Kedves, akinél a munkáltatói jogkör van, semmilyen körülmények között nem állhat munkaviszonyban saját magával - fogalmilag kizárt, ez eddig is így vótt...
Pontosan ezért írtam az " időszerű "-t úgy ahogyan írtam. Csak éppen ez a lap az APEH szócsöve ! Ebből is kellene tájékozódni a tudatlan adóalanyoknak:(((
A társasági adót - erre gondoltál adó alatt? - az eredménykimutatás tételei alapján fizetjük, nem a mérleg tételei alapján. Azt nézd át! Extrém esetben akkor is kell adót fizetned, ha egy kanyi grandod sincs, se a pénztárban, se máshol.
Ha nem volt eredménye a cégednek, akkor nincs eredménytartalékod, vagy negatív. Csak pozitív eredménytartalék használható fel osztalékfizetésre. (Amennyiben nincs valami miatt lekötve.) A veszteség nem mindig szabadít meg a pénzedtől. Lehet olyasmi miatt veszteséged, ami nem jár - vagy nem abban az évben jár - pénzkifizetéssel. Ilyen lehet az elfekvő készletek leselejtezése, amit már régen kifizettél, vagy egy tárgyi eszközben keletkezett kár.)
A beruházás maga nem csökkenti a nyereséget, csak az üzembehelyezése után, az aktuális évben elszámoható amortizációja.
"91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.
(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.
(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg."
Ez az új társasági törvény. Ebben én nem látok semmiféle kötelezettséget a személyes közreműködésre.
Igen, egyéb tevékenységre nyugodtan köthet munkaszerződést. Csak a képviseletre kell kötnie megbízási szerződést (akár nulla forintra). A munkaszerződés másról szóljon.
Tegyük fel, hogy a 2006-ot megelőző években volt pozitív eredménye a cégemnek és ez az eredmény az eredménytartalékban lakik. Nem osztották fel, ott van egyben.
2006-ban nem járok-e jobban, ha számviteli értelemben vett veszteséget mutatok ki és azt a veszteséget az eredménytartalékból fedezem? Gondolom, hogy itten csak valami beruházás jöeccóba, vagy marhaság már a kérdés is?
A házipztár adója nem egy olyan tétel adója, amelyik egyébként szerepel a mérlegben?
Vagyis, van a cégnek pénze itt-ott, többek között a HP-ban is. A mérlegben az összes pénzt (forrást) együttesen számoljuk, vagyis, ha a HP-ban lévő pénzt megadóztatják, akkor az az összeg duflán van adóztatva. Nem joxabályellenes ez?
Egy olyan Kkt.-m van, ahol a képviselő június 30.-ig munkaviszonyban látta el a feladatát. Jó lenne, ha megmaradna a munkaviszonya - de nem életbe vágó. Májusban a könyvvizsgálónk azt tanácsolta, hogy ugyan, mint munkáltatói jogokkal rendelkező képviselő nem állhat a társasággal munkaviszonyban, de más munkakörben lehet alkalmazni. Pl. mint irodavezető.
Szintén APEH, ha a kék Adó újságot annak tekinthetjük. Legfrissebb 2006/11. augusztusi szám Matlné Kisari Erika tollából a 0608-as bevallás kapcsán.
Indiánnak: nem a bevallás kitöltése miatt hozom fel, hanem a személyes közreműködés megítélése miatt!
45. oldal/2. kérdés.
Bt. ügyvezetője saját jogú nyugdíjas. Az ügyvezetői teendők ellátást díjazás nélkül látja el. Az ügyvezetőt szerepeltetni kell-e bavallásban?
Válasz: A kieg.tev.-t folytató társas váll. az 1997.évi LXXX.tv ( továbbiakban Tbj.) szabályai szerint nem biztosított, de mindezen tény ellenére a bevallásban az említett magánszemélyt szerepelteni kell. a következők szerint. A 06-os lapon a biztosítás időtartamaként a személyes közreműködés tárgyhónapon belüliidőtartamát kell közölni. az 1998.éviLXVI.tv(Eho. tv.) szerint a társaság tagja után ( mivel üzletvezetőként a társaság tevékenységében személyesen közreműködik) tételes ehot kell fizetni. A tételes eho bevallására a 11-es lap szolgál.
47.oldal.17.kérdés.
Bt.-énk egy beltagból és egy kültagból áll, mindketten telj.midőben máshol állunk m.viszonyban. A társaság semmiféle tevékenységet nem végez, alkalmazottunk nincs. Úgy gondoljuk a 0608-as bevallást nem kell benyújtanunk.
Válasz: A 0608-as bevallás nemcsak kötelezettségeket, hanem a jogviszonyra vonatkozó adatokat is tartalmazza. Az Art. 31.§.(2).bek. alapján tartalmazza az adó és járulékkötelezettségek mellett mindazon adatokat is, amelyről a kifizető, munkáltató adatszolgáltatásra kötelezett. A beltag tekintetében- taki egyben vezető tisztségviselő is - a társaságnak adatszolgáltatási kötelezettsége is van , amely alól nem mentesíti az a körülmény , hogy a társaság nem végez semmiféle tevékenységet. A beltag a társaság tekintetében személyes közreműködésre kötelezett. A Tbj. szabályai szerint biztosított a kieg. tev.-et folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, és mint biztosított személyről az adatszolgáltatást teljesíteni kell.
Igazán "időszerű és pontos" tájékoztatás :(((( Még ha a nyomdai átfutási idővel kell számolni akkor is !
Ezzel együtt jött a zöld Adó-tb kalauz, itt a 25. oldaltól taglalja a gazd.társaságok vezetésére vonatkozó új szabályokat.
A főszerkesztő és a szerkesztő bizottság tagjai ugyanazok mindkét " hiteles forrásnál ". :(((
Társas vállalkozások tagjainak biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége
A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: munkaviszony, megbízási jogviszony és tagsági jogviszony. Különbséget kell tenni azonban aszerint, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem.
tagsági jogviszonyban: ha tevékenységüket nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében végzik.
2006. július 1-jétől módosul a gazdasági társaságokról szóló törvény, amely érinti a vezető tisztségviselők biztosítási jogviszonyát. Az említett időponttól már munkaviszony keretében nem látható el a vezető tisztségviselői feladat és mivel a vezető tisztségviselői munka nem minősül személyes közreműködésnek (szintén a Gt. módosított rendelkezése alapján), társas vállalkozói jogviszonyban sem látható el. Átmeneti szabályként a 2006. július 31-e előtt munkaviszonyban álló vezető tisztségviselők a munkaviszonyuk megszűnéséig továbbra is állhatnak munkaviszonyban a társaságban, legfeljebb azonban a megválasztásukat követő 5. évig. A vezető tisztségviselő ennek megfelelően megbízottként, vagy választott tisztségviselőként láthatja el feladatát.
Alapesetben a tagsági jogviszonyban munkát végző tag után, - mint ahogy minden társas vállalkozó után, - (a Tbj. 27. §-a alapján), a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2006. január 1-jétől 62 500 Ft) után kell bevallani, megfizetni a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot. Az Szjatv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóköteles részének személyi jövedelemadóval növelt összege után egyéni (nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási) járulékot nem kell fizetni. A nyugdíjjárulék fizetésének felső határa 2006-ban 6 325 450 Ft (napi 17 330 Ft).
Meg kell említeni, hogy amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a minimálbér után számított járulék öszszegét nem éri el, a társas vállalkozás a minimálbér utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni.
Egy baj van csak, az évközi adóemeléssel kapcsolatban nem naon látok komolyabb fogólapot, egyedül a jogbiztonság körül lehet csak forgolódni, az meg önmagában nem túl erős érv... talán még a létrejött jogviszonyokba való belepiszkálás tilalma elővehető, de sok reményt nem fűzök hozzá...
Fülig Kartács, az megódható lenne, ha elkékülök az AB-beadványokkal, akkó' azokat fel tunnád tenni az adotopik honlapra? Ha műxik, akkó' nem regelek ezé' külön tárhelyet... meg, ha nincs ellenedre, akkó' összerakok egy iratminta-csomagot, társasági szerződés, számviteli rend, és egyéb illesmiket... ezeket összerakom rtf és pdf állományokba, oszt a zérdelkődők jól letőtthetik...
Eggen, aztértem, ki hány százalékot kap majd a mérleg szerinti eredményből - márha felmerülne illen igény... :-) Természetesen alapértelezésként határozhatunk úgy is, hogy nem osztyuk fel a 2006-os eredményt, ehhez végképp nem köll ismerni a konkrét eredményt, tehát már szeptember elsején feloszthattyuk íly módon a 2006-os eredményt...
"Az APEH csak egy szempontból végezhet vizsgálódást, mégpedig: tényleges költségeket számoltak-e el. Ahhoz semmi köze, hogy a két fél milyen szerződéssel óhajtja megvalósítani az adott munka elvégzését."
Hmmm... nem egészen...Art. 1. § (7) A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. 2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.Szóval vizsgálgathat éppen, ha kedve tartya... sőt megállapításokat is tehet, és adójogi értelemben át is minősíthet szerződéseket - utána nyilván perelünk, ez nem vitás.
Azt már a Legfelsőbb Bíróság is vóccíves kifejteni, hogy a polgári jogviszonyok és az adózás elkülönülhetnek egymástól, az adójogi átminősítés nem jelenti egyúttal a polgári jogviszony megváltozását is... Szép nagy marhaság, egyébként, ha lesz eccer egy kis időm, utánajárok majd, hogy mit lehet kezdeni ollan bírósági ítélettel, ami nyilávnvalóan alkotmányellenes?
Ebben tökéletes az összhang közöttünk. Az APEH csak egy szempontból végezhet vizsgálódást, mégpedig: tényleges költségeket számoltak-e el. Ahhoz semmi köze, hogy a két fél milyen szerződéssel óhajtja megvalósítani az adott munka elvégzését.
Pl. igen nevetséges, hogy újságírókat és színészeket színlelt szerződőknek akar minősíteni, holott még hülye is tudja, hogy többségük tényleg vállalkozó, mivel általában több helyen dolgoznak.
Összehíjjuk a taggyűlést, mer' új Gt. törvényünk van, és rengeteg adójoxabály megváltozott, ez az ok. Első lépcsőben rendelkezik a taggyűlés a társasági szerződés módosításáról - amennyiben ez szükséges -, rendelkezik az üzleti terv módosításáról - ez mindenképp célszerű, écs, pénzkelzelési szabályzat, illesmik -, aztán felosztyák a 2005-ösz eredmény tartalékot, rendelkeznek a kifizetésről, majd rátérnek a 2006-os év redményfelosztására, rendelkeznek az arányokról, majd a további kérdésekre vonatkozóan elnapójják a határozathozatalt, vagyis ez egy folytatólagos taggyűlés leszen...
Így megnyílt a jog, hogy 2005-osz eredménytartalékot még az idén felosszák.
A taggyűlési jegyzőkönvet nem minden esetben köll bényújtani a cégbíróságra, illen pölö az üzleti tervről, vagy az eredmény felosztásáról szóló jegyzőkönyvek.
Nem úgy értettem... Ossza fel a 2005-ös eredménytartalékot még most, aztán 2007-re lépjen át evába, abból nem lehet baj - legfőjjeb elaggya valakinek az evás céget, és ha köll, alapít magának újat...
Ok.ok. Akkor osszuk fel a 2005.évi mérleg alapján, 2006. szept. 1-jén, taggyűléssel. De ne fizessük ki, könyörgöm! Vagy csak egy kis előleget? Naaa! :-)))) Nálam - a haláleseten kívül - biztosan nem fog változni a felállás dec. 31.-ig, ha az bekövetkezik, akkor meg már úgyis mind1. Szerinted így ajánlhatom? (Jól tudom, hogy a taggyűlési jegyzőkönyveket nem kell beadni a cégbíróságra? És változott valami a tekintetben, hogy kell-e hozzá ügyvéd?)
És még az ouaka az evára való áttérésnél... úgy értetted, hogy mehet az evába, de maradjon kettősben? Sok a bajom, tudom... és még ez a demencia is... :-)))
Persze, nem számít bele, de aszongya a törvény, hogy a 2006. adó évi eredmény felosztásakor - ez viszont bármilyen időpont lehet, Hogy miért ejcsük meg most azonnal? Mer' tartok tőle, hogy megváltoztattyák a törvényt - nem tuggyuk, mija házipénztár, nullával osztás, migymás -, és esetleg elesünk a menekülőadó lehetőségétől.
Mármost, ha meg is változtattyák a törvényt, a megváltoztatás előtti állapot alapján létrejött jogviszonyokba már visszamenőleges hatállyal nem lehet belepiszkánnyi.
A magyarázat, meg engedelmeddel nem érdekel... nincs joghatása, nem foglalkozom vele. Egyébként pölö egy 2006-ban végelszámolással mexűnő cég miért ne alkalmazhatná a 2005-ös eredménytartalék felosztására ezt a joghelyet? Nem zárja ki semmi, tehát akár már az idei adóbevallásban is szerepelteni köll...
Hát ennyi topikot nemtok egyszerre figyelni! :-)))) Most látom, már máshol is feltették ezt a kérdést. Ha a végeredményt megírnád nekem, megköszönném! Ne feledd, az én említett esetemnél fő a minden szempontból egyszerűen védhető biztonság!:-)
Még egy kis segítséget kérek! Nem tiszta, hogy miért is kell most felosztani és _kifizetni_ a 2005-ös eredményt, és elkezdeni felosztani a 2006-ost? A 2006-ban történő kifizetésekre nem vonatkozik az amnesztia, nem?
Az alábbi magyarázat miatt kérdem:
"Az Szja törvény osztalék-adózásra vonatkozó rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a Számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazoltosztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után eltérő módon lehet az adókötelezettséget meghatározni.
A magánszemély kérelmére az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben történő megfizetést engedélyez. Az adót a magánszemély a 2007. évről szóló adóbevallásában vallja be. ..."
A saláta tv.-ben meg ez van:
"...(17) Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számviteli törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összeg után az a)-f) pont szerint lehet az adókötelezettséget megállapítani. ..."
Na, ebből nekem inkább az jön le, hogy a 2006. évi adózott eredmény nem számít bele az amnesztiába - hiszen nem ezt az évet akarják kifehéríteni -, csak a 2006-ban, az eredménytartalék terhére megállapított osztalék, de ezt csak a 2006-ban jóváhagyott mérlegben kimutatott osztalékkal lehet kedvezményesen leadózni. Vagyis, ha a társaságnál lehet az előző évek eredménytartalékának tehére osztalékot fizetni, akkor egyrészt mindegy, hogy 2006-ban mennyi az eredmény, másrészt, ha van 2006. évi eredményből osztalék, arra nem jár 10%. Nem jól gondolom?
A szabad eredménytartalék pedig bármikor igénybevehető osztalékfizetésre az Sztv. szerint - ha emlékeim nem csalnak:
"...87. § ...(4) A mérleg szerinti eredmény a szabad eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény utáni kamatra - az (5) bekezdés szerint - igénybe vett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete. (5) Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. ..."
Mér' lett vóna? Semmillen jogalapja nincs... arról nem is beszélve, hogy a vállalkozó orvosok úgy egyharmada nem szart be, és ugyanollan vállalkozási szerződést kötöttek velük, mint ami eddig vótt... a kormány megin' eljáccotta a zijesztést...
Meg nem mondom, valmék kartács belinkelte valmék topicba, de még elolvasásra se méltatom a zillesmit, mer' eddig 6 alkalommal állapította meg az AB, hogy a zillen állásfoglalások, iránymutatások, apámfaszák kiadása alkotmányellenes...
Majd előkeresem hol lehet... elvileg a PM honlapján ott figyel, de annak borzalmas a keresője...
