Keresés

Részletes keresés

Shoshoj Creative Commons License 2006.07.23 0 0 46
A horka = gorka, ha erre utalsz, elvileg lehetséges 'hegyecske' értelemben. Nem vagyok szlavista, de inkább gorica lenne a valószínűbb alak, de az se a nyugati szláv nyelvekben, ahol a g-nek h felel meg. A szlovákoknál van ugyan egy -ka kicsinyítő képző nőnemű főnevekhez, de amit mondasz, a gorka g-vel pont a hangtörvények miatt nem lehetséges (g => h).
Előzmény: malmosfe (44)
kostas Creative Commons License 2006.07.23 0 0 45
esetleg a Tesz-ben? mert ott talán nagyobb valószínűséggel találsz magyarázatot, mint a lényegében dokumentálatlanul eltűnt hun nyelvben.
Előzmény: malmosfe (43)
malmosfe Creative Commons License 2006.07.22 0 0 44
és ha a h-helyett g-vel mondod ki???
Előzmény: Géniusz Lóci (42)
malmosfe Creative Commons License 2006.07.22 0 0 43
Vajjon nem hun eredetű e a " csökönyös" kifejezés??? Olvasgattam, keresgettem, de nem találtam a szóra utaló irást.
Géniusz Lóci Creative Commons License 2006.07.19 0 0 42
Nem lehet, hogy horka = domb, horki (vagy horky?) = keserű?
Előzmény: comaula (39)
kostas Creative Commons License 2006.07.18 0 0 41
igen, hegy-erdő. a szomszédban LvT megoldotta nekem:)
Előzmény: comaula (40)
comaula Creative Commons License 2006.07.18 0 0 40
hora, az hegy, horka dimbes-dombos hegyvidék, egy olyan hely ami
hegyek dombok között van
Előzmény: kostas (32)
comaula Creative Commons License 2006.07.18 0 0 39
horka = szlovákul keserű
Előzmény: kostas (32)
kostas Creative Commons License 2006.07.14 0 0 38
teve tuvudsz ivigy beveszévélnivi?
nekem elsőre ilyennek tűnt a cuccos. másodikra is:)
Előzmény: Géniusz Lóci (37)
Géniusz Lóci Creative Commons License 2006.07.14 -1 0 37
Ennyi baromságot is rég láttam összehordva...

Kitalált nyelv kitalált szavai farkuknál fogva előrángatott magyarázatokkal, amelyekbe már belejönnek a teljesen más nyelvcsaládhoz tartozó német meg angol nyelv is, pláne a sziú meg az etruszk, csak hogy - a nyelvészethez semmit nem értők számára - hitelesebbnek tűnjön. Össze-visszacsapkodás az egész itt leírt marhaság.
Röhej.
Előzmény: rutichun (28)
malmosfe Creative Commons License 2006.07.11 0 0 36
Jól mondta: szép erdőcskét, szép hegyet jelent. nem csak a szlovák nyelvben!!!
Előzmény: ursu-beli (30)
kostas Creative Commons License 2006.07.11 0 0 35
hát nem úgy tűnik:)
Előzmény: ursu-beli (34)
ursu-beli Creative Commons License 2006.07.11 0 0 34
Köszönöm.Reméltem, hogy a mi szavunk. :)
Előzmény: kostas (32)
kostas Creative Commons License 2006.07.10 0 0 33
Pető? ő honna szedte ezt? mi a forrása? publikálták? hol, mikor? mármint a forrást.
Előzmény: rutichun (31)
kostas Creative Commons License 2006.07.10 0 0 32
-a régi magyar rang HARKA, kabar eredetű bírói rang, a fejedelmek korában a harmadik országos tisztség. (Ligeti: MNy. LXXXI, 1985, 2-3)
-a szlovák HORKA pedig valszeg nem a magyar szóból jön, mert ha csak a gugliban megnézed, csomó cseh, lengyel és német helységnevet dob ki. kéne valaki szlovákul tudó vagy egy szótár.
Előzmény: ursu-beli (30)
rutichun Creative Commons License 2006.07.10 0 0 31

Nem Detre, hanem Pető.

 

Üdv!

Előzmény: kostas (29)
ursu-beli Creative Commons License 2006.07.10 0 0 30
Segítséget szeretnék kérni: Felvidéken voltam a múlt héten.  Az idegenvezető azt mondta, Krasznahorka név szép erdő(cské)t jelent. Na de a horka szavunk az egy rang! Nincsen itt valami szokásos félrevezetés?
kostas Creative Commons License 2006.07.10 0 0 29
forrás? talán Detre? mert ha igen, akkor kamu.
én is csináltam elképzelt nyelvet tizenévesen, proper nyelvtannal és történelemmel. az is valahogy jobb volt ennél.
Előzmény: rutichun (28)
rutichun Creative Commons License 2006.07.10 0 0 28
2.

Keltüdisi tuedum ~ keltüdisi tuedatum (Második lecke ~ második tanítás)

 

 

-Nü hworugat hojszt?  - Hojsztegh singa hworugat.

-Nü lemlat hot? –Hot kimla lemlat.

-Nü figgat hijszt?  – Hijsztegh beka figgat.

-Nü vüt hijthe?  – Kutha vüt hijthe (vagy)hijthe kutha vüt.

-Nükh hodikh vojthe?  - Vojthe hovekh hodikh.

-Nükh vukh anojsz tavild ben?  – Anojsztegh hot tavild ben luvekh vukh.

-Nükh illanikh anojsz heghild ben?  – Anojsztegh heghild ben martikh illanikh.

-Khi menit ojszt?  - Ojszt atha menit.  – Khikh menikh anojszt?  – Anojsztegh chunk menikh.

-Khi mibinkh öntatha?  – Mibinkh öntatha Tenilu.

-Khi mibinkh öntamaia?  – Mibinkh öntamaia Tapio(j).

-Kikh vükh hijthe?  – Hijthe atha aj maia vükh.

-Khikh tenmardekh? –Tenmardekh jalatiantani mardekh.  - Khikh mardekh? –Mardekh jalainta tenmardekh.

-Chunkh khikh jalakh sadawhet jalatiantani hideokh. Ejszin jala hideosi jala. //

 

Magyar olvasat

 

-Mi ordít ott?  – Ott (egy) oroszlán ordít.

-Mi mászik ott?  – Ott (egy) kígyó mászik.

-Mi ugrál itt?  – Itt (egy) béka ugrál.

-Mi jön ide(felé)?  – (Egy) kutya jön ide.

-Mi(k) jön(nek) amott a távolban?  – Amott a távolban lovak jönnek.

-Mi(k) száll(nak) amott a magasban?  – Amott a magasban madarak szállnak.

-Ki megy ott?  – Apa megy ott.  – Kik mennek amott?  – Amott harcosok mennek.

-Ki a (mi) nemzetség-atyánk?  – A (mi) nemzetség-atyánk Tenilu.

-Ki a (mi) nemzetség-anyánk?  – A (mi) nemzetség-anyánk Tapio.

-Kik jönnek ide?  – (Ide) apa és anya jönnek.

-Kik az istenek?  – Az istenek a halhatatlan emberek.  Kik az emberek?  – Az emberek a halandó istenek.

-A harcosok, akik a csatában halnak meg, halhatatlan hősök. Az ilyen halál hősi halál.

 

Barrekh ~ Szavak                                          // Megjegyzések.

                                                                                              Hun- és magyar nyelvi párhuzamok

 

anojszt, anojsztegh: amott (a távolban)                                 // M Érdekes a hun thege ’hely’ szóval összevetni, a szkíta nyelvben a t az előző hangokhoz erősebben kötődik, mint az őt követőkhöz.

 

atha: atya, apa                                                                      // CH, M A kozák ’atamán’ szó,- mint méltóságnév - megőrizte a t hang keménységét, a magyar nem.

beka: béka                                                                            // CH, M Lehet, hogy a közel-keleti Beka-völgy is erről kapta nevét.

 

ejszin: ilyen                                                                           // ? A közelre mutatást mnévi mutató névmásokban is magas hangok  fejezik ki.

 

figgat: ugrál (vsz. főn. igenév: figgin, esetleg figgatin);          // ? M Az ige megléte a hun nyelvben is valószínűsíthető. A magyarban is megvan, de mást jelent: ’függni, függeni’.

 

heghild: magas(ság, fn.); heghild ben: a magasban                // CH, M A ’hegyelt’ magyar szónak felel meg. Az –ld képzőcsoport megmaradt a ’föld’ szavunkban, és a germán-angolszász nyelvekben is: Feld, old, world, old, could, stb. A nyelvek ősi kapcsolata lexikai és grammatikai elemekben egyaránt föllelhető. A biológiai származtatás nem tűri el a faj egyedeinek merev elkülönítését, mint a. nyelvi genetika sem, és az ősi rokonság mindig kimutatható. Kérdés, milyen fokú a rokonság, de ennek mértéke viszonylagos.

 

hideo, hideokh: hős, hősök                                                   // CH  A szó görög nyelvi hangzás- és jelentésbeli megfelelése (ideo-, idea) megalapozott feltételezés. V. ö.: japán nyelv!

 

hideosi: hősi, hősies                                                              // CH A s az ellátottság, az i a vhová tartozás két mnévi képzője, összetapadásuk már a szkíta nyelvben megtörtént. Megfelel a hun ’khaliasi’ szó és a ’felvégesi’ régi magyar szóalak képzőjének. Újabban tudomásunkra jutott etruszk megfelelője is (Alinei).       

 

hijthe: ide                                                                              //CH, M Szabályos hangfejlődés után lett a magyarban ’ide’. Depalatalizáció (j > 0), zöngésülés (th > d), msh.-veszítés (h). Mint a hunban.

 

hodikh: mennek  (úgy tűnik, emberre nem vonatkoztatható, vsz. főn. igenév: hodin);

                                                                                             // CH, M Emlékeztet a ’hodály’ szóra, amellyel etim. kapcsolata valószínűsíthető. A ’hadalni’ jelentés érthető ma is, a „hodu utu” ómagyar kifejezés ’had’ szava ez (HB).

 

hojszt: ott (hh.)                                                                      // M Az sz jelenléte sajátos szkíta jelenség, a hunból, magyarból hiányzik.

 

hot: ott (mutató hh.)                                                               // CH, M A t kettőzésével lesz magyar.

 

hovekh: juhok                                                                       // CH, M A magyar szóban hiánypótló (hiátustöltő) a –h-, a szkítában, hunban is az a –v-. (E. sz. a hunban: ’hovi’)

 

hworugat: ordít;  vsz. főn. igenév: hworugin, esetleg hworugatin

                                                                                             // M A szóeleji gyenge mássalhagzó (hw) könnyen lekopik.A szó gyökéhez, az or- hoz a magyarban nem járul közvetlenül a gyakorító képző.

 

illanikh: szállnak, repülnek (vsz. főn. igenév illanin, esetleg illan)

                                                                                             // M „Rakattu ja dizet, illa füsti hezod…” A megrakják a tüzet…”  népdalunk sziú (?) indián változata tartalmazza ezt a szót (’száll a füstje hozzád’).

 

jala: halál                                                                               // CH, M Mint a hunban. Szó elején váltakozik a h és j, (pl. a hovekh hun szó elején j-re változott a h).

 

jalainta: halandó                                                                   // CH, M A szó igei alapja: jalin ~ ’halni’. Szkítában, hunban egybeesik az ige hangalakja és jelentése. Az –inta elem továbbfejlődése a magyarban: -end, ez a jövő idő jele, majd a mnévi igenév képzője. Érdekes az egybehangzása a m. ’eleinte’ szóval.

 

jalakh: meghalnak                                                                 // CH, M

 

jalatiantani: halhatatlan                                                         // ? M A szó a –ta-val bővült, de ezt a szó i-je megbontotta.

 

khi ?: ki ?                                                                              // CH, M

 

khikh ?: kik ?                                                                        // CH, M

 

kimla: kígyó                                                                          // CH, M A hunban: kila. A szonorai sivatag jellegzetes hüllője a mérges harapása miatt veszélyes ’gila’.

 

kutha: kutya                                                                          // CH, M

 

lemlat: mászik (vsz. főn. igenév: lemlin, esetleg lemlatin is);

                                                                                             // ? Mint a lemúr?

 

maia: anya                                                                            // CH, M A ma lexikai elemhez a ja,  a birtokos személy jele járul. A szanszkritban, a hindiben a Mindenség Ősanyját jelenti. Több uráli nyelvben is megvan.  

 

marti: madár, t. sz.: martikh                                                 // CH, M A ’mart’  szó a régi magyarban ’folyópart’, ’fás-bokros hegyoldal’ jelentésű; a szótőhöz az –i melléknévképző járul.

 

menikh: mennek (főn. igenév: menin)                                    // CH, M A gemináta léte törvényes, a szó töve is n-re végződik. Érdekes rövid alak maga a tő: mén; v. ö. : tőn, vőn, lőn…

 

nü: mi, micsoda, miféle? (v. ö. Iszf.: ni ~ mi)                           // CH, M

 

nükh?: mik?, micsodák?                                                        // CH, M

 

ojsztegh: ott (hh.)                                                                  // CH, M A t helye váltakozik a szkíta és hun szóban. Lexikai jelentésű a theg(e) elem, az előtag a távolra mutatást nyomósítja.

 

öntamaia: családanya, nemzetséganya                                   // CH, M

 

sada: csata                                                                            // ?, M Vsz. az affrikáció miatt veszitette el a zöngéjét a d hang.

 

singa: oroszlán                                                                      // CH Mint a hunban.

 

Tapio(j): női név. Esetleg azonos a magyar folyónévvel. Etimológiailag értelmezhetetlen.

                                                                                             // ? Az anyai jelentés révén kapcsolatban lehet a ’táplál’ szavunkkal. A finn nyelvben férfinév.

 

tavild: távol (fn.), távolság (fn.)                                              // ? M A „távolt” szóalak még érthető számunkra is.

 

tenmard, t. sz. : tenmardekh: égi ember, valószínű értelme: isten(ség)

                                                                                             // ?M A ten szóelem szerepel az ’isten’ szóban, vizsgálandó egyiptomi, mezopotámiai nyelvbéli jelenléte.

 

vojthe: oda                                                                           // CH, M A vojt- a m. ’ott’ szó, az –e lativus-jel.

 

vukh: futnak, szaladnak (vsz. főn. igenév: vun, vagy vutin-vuten)

                                                                                             // CH, M A vukh – vükh (’jönni’) összefüggése nem tagadható: a mozgás eltérő sebességét fejezi ki a hangrendi változat.

 

vükh: jönnek (főn. igenév: vün)                                             // CH, M A hunban is így viselkedik, sőt a magyarban is megőrizte rendhagyó jellegét. A sorban vannak: tőn, vőn, mén, lőn…

 

Üdv!

urál Creative Commons License 2006.05.23 -1 0 27
Kéne nekik egy új Literáti, mert így semmire se fognak jutni, egyre több a hiányzó kódex! :)
Előzmény: kostas (26)
kostas Creative Commons License 2006.05.23 0 0 26
várj, most jut eszembe, hogy ez valami összeesküvés lesz, mert az Arvisura és a Kassai-kódex is elveszett újra, miután megtalálták és csak másolatban vannak meg. sosem lesz így magyar feltámadás, amíg ilyen slendriánok vagyunk:)

Előzmény: urál (25)
urál Creative Commons License 2006.05.22 0 0 25

Oszt hun vannak azok a gyöngyök, vagy azt is csak úgy szórtad, ahogy Detre felmutatta a kódexet?

 

Röf! :)

Előzmény: TJános (24)
TJános Creative Commons License 2006.05.22 0 1 24
Disznók elé gyöngyöt szórtam...
Előzmény: urál (23)
urál Creative Commons License 2006.05.22 0 0 23
Röhej ez az egész ügy! :)
Előzmény: kostas (22)
kostas Creative Commons License 2006.05.22 0 0 22
hehe:)
Előzmény: urál (21)
urál Creative Commons License 2006.05.22 -1 0 21
Tehát nincs kódex és a geológus hazudozik. Értem.
Előzmény: TJános (20)
TJános Creative Commons License 2006.05.22 0 1 20
Geológus nyilván nem publikál cikket nyelvészeti szakfolyóiratban - éppen azért, mert ő nem nyelvész. (Egyébként pontosan így lenne hiteltelen a dolog, hisz nem ismerheti tudományos szinten a nyelvtudósok szakzsargonját, a szakma publikációs fogásait, stb. Ráadásul - szerintem - olyan színvonalon sem tudná megírni, hogy azt a cikket a szerkesztőség egyáltalán elfogadja publikációra! Ilyen szinten nincs "átjárás" az egyes tudományágak között!) De: nézzétek meg a Bérczi Szaniszló - Detre Csaba: A hunok művészete c. könyvében (megj. 2004) előadottakat, melynek alapján kerültek fel az internetre az "anyagok". Ezidáig ez tekinthető Dr Detre "hivatalos" publikációjának, amihez nevét és hitelét adta! Továbbá: hogyan tudná felmutatni Dr Detre az Iránban őrzött - de általa látott/kijegyzetelt, stb. - kódexet, ha az ott "nemzeti kincs"? Egy dolgot tehetne a hivatalosság és a magyar tudományosság: éppen a mai feszült iráni-EU viszony oldásának egyik apró mozzanataként, tisztelettel megkérhetné az iráni kormányt/kultúrális minisztériumot, etc. hogy legyenek szívesek hivatalos másolatot küldeni az inkriminált könyvekről, stb. De több okból sem teszi: most az oroszok helyett a jenkik seggét nyalják, így nem akarnak "barátkozni" a böllenkedő Iránnal, másrészt az Akadémia (vagy bárakárki illetékes) begyöpösödött vénjeinek minden úgy jó, ahogy van. (Különben - közös ismerősünk által megerősítve - Dr Detre dolgozik egy önálló, részletes könyvön!) Ami pedig szerénységemet illeti: én nem a hun-magyar rokonságnak "drukkolok", hanem az igazságnak! Ennek megvilágításáért pedig a tétlen tudós urak tehetnék a legtöbbet! Én szóltam!
Előzmény: urál (18)
kostas Creative Commons License 2006.05.21 -1 0 19
pontosan erre gondolok én is. bizonyíték nélkül ez az egész kódexügy a vallásokkal és azok állításainak tényszerűségével van egy szinten.
Előzmény: urál (18)
urál Creative Commons License 2006.05.21 -1 0 18

A tudós személye semmit sem számít. Ha ez a geológus publikálta volna a kódexet egy szakfolyóiratban (egyáltalán, felmutatta volna, hogy létezik!) akkor hiteles lenne.

Előzmény: TJános (17)
TJános Creative Commons License 2006.05.21 0 1 17
Miután az ember integritása "oszthatatlan", ugye Te sem gondolod komolyan, hogy "geológusként" tudós módjára fungálok/publikálok, etc., aztán (amatőr) nyelvészként átmegyek szélhámosba?!
Előzmény: kostas (12)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!