Nem, ha jól oldok, szépen beáll. IV-s kerecsennel illetve 45-s attilával lövök, nem nehezek (40# tarvei udim van). A túlhúzás megy, jobb kulcscsonthoz húz a nockot, és orrhoz az ideget. Bár ahogy láttam, a koreaiak még hátrébb húzzák. De jobb is az íjuk. Ezek a gyanták meg még a lamináltak is hamar falaznak. A bőrgyűrűt szerintem kezdem belőni méretileg, arra rájöttem, ha hosszú a nyelve, az nem jó. De igazából az én 40# íjamat még gyűrű nélkül is tudom már kezelni, csak kevesebb ideig, de vérhólyag már nincs... A bronzgyűrűmet pedig bélelni fogom, így nem lehet használni.
No de ON: Én biztos vagyok benne, hogy a magyarok gyűrűvel lőttek, de mégse nagyon van gyűrű a tárlatokon, pedig még az 1400-s években "rendszeresített" fegyver volt az íj. Mondjuk az is előfordulhat, hogy a régész egyszerűen nem tudta, mit talált, ezért inkább dobozolta.
Igen a ferde becsapódás oldáshiba. Azt nézd meg hogy a vessző vége kacsázik-e? mert akkor még egyéb probléma is van az oldáshibán kívül. Vagy nehéz a vessző, vagy gyenge az íj, vagy nem teljesen feszíted fel, (vagyis rövidebb húzáshosszt használsz mint az íj húzáshossza). Viszont a "mongol" oldásnál (ez a gyűrűs hüvelykujj oldás) amit használsz a fül mögé lehet húzni. Régi keleti mesteríjászok mind így "dolgoztak". Fogadd meg a tanácsom három vesszőt lőj ki , versenyen is ennyi a szám. A gyűrűket meg egyszer használd tovább. Próbáld a bőrgyűrűt bevizezni had legyen puha aztán húzz rá erősen egy madzagra had vegye fel a formát és hagyd úgy megszáradni.
Ezt a vedres dolgot kipróbálom. Én inkább onnan látom a dolgot, hogy ferdén csapódik be az oldáshibás vessző. Örülök, hogy valakinek van tapasztalata, mert itt a városban csak én lövök így, a többiek mediterránnal. Szenvedek is rendesen. A gyűrűket is folyton alakítgatom.. Igen, az elrántás az 4-ből legalább 1x tuti. Nem baj, az ezermérföldes utazás is egy lépéssel kezdődik..
Gondolkodtam még a bokacsontjátékon is. Elvileg az is erre jó (mármint az a változata, ami erre való)
Bocsi hogy belekotyogok... de mongol oldást használsz? A gyűrű miatt kérdezem?
Az oldás probléma kiküszöbölésére pár gyakorlat..... "" egy vödröt telíts meg homokkal, fülét szereld le és tégy rá madzagot, emeld fel és oldáskor ejtsd a földre, ezt addig gyakorold míg a homok kiszóródik a vödörből, ha nem szóródik ki sok akkor az azt jelenti hogy az egész talpával ért talajt és nem féloldala- san elrántva..... ekkor jó az oldás... eztán a testeden keress egy un. "hátsó horgonyzási pontot", feszítéskor mindig oda húzd az ideget, ekkor már csak a fegyver tartó kezedre kell ügyelni.... mindig hármat lőjj, jegyezd meg az elsőnél mit-hogyan cselekedtél és próbáld meg a másik kettővel utánozni.... a kilőtt vesszőkön tudod látni milyen az oldás.... ha egy bokor akkor jó... ha oldalra tér el akkor az oldáskor nem "legördül" az ujjaidról az ideg hanem un. lerántod az idegről az ujjaidat....ha függőleges a kitérés akkor pedig a fegyvert tartó kezeden kell korrigálni.... ha kacsázik a vessző akkor elrántod a kezed....
Középről hiányzik a füstkarikát tartó un. "istenfa". Ez egy villás fa ami megfelelő magasságban tartja a füstkarikát, és a füstkarikának a külső peremébe fúrt lyukakba dugják a tetőléceket, melyeknek az alsó végét a keregéhez ( ez a harmonika szerű fal) kötözik. Mikor ez mind a helyén van akkor egy kötél segítségével szorosra (ami egyik végét az ajtó egyik másik vége pedig az ajtó másik feléhez van kötve) spanolják a jurta falát. Ekkor veszik ki az "istenfát". Ha előbb akkor összeomlik a jurta. A kötél tartja szorosan a falat és azon nyugszik az egész tető. A füstkarika lyukjaiba beszorulnak a tetőlécek.
lévén akkor az angol könnyűlovasságot honnan eredeztetik?:) ................................ Hát biztosan nem a magyaroktól. Mint ahogyan saját huszárságukat sem. Nagy-Britannia (Anglia) az egyetlen olyan ország, amely huszár ezredeket állított fel anélkül, hogy ehhez bármi köze lett volna a magyaroknak. (Az első brit huszárezredet, a ,,1st. The Queen's Royal Hussars" ezredet az The Queen's Own and Royal Irish könnyű lovassági ír ezredből hozták létre, 1685-ben (francia hatásra; ez volt a divat). Szinte az összes angol könnyűlovassági ezred teljesen önálló szervezeti és kiképzési struktúrán ment át, és csupán egyenruhájában emlékeztetett a többi európai nemzet seregeiben megtalálható könnyű lovassági ezedekre.
2008. március 22. Hagyományőrző Íjfeszítők Találkozója (Kisrozvágy, "Berzseny" falu
- 14.00 Találkozás, nevezés az íjász játékokra (2000 Ft / fő mely tartalmazza a vacsora és az előadás díját is. Kísérő jegy is váltható, mely csak a vacsorára és az előadásra szól.) - 15.00 � 18.00 Rendhagyó íjász játékok (7 cél és szellemi megméretés) - 18.00-tól Vacsora - 18.45 Eredményhirdetés, díjkiosztás (Fődíj: egy racka bárány. - 19.00 Dr. Máthé Lajos előadása az újgurokról (vetített képes előadás) Utána kötetlen beszélgetés.
Nicholas Strausslerként ismeri a világ az Angliában élt, magyar származású Straussler Miklóst, aki a csepeli Weiss Manfréd Művekkel közösen megindította a magyar páncélosgyártást. Az általa tervezett V3 továbbfejlesztett variánsa volt a nagy sikerü négykerék meghajtású Csaba felderítő páncélautó, amely egészen a világháború végéig hadrendben volt. Külföldön azonban nem ezért ismerik, Staussler volt a kettős meghajtású, úgynevezett DD tankok "atyja", amelyeknek jelentős szerepe volt abban, hogy gyorsan, viszonylag kis veszteséggel sikerült partaszállni Normandiában a szöviknek.
A Donkanyarban elhunyt magyar hősi halottak előtt tisztelgésként január 13-án, délelőtt fél 12-kor szentmisét tartanak Miskolcon a Szent Anna templomban. A kopjafánál azonban elmarad a szokásos koszorúzás, mert mára összesen háromra csökkent a doni bajtársak száma a városban... Emlékezzünk a hősökre!
Ennek a résznek csak a második felét láttam. A huszárokkal nyilván foglalkoznak még, lévén akkor az angol könnyűlovasságot honnan eredeztetik?:) Az angolszászok közismerten elfogultak, mindent ők találtak fel, pedig ez nem igaz, mivel majdnem mindent a magyarok találtak fel:) A lóidomítással kapcsolatban egyébként kb. másfél percig mutatták a huszárokat.
Megnéztem a sorozatot. Az angol viszonyokat szemléletet tükrözte, más nemzetek lovasságát csupán pár szóval emlitették.
Csusztatások is előfordultak. Pl. a film szerint a fokost az angolok hozták a harcba a lemezpáncélok ellenszereként a 15.sz-közepétől. De akkor a magyarok fokosaival mi a csuda van.
Jártam Kaufbaurenben az egyesületemmel a Tanzelfesten, és elmentünk az Ausgburgi csata helyszínére. Ott mondták és mutatták.. olyan páncélok a csata korából amin szögletes vagy kerek lyuk található. Lőfegyver nem lehet, marad a magyarok fokosa.
Az a csata pedig mikor volt??? Akkor az angolok mit találtak fel a 15.sz-ban???
A mongol lovasságot kerek 22mp-ben említették. A huszárok esetében a magyarokat
a török lovasokkal együtt 7mp méltatták, a párduckacagány kapcsán.
Amint látom a Spektrum újra leadja a csatalovak c. sorozatot. Most ment az első, az ókor, s már egyből feltűntek a magyar huszárok :) Igaz egyelőre még csak Xenophon lóidomítással kapcsolatos illusztrációjaként, gondolom a későbbi részekben eljön a huszárok kora is (na jó, mivel angol film, nyilván az angol könnyűlovasságot is mellé teszik).
Nem tudom, nézitek-e hogy amolyan tibeti módra még mindig oltár állítanak (igaz, keresztest) a szántóföldek mellé? Zalában igen gyakori, de Tolnában is sok van.
A Botondról meg a Haditechnikában - valóban kitűnő bemutató. De gondolom nem jár a magazin minden haditechnika iránt érdeklődőnek ( ajánlom előfizetését, valóban megéri az árát).
OFF Páncélos témában van egy topik az ,,Emberek, fegyverek, félelmek" indexes fórumrészben. Éppen most kezdem felsorolni az orosz/szovjet páncélos-típusokat (pánclkocsitól páncélvonatig). Kéretik ott megbeszélni a dolgokat. Ne offoljuk szét a topikot. ON
Érdekesek a fegyverek: római spada, magyar szablya, van itt minden. Az íjon egy érdekesség van, ami a magyar íj egyik jellegzetessége, a markolati szög nem 180 fok, ahogy látom. Viszont a szarva rövid, szinte nincs is. Érdekes, pedig az ábrázolás pontosnak tűnik.
OFF: Te írtad az "Orosz páncélosok története" c. könyvet?
ez egy jurta felállítását vagy szétszedését mutató kép.....(mellékes hogy milyen tipusu jurta).. 
