Hawkeye olvtárs úgy véli, hogy a magyar rovásírást cak a 20. században találták ki, az ókorban és a középkorban az ún. "nomád" népek nem tudtak írni-olvasni. Bizonyítékait itt vezeti elő.
A szokás nagy úr, de benne van az ősi RENDszer.....
Ha valaki kiegészíti ezeket, akkor meg kell felelnie azoknak az ősi elvérésoknak, amik jellemzik ezt a rovást:
az egyik legnagyobb ilyen szempont, hogy az akármilyen forgatással is ugyanaz a jel maradjon, és ne hasonlíthasson más jelre, mint történetesen a latinban a "b" és "d" és "p" , vagy az "u" és "n" és kis megszorítással a "c", netán az "m" és "w" ......
vagyis: a rovásban forgatással se képezhessünk ÚJ JELET !
másrészt illeszkedjen abba a harmóniába, amelyet FORRAI SÁNDOR (ha jól emlékszem) prezentált egy táblázatban, illetve RUMI TAMÁS a "KÖR kódolónégyzet-számneveink genetikai kódja" című munkájában kifejt, továbbá amiről KORICSÁNSZKY ATTILA "A NAPÚT ÁBÁCÁJE-a magyar rovásírás" munkájában bemutat, vagy éppen VARGA GÉZA a "BRONZKORI MAGYAR ÍRÁSBELISÉG" könyvében mint a vonalas alkotóelemek kombinációit volt szíves láthatóvá tenni...
Tehát a magyar rovás a SZÁR, TENGELY és RÁCS forma szerinti besorolása azért is fontos, mert a jelek maguk is FOGALMI értéket hordoznak, helyük és szerepük meghatározó..
Természetesen én is a régészeti leletekre építek. Ezért kiegészíthetjük egymást.
De egy régész sem végezheti jól a munkáját, ha nincs tisztában a leleteken előkerült jelek jelentéséről. S itt nem a kifejezetten írásszerű jelekre gondolok, hanem az ősvallási szimbólumokra. Azaz az ősvallás ismerete is fontos.
"Azt meg kellene még magyaráznod, hogy miért a kivételre kellene a szabályt építeni. A kivételt csak figyelembe kell venni, de szabállyá nem válhat egy épeszű világban."
Én nem a kivételre céloztam, hanem a korszak egyik legfontosabb forráscsoportjára, a régészeti leletekre.
***************
"Ezt magaddal kellene előbb tisztáznod, amikor írástörténeti kérdésekbe szólsz bele nagy bátran, de tudás híján."
Jó. Én azt beismerem, hogy az írástörténettel nem sokat foglalkoztam, és a jövőben sem kívánok vele túl sokat, max. ha egy új lelet nem kerül a kezembe, és az kell hozzá. Viszont amennyire én "tudás híján" vagyok az írástörténeti kérdésekben, sajnos az oldal legtöbb látogatójáról elmondható, hogy ők viszont a régészeti kérdésekben nem mozognak otthonosan. Pedig az írástörténet egyik legfontosabb forrása maga a régészeti leletanyag...
Na erre gondoltam hozzászólásaimban, nem az írástörténet kérdéseit vitattam, mert az már a következő lépcső lenne.
Először a felhasznált forrást kell tisztázni, és ha arról más véleményen vagyok, közlöm.
Ti meg elolvassátok vagy nemolvassátok, elgondolkoztok rajta vagy nem, felhasználjátok vagy nem: az már a Ti dolgotok.
Tiszteletes úr: "Természetes, hogy az ember azokra a leletekre építi az elméletét, amelyek azt alátámasztják. Hogyan is lehetne másként? Ha a kivételeket, ellentmondásokat is megemlíti az ember, az az emberi nagyság jele, de ezekre nem lehet elméletet építeni, csak a szabálynak megfelelőkre."
szarmata: Ez itt a baj.
Tiszteletes úr: Semmi bajt nem látok abban, ha az ember észreveszi a valóság jelenségei között lévő valódi összefüggéseket s arra elméletet tud építeni. Ha akadnak kivételek, azokat illik megemlíteni, de nem a kivétel adja a szabályt. Arra oda kell figyelni, de csak részletszabályok megállapítását eredményezhetik.
Azt meg kellene még magyaráznod, hogy miért a kivételre kellene a szabályt építeni. A kivételt csak figyelembe kell venni, de szabállyá nem válhat egy épeszű világban.
szarmata: "Addig csak prekoncepció marad az egész, melyekből még épitkezni is szokás... Ezekkel meg az a fő gond, hogy ha az elején rossz irányba indultál, elég messzire kerülsz a valóságtól!"
Tiszteletes úr: Amikor a felsorolt tényekre nem tudsz választ adni, akkor előjön ez a blabla? Ezek az óvodás általánosságok nem alkalmasak arra, hogy megcáfolj egy konkrét elméletet. Ahhoz a konkrét, írástörténeti tudásodat kellene bővítened előbb. Ez így csak porhintés.
The Indus Valley Civilization was the first major urban culture of South Asia. It reached its peak from 2600 BC to 1900 BC roughly, a period called by some archaeologists "Mature Harappan" as distinguished from the earlier Neolithic "Early Harappan" regional cultures. Spatially, it is huge, comprising of about 1000 settlements of varying sizes, and geographically includes almost all of modern Pakistan, parts of India as far east as Delhi and as far south as Bombay, and parts of Afghanistan.
The Brahmi writing system ancestral to all Indian scripts except Kharosthi. Of Aramaic derivation or inspiration, it can be traced to the 8th or 7th century BC, when it may have been introduced to Indian merchants by people of Semitic origin.
Hangul, also spelled HANKUL, also called ONMUN, Korean Han'gul ("Great Script"), or Onmun ("Vernacular Script"), alphabetic system used for writing the Korean language. The system, known as Choson muntcha in North Korea, consists of 24 letters, including 14 consonant and 10 vowel symbols. The consonant symbols are formed with curved or angled lines; vowel symbols are composed of vertical or horizontal straight lines together with short lines on either side of the main line.
The development of the Hangul alphabet is traditionally ascribed to Sejong, fourth king of the Yi dynasty; the system was made the official writing system for the Korean language in the mid-1440s by one of Sejong's decrees. Because of the influence of Confucianism and of Chinese culture, however, Hangul was not used by scholars or Koreans of the upper classes until after 1945, when Korea ceased to be under Japanese rule.
Chinese archaeologists have dug up 3,500-year-old sheep bones bearing the oldest known examples of Chinese writing, the state Xinhua news agency reported Sunday.
Eight inscriptions were carved crudely and deeply into two bones found in a pit at a sacrificial site in China's eastern Shandong Province, Xinhua said.
Experts recognized only two of the primitive characters - one meaning "six" and the other "divination."
Chinese bone inscriptions, along with Egyptian hieroglyphics, are among the most ancient writing forms in the world. But unlike hieroglyphics, the inscriptions survive to this day in a more refined and complex form.
The earliest bone inscriptions previously found - in central Henan Province - dated back 3,200 years to the late Shang Dynasty, Xinhua said.
More than 360 relics were found in the Shandong pit, including pottery and stone, bone, horn and shell pieces.
Iberian scripts have been found on the Iberian peninsula, in southern France and on the Balearic Islands. The oldest known inscriptions date from the 4th century BC. The scripts are thought to have derived from the Punic alphabet.
In the 3rd century BC the Iberian peninsula was invaded first by Carthage, then by the Romans. Thereafter, the Iberian scripts and the languages they were used to write gradually disappeared.
Rovásábécék és -ligatúrák:
1. Marsigli naptárbotján 2. A Nikolsburgi ábécében 3. Thelegdi Rudimentájában 4. Kájoni János betűmintáiban 5–6. Balás Gábor és Romhányi Balázs megújított ábécéje hosszú magán- s kettőzött mássalhangzókkal
Forrás:http://www.sztaki.hu/~smarton/erdely/rovas.htm
"Először az anyaggal kellene megismerkedni, és utánna következhet az elméletek gyártása - a tények alapján."
Itt az ideje, hogy megismerkedj az anyaggal.
Azok a kutatók, szerzők, akikre én építek (akik nekem mérvadók), nem válogattak önkényesen sem a régészeti, sem az írott történeti, sem a nyelvi leletek és eredmények közt.
Ugyanis én, veled ellentétben, szeretek megmaradni a tudomány vizein, és nem nagyképűen szórni az általánosító véleményeket a tények erejével szemben.
Jobban tennéd szerintem, ha a konkrét eseményekre, leletekre, a tényanyag összerakásakor felmerülő problémákra koncentrálnál.
"Tiszteletes úr: Természetes, hogy az ember azokra a leletekre építi az elméletét, amelyek azt alátámasztják. Hogyan is lehetne másként? Ha a kivételeket, ellentmondásokat is megemlíti az ember, az az emberi nagyság jele, de ezekre nem lehet elméletet építeni, csak a szabálynak megfelelőkre."
Ez itt a baj.
Először az anyaggal kellene megismerkedni, és utánna következhet az elméletek gyártása - a tények alapján.
Addig csak prekoncepció marad az egész, melyekből még épitkezni is szokás... Ezekkel meg az a fő gond, hogy ha az elején rossz irányba indultál, elég messzire kerülsz a valóságtól!
A magyar párhuzamok felismerése részünkről kb. 2 percet igényelt...
*********************
szarmata: "Be kell vallani, nagyjából annyi is a tudományos értékük, és meg kell jegyezni a tudomány iránti alázat hiányát, és a szakmai hozzáértés teljesen felületes voltát!"
Tiszteletes úr: A hasonlóság felismeréséhez nem kell több idő. A "tudományos" rokonításhoz valóban több idő kellene, mert meg kellene keresni, hogy milyen hangváltozásokat írtak már le korábban a nagyok. Csakhogy ezeknek a hangtörvényeknek nincs tudományos alapjuk, sőt esetenként kifejezetten tévútra vezetnek. Ezért a hasonlóság felismerése egyelőre elegendő és talán a legjobb módszer.
szarmata: Ez a "Hatti (Szkütha) Birodalom népei" meg eléggé merész megállapítás...
Tiszteletes úr: Nem is olvastad még Mészáros Gyula, vagy Götz László írásait? Szerintem pótolnod kellene, mert különben semmit sem érthetsz meg abból, amiről beszélünk.
szarmata: "Csak tudnám, hogy a régészeti leleteket miért nem használjátok, vagyis miért csak akor, amikor az passzol az elmélethez..."
Tiszteletes úr: Természetes, hogy az ember azokra a leletekre építi az elméletét, amelyek azt alátámasztják. Hogyan is lehetne másként? Ha a kivételeket, ellentmondásokat is megemlíti az ember, az az emberi nagyság jele, de ezekre nem lehet elméletet építeni, csak a szabálynak megfelelőkre.
najahuha: Tehát ha valami tanulmány 60 éves, akkor semmit sem ér...
szarmata: Ez természetesen így nem igaz, én sem így gondoltam!
De 60 év alatt egyes tudományágak fejlődése igen nagy lehet.
Ez fokozatosan igaz a régészetre, melynek forráscsoportja - ellentétben a nelészettel, vagy a történeti forrásokkal - folyamatosan bővül, újabb és újabb információkkal ellátva a szakmát.
Sajnos 60 év múlva a mi tanulmányaink jó része is elavultá fog váln, csakúgy mint elődeink írásai!
Tiszteletes úr: Ez alól a magyar őstörténet néhány tanulmánya és megállapítása kivételt képez. Ugyanis a mintegy 6 évtizedes hazudozás után lassan kiderül, hogy a régiek sokkal közelebb jártak az igazsághoz, mint a finnugristák.
Az első felirat a templom első emeleti, lőréssel ellátott „rekeszé”-ben található, az ablaknyílás bal felőli felületén. Négy rovásjelből áll, elolvasása jobbról balra történik. A jelek olvasata BALG, azaz BALoG. Családnevet tartalmaz. Keletkezésének ideje az 1580-as évek eleje. Mind az olvasat, mind a datálás biztosnak látszik. Ugyanitt számos, e korból származó latin meg magyar nyelvű felirat is látható. Ugyancsak ablakmélyedésben, a már bemutatott felirat alatt újabb rovásemlék található. Elolvasása szintén jobbról balra történik. Jelentése PALéR (pallér). Tehát a kőművesmester, vagyis a pallér örökítette meg nevét, illetve foglalkozását a betűcsoportban. 1995-ben újabb berekeresztúri rovásfeliratra leltek. Ezúttal egy rendhagyó betűcsoportra találtak a templomtorony második emeleti, északi ablakmélyedésében. Négyszögletűre faragott kőre vésték rá a jeleket, valamilyen nagyon éles szerszámmal. A már ismert betűk mellett jó néhány ismeretlen jel és betűösszevonás tanúskodik a hangcsoport különleges voltáról. Fölvethető annak a lehetősége, hogy nem magyar nyelvű szöveget tartalmaz, vagy talán azt sejteti, hogy Erdélyben nem csupán egyfajta rovásábécével írtak.
The Rovás relics of the Presbyterian church in Berekeresztúr. About the Rovás inscriptions of the church in Berekeresztúr, in vicinity of Nyárád, we gave first news on the pages of newspapers Népújság, in summer 1992.
The first inscription can be found in the "recess" of the loop-hole, on the first floor of the church, on the left surface of the window-aperture. It consists four Rovás signs, which reads from right to left. The reading of signs is BALG, that is BALoG. It is a family-name. The time of origin is early 1580. Both, the reading and dating, appear to be accurate. On the same place, there can be seen many inscriptions in Latin and Hungarian language, from the same period (that means they are dated).
In the same window-aperture, beneath the previous inscription, there can be found another Rovás relic. The reading is also from right to left. The decipherment is: B. T. PALR, that is PALéR (pallér, in English foreman-builder). That means, the master-mason immortalized his name, or his profession, with this group of letters.
In autumn 1995, we published another Rovás inscription from Berekeresztúr. This time we found an irregular sign-group, in the northern second-floor window-recess of the tower. The signs were carved onto a square shaped stone-block, with some very sharp tool. Apart of the already known letters, there are several unknown signs, the contracted letters (ligatures) are bearing witness, about the peculiarity of the linearly placed voices. Again, there is a possibility, similarly as with the inscription of Bonyha, that perhaps ..."it does not even contain a Hungarian text (sentence)". Or perhaps, it suggests, that in Erdély, they did not write only with one type of Rovás alphabet? Even that is possible. Otherwise, on the stone, we distinguished 15 signs. We think, that they might have been carved in old, very old times, that is, at the time of construction of the tower, the stone was only secondarily reused. The church itself was built in year 1385.
Sem a malátalisztet jelentő szumír "mel", sem a magyar "malom" és "molnár" nem fér bele a mesterségesen kreált indoeurópai kategóriába. Ezek a szavak valahogy kimaradhattak az önkényes válogatáskor, gondolom, azért, mert ragozó nyelvű népek használták őket.
Persze a többjelentésű megfelelések még jobban szétfeszítenék a mesterséges szócsaládok laikusok számára tetszetősnek ható telizsákját...
Jellemző, hogy rokon szavaknál csak szláv>magyar kölcsönzési irányra tudsz gondolni.
Apropó: Mit is mond erről a régészet? Kik laktak putriházakban, veremlakásokban? A szlávok vagy a magyarok? Korábban a Kik voltak a szkíták?-ban pl. hosszabban idéztem erről Bónát.
Legutóbb pedig kiderült, hogy a kora középkori nemesi "várkastélyok" bizony elég szegényes, széljárta földváracskák voltak, a zömmel germánok lakta vidékeken legalábbis, míg keleten másfél ezer évvel korábban már fűtött palotákban laktak az előkelők... (Lépő Zoltánt idéztem erről.)
Mit szólsz hozzá?
Nyilván hatalmas szükségünk lehetett rá, hogy minden apró-cseprő szót a nálunk akkoriban elmaradottabb népecskéktől kölcsönözzünk...
Hevenyészve:
Hettita yugan, yukan ’iga’
Magy. iga
Aveszt. yugam ’iga’, yuj- ’összekapcsolás, hám, lószerszám’
Perzsa jugh ’iga’
Örm. luc ’iga’
Szanszk. yugam, yuktam ’iga’, yunjati, yunákti ’összekapcsolás, hám, lószerszám’, yojayati ’egybeköt, összeláncol’, yáuti ’összeköt, egyesít’, yogah ’egyesülés’
Gör. ζυγόν ’iga’, zeúgnumi ’összekapcsolás, hám, lószerszám’, zeugnüanai ’összekapcsolni, egyesíteni’
Lat. iugum ’iga, járom’, iungere ’igába fogni, összekötni, összekapcsolni’
Litv. jungas ’iga’, jungti ’összekapcsolás, hám, lószerszám’, jungiu ’leigázva lenni’
Gót juk, jukuzi ’iga’
Óvelszi iou ’iga’
Ónorv. ok ’iga’
Óang. geoc, geoht, gycer ’iga’, geocian ’leigázni’
Ófeln. joh ’iga’, untar-jauhta ’leigázott’
Ószász juk ’iga’
Óegyh. szláv igo ’iga’
Or. igo ’iga’
Közép-dütsch (Kr. u. kb. 1100–1500) joc ’iga’
Dütsch juk ’iga’
Német Joch ’járom, iga’
Ang. yoke ’iga, járom’
Dán aag ’iga’
Egyébként a szolóni timokratikus alkotmányban (ahol a timé alapja a drakóni rendezés vagyoni cenzusával szemben már a jövedelem volt) a „zeugitész” réteget korábban „ökörfogatos”-nak fordították, újabban pedig inkább a zügon szó gyakoribb ’kötelék, katonai sor’ jelentését fogadják el. Így az alkotmányban ugyancsak szereplő hippeuszoknál kevésbé előkelő hoplitákra vonatkoztatják a kifejezést. (Az első hoplita-, azaz nehézgyalogos-fegyverzet Kr. e. 720 tájáról Argoszból került elő. Az ún. Chigi-vázát, amely hoplitészek phalanxát ábrázolja, Korinthoszban készítették Kr. e. 650 körül. Mivel a nehézgyalogos egységek Athénban is elterjedtek Drakón korára, már az ő korában, Kr. e. 621/620-ban szükségessé vált a 10 minánál szerényebb tehermentes vagyonú, de hoplitafegyverzet előteremtésére képes lakosok bevonása a passzív választójoggal rendelkezők közé. Az athéni lovasság Kleiszthenész Kr. e. 508. évi reformja előtt is mindössze 96 fős volt!)
Most pedig mennem kell tanulni, és egy jó darabig el is leszek vele, úgyhogy megnyugodhatsz.
"...nem az örsi gyűlésen, vagy a KISZ táborban vagyunk..."
Hál'istennek már az általános iskola 8. osztályában kiléptem az úttörőségből. Egy barátommal arra hivatkoztunk, hogy cserkészek akarunk lenni (persze ez utóbbit is nagy ívben lesz*rtam.)
najahuha: Tehát ha valami tanulmány 60 éves, akkor semmit sem ér...
Ez természetesen így nem igaz, én sem így gondoltam!
De 60 év alatt egyes tudományágak fejlődése igen nagy lehet.
Ez fokozatosan igaz a régészetre, melynek forráscsoportja - ellentétben a nelészettel, vagy a történeti forrásokkal - folyamatosan bővül, újabb és újabb információkkal ellátva a szakmát.
Sajnos 60 év múlva a mi tanulmányaink jó része is elavultá fog váln, csakúgy mint elődeink írásai!