Keresés

Részletes keresés

lyesmith Creative Commons License 2007.02.07 0 0 58
Ha elfogadjuk, hogy a xiongnu-k azonosak az európai hun vezzető réteggel (A Magyarországon talált áldozóüstök azonosak az Ordosban találtakkal) akkor kereshetjük a nyelvemlékeket a kínai leírásokban. Gondolom.
Előzmény: kostas (57)
kostas Creative Commons License 2007.02.07 0 0 57
pár szó maradt meg Priszkosznál (aki követségben volt Attilánál), amiből sehová nem jutottak azóta sem. hipotézisek vannak csak, hogy mongol nyelvű lehetett a vezető réteg, esetleg bolgár-török, de mivel nincs nyelvemlék, ezért semmit nem tudni.
az alant említett rovásos emlékek pedig csak Varga és a hozzá hasonlóan nyelvészetileg dilettánsok elképzeléseiben léteznek.
Előzmény: lyesmith (56)
lyesmith Creative Commons License 2007.02.06 0 0 56

Ha már úgyis itt van ez a topic nem tudna valki valmai értelmeset is mondani a hun nyelvről? Mondjuk mi a hivatalos álláspont?

 

A wiki szerint a hunok eredetileg jenyiszji nyelvcsaládba tartoztak.

 

"Lajos Ligeti was the first to suggest that the Xiongnu spoke a Yeniseian language. In the early 1960s Edwin Pulleyblank was the first to expand upon this idea with credible evidence. In 2000, Alexander Vovin reanalyzed Pulleyblank's argument and found further support for it by utilizing the most recent reconstruction of Old Chinese phonology by Starostin and Baxter and a single Chinese transcription of a sentence in the language of the Jie (a member tribe of the Xiongnu confederacy). Previous Turkic interpretations of the aforementioned sentence do not match the Chinese translation as precisely as using Yeniseian grammar.[2]"

 

és hogy ez hasonlóságokat mutat néhány kaukázusi nyelvel és a ?baszkal?

 

"The Yeniseian languages have highly elaborate verbal morphology, to an extreme found elsewhere in Eurasia only in Burushaski and, to a lesser extent, in Basque and the Languages of the Caucasus. (All of these languages are ergative as well.)"

 

Akkor mégis kell hogy legyen valami nyoma a hun nyelvnek?

Géniusz Lóci Creative Commons License 2007.02.06 0 0 54
Persze, én is olvastam Szakács Gábor és Friedrich Klára (a magyar rovásíró-szövetség vagy mi a lófasz elnökségi tagjai) rovásírással foglakozó könyveinek egy részét, ahol teljes meggyőződéssel állítják, hogy a magyar rovásírás legalább 70 ezer éves.

(Az mondjuk nem tudom, hogy fér bele nekik hívő katolikusként, hogy a Biblia szeint a világ viszont még 7000 éves sincs.)
Azt hiszem, egyeseknek agyára ment a rendszerváltás. Szakácsot pl. ismertem régen, tök normális rocker figura volt, a P. Mobil elődjében, a Gesarolban énekelt. Onnan jutott idáig. A nyolcvanas években harsányan röhögött volna mostani önmaga képébe, és küldte volna el mostani önmagát a picsába (persze nem ennyire direkt, csak kulturáltan, mert kultúrember).
Előzmény: gibrir (53)
gibrir Creative Commons License 2007.02.06 0 0 53

Kedves Géniusz  Lóci!

Én is olvastam Varga Géza könyvét, és nagyon elgondolkodtató dolgokat ír le.

Szerintem hozzáállás, nemzeti öntudat kérdése ,hogy valaki cinikusan elutasít mindent , ami a magyarság keleti eredetével, a rovásírással foglalkozik, vagy kitartóan keres, kutat, és főleg gondolkozik!!!!!!!

Kell egy kis egészséges kritika, fenntartás az új hírekkel kapcsolatban, de nem  röktön cinizmus!

Üllj neki tanulmányozni a rovásírást, a török és finnugor nyelveket,   ja és a történelmet!

Előzmény: Géniusz Lóci (52)
Géniusz Lóci Creative Commons License 2007.02.05 0 0 52
Persze, persze.
Sőt, egyes kutatók szerint már az őshüllők agyagban maradt lábnyomai is magyar nyelvű ékírásra engednek következtetni.

És ezeknek a kutatóknak is pontosan ugyanakkora nyelvi végzettségük van, mint Varga Gézának, tehát ugyanolyan mértékben mérvadók.

De már dolgoznak az első egysejtűek földőskori agyagba ágyazódott maradványain is, az első jelek szerint ékírásos alakzatban döglöttek egymás mellé, és nem fogjátok elhjinni: magyar nyelven!
Sőt, már van pár olyan rovásírásos nyomuk is, amely arra utal, hogy magyarok már a Föld keletkezése előtt is rovásírtak, csak aztán ideköltöztek úgy 4 milliárd éve, és már a dinoszauruszok őseit is ők nemzették. Ráadásul Grandpierre Attila már a Napban is talált magyar ékírásra utaló jeleket.
Más univerzumokat illetően még csak nem kellően megalapozott feltételezések vannak.
Előzmény: Tiszteletes úr (51)
Tiszteletes úr Creative Commons License 2007.02.05 0 0 51
A hunok nyelvéről Varga Géza írástörténész írt egy tanulmányt a Turán valamelyik korábbi évfolyamában. Egyáltalán nem igaz, hogy nincs nyelvemlék. A fennmaradt, pl. rovásírással írt szavak magyar nyelvre engednek következtetni.

www.tar.hu/vargageza

A szerző néhány cikke a virtus.hu tudomány rovatában olvasható.

Tudomány rovat
arofol Creative Commons License 2007.01.28 0 0 50

Tudom, tudom, utánaolvastam a dolognak, de hátha....

kostas Creative Commons License 2007.01.28 0 0 49
jó nehéz lesz, mert a hunok nyelvéről csak halvány fogalmaink vannak, nyelvemlékek hiányában.
Előzmény: arofol (48)
arofol Creative Commons License 2007.01.28 0 0 48

Sziasztok, tudna nekem valaki segíteni?

 

Néhány szavunk hun megfelelőjét próbálom fellelni a neten, ha létezik egyáltalán, de a legrészletesebb gyűjtemény, amit eleddig találtam az a http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HUN%20szavak_%20hun%20szotar.htm volt és itt nem bukkantam rájuk.

 

Tudtok esetleg egy másik oldalt ajánlani, vagy ha netán valaki tudja az alábbi szavak hun párját, annak nagyon hálás lennék.

 

- történet, monda, mese

- mesemondó, történetmesélő, "regés"

- fény (általános)

- árnyék

- Föld (mint bolygó)

- föld (mint talaj, termőföld)

- állatvilág (mint össszesség)

- élővilág (mint össszesség)

- kincs, érték, fontos dolog

 

KÖSZÖNÖM.

rutichun Creative Commons License 2006.12.29 0 0 47

Mindenki!

 

Új források a xiongnu nyelvről!

Egy Ucsiraltu nevű mongol nyelvész, aki kifejezetten a kínai krónikákban fennmaradt hun szavakkal, kifejezésekkel és hiányos mondatokkal foglalkozik eddig kb. 50 xiongnu kifejezést rekonstruált. Ebből két szót említ Obrusánszky Borbála magyar történész hölgy: az egyik a "hitü", a másik pedig a magyar "egész" szó. Ucsiraltu szerint, amilyen szó vagy kifejezés a közép-ázsiai, észak-indiai és belső-ázsiai nyelvekben közös azt általában a xiongnu nyelvben kell keresni. A krónikákban egyébként kb. 600 xiongnu kifejezés található.

 

Üdv!

Shoshoj Creative Commons License 2006.07.23 0 0 46
A horka = gorka, ha erre utalsz, elvileg lehetséges 'hegyecske' értelemben. Nem vagyok szlavista, de inkább gorica lenne a valószínűbb alak, de az se a nyugati szláv nyelvekben, ahol a g-nek h felel meg. A szlovákoknál van ugyan egy -ka kicsinyítő képző nőnemű főnevekhez, de amit mondasz, a gorka g-vel pont a hangtörvények miatt nem lehetséges (g => h).
Előzmény: malmosfe (44)
kostas Creative Commons License 2006.07.23 0 0 45
esetleg a Tesz-ben? mert ott talán nagyobb valószínűséggel találsz magyarázatot, mint a lényegében dokumentálatlanul eltűnt hun nyelvben.
Előzmény: malmosfe (43)
malmosfe Creative Commons License 2006.07.22 0 0 44
és ha a h-helyett g-vel mondod ki???
Előzmény: Géniusz Lóci (42)
malmosfe Creative Commons License 2006.07.22 0 0 43
Vajjon nem hun eredetű e a " csökönyös" kifejezés??? Olvasgattam, keresgettem, de nem találtam a szóra utaló irást.
Géniusz Lóci Creative Commons License 2006.07.19 0 0 42
Nem lehet, hogy horka = domb, horki (vagy horky?) = keserű?
Előzmény: comaula (39)
kostas Creative Commons License 2006.07.18 0 0 41
igen, hegy-erdő. a szomszédban LvT megoldotta nekem:)
Előzmény: comaula (40)
comaula Creative Commons License 2006.07.18 0 0 40
hora, az hegy, horka dimbes-dombos hegyvidék, egy olyan hely ami
hegyek dombok között van
Előzmény: kostas (32)
comaula Creative Commons License 2006.07.18 0 0 39
horka = szlovákul keserű
Előzmény: kostas (32)
kostas Creative Commons License 2006.07.14 0 0 38
teve tuvudsz ivigy beveszévélnivi?
nekem elsőre ilyennek tűnt a cuccos. másodikra is:)
Előzmény: Géniusz Lóci (37)
Géniusz Lóci Creative Commons License 2006.07.14 -1 0 37
Ennyi baromságot is rég láttam összehordva...

Kitalált nyelv kitalált szavai farkuknál fogva előrángatott magyarázatokkal, amelyekbe már belejönnek a teljesen más nyelvcsaládhoz tartozó német meg angol nyelv is, pláne a sziú meg az etruszk, csak hogy - a nyelvészethez semmit nem értők számára - hitelesebbnek tűnjön. Össze-visszacsapkodás az egész itt leírt marhaság.
Röhej.
Előzmény: rutichun (28)
malmosfe Creative Commons License 2006.07.11 0 0 36
Jól mondta: szép erdőcskét, szép hegyet jelent. nem csak a szlovák nyelvben!!!
Előzmény: ursu-beli (30)
kostas Creative Commons License 2006.07.11 0 0 35
hát nem úgy tűnik:)
Előzmény: ursu-beli (34)
ursu-beli Creative Commons License 2006.07.11 0 0 34
Köszönöm.Reméltem, hogy a mi szavunk. :)
Előzmény: kostas (32)
kostas Creative Commons License 2006.07.10 0 0 33
Pető? ő honna szedte ezt? mi a forrása? publikálták? hol, mikor? mármint a forrást.
Előzmény: rutichun (31)
kostas Creative Commons License 2006.07.10 0 0 32
-a régi magyar rang HARKA, kabar eredetű bírói rang, a fejedelmek korában a harmadik országos tisztség. (Ligeti: MNy. LXXXI, 1985, 2-3)
-a szlovák HORKA pedig valszeg nem a magyar szóból jön, mert ha csak a gugliban megnézed, csomó cseh, lengyel és német helységnevet dob ki. kéne valaki szlovákul tudó vagy egy szótár.
Előzmény: ursu-beli (30)
rutichun Creative Commons License 2006.07.10 0 0 31

Nem Detre, hanem Pető.

 

Üdv!

Előzmény: kostas (29)
ursu-beli Creative Commons License 2006.07.10 0 0 30
Segítséget szeretnék kérni: Felvidéken voltam a múlt héten.  Az idegenvezető azt mondta, Krasznahorka név szép erdő(cské)t jelent. Na de a horka szavunk az egy rang! Nincsen itt valami szokásos félrevezetés?
kostas Creative Commons License 2006.07.10 0 0 29
forrás? talán Detre? mert ha igen, akkor kamu.
én is csináltam elképzelt nyelvet tizenévesen, proper nyelvtannal és történelemmel. az is valahogy jobb volt ennél.
Előzmény: rutichun (28)
rutichun Creative Commons License 2006.07.10 0 0 28
2.

Keltüdisi tuedum ~ keltüdisi tuedatum (Második lecke ~ második tanítás)

 

 

-Nü hworugat hojszt?  - Hojsztegh singa hworugat.

-Nü lemlat hot? –Hot kimla lemlat.

-Nü figgat hijszt?  – Hijsztegh beka figgat.

-Nü vüt hijthe?  – Kutha vüt hijthe (vagy)hijthe kutha vüt.

-Nükh hodikh vojthe?  - Vojthe hovekh hodikh.

-Nükh vukh anojsz tavild ben?  – Anojsztegh hot tavild ben luvekh vukh.

-Nükh illanikh anojsz heghild ben?  – Anojsztegh heghild ben martikh illanikh.

-Khi menit ojszt?  - Ojszt atha menit.  – Khikh menikh anojszt?  – Anojsztegh chunk menikh.

-Khi mibinkh öntatha?  – Mibinkh öntatha Tenilu.

-Khi mibinkh öntamaia?  – Mibinkh öntamaia Tapio(j).

-Kikh vükh hijthe?  – Hijthe atha aj maia vükh.

-Khikh tenmardekh? –Tenmardekh jalatiantani mardekh.  - Khikh mardekh? –Mardekh jalainta tenmardekh.

-Chunkh khikh jalakh sadawhet jalatiantani hideokh. Ejszin jala hideosi jala. //

 

Magyar olvasat

 

-Mi ordít ott?  – Ott (egy) oroszlán ordít.

-Mi mászik ott?  – Ott (egy) kígyó mászik.

-Mi ugrál itt?  – Itt (egy) béka ugrál.

-Mi jön ide(felé)?  – (Egy) kutya jön ide.

-Mi(k) jön(nek) amott a távolban?  – Amott a távolban lovak jönnek.

-Mi(k) száll(nak) amott a magasban?  – Amott a magasban madarak szállnak.

-Ki megy ott?  – Apa megy ott.  – Kik mennek amott?  – Amott harcosok mennek.

-Ki a (mi) nemzetség-atyánk?  – A (mi) nemzetség-atyánk Tenilu.

-Ki a (mi) nemzetség-anyánk?  – A (mi) nemzetség-anyánk Tapio.

-Kik jönnek ide?  – (Ide) apa és anya jönnek.

-Kik az istenek?  – Az istenek a halhatatlan emberek.  Kik az emberek?  – Az emberek a halandó istenek.

-A harcosok, akik a csatában halnak meg, halhatatlan hősök. Az ilyen halál hősi halál.

 

Barrekh ~ Szavak                                          // Megjegyzések.

                                                                                              Hun- és magyar nyelvi párhuzamok

 

anojszt, anojsztegh: amott (a távolban)                                 // M Érdekes a hun thege ’hely’ szóval összevetni, a szkíta nyelvben a t az előző hangokhoz erősebben kötődik, mint az őt követőkhöz.

 

atha: atya, apa                                                                      // CH, M A kozák ’atamán’ szó,- mint méltóságnév - megőrizte a t hang keménységét, a magyar nem.

beka: béka                                                                            // CH, M Lehet, hogy a közel-keleti Beka-völgy is erről kapta nevét.

 

ejszin: ilyen                                                                           // ? A közelre mutatást mnévi mutató névmásokban is magas hangok  fejezik ki.

 

figgat: ugrál (vsz. főn. igenév: figgin, esetleg figgatin);          // ? M Az ige megléte a hun nyelvben is valószínűsíthető. A magyarban is megvan, de mást jelent: ’függni, függeni’.

 

heghild: magas(ság, fn.); heghild ben: a magasban                // CH, M A ’hegyelt’ magyar szónak felel meg. Az –ld képzőcsoport megmaradt a ’föld’ szavunkban, és a germán-angolszász nyelvekben is: Feld, old, world, old, could, stb. A nyelvek ősi kapcsolata lexikai és grammatikai elemekben egyaránt föllelhető. A biológiai származtatás nem tűri el a faj egyedeinek merev elkülönítését, mint a. nyelvi genetika sem, és az ősi rokonság mindig kimutatható. Kérdés, milyen fokú a rokonság, de ennek mértéke viszonylagos.

 

hideo, hideokh: hős, hősök                                                   // CH  A szó görög nyelvi hangzás- és jelentésbeli megfelelése (ideo-, idea) megalapozott feltételezés. V. ö.: japán nyelv!

 

hideosi: hősi, hősies                                                              // CH A s az ellátottság, az i a vhová tartozás két mnévi képzője, összetapadásuk már a szkíta nyelvben megtörtént. Megfelel a hun ’khaliasi’ szó és a ’felvégesi’ régi magyar szóalak képzőjének. Újabban tudomásunkra jutott etruszk megfelelője is (Alinei).       

 

hijthe: ide                                                                              //CH, M Szabályos hangfejlődés után lett a magyarban ’ide’. Depalatalizáció (j > 0), zöngésülés (th > d), msh.-veszítés (h). Mint a hunban.

 

hodikh: mennek  (úgy tűnik, emberre nem vonatkoztatható, vsz. főn. igenév: hodin);

                                                                                             // CH, M Emlékeztet a ’hodály’ szóra, amellyel etim. kapcsolata valószínűsíthető. A ’hadalni’ jelentés érthető ma is, a „hodu utu” ómagyar kifejezés ’had’ szava ez (HB).

 

hojszt: ott (hh.)                                                                      // M Az sz jelenléte sajátos szkíta jelenség, a hunból, magyarból hiányzik.

 

hot: ott (mutató hh.)                                                               // CH, M A t kettőzésével lesz magyar.

 

hovekh: juhok                                                                       // CH, M A magyar szóban hiánypótló (hiátustöltő) a –h-, a szkítában, hunban is az a –v-. (E. sz. a hunban: ’hovi’)

 

hworugat: ordít;  vsz. főn. igenév: hworugin, esetleg hworugatin

                                                                                             // M A szóeleji gyenge mássalhagzó (hw) könnyen lekopik.A szó gyökéhez, az or- hoz a magyarban nem járul közvetlenül a gyakorító képző.

 

illanikh: szállnak, repülnek (vsz. főn. igenév illanin, esetleg illan)

                                                                                             // M „Rakattu ja dizet, illa füsti hezod…” A megrakják a tüzet…”  népdalunk sziú (?) indián változata tartalmazza ezt a szót (’száll a füstje hozzád’).

 

jala: halál                                                                               // CH, M Mint a hunban. Szó elején váltakozik a h és j, (pl. a hovekh hun szó elején j-re változott a h).

 

jalainta: halandó                                                                   // CH, M A szó igei alapja: jalin ~ ’halni’. Szkítában, hunban egybeesik az ige hangalakja és jelentése. Az –inta elem továbbfejlődése a magyarban: -end, ez a jövő idő jele, majd a mnévi igenév képzője. Érdekes az egybehangzása a m. ’eleinte’ szóval.

 

jalakh: meghalnak                                                                 // CH, M

 

jalatiantani: halhatatlan                                                         // ? M A szó a –ta-val bővült, de ezt a szó i-je megbontotta.

 

khi ?: ki ?                                                                              // CH, M

 

khikh ?: kik ?                                                                        // CH, M

 

kimla: kígyó                                                                          // CH, M A hunban: kila. A szonorai sivatag jellegzetes hüllője a mérges harapása miatt veszélyes ’gila’.

 

kutha: kutya                                                                          // CH, M

 

lemlat: mászik (vsz. főn. igenév: lemlin, esetleg lemlatin is);

                                                                                             // ? Mint a lemúr?

 

maia: anya                                                                            // CH, M A ma lexikai elemhez a ja,  a birtokos személy jele járul. A szanszkritban, a hindiben a Mindenség Ősanyját jelenti. Több uráli nyelvben is megvan.  

 

marti: madár, t. sz.: martikh                                                 // CH, M A ’mart’  szó a régi magyarban ’folyópart’, ’fás-bokros hegyoldal’ jelentésű; a szótőhöz az –i melléknévképző járul.

 

menikh: mennek (főn. igenév: menin)                                    // CH, M A gemináta léte törvényes, a szó töve is n-re végződik. Érdekes rövid alak maga a tő: mén; v. ö. : tőn, vőn, lőn…

 

nü: mi, micsoda, miféle? (v. ö. Iszf.: ni ~ mi)                           // CH, M

 

nükh?: mik?, micsodák?                                                        // CH, M

 

ojsztegh: ott (hh.)                                                                  // CH, M A t helye váltakozik a szkíta és hun szóban. Lexikai jelentésű a theg(e) elem, az előtag a távolra mutatást nyomósítja.

 

öntamaia: családanya, nemzetséganya                                   // CH, M

 

sada: csata                                                                            // ?, M Vsz. az affrikáció miatt veszitette el a zöngéjét a d hang.

 

singa: oroszlán                                                                      // CH Mint a hunban.

 

Tapio(j): női név. Esetleg azonos a magyar folyónévvel. Etimológiailag értelmezhetetlen.

                                                                                             // ? Az anyai jelentés révén kapcsolatban lehet a ’táplál’ szavunkkal. A finn nyelvben férfinév.

 

tavild: távol (fn.), távolság (fn.)                                              // ? M A „távolt” szóalak még érthető számunkra is.

 

tenmard, t. sz. : tenmardekh: égi ember, valószínű értelme: isten(ség)

                                                                                             // ?M A ten szóelem szerepel az ’isten’ szóban, vizsgálandó egyiptomi, mezopotámiai nyelvbéli jelenléte.

 

vojthe: oda                                                                           // CH, M A vojt- a m. ’ott’ szó, az –e lativus-jel.

 

vukh: futnak, szaladnak (vsz. főn. igenév: vun, vagy vutin-vuten)

                                                                                             // CH, M A vukh – vükh (’jönni’) összefüggése nem tagadható: a mozgás eltérő sebességét fejezi ki a hangrendi változat.

 

vükh: jönnek (főn. igenév: vün)                                             // CH, M A hunban is így viselkedik, sőt a magyarban is megőrizte rendhagyó jellegét. A sorban vannak: tőn, vőn, mén, lőn…

 

Üdv!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!