ázsiai outsourcing-tól nem félsz? 2000 környékén a szoftver fejlesztés is jól nézett ki, aztán ma mekkora túlkínálat van. Indiaiak mindent megcsinálnak 10edannyi pénzért. Kínaiak is nagyon nyomulnak biotechnológiában, USAból biotech kockázati tőke 1/8-a már ma Kínába megy.
Mindannyian ismerjük azokat a sci-fi történeteket, amelyekben géphadsereg áll szemben a valódi emberek maroknyi hadával, vagy különleges képességekkel rendelkező, mesterségesen előállított emberek harcolnak a természetes módon született őslakosokkal. Mindez jelenleg csak a fantáziánkban létezik. Azonban - talán nem is sokára - valósággá válhat. Az Egyesült Államok védelmi kutatóközpontjában (DARPA) tavaly elkezdődött egy évi 24 milliárd dollár költségvetésű projekt, amelynek célja olyan technológiák kifejlesztése, amellyel ötvözni lehetne a gépeket és az embereket. Például a vadászrepülők pilótái közvetlenül irányíthatnák gépüket. A pilóta agyának látókérgén bekövetkező változásokat kamerák rögzítenék, a jeleket pedig rádióhullámokkal továbbítanák a repülőgéphez.
MRI készülék
A DARPA az 1990-es évek elején kezdte meg működését. Ekkor azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy szilikon áramkörök segítségével agysejteket állítottak elő, amelyeket azután az agyban termelődő kémiai anyagok detektálására használtak. A kutatások azonban titkosak voltak egészen 2002 májusáig, amikoris a New Yorki Egyetem kutatói publikálták a DARPA-val közösen végzett kísérletek eredményeit. A kísérletek lényege az volt, hogy patkányok agyába elektródokat ültettek. Az egyik patkánynak az örömérzet központjába ültették a mesterséges neuront, arra a területre, amely jó érzéssel tölti el az állatot mondjuk evés vagy ivás után. Másik négy patkányban pedig a jobb, illetve baloldali bajusztól származó ingerek központját módosították. A központok ingerlésével a patkányokat végig lehetett vezetni a labirintuson, utasítani lehetett őket hogy másszanak, vagy ugorjanak. Ezek a kísérletek vezettek a mostani, ember- gép kapcsolatokat vizsgáló projekekhez.
Egy másik kísérletben egy patkányt emelő kezelésére tanítottak meg ugyancsak az agyába ültetett elektródok segítségével. Először a patkány azt tanulta meg, hogy ha lenyomja az emelőt, akkor jutalmat kap. A tevékenység közben rögzítették a motoros kéregben keletkező jeleket. Ezek után megvonták a jutalmat az állattól és csak akkor kapta meg újra, ha a kar lenyomásakor ugyanazok a folyamatok játszódtak le az agyában, mint az első, rögzített állapotban. Néhány óra múlva a patkány ezt is megtanulta. Amikor a kísérletet egy Belle nevű majmon próbálták ki, azt tapasztalták, hogy a gondolkodási folyamatban több mint kétszer annyi neuron vesz részt, mint a patkányoknál. Miközben Belle egy joystick segítségével próbálta követni a kurzort a képernyőn, összevetették a joystick mozgását a beültetett elektródok jeleivel. Miután megfigyelték, hogy milyen agykérgi jelek kapcsolhatóak össze a sebességgel, a mozgás irányával és erejével, Belle agyával képesek voltak irányítani egy robotkart. A kísérlethez makákó majmot használtak, mert ezen faj agymorfológiája nagyon hasonlít az emberéhez. Hétezer elektródot helyeztek a motoros kéreg különböző területeire, amelyek 300 neuron jeleit rögzítették.
Közben egy másik csoport azt vizsgálja, hogy a képi és hanginformációk hogyan jutnak el az agyba, valamint hogy a szilikon tudja-e helyettesíteni az agyszövetet. Különösen a memóriatárolásért felelős terület, a hippocampus áll a figyelem középpontjában. Matematikai modelleket szeretnének készíteni a hippocampus működéséhez, hogy ezeket felhasználhassák egy mesterséges memóriatároló elkészítéséhez.
A kutatatásoknak a katonai megfontolások mellett egészségügyi hasznuk is van. Az eredmények segítenek az agy működésének jobb megértésében valamint az idegrendszeri betegségek gyógyításában. A kutatatók azonban nem elsősorban erre szeretnék használni az implantátumokat. Elképzeléseik szerint akár a Mátrix című film hőseinek tulajdonságai is megvalósulhatnak: komplex mozdulatsorok lesznek rögzíthetőek a katonák agyában, olyan mozdulatok is, amelyekkel talán sohasem találkoztak. Ezzel a technikával pillanatok alatt tanulhatnák meg a harcosok a különféle harcművészeteket a többéves gyakorlást nélkül is. A vadászrepülők pilótái által kiadott utasításokat pedig felül lehetne vizsgálni, kijavítva a hibákat, ezzel tökéletessé tenni a támadást.
Jelenleg azonban a technikai problémák gátat szabnak a tudósok fantáziájának. A beültetett elektródákat ugyanis a szervezet testidegen anyagként kezeli. Nagy nehézséget jelent az is, hogy a modern vizsgáló módszerekkel (MRI, PET) ugyan soha nem látott alapossággal tudjuk vizsgálni az agy működését, azonban nincs kidolgozott technika egyetlen idegsejt és a sejtek közötti kommunikáció vizsgálatára. Többen azonban találják, hogy a DARPA kísérletei komoly etikai akadályokba ütköznek, ráadásul ellenzik, hogy ilyen nagy mennyiségű pénzt fektessenek a katonai kutatásokba, ezért a DARPA pénzügyi helyzete gyakran bizonytalan. A kutatók fantáziája azonban nem ismer semmilyen határt.
van lehetőség itthon, olyannyira, hogy már most az egyetem alatt előadást tart egy cég, próbálja felszívni az agyat. Ha egy mód van rá, én maradnék, de ha egy fillérrel is kevesebbet kapok, mint máshol, akk elhúzok.
rossz a topikcím. amiről beszélsz az bioetika. az engem nem érdekel, de valószinüleg mindenkinek meg van a véleménye róla. inkább dobjál be valami témát.
egyébként, mint biológus hallgató hogyan látod a szakmai jövődet? Mo, Eu, USA?
Mind a fehér, a zöld, és a piros biotechnológia. De nem feltétleül célja, a tudományos alposság, hiszen nyilván kevesen vannak az indexen, akik igazán érdemben hozzászolhatnának. Ami ebből "lejön" az embereknek, ahogy gondolkodnak ezzel kapcsolatban. Ez a cél.
Igen enzimkatalógusok, megrendelhető restrikciós enzimek, minden ami biotech. És igen istent játszani, mert mindenkinek ez az első gondolata azokkal a ködös jelenségekkel kapcsolatban melyekkel ma televan a média. Ez a biotechnológia, nem az Erekly Károly féle definíció, és hogy hova jutott a mai napig, hanem, hogy SZERINTED hova vezet ez. Hogy mi az ez? Pl egy cikk amit olvastal a minap: "x kutatók egy jeges tengeri hal bizonyos génjét ültették át az alma genetikai állományába, így azokon a területeken is termeszthető lesz az alma, ahol eddig ez elképzelhetetlen volt, az alacsony hőmérséklet miatt ........" Nos ilyesmi.
ha az "istent játszani" a fő csapásirány, akkor például irány a tudomány helyett a vallás-filozófia topikcsoport... és akkor is érdemes lenne pontosítani, hogy mire is lennél kíváncsi: hogy szabad-e biotechnologizálni? vagy hogy mit szabad és mit nem?
ha a tudomány topikcsopiban marad a téma, akkor meg nekem túl tág... csak az emberi genetikai birizgálással kapcsolatos dolgok férjenek bele, vagy például a GMO, vagy akár az ipari méretű enzimszintézis is? Szóval mi legyen?
Nem tudom mit jelent ignoránsnak lenni. Ellenben hamár olybá tűnik valamelyest jártas vagy az élettudományokban, kérlek szólj hozzá érdenben is. Szerintem ez a téme megér egy topikot. Persze ezt úgyis a nagyérdemű dönti el.