Végigszenvedtem a Kill Buljo-t, ami a Kill Bill norvég paródiája. Borzasztó volt. Zsebpénzből készült, szerintem amatőrökkel minden fronton, olcsó poénokkal. Azért volt benne pár jó tréfa, mint pl. ez: "Lapp vagy, ráadásul nő, hogyan várhatod tőlem azt, hogy tiszteljelek?" vagy "Szokj hozzá a gondolathoz, hogy sohasem lehetnek heréid." Ezeket különben a hímsoviniszta rendőrfőnök mondta, akinek van egy értelmi fogyatékos beosztottja, na ő még vicces, meg a kiképzős jelenet a hegyen. A többi nagyon rossz, nem érdemes időt vesztegetni rá.
Most néztem meg a Kinamand c. dán filmet. Az imdb "Kínai szerelem"-nek fordítja, szerintem elég bénán.
Az alapsztori hasonló ahhoz, mint ami a szintén kötelező Failan-ban, házasságkötés az állampolgárságért. Akár nevezhetjük banálisnak is a történetet, de nem az, erről a film készítői gondoskodnak, mert nem egy ostoba vígjáték lett belőle. Nem mesélem el a cselekményt, mert arra ott az imdb, meg is lehet nézni a filmet, melytől ismét "benyomásaim" támadtak.
Bármelyikünk lehetne a pocakos, unalmas, szürke lúzer vízvezetékszerelő, Keld. Nem jóképű, és nem is hódító. A filmben nincsenek szép, csak hétköznapi emberek, viszont kibontakozik egy szép szerelmi ág, vidám és szomorú pillanataival, és pont azért hatásos a film, mert mi is kisemberek vagyunk, pont ilyenek, és mindannyian voltunk már szerelmesek.
Nincs hahotázás, nincs kiabálás, sok a beszéd nélküli, néma jelenet, ez is csak megerősíti, hogy a szerelemhez nem kellenek mindig szavak, vagy ha igen, kevés is elég hozzá...kevés, egyszerű szó, kifejezés.
Miért nem tetszik a cím magyar fordítása? Mert nem "kínai" a szerelem, hanem dán. Viszont a film nézése közben beugrott, hogy az angol fordítás "Chinaman", és a "china" porcelánt is jelent, ami szép, de törékeny is. Na, ezt mutatja meg a film.
Esélyes arra, hogy a személyes kedvenceim közé kerüljön, igaz, nem üt akkorát, mint a Failan. Nagyon jó volt.
Az Allegro és a Prag várólistán van, az utóbbihoz a megfelelő hangulatot várom, a többi az Arven kivételével megvolt, és mind nagyon tetszett.
Azon gondolkoztam, hogy vajon létezik-e olyan kategória, hogy "a skandináv film"? Egy időben az ázsiai filmekért voltam oda, és szerintem azon kívül, hogy ázsiaiak szerepeltek benne, minden film hordozott valami egészen mást, mint ami a európai-, vagy amerikai filmeket európaivá, vagy amerikaivá teszi.
Talán a skandináv filmekben is van valamilyen titkos összetevő, azt hiszem. Ha sikerül nekik, akkor pl. halálosan vicces filmeket tudnak csinálni, amiken még én is tudok nevetni, pedig elég finnyás vagyok.
de, főleg dánokat mostanában (nyelvtanulás miatt is): i kina spiser de hunde, gamlée maend i nye biler, arven, allegro, kunsten at graede i kor, terribly happy, mifunes sidste sang, prag stb..
A mai adag a "Vildspor" (="Wildside") című film volt.
Háááát, mit is mondjak....Egyrészt szerepel benne Mads Mikkelsen, aki jó színész, másrészt viszont a mozi tele van ezerszer felhasznált klisékkel, és helyenként sajnos hatásvadász, ráadásul "rossz irányban". A történet röviden: Jimmy (Mikkelsen) Izlandon él feleségével, és fiával, idill, gyereknevetés, rozsdás terepjáró. Ebbe csöppen (sőt, csobban) bele Ossy, Jimmy régi haverja, és lassan kibontakozik előttünk a sötét múlt. Haverja miatt Jimmy slamasztikába kerül, és így tovább.
Mivel nem vagyok szakmabeli, csak benyomásaim lehetnek. Mikkelsen jól játszik, Nikolaj Coster-Waldau is (ő Ossy), és tulajdonképpen hatott rám a film, mert felháborodtam, hogy már megint szeretni kell a "rosszfiúkat", azaz a bűnözőket. Ossy karakterét utáltam, és bár Jimmy jó útra tért, azért én nem olyan befejezést adtam volna a történetnek. Lehetett volna benne több szenvedés és bűnhődés.
Most vagyok túl a "Den du frygter" (Fear me not) c. filmen és szerintem nem gyenge. Eleve a főszereplők sem kispályások (Ulrich Thomsen, Paprika Steen-hogy lehet valakinek ilyen vicces neve?) és a forgatókönyvet Anders Thomas Jensen írta a rendezővel, Kristian Levringgel.
Minőségi munka lett, pár perce ért véget, de még a hatása alatt vagyok (lehet, hogy másnál nem fog működni) és azt hiszem, el is fogok filózni rajta.
Mikael egy családapa, pár hónapra visszavonult a munkától. Megtudja sógorától, aki orvos, hogy új antidepresszánst tesztelnek egészséges önkénteseken, és ő is benevez. Mikael megváltozik, és körülötte a családja is.
Nem a gyógyszeren van a lényeg, ez nem ilyen olcsó, hatásvadász, gyógyszerellenes kísérlet, inkább az ember személyiségének megváltozása áll középpontban. Vagy meg sem változott?
A film az utolsó félórában pörög fel, azt hittem, "semmi" nem fog történni.
Jó volt. (Az élmény, illetve az, amiről elgondolkodtat, viszont rossz.)
Tegnap megnéztem két filmet, a jobbikról írok előbb, ez a Himmelfall volt, akár "Égszakadás"-nek is lehetne fordítani. Jó és rossz véleményt is olvastam róla, szerintem valahol a kettő között van az igazság.
A film Szenteste, illetve az azt megelőző pár napon játszódik, egy kórház pszichiátriáján, a szereplők az ott ápoltak és néhányuk rokonai, az impotens pszichiáter, annak felesége, egy taxisofőr, egy benzinkutas nő és egy burmai menekült.
Reidar kényszerbetegségben szenved (egy meteor ütközik a Földnek és elpusztulunk) és szerelmes Juni-ba, aki viszont folyton öngyilkos akar lenni és agresszív lesz, ha egy férfi hozzáér.Az események persze több szálon futnak, és majdnem találkoznak egy metszéspontban.
A karakterek szerethetők (Reidar és a pszichiáter a kedvenc, ez utóbbi egy népszerű nrovég színész, de nem ugrik be a neve), csak az a baj, hogy nincsenek eléggé kidolgozva, többet vártam, és egyszerre csak vége lett a filmnek.
A másik film időpocsákolás volt, a címe Jonny Vang. A főszereplő szeretne beindítani egy vállalkozás, gilisztákat tenyésztene, közben legjobb barátja felesége vele lép félre. Nem tudom, volt-e egyáltalán forgatókönyv, és ha volt, ki bólintott rá, de ilyet talán még én is írhattam volna. Nem történik igazából semmi, Jonny rohangál, a szereplőkről túl sok nem derül ki. Se nevetni, se meghatódni nem tudtam, sehol egy markáns momentum, ami miatt érdemes volna visszaemlékezni a filmre.
A Nyakig a vízben (Hodet over vannet) című 1993-as norvég filmet valaki ismeri? Amerikai verzió is készült belőle, amit nálunk Hullázó kedélyek címmel mutattak be, de ez nyomába sem ér az eredetinek. A történet egy majdnem lakatlan szigeten játszódik. A főszereplő nőhöz betoppan a régi pasija, aztán nem sokkal később ki is purcan, mivel véletlenül metilalkoholt iszik. A nőnek nagyon féltékeny a párja, ezért próbálja eltüntetni a hullát. A rövid felvezetést követően egy fergeteges fekete komédia bontakozik ki.
Jó lenne, ha ilyen remek filmek megjelenhetnének DVD-n, de mivel a kutya sem ismeri ezt az alkotást, esélye sincs.
Azt hiszem, az első találkozásom a skandináv filmekkel Bergan Hetedik pecsét-je volt. Véletlenül kapcsoltam oda, és nagyon tetszett, de ez évekkel ezelőtt volt. Az utóbbi időben viszont nagyon rákattantam az északi művekre, mesélek is majd róluk.
Átnéztem a topicot, és ha jól emlékszem, nem volt szó az "Apan" című filmről.
Nem egy "blockbuster", elég egyszerű a történet, egy fickóról szól, aki képtelen uralkodni magán és dühkitörései vannak, ezzel tönkreteszi a saját életét és a családjáét is, nem mesélném tovább, mert az már spoiler.
Mondom, egyszerű film, de pl. ugyanolyan érzéseket hagyott maga után bennem, mint a Peppermint candy c. dél-koreai film. Undorodtam a főszereplőtől.
Köszönöm a tippeket! Azt természetesen előre bekalkuláltam, hogy svéd filmek lévén (éghajlatból és az ebből következő gyakori depresszióból eredően) nem kacagtatós cígjátékokat fogtok ajánlani.
Először is: Ingmar Bergman. Mondjuk ő nem kimondottan matiné-filmeket csinált, de aki nem csak a vizuális rágógumik iránt érdeklődik, annak azért érdemes megpróbálkoznia vele. Tippjeim ezekből az évtizedekből: A CSEND, PERSONA, RÍTUS, SUTTOGÁSOK ÉS SIKOLYOK, JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL, KÍGYÓTOJÁS, FANNY ÉS ALEXANDER, JELENETEK A BÁBUK ÉLETÉBŐL.
Aztán Bo Widerberg, mindenekelőtt az ELVIRA MADIGAN című melodráma és a GYILKOS A TETŐN című krimi.
No és a nálunk alig ismert Vilgot Sjöman: a TESTVÉRÁGY 1782, a KÍVÁNCSI VAGYOK mindkét filmje, a SZÉGYENLŐS CHARLIE és a MARÉKNYI SZERELEM.
Ne maradjon ki Jan Troell sem, például az OLE DOLE DOFF, mely a napokban valószínűleg elhunyt (alighanem feleségével együtt bennégtek az otthonukban) Per Oscarsson alakítása miatt is figyelemre méltó. No és a KIVÁNDORLÓK és folytatása, az ÚJ HAZA is csemege az igényesebb filmek kedvelőinek.
Érdemes megnézni a DRÁGA JOHN című filmklasszikust is, ami egykoron Magyarországon is nagy siker volt. Ne maradjon ki a PICASSO KALANDJAI sem. Mint ABBA-fan ajánlom Lasse Hallström bájosan bugyuta filmjét az együttes ausztrál turnéjáról.
Egyik kedvenc svéd filmemet, a MONTENEGRÓ-t a szerb Dusan Makavejev rendezte. Kihagyhatatlan a fekete humorú szatírák kedvelőinek, ráadásul Per Oscarsson ebben is remek (epizód)alakítást nyújt mint Aram Pazardjian pszichiáter, akin egy másik pszichiáternek bőven lenne mit kielemeznie.
És egy kakukktojás, a híres EGY NYÁRON ÁT TÁNCOLT, amely ugyan az ötvenes évek elejéről való, de "must see" svéd film.
Sziasztok! Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy a Skandináv Házban szeptember 3-ától skandináv filmklub indul! Részletek: http://www.skandinavhaz.hu/filmklub_hu.htm
Nagyon szeretem a skandináv filmeket. A legeslegjobb a Hawaii, Oslo. De amiket még szeretek: Testvéred feleségét..., Prágai történet, Szörnycsütörtök, DeUsynlige.
És van egy focistás film, egy pár éve láttam, azt hiszem skandináv film, de nem tudom a címét. Ha valaki tudja, segítsen. Előre is köszönöm.
kedves manólány vagy mágikuslány ugy érzem neked nemtetszenek az érzelmes filmek , az Is-Slottet egy müvész film , amit nem azért nézünk meg hogy szétröhögjük magunkat , hanem hogy a szépérzékünket fokozzuk vagy fejlesszük vele.
Norvégiában ennek a filmnek kultusza van és ott mésképp veszik mint te . Ez a film 1987 ben készült és idéig dobozban volt nagyrészt , tavaly szeptemberben láttam án is elösször , és ugyéreztem hogy 22 év után szerintem aktuális lenne elövenni itt magyarországon is . Ez alatt a 9 honap alatt , amiota propagáltam , nem csak nálunk hanem europa több pontján is elövették. A könyvet is megrendeltem már aminek 4 fejezete fent van jégpalota blogjába , egyenlöre nynorsk azaz ujjnorvég nyelven . Felvettem a kapcsolatot Hilde Nyeggen Martinsen nel aki nagyon örült neki hogy ujjra népszerü lett ez a film , mivel ez az ö élete része és nem érti miért volt ilyen sokáig háttérbe szoritva , mikor 1988 ban 6 dijjat is kapott .
Persze nem vagyunk egyformák és ez nem is baj , de ha vidám filmet szeretnél nézni , akkor válaszd a bad spenser filmek , igaz hogy ezek már lerágott csontok de azért azon lehet rühügni .
igazad van :) még, amik ilyen lazábbak is alapvetően ('A legtöbb ember Kínában él', "Haverok") azokban is van némi jellegzetesen skandináv depresszió.Moodyssont én is imádom, a Containert nem láttam, viszont letöltöttem a "Hole in my heart"-ot, nem volt magyar sub, sé belenéztem túl késznek tűnt, kb ilyen ponrót forgattak egy lakásban :) szal végülis nem néztem meg, pedig biztos érdekes. A Mammoth állítólag jó lett, behozhatnák moziba...
Milyen az új Moodysson-film, látta valaki? Mindhárom, amit ismerek tőle - Tillsammans, Lilja, Amal - egészen kiváló. A későbbi filmjei (Container? ez vajon mi lehet) még valahogy nem kerültek sorra nálam, de ideje bepótolni.
Na megnéztem. Sztem nagyon jó! Fura volt, mert másra számítottam, azalapján a minimál info alapján, amit olvastam előtte róla. Ilyen könnyed vígjátékot vártam, de nem az. persze van benne humor bőven, de azért északi depresszió, alkoholimus, magány, stb...igazi lassúfolyású, aztmoszférikus remekmű, talán lehetett volna hosszabb a mackós jomar helyenként meseszerű útja a motorszánnal/sível. nagyon érdekesek, ironikusak a figurák, akikkel találkozik útja során. A befejezés a legjobb talán, az annyira meglepett, vártam, hogy még lesz vmi, de nem, hirtelen bejött a végefőcím, és rájöttem ez így volt tökéletes, mert már felesleges lett volna folytatni...Nagyon szépen van amúgy fényképezve, és a színészek is remekelnek, forgatókönyv/rendezés hasonlóan nívós, csak ajánlani tudom. 9*-ot adok neki :)
