A Népszabadság összeállítása szerint az Oktatási Minisztérium megfontolandónak tartja az utólagos képzési hozzájárulás bevezetését a felsőoktatásban. Ez azt jelenti, hogy ha a hallgató jövedelme elér egy bizonyos szintet - például a minimálbér negyvenszeresét vagy hatvanszorosát egy évben -, elkezdi visszatéríteni képzésének költségeit: jövedelmének a négy, illetve a hat százaléka mértékéig.
A hároméves megállapodás értelmében a minimálbér idén 62500 forint, jövőre 65500 forint havonta (de vannak differenciáló tényezők, amelyek magasabb bérrel járnak). A 65500 forint negyvenszeresével számolva havi mintegy 218 ezer forintos bruttó bértől lépne életbe a havi közel 9 ezer forintos térítési kötelezettség. (Mivel problémás előre megállapítani, hogy kinek mekkora éves jövedelme lehet, így valószínű az előző évi kereset alapul vétele. Emellett a szürke/feketegazdaság erősödése is várható, az diplomások "trükközése" miatt.) Hatvanszoros határral és 6%-os fizetési kötelezettséggel számolva máris közel 20 ezer forintra ugrik a havi "törlesztőrészlet".
Mondjuk amíg az állam egy csomó területen kvázi monopolfoglalkoztató, addig azért nem biztos, hogy tisztességes pont ezeket a szakokat pont az angolszász oktatási rendszerből vett példákkal hasonlítgatni, ahol a fogalkoztatási oldalon ez nagyon nincs így.
Wic [s]polgar[/s]elvtars,
mielott orakulumkent kinyilatkoztatunk nem artana neha tajekozodni, pl. meg kellene nezni, hogy a kicsit komolyabb allami egyetemeken Nyugaton (lasd Oxford, Cambridge, Berkeley) mi is a helyzet tandij-wise. De persze lehet hasonulni a vilagvero phenjani egyetemhez is...
Ha csak a tandíjamon kívül "nem belefektetett összeget" kifizetnéd (amit 1 állatorvostanhallgató Mo-n is simán ki kell, h fizessen), nagyon boldog lennék. Sőt, albérletet + kosztpénzt se kell.
Ó, b+! Rohadt sok haszna lesz belőle! Milyen jó is neki, h az osztrák orvostanhallgató tandíjának többszörösét fizettetik vele vissza, majd kongói menekülttáborok színvonalához hasonló körülmények között dolgozhat osztrák kollégája fizetésének tizedéért. Igen. Nagyon jó neki. Az is teljesen korrekt, h egy kiváló egyetemi tanár 110et kap. Bruttó. Állatorvos.
Akkor rendben, legyen tandíj. De! Adó 1 kva fillér se, elvégre milyen jogon szednek be tőlem vmit 2szer, 3szor? Milyen jogon szednek az útfenntartásra, ha 1szer Jánossomorja és Móvár közt csak 1 kátyú van, de az végig? Milyen jogon szednek tb hozzájárulást, eü-járadékot, ha 1szer 7hónap után nem hajlandók még mindig özvegyi nyögdíjat folyósítani? Ha 1szer a kórházaknak branülre sincs pénzük a megvonások miatt?
Rendben. Emeljék meg mindennek az árát a duplájára, legyen tandíj, legyen fizetős az egészségügy, tőlem a gimi, sőt az ovi is, de akkor ne szedjen adót az állam. Elvégre úgyis rossz gazda, nem?
Az esztergályost is neked kell finanszíroznod, azzal miért tennél kivételt?
Még mindig fenntartom: nem hiszem, hogy az egyéni boldogulás csak önzési alapon valósulhat meg, nem figyelve a társadalmi hasznosságra. Sztem baj ha ennyire anyag(iasság) elvű egy populáció.
Társadalmi szolidarítás az agrár támogatás is, ami bizony adóból megy.
De ha már mindent így akarunk megoldani akkor a narkósok, és dohányosok kezelésén sokkal többet lehetne fogni, és ezt még indokolni sem kéne, és nem is lehet. "Ne az én hátamon gyógyuljanak" :).
Khm! A jelen vita tárgyát...
te említetted a tandíjat. azt hittem a tandíjra gondolsz, mert ugyan a topic címe ez, de a törvénytervezetben nem így szerepel.
Ezzel az utólagos fizetéssel csak az a baj, hogy nem valami sokan adóznak a tényleges jövedelmük után. Tele leszünk a minimálbér 39-szeresét keresőkkel.
Ebből se fog több befolyni mint a luxusingatlanokból.
"Tavaly az ügyvédek havi átlagkeresete 96 ezer forinttal volt kevesebb, mint a filozófusoké, 63 ezerrel, mint a gyógypedagógusoké, 20 ezerrel, mint a szociális munkásoké és négyezerrel, mint az ápolónőké. Legalábbis az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikája szerint. Az átlagos havi 128 590 Ft-os jövedelmet az is kérdésessé teszi, hogy míg a húszas éveiket taposó prókátorok papíron 193 ezret kerestek, addig az ötvenes éveik elején járók 53 ezret. Ha az ÁFSZ számai valósak lennének, a 9000 fő körüli magyar ügyvédnek mindösszesen 1,5 milliárdos bevétele lenne."
"Ez nem az általad kifogásolt társadalmi szolidarítás belekeverése?
Hát nem. A társadalmi szolidarítás a társadalom biztosításban jelenik meg. Ez szimplán adófizetés, az állam eltartása.
"Magyarán az a bajod az egyetemistákkal, hogy miközben már rég dolgozhatnának, mint szemetes, esztergályos, stb, ők még mindig a tanulnak, hogy olyan más szakmákat is el tudjanak látni, ami szükséges még a társadalom működéséhez.
Na ezzel kezdtem: irigység. A 7 főbűn egyike :).
Nem az a bajom. Hanem, hogy nekem kell finanszíroznom. Tőlem kereshet bármennyit, megveheti kilóra a Bill Gates-t. Csak ne az én hátamon kapaszkodjon fel ehhez!
"A tandij nem piaci, hanem anyagi alap. A kasztrendszertől függ, hogy ki képes a gyerekét évekig taníttatni, miközben már rég " el van várva tőle, hogy ki vegye a részét a munkából." Nem is engedheti meg magának mindenki, hogy befektessen ennyit, még tandíj nékül sem.
Khm! A jelen vita tárgyát képező javaslat szerint nem kell előre fizetnie semmit. A szüleinek sem. Kizárólag utólag. Ráadásul csak akkor, mikor már keresete is van, s az nem is minimál bér.
Viszont nem értem, hogy miért tandíjmentes az, aki - az értelmetlen szakot választ, amire nincs piaci igény - aki közgázra jár, és rögtön céget alapít a diploma után - aki annyira jómódú, hogy csak hobbiból jár egyetemre, de apuci részvényosztalékaiból él
Illetve értem. Mivel a magyarok többsége ebben a javaslatban megnyugodva látja, hogy némi ügyeskedéssel ki lehet kerülni a fizetést, ezért nagyobb támogatottságot lehet neki szerezni, mint egy normális rendszernek.
Ügyeskedő országnak ügyeskedést lehetővé tevő megoldást!
Nem a nagykorúságot nem értem. És több sort szentelsz ennek a magyarázatára.
"Tehát nincs is elvárva tőle, hogy ki vegye a részét a munkából."
Ez nem az általad kifogásolt társadalmi szolidarítás belekeverése?
Magyarán az a bajod az egyetemistákkal, hogy miközben már rég dolgozhatnának, mint szemetes, esztergályos, stb, ők még mindig a tanulnak, hogy olyan más szakmákat is el tudjanak látni, ami szükséges még a társadalom működéséhez.
Na ezzel kezdtem: irigység. A 7 főbűn egyike :).
A tandij nem piaci, hanem anyagi alap. A kasztrendszertől függ, hogy ki képes a gyerekét évekig taníttatni, miközben már rég " el van várva tőle, hogy ki vegye a részét a munkából."
Nem is engedheti meg magának mindenki, hogy befektessen ennyit, még tandíj nékül sem.
Ehhez a kategóriához havi bruttó 206 ezer forintos kezdő fizetést kell kapniuk a friss diplomásoknak, a törlesztőrészlet pedig keresetük 3 százaléka, vagyis mintegy hatezer forint lenne.
--- 1,5–8 millió forint közötti összeget vonnak majd le
Akár 8 milliót is levonhatnak utólag a diplomáért 2006. május 23. 11:59
MNO A volt hallgatók fizetéséből az egyes felsőfokú képzés költségeitől függően összesen 1,5–8 millió forint közötti összeget vonnak majd le utólagos képzési hozzájárulás címen – nyilatkozta a Petőfi Népének Arató Gergely. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára szerint aki a jövőben friss diplomásként bruttó 300 ezer forintos szerződést ír alá, az jövedelme hat százalékának is búcsút mondhat.
Most már biztos, hogy 2007-től bevezetik a felsőoktatásban az utólagos képzési hozzájárulást - írja a Petőfi Népe. „Az MSZP el tudja képzelni, hogy a hallgatók is szerepet vállaljanak képzésük finanszírozásában” – jelentette ki a lapnak nyilatkozó Arató Gergely. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára hozzátette, hogy a közvetlenül fizetett tandíjat nem támogatják, mert „az távol tartaná a hallgatókat az egyetemektől”. A szocialista politikus szerint az oktatási reform kidolgozásakor az esélyegyenlőség elve mellett figyelembe vették azt is, hogy a megszerzett diplomáknak különböző a piaci értéke – áll a napilapban.
Ez magyarul azt jelenti, hogy nem mindenki számára válik automatikusan fizetőssé a felsőoktatás. Bár a pontos számokat és összegeket a kormányprogram május 30-ai kihirdetéséig nem lehet tudni, lapértesülések szerint azoknak kell majd a diplomaosztás és a munkába állás után megkezdeni a képzési költségük havi törlesztését, akiknek éves jövedelme eléri a havi minimálbér – 62500 forint – negyvenszeresét. Ehhez a kategóriához havi bruttó 206 ezer forintos kezdő fizetést kell kapniuk a friss diplomásoknak, a törlesztőrészlet pedig keresetük 3 százaléka, vagyis mintegy hatezer forint lenne.
Ha a fizetés menet közben ennél kevesebb lesz, akkor a törlesztést szüneteltethetik. Aki viszont bruttó 300 ezer forintos szerződést ír alá, az jövedelme hat százalékának is búcsút mondhat.
Bizonyos értelemben tehát megéri majd olyan munkahelyet keresniük a friss diplomásoknak, ahol a kezdő bérezés nem éri el a fizetési kötelezettség alsó szintjét, hiszen akkor egy fillért sem kell visszafizetni. A volt hallgatók fizetéséből az egyes felsőfokú képzés költségeitől függően összesen 1,5–8 millió forint közötti összeget vonnak majd le – olvasható a Petőfi Népében.
Petőfi Népe
Cikk küldése | Szóljon hozzá a fórumban | Nyomtatási verzióhttp://www.mno.hu/index.mno?cikk=355908&rvt=2
"ezt nem értem., miért indok? előbb húz hasznot a tudásából, fizessen! (én persze nem javaslom ezt csak nem értem a kettős mércét)"
Mit nem értesz ezen? Amíg tanul, nem nagykorú. Tehát nincs is elvárva tőle, hogy ki vegye a részét a munkából. Ez nem kettős mérce kérdése. Az állam szokott tenni ilyen dolgokat. Miért nem nagykorú egy tizenhét éves? Azért, mert húztak egy határt, hogy 18 évesen lesz valaki nagykorú. Lehetne azon filozofálni, hogy már sokan 17 évesen is érett gondolkodásúak, meg hogy sokaknak 40 évesen se nő be a feje lágyuk. De ez teljesen mindegy. Itt van egy határ szabva. Akár önkényes is lehetne, bár azért nem az. Persze akár fel is lehetne emelni a nagykorúság határát mondjuk 30 évre. Bár gyanítom, nem lenne jó megoldás.
"Legkevésbbé úgy sérül, ha az állam finanszírozná az egyetemi oktatást is. Természetesen nem a mai formában fejkvóta alapján, hanem (persze nem értek hozzá ennyire) úgy hogy csak az jusson be aki oda illik, és annyi amennyi kell. Ne képezzünk feleseleges munkanélküli diplomásokat, akik nem is tudnának visszafizetni semmit."
Aham. Tehát piaci alapon választódjanak ki azok, akiknek ott a helyük, akikre szükség van. A megoldás ki van találva: tandíj. :-))))
"Ezek szerint egyetértünk, hogy ez a tervezet ebben a formában szart sem ér, és csak fából vaskarika, ami csak a cselekvés látszatát hivatott mutatni :)"
Hát nem teljesen. :-) A semminél több. Az elmozdulás irányát kifejezetten jónak tartom. Akkor is, ha ez csak 5 év múlva hoz bevételt.
ha nincs orvos, tanár, mérnök, szemetes, földműves, akkor igen.
Mert például kevesebb ideig eltartott. Nagyjából a nagykorúságáig tanul. Míg a főiskolás, egyetemista már felnőtt, keresőképes ember.
ezt nem értem., miért indok? előbb húz hasznot a tudásából, fizessen! (én persze nem javaslom ezt csak nem értem a kettős mércét)
Ez szimplán technikai kérdés.
Sztem államháztartási kérdés, legalábbis erre fogják, akkor viszont nem segít majd csak 5 év mulva, az meg már régen késő, ráadásul az indokot nem támasztja alá a dátum.
Legkevésbbé úgy sérül, ha az állam finanszírozná az egyetemi oktatást is. Természetesen nem a mai formában fejkvóta alapján, hanem (persze nem értek hozzá ennyire) úgy hogy csak az jusson be aki oda illik, és annyi amennyi kell. Ne képezzünk feleseleges munkanélküli diplomásokat, akik nem is tudnának visszafizetni semmit.
Ha odafigyeltél volna, nem is tartom helyesnek a határt
Ezek szerint egyetértünk, hogy ez a tervezet ebben a formában szart sem ér, és csak fából vaskarika, ami csak a cselekvés látszatát hivatott mutatni :)
Ha (!) ez igaz, akkor az nem a CMC esztergályost minősíti. Nem volt kötelező orvosnak menni egyébként. Meg valahogy sejtem, hogy ez legfeljebb a hivatalos jövedelemre igaz legfeljebb (ha egyáltalán).
nem. ha nincs orvos, észreveszed a társadalmi haszon hiányát. ennyi."
S ha nem lenne kukatologató, annak is észrevennéd a hiányát, csak beléjük legalább nem fektetünk milliárdokat. (Tehát ezzel nem mondtál semmit.) Amúgy engem eléggé hidegen hagynak az orvosok. Ha hergelni akarsz, véded őket. :-)))) Van épp elég rossz tapasztalatom.
"még jó, hogy a kormány tudja hová kell tolni aközpénzt."
Hát nem is az egészségügybe. :-)))))) De ez itt off.
Tehát, ha tandíj lenne, nem lenne orvos? nem. ha nincs orvos, észreveszed a társadalmi haszon hiányát. ennyi.
Most azért van orvos hiány, mert lenne tandíj? Újdonság nekem." nem. azért van orvoshiány, mert annyit keresnek, mint a kukatologatók az eu-ban. még jó, hogy a kormány tudja hová kell tolni aközpénzt.
persze a bérbefagyasztás még csak most jön.
befagyasztja a havi 300 eurós fizetést, a köz javára
Jó tegyük fel, hogy máshogy látjuk a haszon kérdését. :) "De első sorban neki lesz belőle". Én úgy gonolom, hogy nem megyünk egymásnélkül semmire.
Ettől még nem leszünk "egymás nélkül".
"És még mindig tartom: Az esztergályos miért nem fizet a szakmájáért, ha haszna van belőle? Sztem ha valaki jól keres az adózzon."
Mert például kevesebb ideig eltartott. Nagyjából a nagykorúságáig tanul. Míg a főiskolás, egyetemista már felnőtt, keresőképes ember.
"És még egyszer: Ha már muszáj, inkább fizessen az oktatásért amig tanul, ne utólag, mert ez röhejes, és ráadásul csak 5 év mulva lesz állami bevétel belőle. Persze akkor meg csak az járhatna, aki megengedheti magának, hiába lenne rátermetteb egy másik."
Ez szimplán technikai kérdés. Ha csak 5 év múlva, hát 5 év múlva, de onnan már folytonos. S így kivédhető az is, hogy ne csak az járjon, aki megengedheti magának, hanem az, aki odavaló. Figyelembe véve a majdani elhelyzkedést is.
"Én az utobbi években csak azt hallottam felülről papolni, hogy az ország értékmérője a diplomások és az érettségizők száma, ezért aztán az oktatás "eltömegesedett" alanyi jogon jár az érettségi, és a diploma (lásd humán manager). Semmit nem ér, nem is fog vele semmit keresni. Miért csak az fizessen tandíjat, aki a tehetsége folytán jól elhelyezkedett.
Világos. Ha odafigyeltél volna, nem is tartom helyesnek a határt. Fizessen mindenki, aki főiskolai, egyetemi képzésben részesült.
"Szóval valaki/valami mindig sérül."
Ez már csak így megy. De így sérül a legkevesebb érdek.
Jó tegyük fel, hogy máshogy látjuk a haszon kérdését. :) "De első sorban neki lesz belőle". Én úgy gonolom, hogy nem megyünk egymásnélkül semmire.
És még mindig tartom: Az esztergályos miért nem fizet a szakmájáért, ha haszna van belőle? Sztem ha valaki jól keres az adózzon.
És még egyszer: Ha már muszáj, inkább fizessen az oktatásért amig tanul, ne utólag, mert ez röhejes, és ráadásul csak 5 év mulva lesz állami bevétel belőle. Persze akkor meg csak az járhatna, aki megengedheti magának, hiába lenne rátermetteb egy másik.
Én az utobbi években csak azt hallottam felülről papolni, hogy az ország értékmérője a diplomások és az érettségizők száma, ezért aztán az oktatás "eltömegesedett" alanyi jogon jár az érettségi, és a diploma (lásd humán manager). Semmit nem ér, nem is fog vele semmit keresni. Miért csak az fizessen tandíjat, aki a tehetsége folytán jól elhelyezkedett.
"Ha jól látom pont a haszon húzás az irigység alapja."
Teljesen rosszul látod.
"A társadalmi szolidaritás elvét nem szabad kihagyni, hiszen agy jó orvosból másnak is lehet, ha nem is anyagi, de haszna."
Aham. De első sorban neki lesz belőle. Miközben nem fektet bele a képzésébe.
"Mellesleg aki 4-5-7 évig egyetemen tanul az is befektet. Épp azt az időnyi nem keresést amit arra szán, hog megtanuljon egy szakmát."
Épp annyi idő nem-adófizetést él meg, továbbá költségvetési pénzt emészt fel közben. S közben még nem is beszéltünk az ösztöndíjakról.
"Nem reagáltál: az általános iskolában, középiskolában miért ne vezessük ezt be?"
Azért, mert ehhez kapcsolódik az állam sokkal nagyobb érdeke. Ahhoz nem fűződik érdek, hogy minél többen legyenek egyetemi, főiskolai végzettségűek. Mert akkor csak egy csomó munkanélkülit termelnének, ahogy ez most is látható egyébként.
Ha jól látom pont a haszon húzás az irigység alapja.
A társadalmi szolidaritás elvét nem szabad kihagyni, hiszen agy jó orvosból másnak is lehet, ha nem is anyagi, de haszna.
Sztem felelőtlenség pusztán vállalkozási alapon beszélni bármilyen szakma elsajátításáról.
Mellesleg aki 4-5-7 évig egyetemen tanul az is befektet. Épp azt az időnyi nem keresést amit arra szán, hog megtanuljon egy szakmát.
Azt hiszem az állam szerepének tisztázása dönti el hogy kell-e finanszírozni a saját orvosaink, tudósaink, mérnökeink, tanáraink képzését. Vagy fontosnak tartja hogy legyenek ilyenek, vagy tekintsük mindet feleslegesnék, és bizzuk a piac törvényeire, hogy ki mi akar/tud lenni.
Nem reagáltál: az általános iskolában, középiskolában miért ne vezessük ezt be?
Felmerült bennem az is, hogy ha valaki tanárnak készül, majd esztergályosként helyezkedik el, annak fizetnie kell-e? Aki állampolgárságot vált fizetnie kell-e? Akkor már inkább tandíj! Bár ugye azt sem tartom helyesnek.
