásban a keresleti oldalról.

Jobb híján hozod a kínálatit (valszeg tudtodon kívül)- természetesen ez sincsen így, csak most már felmérvén az álláspontjaid "súlyát" nem cáfolom azonnal tényekkel, hanem téged kérlek+, h támaszd alá a hsz-odat.

Előzmény: ftonyo (113)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.21 0 0 113
nézzétek, lehet ragozni, de:

- Plassey nyomán a britek kerültek pozicióba Indiába, a franciák kiszorultak onnét (teljesen tökmind1, hány francia volt ott fizikailag Plassey-nél)

- Kanada elvesztése a franciák több súlyos steratégiai hibájának eredménye volt

- hiába harcolt csak 14 etzer brit az 56 ezer szöv. katonából Höchstadt-nél, a hadvezér brit, John Churchill, a későbbi Marlborough hercege volt. (Ezért a győzelemért kapta ahercegi cimet.)

A franciák 1830-ig abszolút kontinentális nagyhatalommá süllyedtek egy olyan korszakban, amikor a honi gazdaság fellendülését a gyarmatokról ingyen beszerzett nyersanyag otthoni feldolgozása és ennek nagy haszonnal továbbadása jelentttee.

erre a klasszikus példa Anglia és India viszonya.
Előzmény: Törölt nick (111)
Maotai Creative Commons License 2006.10.21 0 0 112

A gyarmatoknak sztem sem volt meghatározó jelentősége.

 

Pl. a pamutipar - a forr. tán legmeghatározóbb iparága - a 19. sz 1. felében a teljes angol export majd felét adta és az Európán kívüli piacain belül L-Am. nagyobb részt tett ki, mint az összes többi együttvéve.

Előzmény: Törölt nick (102)
miszega Creative Commons License 2006.10.20 0 0 109

az angol tengeri fölény Trafalgar után stimmel

 

a franciáknak jobb hajóik vannak, és nem is kevesebb, vagy gyengébb

változás csak a francia forradalom miatt jött be, amikor sok tisztet elkergettek

 

Előzmény: Törölt nick (105)
Maotai Creative Commons License 2006.10.20 0 0 108

egyáltalán nem áll fenn. kb úgy viszonyultak a franciák az angolokhoz, mint 1880 körül az oroszok a németekhez. katonailag lehet hogy a franciák képesek voltak közel hasonló méretű haderő kiállítására (vagy akár nagyobbra) de emögött nem állt gazdasági erő. a franciák a usa megsegítésébe gazdaságilag majdnem belerokkantak

 

Ezzel nem tudok 1etérteni, majd jönnek a számok is.....

Előzmény: igen7 (104)
Maotai Creative Commons License 2006.10.20 0 0 107

Az 1763-as plassey csatában (india) szintén szárazföldi csataában nyomták le afranciákat, akik ezután kiszorultak Indiából.

Tudtommal ott nem a franciák, hanem az indiaiak ellen harcoltak.

 

Sir John Churchill, Marlborough első earlje szárazföldi ütközetben verte le a francúzokat. (Höchstadt)

 

Az angolok a spanyol örökösödési során jelentős kisebbségben voltak a szövetséges hadseregekben.

 

blandheimnél egyenesen elenyésző kissebbségben voltak a a habsburg-birodalmi -porosz sereghez képest, melyet - így a csatát is - Savoyai Jenő vezette (a birodalmi parancsnok, Bádeni Lajos - Szalánkemén 1691- elvben mellérendelt volt) 

 

Kanada is szárazföldi ütközet nyomán veszett el, a francia parancsok, Montcalm is elesett a csatában.

az angolok óriási túlerőben voltak.

 

talán azért mégse volt annyira alárendelt az anfgol szárazföldi erők...

 

Az angolok Jeanne'Darc  óta szerintem is alárendelt szerepet játszottak kivéve mellékhadszínterek (Wellington spanyol győzelmei) és Waterloo.

 

Előzmény: ftonyo (106)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.20 0 0 106
Szárazföldön vitathatatlanul a franciák voltak az erősebbek - az angol hadsereg teljesen alárendelt szerepet játszott a kontinentális háborúkban,

>>>

Sir John Churchill, Marlborough első earlje szárazföldi ütközetben verte le a francúzokat. (Höchstadt)

Az 1763-as plassey csatában (india) szintén szárazföldi csataában nyomták le afranciákat, akik ezután kiszorultak Indiából.

Kanada is szárazföldi ütközet nyomán veszett el, a francia parancsok, Montcalm is elesett a csatában.

talán azért mégse volt annyira alárendelt az anfgol szárazföldi erők...
Előzmény: Törölt nick (105)
igen7 Creative Commons License 2006.10.20 0 0 104
"Szerintem továbbra is fennáll az alapállítás, hogy Franciaország a XVIII. század végén legalább olyan erős volt, mint az Egyesült Királyság - bár az elképzelhető, hogy egy főre jutó jövedelemben az angolok megelőzték."

egyáltalán nem áll fenn. kb úgy viszonyultak a franciák az angolokhoz, mint 1880 körül az oroszok a németekhez. katonailag lehet hogy a franciák képesek voltak közel hasonló méretű haderő kiállítására (vagy akár nagyobbra) de emögött nem állt gazdasági erő. a franciák a usa megsegítésébe gazdaságilag majdnem belerokkantak.
Előzmény: Törölt nick (102)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.20 0 0 102
Kanada elvesztése triviálisan csak a mai Kanada elvesztését jelentette, Louisiana (azaz a mai USA hatalmas középső területe) megmaradt, azt - ahogy írtad - csak Napóleon adta el. De hát Napóleon idejére már a forradalom negyedszázados pusztításán volt túl Franciaország, ahogy Haiti is következménye volt a forradalomnak, és nem oka valamiféle megelőző gyengeségnek.

A gyarmatoknak túlzott jelentőséget tulajdonítasz, a britek a XIX. század elejére valóban kiszorították a franciákat a gyarmatokról (aminek a franciák amúgy se tulajdonítottak akkora jelentőséget), cserébe a franciák meg úgy szorították ki a briteket a kontinensről, hogy közben egész Európa ellenük volt, és ráadásul a britek mindenáron vissza akartak térni... Ráadásul a franciák a végére igenis elég erősek lettek gyarmatokban.

Szerintem továbbra is fennáll az alapállítás, hogy Franciaország a XVIII. század végén legalább olyan erős volt, mint az Egyesült Királyság - bár az elképzelhető, hogy egy főre jutó jövedelemben az angolok megelőzték.
Előzmény: ftonyo (101)
ftonyo Creative Commons License 2006.10.19 0 0 101
A britek nem rendeztek le a franciakat, pont a forradalom elott ert veget egy haboru, ahol pont a franciak gyoztek.

>>>

A francúzok elvesztették akkoriban legnagyobb gyarmatukat, Kanadát. (És ekkoriban Kanada gyarmat nem a mai Kanada terülte volt, hanem benfoglaltatott az egész mai USA Középnyugat, le egészen a Mexikói öbölig.)

A plassey-i csatában kiszorultak Indiából. (Minimális brit katonai erő verte ki őket, csdak az öt gyarmatváros maradt meg, Pondichérry központtal.)

A rögvest forradalom kitörése után Haitin négerlázadás tör ki, függetlenné válik, több karivi sziget brit megszállás alá kerül

Napoleon elpasszolja Louisianát az USÁkoknak.

Ez mind olyan csapássorozat volt, amit 1830-ban tudtal csak helyrehozni Algir bevételével.

Ezt követte Indokina megszerzése, és az afrikai terjeszkedések.

De itt is alulmaradtak, mert a fashodai incidensből a britek jöttek ki győztesen az É-D irányban átjárható gyarmatbirodalmuk megteremtésével.

A franciák mindig ott voltak a gyarmati nagyhatalmiság megtermtésének előszobájában, de mindig megbotlottak a küszöbben. :-)
Előzmény: Törölt nick (74)
igen7 Creative Commons License 2006.10.19 0 0 100
100 :P
Előzmény: igen7 (99)
igen7 Creative Commons License 2006.10.19 0 0 99
jogos, nyitottam neki egyet itt
Előzmény: Törölt nick (98)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.19 0 0 98
Mit szólnátok egy agrárkérdések topikhoz?
igen7 Creative Commons License 2006.10.19 0 0 97
igen, sőt, ahol a népsűrűség megnőtt, ott beszűkült a legeltetés lehetősége. egy ugaron hagyott földön, amit pár év múlva újra felszántanak, ugye nem lesz rögtön normális gyep, ami nagy takarmánymennyiséget adna.
olyan terület meg eleve nem nagyon maradhatott, amit csak legeltetésre használtak.
Előzmény: Törölt nick (94)
igen7 Creative Commons License 2006.10.19 0 0 96
a termőterület ellensúlyozza ezt egyrészt, ami megnő.
a másik meg az, hogy így lehetőség nyílik arra, hogy ne monokultúrában termessz gabonát, hanem vetésforgóban több féle növényt. aminek több előnye is van:

- talajerőutánpótlás szemszögéből ez sokkal kedvezőbb, mert a) többféle növény nem meríti ki annyira a talajt, mivel eltérő a tápanyagigényük (és ugye a növények <nemtom pontosan mi ennek a szabálynak a neve> mindig a legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag arányában veszik fel a többit. azaz ha kevés foszfor van, akkor a többiből is keveset vesznek fel), másrészt, mert vannak olyan növények (pillangósvirágúak ? ) amelyek képesek nitrogént megkötni.
- a termékkínálat is megnő, így a jövedelmezőség is.
- nagyobb mennyiségű takarmány jön ki egy lucernaföldből, mint egy kaszált rétből. az állatok ugyanis nem esznek meg minden füvet. ha termeszted a takarmányt, akkor csak azt az néhány növényfajt termeszted amit megesznek.


Előzmény: sierra (92)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.19 0 0 95
:-D
Előzmény: sierra (93)
Törölt nick Creative Commons License 2006.10.19 0 0 94
Amennyire én tudom, jóval kisebb terület kell. Ember meg van több, mert jellemzően ezek a technikák magas népsűrűségű, fejlettebb társadalmakra jellemzőek, ellenben a külterjes...
Előzmény: sierra (92)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!