A Nemzetbiztonsági Hivatal munkájáról jó összegzés az évente megjelenő évkönyv. Ha ezt az évkönyvet valaki összevetei az előző évivel, valamint a z azt megelőző és az előző évivel, akkor vajon mit tapasztal? Van-e olyan akut probléma, ami súlyos volt valamikor és az NBH orvosolni tudta? Vagy inkább még jobban elmélyült az a bizonyos jelenség? Majdhogynem azt lehetne kérdezni: eredményes az NBH?
Az NBH nem egy olyan hivatal, ahol képzetlen, hozzá nem értő emberek ülnek. Azt sem lehetne mondani, hogy az ott dolgozó emberek képtelenek jól végezni a munkájukat és azt sem, hogy abszolút nincs olyan, aki jó szakmai munkát végez. Önmagában az évkönyvekből viszont az derül ki, hogy nem nagyon jönnek elő eredmények.
Például jelezve lett a szélsőséges szervezetek internetes megjelenése és annak veszélyei. Amikor az NBH figyelmeztetett erre, a probléma egy bizonyos szinten volt. Ma rosszabb a helyzet. A szélsőséges erők egymásra is találtak és azonos érdekeik miatt még együtt is működnek. Semmiképpen nem szeretném egybemosni a hungaristákat, a nemzeti szocialistákat és az iszlám egy bizonyos ágát, mely hadat visel a "keresztény nyugat" ellen. Mégis az interneten közös honlapjuk van és nézeteik terjesztésére a három mozgalom három rendszerét használják. Ennek köszönhetően a nemzetiszocialista propaganda lényegében akadály nélkül jut be az országba - MAGYAR NYELVEN!!!
Nem az említett három mozgalomról szeretnék itt írni, hanem az NBH munkájáról. Először figyelmeztetnek, hogy van egy veszélyes helyzet. Majd pár év elteltével a helyzet még rosszabb a számukra, mint volt. Magyarul: nem lett haszna a figyelmeztetésüknek, céljukat nem tudták véghez vinni - egyenlőre.
Tovább folytatva az előbbi gondolatmenetet: az országba ezen idő alatt hatalmas mennyiségű propaganda érkezett be. Mit állapított meg ebből az NBH? Azt, hogy ezek a szervezetek jól konspirálnak.
Szó szerint ezt írják 2005 nyarán:
Az e téren megismert csoportok egyrészt a szükséges internetes infrastruktúrát teremtették meg, másrészt magas szintű számítástechnikai ismereteket is elsajátítottak. Ennek következménye, hogy ma már egyre nagyobb biztonsággal igazodnak el a virtuális közegben, messzemenően kihasználják a hálózati kommunikáció gyorsaságát, annak névtelenséget biztosító előnyeit, tudatosan törekednek a konspiráció elsajátítására. A generációváltozás hatására "technológiaváltás" következett be az extrém szervezetek módszereiben. Az új, fiatalabb nemzedék számára az internet módot, valamint kommunikációs eszközt nyújtott ahhoz, hogy új típusú kapcsolatrendszer kialakításába kezdjenek.
A fenti megfigyelés nem 2005-ben keletkezett. Már évek óta lehetett tudni, hogy ez történik. Az NBH semmi érdemleges módon nem cselekedett. Olyan, mintha egy viharjelző szolgálat lennének, akik tudják, hogy lesz vihar, valahogy jelzik (nem nagyon erősen), hogy a vihar közeledik, de ellene tenni semmit nem tudnak.
Vissza lehet nézni, hogy a korábban publikált összegzésekben az NBH már tudta, hogy van ilyen. A helyzet azonban - a szempontjukból nézve - romlik és romlik. Azt hiszem nem kell részletezni, a lényeg látható: az NBH gyakorlatilag tehetetlen, nem tud tenni semmi érdemlegeset - legalábbis a véleményem szerint.
"Magyar politikusok - akik módszeresen fenyegetik a magyar szolgálatokat"
A fenti állítás kissé túlzó, de igazságtartalma kikezdhetetlen. Egy rövidített lista Magyarország botrányairól:
1990 - Duna-gate, felvételiztetési rendszer
1994 - ellenzékieket figyeltetett meg az Antall-kormány
1994-98 - Nyírfa-ügy, cigány önkormányzatok tisztségviselőinek megfigyelése
1998 - Obán Viktor által generált ügy, mely érdekes módon el lett tusolva
2002 - D-209 és ehhez kapcsolódó leleplezések
A Duna-gate eléggé speciális, azzal most nem foglalkozom és nem arról írom az alábbiakat.
Az tény, hogy kormányváltásokkor kitör valami. Ezeken a botrányokon örömtáncot jár néhány más (nem magyar) szolgálat, mert ezek által szinte 100%-ig feltérképezhetővé válik az, amit titkolni kellene. A magyar politikusok nagyon sok jó szolgálatot tettek - tudattalanul - a külföldi szolgálatoknak azzal, hogy állandóan botrányokat robbantanak ki. Ha cinikus akarnék lenni, így is írhatnék:
"XY szolgálat sokkal többet köszönhet N-nek - parlamenti képviselőnek-, mint a ... botrány kirobbantójának".
Tulajdonképpen a 2002-es botrányokban teljesen kinyílt a magyar hírszerzés minden aktája a külföldi, ellenérdekelt szolgálatok előtt. A napvilágra került adatokból bármelyik titkosszolgálat nagyjából le tudta térképezni, hogy kik az Információs Hivatal oszlopai a saját országukban. Nem hiszem, hogy ezt előtte ne tudták volna 99%-os valószínűsítéssel, de minden kétség elhárulhatott 2002-ben. Ha a jövőben valamilyen atrocitás éri a magyar diplomáciai testület néhány tagját vagy az Információs Hivatal embereit, esetleg együttmőködőit, lehetséges, hogy egyes FIDESZ-képviselőknek is ugyanúgy köszönetet kell majd mondani, mint az SZDSZ azon tagjainak, akik asszisztáltak a Fidesz által futtatott botrányhoz. Hangsúlyozom, hogy minden politikai erő nagy hibákat követett el, az MDF tagjai éppen úgy, mint az MSZP. Sajnálatos módon a képviselőket elfelejtették felvilágosítani, hogy nyilatkozataikkal a Magyar Köztársaság érdekei ellen beszélnek. Igazat megvallva két egykori miniszterelnököt (Boross Pétert és Horn Gyulát) hallottam arról beszélni, hogy mekkora óriási hiba amit a magyar politikusok éppen akkor beszélnek. Mind a két volt miniszterelnök tudta, hogy mit mond. Mégsem hallgattak rájuk...
Nem tartozom semelyik poltikai tábor hívei közé, de egyetlen alkalommal előfordult, hogy egy politikus (általam nagyon nem szeretett politikus) hallgatott egy ilyen figyelmeztetésre. Amikor Orbán Viktor kormányra került, akkor kis gondolkodás után közölte, hogy "közpénzből", "törvénytelen módon" figyeltek meg politikusokat az előző ciklus alatt. Ha valaki figyelte Orbán Viktor nyilatkozatait, jól észreveheti, hogy Orbán Viktor visszatáncolt. A "nagy leleplezés" elmaradt. Nem tartom véletlennek, hogy az MSZP egy idő után már nem nagyon szorgalmazta, hogy Orbán Viktor mondja el mit tudott 1998 augusztusában - ha kért is ilyet, csak heccelés volt a véleményem szerint.
2006-ban ismét lesznek botrányok?
Vannak, ahol remélik. Ha igen, újra feltérképezhető lesz, hogy hol tartanak a magyar szolgálatok és értékes adatokat fognak majd belőle kinyerni. Erősen kétlem, hogy 2006-ban okosabb politikusok fognak a vezető megnyilatkozó helyeken ülni, mint 2006 előtt (egészen 1990-ig visszamenően).
Ha egy állam vezetője lennék (mondjuk miniszter vagy egyéb döntéshozó), nagyon is támaszkodnék az Infomációs Hivatalra vagy annak megfelelő szervezetre, mert igen fontos információkat képes eljuttatni hozzám - amennyiben elegendő ember van az adatok kiértékelésére. Egyébként az adatértékelés nagy része lehetne 1:1 információtovábbítás is, de sajnos ez egy olyan szakma, ami eltúlozza saját jelentőségét, ezért szeretik bonyolítani a dolgokat.
Az Információs Hivatal munkájának van további két területe, mely a Hivatal számára nem fő tevékenység. Az egyik a rejtett hírszerzés. Ez esetben nem nyilvános forrásokból származnak az adatok, gyakran állami megrendelésre tudatosan keresve azt. Ugyanilyen terület az, amikor Magyarország próbál elérni valamit, befolyást akar gyakorolni és úgynevezett "műveleteket" végeznek, melyek mindezt megvalósítják a való életben is.
Látszik, hogy az Információs Hivatal alkalmazottjainak fontos munkájuk lenne. Hiszem - mert tudom -, hogy a Hivatalban sok nagyon jól felkészült, valós tudással rendelkező ember dolgozik, akik munkáját nagyon hasznosnak kell tekinteni. Ez nem vitás. Többen annyira jó szakemberek, hogy akármilyen más munkakörbe helyeznénk őket, ott is a legjobbak lennének, pontosságuk és fegyelmezettségüknek köszönhetően.
Viszont...
Iszonyatos szarvashibákat követnek el a Hivatal munkatársai. Egy közelebbről meg nem nevezhető állami hírszerző szervezet be szeretett volna jutni a magyar polgári titkosszolgálatokba. Talán később leírom a tervezetet milyen módon tették ezt, de most csak annyit szeretnék bemutatni, mennyire nagy hibákat követtek el a magyar szolgálatok. Egy egyszerű jelentkezésre lebonyolították a teljes felvételi eljárást. A jelentkezőt megismertették helyszínekkel, nevekkel, különböző helyenek megfordulhatott, ahol megfigyeléseket végezhetett. Az első találkozást mobiltelefon segítségével élőben lehetett hallgatni és a felvétel során írásos kérdésekre sms-ben kérhetett segítséget a jelentkező (ugyanis nem ellenőrizték, hogy mit csinál). Egy egyszerű jelentkezésből kiderült minden, amire a másik szolgálatnak szüksége volt.
Én sem értek hozzá, csak hirtelen felindulásból éreztem kényszert az írásra, mikor megláttam e topicot.
Az NBH nem általános iskolát végzettek gyülekezete. Persze a hülyeség mértékegysége nem az iskolai végzettség foka.
Az, hogy a politika a saját, akár pillanatnyi érdekeinek megfelelően bármit is felhasznál és kihasznál, az csak annak a jele, hogy ezen botcsinálta politikusoknak egy érdeke van: maradni addig az első sorokban - a jó fizettség érdekében, reményében - addig, amíg csak lehet és ennek érdekében bármit megtesznek, lásd, akár prostituálódnak is.
Az emberek többségét mindig is vonzotta az ami tilos, ami titkos, ami mások személyes dolga és élete. Lásd bulvársajtó.
Gondolom más országok titkosszolgálatai - azon kivül, hogy érdeklődéssel, elemző módon olvassák és értékelik ezen híreket - jót rötyögnek rajtunk, sajna joggal.
Magyarok vagyunk és közöttünk mindig akad egy-két "jól értesült", aki azt hiszi magáról, hogy ő az ügyeletes megváltó és sajnos nem megy szakorvoshoz, illetve nem tesz hosszabbtávú kirándulást a Hüvösvölgyi út megfelelő - az ilyenkre szakosodott - intézményébe.
Időről-időre előkerül, hogy szükség van-e a titkosszolgálatokra?
Magyarországon igazából 6 ilyen szolgálat működik, ebből ötöt megnevez a törvény is.
Van az első, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, akik az ehhez a munkához kapcsolódó technikai-műszaki munkát végzik, vagyis telefonokat hallgatnak le, különböző szakvéleményeket képesek kiadni és egyebek. Meg kell jegyeznem, hogy nem róluk szeretnék írni.
Ahogyan nem akarom a katonai titkosszolgálatokat (kettő van belőlük) munkáját sem elemezni, egyrészt ezt megtették mások, valamint vitathatatlanul szükség van rájuk.
Szintén nem akarom a törvény által nem nevesített Bűnügyi Felderítő Szolgálat munkáját sem kritizálni. Nem azért, mert nem lehetne, hanem azért, mert szükség van rá.
Két hivatal maradt, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Hivatal. Az Információs Hivatal az a fajta titkosszolgálat, amelyik a külföldi országokban történő hírszerzéssel foglalkozik. Munkájának nagyobbik része médiafigyelés, másik része pedig olyan jellegű hírszerzés, amelyet a diplomáciai testület tagjai amúgy is elvégeznek. Sokan úgy képzelik, hogy a hírszerzés - ismertebb nevén: kémkedés - valami misztikus, izgalmas dolog. Az Információs Hivatal esetében sem igaz ez az állítás. Ahogy említettem, összegyűjtik a különböző elérhető helyeken található híreket. Ebbe beletartoznak az újságok, televíziók, rádiók, internet valamint egyéb nyilvános megjelenések. Ilyen hírszerzés az is, amikor a diplomáciai testület különböző tagjai a magánbeszélgetéseikben vagy hivatalos beszélgetéseik során valamilyen adat birtokába kerülnek. Ez a nyílt hírszerzés, mely az Információs Hivatal munkájának legnagyobb részét jelenti. Ezen adatok kiértékelése és összegzése külön munkát jelent (általában Budapesten), jelenleg is titok hány ember foglalkozik ezzel. Általános jelenség a világban, hogy bármennyire is alapos egy hírszerző szolgálat egy adott idegen országban (azaz jó adatokat szerez be), a hazai központban az információk feldolgozása nem működik tökéletesen. Sokszor több a beérkező adat annál, amit alaposan ki lehetne értékelni. Ennek iskolapéldája, hogy a 2001. szeptember 11.-i terrorcselekmények majdhogynem mozzanatonként le lettek előzetesen nyilatkozva - maga Bin Laden is hónapokkal előre elmondta mit tervez -, az USA szolgálatainak értékelői mégsem tudtak figyelmeztetni, mert az adatok nem kerültek időben feldolgozásra.
Én ehhez nem értek, úgyhogy kérdezek. Az valami új koncepció, vagy munkastílus, hogy a NBH aktáiból időnként valamit kilöknek a nyilvánosság placcára ( mondjuk a parlamenti szakbizottságon keresztül), hogy azt csócsálják, és ezzel elaltassák az ellenség éberségét? Mert így most ölég hülyének lácchat kívülről a mi titokzatos szolgáink tevékenysége...
Az NBH az állam megbízásából az egyik legősibb mesterséget végzi. Arról, hogy ez napjainkban is szükséges és holnap is az lesz azt hiszem arról értelmes ember nem vitázik.
Az, hogy egyesek az NBH munkáját próbálják időről-időre a nyilvánosság előtt boncolgatni, egy-egy eset kapcsán, félinformációk alapján bulvár szintre süllyeszteni, az nem mutat mást, mint a hülyeség azon szintjét, ahol már orvosi kezelésre van szükség.
Mit csinálna a kedves topic nyitó, ha kiderülne, a környezetének tudomására jutna, hogy mik a család legbensőbb titkai, és ezen csámcsogna az egész utca.
Meg kellene találni és bevenni azt az elgurult gyógyszert, amit az orvos felírt és elővenni a boldog ifjúkor emlékezetes mesekönyveit és megkérni az ápolót, hogy olvasson belőle.
A Nemzeti Nyomozó Iroda nevében beszélgetésre invitálták azonnal.
Azt közölték vele, hogy abban az esetben, ha a beszélgetést megtagadja, azonnal előállítják és más körülmények között folytatódik majd a beszélgetés.
A beszélgetés egy közeli étteremben zajlott, ahol csupa olyan dologról kértek felvilágosítást a közben önmagukat normális (hivatalos) igazolvánnyal Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos tisztjeként azonosító emberek, melyeket ismerősöm csak telefonon beszélt másokkal.
Néhány emberről kifejezetten kértek információkat, többször agresszíven fenyegetőzve az előállítással, ha nem ad normális választ.
Ismerősöm a beszélgetés után ügyvédhez ment, megtudta mennyire átverték. Ugyanaznap este felhívta az egyik érintettet (akiről kérdezték) és elbeszélgettek arról, hogy az NBH milyen látogatást tett nála.
Másnap az ismerősöm ismeretlen számról felhívta egy férfi és ennyit közölt vele:
- Jobban jársz kisapám, ha a szád befogod.
Ez a Nemzetbiztonsági Hivatal?
Nem, ez az egyik tisztje.
A Hivatal olyan, amilyen.
Nagyon jól megismerhető.
Szeretném bemutatni a valóságos arcát - már amennyire egy Hivatalnak arca lehet.
Nem, nem csupa taplókból áll a Hivatal. Vannak ténylegesen hasznos munkát végző emberek, akik tökéletesen értenek ahhoz amire alkalmazzák őket. Ők a takarítók, a portások, az udvarosok és a gépkocsivezetők. Nem róluk, hanem a többiekről szeretnék írni.
Több helyen letiltották ezt a témát, lehetőséget kaptam itt megnyitni, hátha itt megmarad. A kérdés ami körül forog minden - szándékaim szerint a NBH szakmai és egyéb munkája.
