Én azért inkább eszem permetezett cseresznyét, mint kukacosat:-)) A meztelencsigát sem csípem a salátában és a levéltetveket sem a rózsán... Ezekre szerintem nincs más megoldás.
Ki mérte, és hol dokumentálta? Megköszöném, ha esetleg volna erről valami infód!
"Személyes példám: ahol több gazdálkodó, többszáz hektáron, 25 éve nem használ vegyszereket és műtrágyát, ott úgy gondolom, már jelentősen lecsökkent a talajban és a levegőben a káros anyagok jelenléte."
Hol van ez a terület? (jöhet mélben is!) Mérte valaki? Monitorozták 25 éven keresztül a talajt meg a levegőt jelentősen? És a környéket? Milyen ipari üzem/káros kibocsátás van a közelben? etc...
Sajnos részben igaz, amit írsz. A talajban meglehet, de a levegőben biztos nem. Másrészt "vegyszerek" nélkül nem lehet növényeket termeszteni, még zárt rendszerben sem. A kórokozókat valahogyan el kell pusztítani. Más kérdés, hogy a manapság kapható permetezős "vegyszerek" többsége amúgy is "bio", tehát nem káros ránk nézve. De pl. az alkohol meg a káliszappan is "vegyszer", amit a levéltetű invázió ellen lehet használni.
Az algéria elmúlása nekem nem egyértelmű bizonyíték. Biztos, hogy csökkentetted a káros-anyag bevitelt, és pont olyan minőségű/fokú allergiád volt, amin ez segített.
/Nem mintha számítana, de én nem vagyok "laikus". ;)/
Még egy szó a C-vitaminról: Szent-Györgyi szerint (itt most nem Tyutyusról van szó:-)) az öregedésért a szabadgyökök felelnek - legalábbis részben. Ő napi 2g C-vitamint evett, nem a vitaminhiány miatt, hanem mert antioxidánsnak használta. Nem emlékszem pontosan, de olyan 93 v. 96 évesen halt meg. Én hiszek neki:-)))
A gumis cuccot - ha még nem dobtad ki - elküldenéd mailben? Érdekel.
A bio-nembio témához: Én is igyekszem a minimálisra csökkenteni a káros "vegyszer-bevitelt", amennyire tehetem. Konkrét mérési eredményeket nem ismerek, nem követem a szakirodalmat jóideje figyelemmel. /Esetleg rákérdezek egy barátnőmtől, meg nemzetiparkos ismerősöknél a dologra../
Amit én józan paraszti ésszel meg a szakmai ismereteimmel kisakkozok az az, hogy sajnos magyar termékek esetében nincs lényeges különbség bio és nembio között. A talaj és a levegő szennyezettsége sokkal nagyobb mértékben hozzájárul a növények "vegyianyag-tartalmához", mint a különböző permetezőszerek. Másrészről az én kertemben hiába is folytatok bio-gazdálkodást, ha a szomszéd nem. Abban igaza van Freyyának, h a mai permetezőszerek nem annyira károsak, mint a 20-30 évvel ezelőttiek, de meglehet, hogy utóbbiak közül jónéhány még mára sem bomlott el...
A C-vitaminnal kapcsolatban teljesen logikus amit mondasz. Mint vitamin, ami a sejtbiológiai folyamatokhoz fontos, napi 60mg elegendő, ekkor egy vitaminról beszélünk. Ugyan ez a molekula antioxidánsként is működik. Ha semmi vitaminszerű hatása nem lenne, antioxidánsként akkor is jó hatása lenne a szervezetre, a szabadgyökök megkötése miatt. Ezt a hatást azonban nagyobb dózisban tudja csak jól kifejteni, ehhez szükséges az 1000 - 2000mg/nap. De itt már "behelyettesíthető" más antioxidánsokkal is (E-vitamin, béta-karotin és tsai), csak ő a legkönnyebben hozzáférhető, vízben oldódó, mellékhatásoktól mentes, stb... Hogy most ezt 24órás retard tablettával éred el vagy i.v. injekcióval, az a Te dolgod. Én a hirtelen nagy dózisban hiszek, Te nem, szerintem ez annyira jelentéktelen különbség, hogy kár huzakodni rajta. A vesekő-képződés meg azért jórészt hajlam (és bevitt folyadékmennyiség) kérdése, szerintem igen kicsi százalékban a túlzott C-vit. szedés eredménye.
Biztosan igazad van, különben elesne:-)) Azért 2 apróság:
A képen látható motoros ebben az esetben egészen biztosan jobbra húzza a kormányt. Bár minden logikával ellentétesnek látszik a dolog, én is csak így tudok döntve kanyarodni. Ha egy kézzel megyek, lassan az utcán, akkor a motort arra döntöm, amerre kanyarodnék és ellenkező írányba kormányozok az egy kezemmel - így szinte magától kanyarodik. A másik a tapadási felület: egyszer fussunk össze 1 kis motorozásra, ha gondolod, megnézheted, hogy nem sokkal több az egyszerre, mint egy ujjbegy. Ezek a motorosok látszólag meghazudtolják a fizika törvényeit, mint ahogy pl. Besenyei Péter és még néhány tehetséges ember is teszi. Legnagyobb örömünkre.
Lehet nagyokat esni motorral. Tavaly nyáron az öcsém barátnője Korfun az álló motoron üldögélt, amíg az öcsém fényképezett. Elindult vele a motor lefelé a lejtőn, akkorát zúgott, hogy össze kellett varrni a halántékát, végighorzsolta a jobboldalát, és úgy nézett ki szegény, hogy mindenki rémülten ugrott egyet hátra, amikor hazajöttek. Szerencsére alig maradt nyoma.
Ezt a részét értem, ez rendben is van. Csakhogy ezt az erőt, ami nem kicsi (200kg motor + 60kg Capirossi ca. 100km/h, viszonylag kis sugarú körön) két ujjbegynyi felületen tartja meg, viszi át az útra a gumi. Én ezt nem értem, hogy hogy lehet. (Ma a főnököm akkorát esett robogóval munkába jövet, hogy legalább egy fél négyzetméternyi bőrt hagyott az aszfalton. Pedig nem dőlt be ennyire.)
A vakoknak pl. fantasztikusan kiélesedik. Nem lenne az ennyire rossz, csak mivel ebben a tunya civilizált életmódban nem létszükséglet az éles hallás, így nem tud kiteljesedni. Gyakorlással ez fejleszthető.
Az embernek vajon miért olyan pocsék a hallása? Miért csak azt halljuk, hogy szól valami, azt miért nem, hogy pontosan hol? Tegnap éjjel majd begolyóztam egy zümmögő szúnyogtól... Pedig elvileg a hallás éppúgy szolgálhatna pontos helyzetmeghatározásra, mint a látás.
Legjobban az elektromosat szeretem: aláteszem a konzervet, bekapcsolom, felemeli, kinyitja, leteszi. A tekerős még hagyján, az afféle pici félholdalakú vackokkal sosem boldogultam.
De legalább feltalálták az olyan konzervet, amihez nem kell nyitó! Én mindig olyat veszek. Igaz, nem vagyok egy nagy konzervfaló, inkább csak morzsolt főtt kukoricát vagy bébirépát szoktam venni.:)
Persze, én is. Kellene nekünk is több atomerőmű, meg vízi is, Franciaországban, ha jól tudom van 40 atomerőmű. Ez a fúziós, ha sikerülne leküzdeni a nehézségeket, akkor a felhasznált alapanyag szinte ingyen lenne.
A múlt heti Totalcarban voltak különböző alternatív hajtóművű "járművek", a krumplisat nem igazán értettem, beledugtak cink-lapot, azt mondták, olyan lesz, mint egy ceruzaelem. Akkor a krumpli az savas belül? Vagy hogy működik? És amikor "kifogy", akkor mi fogy ki belőle?
Nagyon úgy néz ki, hogy ez még mindig csak kísérlet, és megint, vagy még mindig több a bele fektetett energia, pénz, mint ami kijön belőle. Itt is van egy cikk: Kísérleti nap épül
Jó régi cikk, jó lenne tudni, azóta milyen konkrétumok történtek. Bár éppen a minap láttam egy riportot, de abban is csak azt mondta az illetékes, hogy már szervezik.
Biztos, hogy az elvi előkészítések is hatalmas szellemi teljesítményt igényelnek - talán te még megéred, hogy működjön is az ojjektum! :-)
Emlékszem, volt egy kritikus időszak, amikor az EU és Japán késhegyre menő vitában sem tudta eldönteni, hol épüljön, de a végén az E-s lobby egyszerűen kijelentette, hogy ha Japán továbbra is ahhoz ragaszkodik, hogy náluk épüljön meg, ám építse, de akkor egyedül. Kemény meccs volt az.
Ötletnek nem rossz, de nincs az a hatóság, amely erre engedélyt adna. A tej kiürült üdítősflakonokban való árusítása is illegális, habár nálunk, Solymáron is így hozták egy ideig; mi adtuk a palackot, saját felelősségre, a tejes pedig feltöltötte, reggel lerakta, és elvitte az üres cserét, ami ki volt készítve. De ezt hamarosam betiltotta az ÁNTSz, és csak orig műanyagpalackokban szállíthatták ki.
Talán alternatív módszernek jó lenne, ha a saját flakonjaidat/tégelyeidet újra feltöltethetnéd, és mondjuk úgy alacsonyabb áron kapnád a terméket, mintha a boltban veszed meg új csomagolással. Szerintem a házi tej jóval alacsonyabb ára is többek között annak köszönhető, hogy kiürült üdítős flakonokban hozzák, és utána a flakonokat visszaadjuk, így nem kell csomagolásra külön költeniük.
Azonkívül lehetnek olyan anyagsérülések, amelyek a palack tartalmának szivárgásához, vagy magának a palacknak a kilyukadásához, elrepedéséhez vezetnének pl. szállítás, vagy deponálás közben.
A legcélszerűbb az a fajta szelektált gyűjtés, ami (nálunk csak most) kezd elterjedni; a palackokat itt ömlesztve szállítják ugyan vissza, és újra beolvasztják őket; mivel sokféle műanyag keveredik ilyenkor össze, leheteten lenne ezeket fajtánként szétválogatni, ezért már csak mindenféle másodlagos ipari nyersanyagforrásnak jó, mindenesetre eddig ez a legcélszerűbb úrafelhasználási módja a műanyaghulladékoknak.
A műanyagflakonok újrafelhasználása mitől olyan bonyolult? Miért nem lehet egyszerűen mindegyiket visszajuttatni a gyártóhoz, ahol újra feltöltik? Azzal ők is egy csomó pénzt nyernének, hiszen nem kellene állandóan újabbakat legyártatniuk. A samponos, tusfürdős flakonok, krémes tégelyek stb. nem kimondottan sérülékenyek, sokszor egymás után fel lehetne használni őket.
Pont ezeken gondolkoztam el a napokban. Jane Austent olvastam, akinek a hősei állandóan azon dilemmáznak, hogy meg merjenek-e tenni pár száz métert gyalog esős időben, és már a gondolat is felháborítja őket, hogy odakint a szabadban üldögéljenek, vagy kinyissanak egy ablakot. Először ki voltam akadva, milyen puhányak voltak az emberek, aztán eszembe jutott, hogy az antibiotikumok feltalálása előtt a legegyszerűbb megfázás is gyakran halállal végződött, nem ok nélkül féltek annyira a huzattól, nedvességtől.
