az komoly. a gyökérsarjat úgy értetted, gondolom, hogy helyben oltottál rá, nem úgy, hogy kiszedted, elültetted máshova.
az én alanyom tavaly őszi ültetés (egy mirabolán alól szedtem ki), lehet, hogy idén még csak a gyökerével van elfoglalva, ezért nem tudja annyira megtolni a nemest. vagy a főgyökérrel szívattam meg magamat, ahogy öreg néne mondta.
Igen. Egy gyökérsarj. Van erős gyökere. Oltás óta nem nyúltam hozzá.
Ősszel átültetem, meg lemetszem a fölösleget.
A szigszalagot én a következő évben, vagy még akkor sem veszem le. Úgy látom engedi vastagodni a hajtást. A tavalyi így néz ki. Szintén rajta az alany hajtásai és mind a két kép ma készült.
Véleményem szerint a csúcsdominancia miatt amennyire tudja úgy is a nemest nyomja. Csak a plusz megy az alany hajtásaira. Viszont minél nagyobb a lomb, annál jobban erősödik a gyökér. Erősebb gyökér meg jövőre metszés után már a nemeset jobban tudja erősíteni.
Nálam kb. két fél méteres nemes mellett van több náluk hosszabb alanyhajtás.
Jövőre átültetem, akkor veszít a gyökeréből meg lemetszem a fölösleget.
ha hagytam volna, már túlnőtte volna az alany a nemest, de leszedegettem a hajtásokat.
örülök, hogy megeredt, de ebből a vékonyka hajtásból az életben nem lesz törzs, ezért gondoltam, hogy jobb lenne tavasszal visszametszeni. de lehet, hogy hülyeség.
Én nem bántanám tavaszig. Még a szigszalag alól előtörni készülő alanyhajtást sem. Minél nagyobb a lomb, annál jobban erősödik a gyökér alapon. Tavasszal meg az erős gyökér úgy is a csúcsra dolgozik. Csak az utat kell neki megmutatni.
kibújt két hajtás a szilvaoltványomon, ami egy hete még csak így nézett ki. kicsit csalóka a kép, igazából vékonykák, a nagyobb kb. 12-13 cm hosszú. valamiért szárazak, pöndörödöttek rajtuk a levelek. kártevőt nem látok. lehet, hogy kevés volt a víz, amit adtam neki? remélem, hogy hamar túlnövi a gyökérzet azt az iszonyatosan agyagos vakondtúrás talajt, amibe hülye fejemmel beleültettem az alanyt (kb. 50x50x50-es gödör).
van valami teendő most ezekkel a hajtásokkal? egyelőre nem kell bántani őket, ugye? jövőre meg gondolom, hogy a függőleges marad, a másik megy. ha ilyen vékonyka marad a hajtás, akkor nem kellene visszametszeni majd 1-2 rügyre?
elfelejtettem lefényképezni, de a törzsön a szigszalag alatt lett valami kitüremkedés. nem ott, ahol bemetszettem az alanyt. lehetséges, hogy a sok réteg szigszalagot is képes nyomni egy hajtás az alanyon? bemetsszem, megnézzem, hogy mi a helyzet?
Azt gondolom - bár nem olvastam erről tanulmányt - hogy a helybe vetett magra oltott nem csak a szárazságot tűri jobban, hanem egyébként is ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben, mert erősebb a fa. És valóban, ha egyszer elvágják a főgyökerét, már sosem fog neki nőni ugyanolyan, ez is azt erősíti bennem, hogy a helybe vetett jobb lesz több szempontból.
Abban sem vagyok biztos hogy túl sok évet veszít az ember helybevetéssel és ráoltással. Vetettem magról almafát, 2 db 3 évesem van, 1,5-2 m magasak. Vannak 1éves magoncok (30-50 cm magas), azokra most oltottam rá tavasszal, szerintem 2-3 év múlva teremhetnek. Meglátjuk.
"A helybevetés, majd oltás a többségnek nem megoldható. Se tudás, se eszköz, se szándék nincs hozzá. Akkor marad a kész csemete vásárlása, annál pedig az a jó, ha a csemetének nem egyetlen, mélyre hatoló főgyökere van."
Pöröghetünk még rajta, de minek? :o Egyébként sem száz évre tervezünk a gyümölcsfákkal. Teremjen hamar, teremjen méretéhez képest sokat, legyen finom, legyen ellenálló. Ma senkinek sem kellenek a hatalmasra növő, kezelhetetlen méretű fák.
'a fa nincs "gyárilag" felkészülve az átültetésre'
Itt a lényeg. A fának persze, hogy az a jó, ha a főgyökere megvan, és mélyre hatol. De ezzel ahhoz alkalmazkodott, hogy ott éli le az életét, ahol kicsírázott.
Kétféle módon köthetünk kompromisszumot: magvetés helyre, aztán a fajtaazonosságot valamely oltási móddal rátesszük - ez években mérhető késedelem, szakértelem és megbízható szaporítóanyag kell hozzá. Cserébe jobban fogja tűrni a szárazságot.
Vagy egy faiskola növendéke, amely elvileg fajtaazonos, de az átültetés és az ebből eredő vagdosás miatt nem lesz annyira strapabíró.
Hiába megy a főgyökér méternél is mélyebbre, a csemetéket nem ássák körbe ilyen mélyen, tehát a gyökérzet java ottmarad. A maradék meg kevés a csemetének.
de miért feltételezzük, hogy a fa nem azt csinálja természeténél fogva, ami neki jó?
mondjuk nálam túl sokra nem megy a főgyökér, mert a 20 cm homokos termőréteg, a 40 cm vörös, sóderes réteg után tököm tudja milyen mélységig sárga homok van. itt a környéken senki nem fúrt még kutat, de még a közeli alsóbb részeken is 10-en méter mélyre kellett lemenni. bárcsak tudnám, hogy milyen mélyen van a vízzáró réteg.
Én inkább azon az állásponton vagyok, hogy az erős főgyökér a szerencsésebb konfiguráció, mert így a fa elérheti a talajvízréteget, és onnan kezdve a vízzel nincs több probléma. Szétterülő gyökérzet ott jó, ahol nincs esély a talajvíz elérésére, ilyenkor jó, ha minél nagyobb térfogatból szívja fel a nedvességet, de ez messze nem olyan biztos vízforrás, mint a talajvíz.
A helybevetés, majd oltás a többségnek nem megoldható. Se tudás, se eszköz, se szándék nincs hozzá. Akkor marad a kész csemete vásárlása, annál pedig az a jó, ha a csemetének nem egyetlen, mélyre hatoló főgyökere van.
Igen, ez élet/halál lehet az első évben őleg aki nem tudja annyit locsolni, és biztosan korlátozó tényező lehet a további 2-3 maximum 4 évben (átültetés után). Utána már nem hiszem.
Később már a fa újra kialakítja a számára megfelelő gyökérzetet.
Biztos vagyok benne, hogy a most 20/30 vagy akár 50 éves fák jelentős részénél is
megszakadhatott átültetéskor anno a főgyökérzet.
De megmaradtak, és ma már olyan a gyökérzetük, mintha magvetésből, helyben vetve nőttek volna.
Nem, hanem, hogy a gyökérzete fent ágazzon szét, így nagyobb károsodás nélkül lehessen átültetni, ne egy mélyre hatoló főgyökér adja a gyökérzet zömét.
így nézett ki pár napja a május 1-i szilva oltványom. ha lassan is, de növöget. sajnálom, hogy nem választottam körültekintőbben oltóágat, szerintem az a gyenge pontja.
