Sajnos relatíve jobban megismerhetjük a középkori nyugati Európát, mint a szomszédos területek némelyikét. beszélgessünk a középkori balkánról és a kelet európai síkság államalakulatairól.
hát ez nem biztos, de erdély német lenne és a dunántúl is valószínűleg. a szlovének sem asszimilálódtak, úgyhogy teljes asszimiláció valószínűleg nem következett volna be szvsz. de a mai Magyarország még kisebb lenne.
Ha a német lovagrend meg tudta volna vetni itt a lábát - most az Index.de-n németül irogatánk itt vmi félbarbár ungarische szittyákról, akik már 400 éve asszimilálódtak... :)
a poroszok nyelték be a tulajdonképpeni lengyel területeket, a kongresszusi lengyelország csak napóleon után került az oroszokhoz. az oroszoknak az ukrán, belorusz és litván lakta területek kellettek. vagyis a lengyeleket eredetileg a poroszok nyelték be, csak ezek egy része az oroszokhoz került.
namost egy esetleges havasalföldi (majd nyilván moldvai, dnyeperi, doni, volgai - egyenes az út odáig ha a mongolokat túlélik) német lovagrend esetén török valószínűleg nincs. nem a török - német felosztás a veszély, hanem a habsburg - német lovagrendi. németek közé kerültünk volna.
Igen, de a lengyel felosztást elsősorban az oroszok nyomták tudtommal (bár Frigyes sem tiltakozott nagyon -:) ) viszont a török-német megegyezés meg elképzelhetetlen lett volna, mint ismert.
gondolj bele a poroszok mekkora veszélyt jelentettek a litvánokra, majd még a lengyelek felosztásában is részt vettek később!
persze,a török ellen jól jöttek volna, de poroszországhoz képest sokkal nagyobb területen tudtak volna terjeszkedni! gondolj bele, az egész sztyeppvidék üres volt kvázi, a mongolok meggyengülésével simán meg tudták volna szerezni és be tudták volna telepíteni! a török helyett kaptunk volna másik ellenséget, amelyik teljesen körbevett volna.
De egyrészt mi nagyon erősek voltunk katonailag és a XIV sz. még csak utána jött ráadásul - melyben még erősebbek lettünk a német császárság meg elveszette a katonai terjeszkedés lehetőségét.
ellenben lehet, hogy nem jönnek létre ott román fejedelemségek és egészen más lett volna a szitu a törökkel, nemcsak a teuton állam katonai és gazdasági ereje miatt (ők valszeg nem támadnak hátba Drinápolynál) , hanem mert a császárságnak (és V Károlynak) nem a Lajtánál, hanem az al-dunánál kellet volna védeni a Birodalmat.
azzal nem jártunk volna jobban, ha a lovagrend rendezkedik be havasalföldön. a kisebbik gond az lett volna ha a mongolok elsöprik őket, a nagyobbik viszont az ha túlélik: mert akkor egy agresszív, terjeszkedő ország lett volna a szomszédunk. ráadásul tudott is volna terjeszkedni kelet felé elég rendesen. két német ország közé szorultunk volna.
Miért nem kelnek át a Dunán? Miért vonulnak ki hirtelen? Ezek olyan dolgok, amiket a mongolok nem csináltak addig. Csak nálunk.Nagyon megvertek minket(tegyük hozzá, hogy abban az időben mindenkit legyőztek volna)de a területet nem tudták pacifikálni.
Szerintem Batu egyszerűen nem is akarta megszállni az országot, inkább csak vagy meggyengíteni (előtte mégiscsak hatalmi tényező voltunk oroszföldön (pl. Halics birtoklása) vagy esetleg adófizetésre kényszerteni : az Aranyhorda állama is a pusztákra korlátozódott, a cilvilizált területeket nem szállták meg (tán csak az azerbajdzsáni kísérletek kivételek) és ebben teljesen különbözik a többi dzsingiszida államtól.
Ezt támasztja alá a következő is :
Az embverek nem nyugodtak bele,és a csodára,és isten segítségére vártak a király személyében.Addig is ahol tudtak, ellenálltak.A sok kicsi sokra megy elv alapján ha itt is, ott is agyonütöttek egy tatárt,akkor fogyott a megszálló had. A király menekült, de az egyszerű emberek ha lehetett, védekeztek.A várak is.
Ua a szitu, mint az oroszoknál és ilyennel a mongolok még nem találkoztak : a kínai és a horezmi, majd az iráni városok is sorra adták meg magukat és a helyi elitek gyorsan elfogadták a mongol uralmat, melybe ők is batagozódtak.
Szerintem Batu levonta a helyes következtetést, hogy annektálni nem lehet az európai országokat, mert irreális erőfeszítést igénylne a megtartásuk.
A teuton lovagrend kiverésére gondoltam Havasalföldről - ennek Béla volt a szószólója tudtommal, aztán ő vezette a hadjáratot és ő kapta meg a Szörénységet is.
A Salza család hűbérura, Türingiai Hermann huta össze Hermann von Salzát II Andrással, mikor az házassági ügyben járt ott és András gyakorlatilag hűbérbe adta nekik a Barcaságot a kunok elleni védekezésért.
Mialatt Salza elkísérte Andrást a keresztes hadjáratba sorra érkeztek német lovagok, parsztok, kézművesek és ahogy foglalták el Havasalföldet, úgy építették a várakat (pl. Marienburg, Kronstadt, stb.)
Még 1 évtized és az egész Regát az övék, az tuti.
Béla hercegsége volt Erdély és mivel a rend státusza nem volt pontosan meghatározva egyre nőttek a feszültségek - András a Szentföldön volt.
Salzának aztán Bélával és a klikkjével kellett szembenéznie (szépen intézték a Kötöny-ügyet is ugyebár) és hibás lépést tett :
Beszélt a pápával, aki a rend földjeit saját védnöksége alá vonta, melyre András csak háborúval reagálhatott.
Ha végig gondolod, akkor látod, hogy igaz.
Miért nem kelnek át a Dunán? Miért vonulnak ki hirtelen?
Ezek olyan dolgok, amiket a mongolok nem csináltak addig.
Csak nálunk.Nagyon megvertek minket(tegyük hozzá, hogy abban az időben mindenkit legyőztek volna)de a területet nem tudták pacifikálni.
Az embverek nem nyugodtak bele,és a csodára,és isten segítségére vártak a király személyében.Addig is ahol tudtak, ellenálltak.A sok kicsi sokra megy elv alapján ha itt is, ott is agyonütöttek egy tatárt,akkor fogyott a megszálló had.
A király menekült, de az egyszerű emberek ha lehetett, védekeztek.A várak is.
Szóval ezért írtam,hogy a csatákat elvesztettük, de a háborút megnyertük.
Havasalföld és Moldva újratelepítéséről tudsz esetleg valamit? mármint hogy a tatárjárás után hogyan szerveződött újra? milyen hosszú volt ott a tatár uralom?
Batuék a várostromokhoz felkészületlenül jöttek ide.A korábbi hadjárataik során minden jelentős várat elfoglaltak,de itt nem sikerült nekik megfelelő ostrom -szerkezetek, és kezelő személyzet hiányában.
Gondoljatok csak a mongolok kínai, vagy khorezmi hadjárataikra.
Itt nem is a tatár vereségek számítottak. Nem is vesztettek csatát. Inkább amolyan "partizán harc" folyt a megszállók ellen, ami nagy veszteségeket okozott.
1991-ben a Magyar Történelmi Társulat készített egy kiadványt a Muhi csata 750. évfordulójára. Sok minden volot benne,amiket leírtam.
Azon kívül meg az elmúlt 30 évben olvastam innen-onnan, pl: Magyarország hadtörténete, Az Arany Horda története,stb.
Hát én nem emlékszem nagy tatár vereségekre max a tucat magyar várra amit nem tudtak bevenni ha volt is veszteség akkor az a megnyúlt utánpótlás miatt adódhatott, de igazából ez már szinte mind1. Eléggé visszavetett minket +megkezdődött a román pásztorság behúzódása erdélybe. A topicot mindenesetre nem találtam a keresővel bár nem is szakadtam meg.
hát az egész, ahogyan a tatárjárást értelmezed, nem éppen a mainstream vélemény, ezért érdekel a forrásod :) pontosabban úgy fogalmazok, hogy az általam olvasott könyvekben nem így értelmezték. sokminden logikus benne, félre ne érts.
a románok a szerb érchegység felől érkeztek, és először az al dunánál keltek át a dunán a vaskapu környékén, tudtommal. ez a 13. század elején történt. innen egyidőben települtek be a Havasalföldre, és Erdély magasabban fekvő területeire, amelyek igen ritkán lakottak voltak.
A sikert a 14 szazadban kezdtek megalapozni, amikor rakos sejtek modjara beszivarogtak Erdelybe (a ciganyokkal egyutt). Gondolom a torokoknek is volt nemi reszuk ebben.
