Úgy gondolom, hogy a világ, a keleti világszemlélet megértéséhez nagyon fontosak. Jó lenne, ha lennének keresztény koan-ok is...Magyarázatukat is várom.
Egy reggel, amint Manjusri álldogált a Kapu előtt, Buddha szólt hozzá: - Manjusri, Manjusri miért nem lépsz be? - Itt sem találom magam, minek menjek? - hangzott a felelet.
Mi az a Kapu? Egy közönséges kapu valahonnan valahová nyílik, ki vagy be lehet menni rajta. Elválasztja a belsőt a külsőtől. A valóság világában nincs kívül vagy belül. Mikor Buddha arra kéri Manjusrit, (a bölcsesség szimbólumát) hogy lépjen be a Kapun, csak próbára teszi. Manjusri válasza: a valóság világának nincs kapuja. Egy közönséges ember viszont érezheti, hogy mégis van valami kapu. Igen ám, de az kaputlan kapu és nehéz belépni rajta, bár nyitva áll mindenki előtt. Pontosan annyi a nincs-kapu kapu, ahány ember van. Mindenkinek a saját kapuján kell belépnie."
"Várj amíg senki sem lesz körölüttünk, akkor megmondom" felelte Cui-vej, amikor egy szerzetes a buddhizmus értelmérõl faggatta. Valamivel késõbb a szerzetes újra odament hozzá : "Most nincs itt senki, válaszolj légy szives." Cui-vej kivitte õt a kertbe egy bambuszligethez, de nem mondott semmit. A szerzetes most sem értette, végül is Cui-vej megszólalt : "Az egyik nád rövid, a másik hosszú."
A szerzetes nemigen haladt a megvilágosodás útján: már tizenkét éve volt a kolostorban, s még mindig általában csak konyhai munkára osztották be. Egyik este éppen elmélkedve vizet hozott a kútról, amikor megbotlott, a bambuszrúd lecsúszott a válláról, s mindkét vödör leesett, kiborult; a víz kiloccsant, elfolyt. A szezetes (megvilágosodván) hangos hahotára fakadt: - Hát persze! - mondta - Nincs víz a vödörben, nem táncol a hold!
A fiam azt szokta mondani, hogy a tojás volt előbb, mert azt ettem reggelire.
Ebédre meg rántott csirkét.
Ez ugyan nem koan, de azért leíron:
A fiatal szerzetes aki a mesterétől a Szilva nevet kapta megkérdezi a mestert
- Mester mi a Buddha?
- Fiam az értelem az a Buddha.
Ezután a mester elküldi remeteségbe, hogy ezen elmélkedjen. Már két éve remetéskedik mikor egy másik tanitvány megérkezik a mester üzenetével.
-Szilva a mester azt üzeni, hogy megváltoztatta a tanítását. Mostantól azt tanítja, hogy az Étrelem ami a Buddha- nem is Értelem- nem is Buddha!
Erre a Szilva azt felelte: Mit érdekel engem, hogy a vén szélhámos mivel szédíti az embereket. Menj és mond meg neki, hogy én megmaradok annál -Az értelem az a Buddha. Mikor a mester meghallotta az üzenetét elmosolyodott és azt mondta
Egy szerzetes húsz év böjtölő, meditatív remeteélet után meghallgatást kért a főlámától. - Megértettem az élet titkát, a halál titkát, a boldogság tikát és a szeretet titkát, de húsz év alatt sem tudtam meg, hogy hogyan lehetek valóban Buddha.
A főláma alaposan megbotozta és tömlőcbe vetette.
Húsz év múlva ismét találkoztak. A szerzetes nem szólt, csak mosolygott. - Mester kérlek mondd el hogy lehetek én is valóban Buddha - könyörgött a főláma..
Meglehet, biztos meglehet. Mindent meglehet magyarázni. De én inkább magyarázás vagy magyarázkodás helyett inkább csak továbra is "bután nézek ki a fejemből".
Két szerzetes mos egy dézsában. Egy skorpió pottyan bele és fuldokolni kezd. Az egyik azonnal megfogja és kimenti. A skorpió megcsípi. Kis idő múlva megint beesik egy skorpió. Az előbbi szerzetes megint menti, a skorpió megint csípi. A másik szerzetes erre megkérdi: - de hát miért mented meg a nyomorultat? Nem látod hogy lételeme a csípés? - Dehogynem - így a másik - és nekem pedig lételemem a mentés...
Mi vólt előbb a tyúk vagy a tojás? ... Nem szükséges még mosolyogni. ... Azt "szokták" rá válaszólni....Az Ige. ... Na mostmár lehet mosolyogni....vagy tanácstalnúl vigyorogni. Mind ahogy én, és sokan mások is szoktak egy-egy koan (koan?) hallatán vagy olvastán.
A kóanok nagyon érdekes szövegek, s ahogy sok más nyugati embernek, úgy nekem is ezek a rövid történetek hívták fel a figyelmemet először a zenre és a buddhizmusra ezáltal. Egy rövidke ismertető arról, mi is az a kóan.
A kóan japán szó, ami kínából ered, ahogy maga a zen is. Szó szerinti jelentése: közügy. Eredetileg ezt a kifejezést használták a császári rendeletekre, s valami olyat fejez ki, ami mindenki számára fontos tudnivaló, s alapvetően meghatározó tartalommal bír. A zen iskolában a kóanok eredetileg egyszerű feljegyzések voltak különböző tanítók életéből, s ezért példaértékűek, mivel valami olyat mutatnak meg, ami minden zen gyakorló számára elérendő, megvalósítandó cél. A XI. század tájékán ezeket a történeteket gyakorlatként kezdték el használni a zen iskolán belül, hogy segítsék a gyakorlókat a megvilágosodáshoz. Egy kóannak az értelmezése mindig a hallgató/olvasó szintjétől függ, és a rá adott válasza azt tükrözi. Nagyon hasonlatos az élet különböző helyzeteihez, miképp ott is mindenki csupán a saját képességei szerint tud cselekedni. Egy ilyen kóan által egy tanító könnyedén ellenőrzi a tanítványának megértési szintjét. De ha nem vagyunk olyan szerencsések, hogy egy tanító segítsen, mi magunk is megpróbálhatunk "megküzdeni" vele.
Fontos, hogy a kóant mindig személyes üggyé tegyük, s ne úgy kezeljük, mint valami elméleti kérdést! Minél több szempontból próbáljuk megközelíteni, és képzeljük magunkat az adott helyzetbe.
Csupán saját kútfőből merített, pár kóan-szerű kérdés a kereszténységből:
1. Mit jelent enni a jó és rossz tudásának fájáról?
2. Az ember test, lélek és szellem. Mik ezek, s hol találhatóak?
3. Az ima azt jelenti, közösségben lenni az Úrral. De hogyan teremtesz kapcsolatot szavak és gondolatok nélkül?
4. Jézus azt mondta, hogy hagyjuk, hogy a holtak eltemessék magukat. Mit jelent ez?
5. Hogyan veszel búcsút minden javadtól?
6. Jézus azt mondta, ne álljunk ellene a gonosznak. Hogyan valósítod meg a szeretetet, mikor szüleidet halálra verik?
7. Hogyan tudod megtalálni a benned lakozó Krisztust?
8. "Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!" (Jn 7:24) De honnan tudod, hogy ez most a látszat, vagy a valóság?
Megismétlem, mert nagyon lényeges, hogy ezeket ne egyszerű elméleti kérdésként kezeld, hanem engedd, hogy bensőd legmélyéig hatoljon a kérdés, s onnan próbálj választ nyerni rá.
Pár honlap, ami a kereszténység és a buddhizmus kapcsolatával foglalkozik:
T. Merton műve a kereszténységről és a zenről (magyar) http://www.terebess.hu/keletkultinfo/merton.html
Kereszténység és buddhizmus párbeszéde (angol) http://muse.jhu.edu/demo/buddhist-christian_studies/ http://www.buddhist-christian-studies.org/
Egy keresztény-buddhista közösség (angol) http://www.mkzc.org./
Egy jezsuita szerzetes És zen mester honlapja (angol) http://kennedyzen.tripod.com/
Egy bencés szerzetes És zen mester honlapja (német & angol) http://www.willigis-jaeger.de/ És a magyarországi közösségének honlapja (magyar) http://www.freeweb.hu/arsetvita/meditacio.html
Érdekes összehasonlító oldal (angol) http://www.frimmin.com/faith/lotuscross.html
Egy keresztény szerzetes beszámolója (angol) http://www.urbandharma.org/udharma8/teacher.html
Keresztény-zen közösség, keresztény kóanokkal (angol) http://www.christianzen.com/index.html
