Amit ki akarok fejezni az ez: A szabadesés sértésével kapcsolatban, ami ezreléknyi nagyságrendben van, elegendö lett volna a 20. században már 10^-4-10^-5 pontosságú ejtökísérletek a kimutatáshoz. Ezt elmulasztották a kísérletezö fizikusok. A 17. századbelieket, meg az elödjeiket, nem lehet felelössé tenni azért, hogy az UFF még ma is elfogadott elv. az egyetemeken.
Ha hozzaveszem, hogy az allamoknak meg csak erre sincs nagy szuksege a sok bevandorlo mernök es tudos miatt, akkor meg kijelenthetjuk, hogy az ameriaki ipar tovabb növeli az elönyet szinte mindenkivel szemben.
Igen-igen érdekes előadás várható március 29.-én!
Címe: A harmadik évezred természettudománya (1. rész)
A fizika, s annak újfajta értelmezése, melynek alapja a magyar nyelv.
Előadó: Dr. Géczy Gábor atomfizikus; Atommagkutató Intézet Debrecen, MAG (Második Alapítvány Gödöllő)
Kezdés: 19:00, helyszín a szokásos: Bp. V. Nádor u. 26. V. emelet, Indigóház Alapítvány
Hatásodra felfrissítettem a Galilei-hez kapcsolható emlékeimet. Elismerem, sokan kitaláltnak minősítik az ejtőkisérleteit. Viszon előtte majdnem fél évszázaddal elvégezte a kísérleteket Stevin.
"Amerika versenyképességének megőrzése kapcsán az elnök a természettudományos kutatások tíz év alatti megkétszerezését javasolta. Ehhez közvetlen állami támogatást, illetve adócsökkentést vezetnek be. 70 ezer tanárt képeznek ki a reáltárgyak emelt szintű középiskolai oktatására, és erre további 30 ezer tudóst, illetve mérnököt vesznek föl."
Megyek is a györi Gárdonyi általános iskolába elöadást tartani. Szerintem vidd magaddal Sti_-t, habárt, Gezoot, Astrojant meg a többi reform-tudóst, had okuljanak a gyerekek....
a fizika oktatasa az utobbi 10-15 evben lett felboritva. ezzel most nem azt mondom, hogy regen milyen szuper volt, mert azok a regi gimis könyvek egy kalap sz@rt nem ertek, de azert igy vagy ugy mindig akadt elegendö fizika tanarnak jelentekezö az egyetemekre.
ahogyan irtam mar, a gimikben nehez uj "fizika-rajongokat" toborozni. sok közepiskolaba felvetelivel lehet bejutni, es a 14 evesek nagyjabol az erdeklödesi teruletuknek megfelelöen valasztanak iranyt. nos, ha az az irany nem vmilyen real targy, akkor azokat a sracokat aligha fogod tudni a fizika fele csabitani.
nehogy felreertsenek a bölcsesz/muvesz irany kepviselöi, de egy gazdasag közvetlen hajtoereje az ipar es a kereskedelem. szerintem több hangsulyt kene kapjon azon targyak oktatasa, amelyek lehetöve teszik a kesöbbi mernökök, kutatok, tanarok, orvosok, közgazdaszok, etc. kepzeset. ezt a jelenlegi oktatasi strategia sajnos nem tamogatja, söt.
a bölcsesz/muvesz vonalnak is fontos szerepe van. elsösorban a nyelvek tanitasa (ami azert mostanra jobb, mint regen) meg aztan minden, ami a kikapcsolodashoz szukseges.
ha lenne vmi kis hajlam arra, hogy a mai szemlelet megvaltozzon, akkor is szukseges legalabb 15-20 ev, mire latjuk az eredmenyet.
" ..az altalanos iskolaban kellene elszorni a magot."
Megyek is a györi Gárdonyi általános iskolába elöadást tartani. Ez az iskola Tehetségfejleszö Általános Iskola. Egy németországi gimnáziumban már szortam a magot, az érettségizö diákok már látták a videófilmet a szabadesés sértéséröl. Ezeket az elöadásokat többre becsülöm, mint a begyepesedett agyú kutatók elöttieket.
Nem hiszem, hogy a mi felelősségünk lenne ez kizárólagosan. Aki ma értelmes diák, nem megy tanárnak, bármit papolok én neki az elhivatottságról. Egy - két megszállott persze akadhat, de ők nem váltják meg a világot. Több évtizedes folyamat eredménye a mai helyzet, a kijavítása is sokáig fog tartani, ha majd elkezdődik.
Galilei soha a büdös életben nem csinált egyetlen egy ejtökisérletet sem a pisai ferdetoronyról! Ezt kb. negyven évvel a halála után 'találták ki' a rajongói. Körülbelül igy néz ki a fizika fontos alapja kísérleti alátámasztása.
Ez a felelősségünk. A mostani tanároknak. Meg kell találni az utat, még akkor is, ha MB ezt nem érti. Mert ha nem lesznek rosszak sem, akkor lehet tanítani természettant, 200 évvel ezelőtti szinten és tananyaggal, tulajdonképpen egy közepes érettségivel, vagy lehet hívni kínai vendégtanárokat.
A közepsuliban talan mar kesö. Szerintem, az altalanos iskolaban kellene elszorni a magot. Orai kiserletekkel, gyakorlati hazifeladatokkal, meg minden massal, ami felkelti bennuk az erdeklödest. A szulök szerepe is fontos. Annak idejen, lehettem vagy 10-11 eves, amikor edesapamtol kaptam egy könyvet - Tarka-barka fizika. En akkor szerettem meg a termeszettudomanyokat. Az iskolaban mar vartam, hogy kezdödöjön a fizika ora. A tankönyvet elöre olvastam, mert erdekelt. Pedig nem volt szines. Es nem azon mulott. A hab a tortan az volt, amikor a föiskola fizika tanszeke kiserleti delutanokat tartott altalanos iskolasoknak. Ott volt van de Graaf genaratortol kezdve a higany-kalapaccsal szetvert fagyasztott gumicsöig minden. Köszönet erte Bonifert Domonkosneeknek.
Egy gimnazistaban, akit nem erdekel alapvetöen a fizika, mar nehez felkelteni az erdeklödest, bar valoszinuleg lehetseges. Ott is az orai demonstraciok tehetik vonzova a targyat, es nem utolsosorban az a teny, hogy a fizika alapszintu ismeretevel megannyi hetköznapi/termeszeti jelenseget, valamint hasznalati targy muködeset meg lehet magyarazni. Ehhez jo tanarok is kellenek. Ugy ertem, akiknek nem munka, hanem hivatas a tanari szerep ...
Fontos dolog azt megvitatni, hogy mit és hogyan tanítsunk, de én most annak a veszélyét érzem, hogy belátható időn belül nem lesz aki tanítson fizikát. Értesüléseim szerint pl. a Debreceni Egyetemen 2004-ben 4, 2005-ben 2 (kettő!) fizika szakos tanár végzett.
Kicsit sajnálom a tudomány oltárán feláldozott sört, Galilei annakidején ágyúgolyókat cipeltetett fel Pisa-ban a ferde toronyba. További jó kísérletezgetést!
A modern fizikai oktatást avval kell kezdeni, hogy kétféle tömeg létezik, a sohasem változó súlyos tömeg m(test;g) és a tehetelen tömeg m(test,v;i). A nyugvó tehetetlen tömeg m(test,v=0;i) és a súlyos tömeg anyagmínöségétöl függö különbségét a szabadesés eltéréseivel észleni lehet. Aztán folytatólagosan bele kell verni a diákokba, hogy négy stabil részecskéböl áll a világmindenség, amiknek kétfajta elemi töltése van (elemi e-töltése és elemi g-töltése). Ez a két fajta elemi töltés okozza a két fundamentális mezöt, a mikroszkópikus rendszereknél és az asztofizikában is. Ez a kétfajta mezö nem-konzervativ mezö és c sebességgel terjednek. Továbbá, az elemi részecskéknek sem a helye sem a sebessége nem határozható meg pontosan. Ha ez belemegy a diákok fejében, már nyert az ügy a modern fizikai oktatásban.
Emlékeztek az iskolai tollpihét és ólmot tartalmazó ejtörudra, amiben levegövel és vakuumban kisérletezö tanárok kiszúrták a tanulók szemét? A tollpihének és az ólomnak egész hasonló az izotópokból eredö tömeghiánya, persze hogy már emiatt sem lehet semmit sem látni az 1 m-es rudon.
Mikor megkérdeztem, hogy mégis miért, a válasz az volt, hogy nyilvánvaló, aki soványabb, az lassabban esik a kövérebbnél. Mondta egy elit gimnáziumot kitűnő eredménnyel elvégzett, most már mérnöknek készülő fiatal.
Hat ez tenyleg durva:(
Egyebkent en 1993 korul erettsegiztem, es felveteliztem a Muszaki egyetemre. Sajnos mar akkor elkezdodott szerintem a szinvonal rontasa: mar eleve igazsagtalan volt, hogy egyaltalan leteznek hozott pontok, mert akkoriban egy elit gimnaziumban nem kapott jo jegyeket az, aki a felvetelit jol megirta; es ha jol emlekszem bevezettek a hozott pontok duplazasi lehetoseget.:(
Gondolom az lett belole, hogy most mar az elit gimnaziumok is konnyen adnak jo jegyeket.
Szerintem az egyetlen igazsagos megoldas az lenne, ha csak felveteli lenne. (Legfeljebb, hogy elvegyek az 'izgulas' elet, lehetne tobbfordulos.)
Könnyen kipróbálható,egy teli és egy üres dobozos sőr kell hozzá, felmenni legalább a harmadik emeletre és bizonyítható az igazságtartalom.
Es a kiserlet kozben nem esett veletlen a ho, vagy nem szallingoztak a porszemek a levegoben? :) Egy felfujt lufit es egy azonos meretu kovet nem probaltatok?:)
A kiserletedben a teli dobozos sor ugyan hamarabb esik le, de az, hogy nem tapasztaltatok elterest az azt bizonyitja, hogy eleg vastag fala van a sorosdoboznak ahoz, hogy a legellenallas meg mindig elhanyagolhato legyen a ra hato gravitacios erohoz kepest, es igy az idokulonbseg a meresi pontossagotoknal kisebb lehetett.
Illetve a kiserlet azt is bizonyitja, hogy eleg alacsonyrol probalkoztatok; szerintem egy felhokarcolorol ledobva lazan ki lehetne mutatni a kulonbseget.
Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy nem is olyan egyszeru dolog ez itt a foldon, mert az idok csak eleg nagy targyakra (ellenplda porszem), ES eleg nagy suruseg eseten (ellenpelda lufi), ES eleg kis magassagbol ledobva (ellenpelda: eleg nagy magassagbol ledobva minden beall egy alaktol es surusegtol fuggo konstans sebessegre) lesznek kozel azonosak.
de egyszerűen nem akarta elhinni, hogy az egyszerre elejtett különböző tömegű testek egyszerre is érnek földet. Könnyen kipróbálható,egy teli és egy üres dobozos sőr kell hozzá, felmenni legalább a harmadik emeletre és bizonyítható az igazságtartalom. Én valamikor egy karton sőrt vesztettem és elpocsékoltunk vagy tíz dobozzal.
A fizikatanitással kapcsolatban annyit,hogy egyszerüen nincs tekintéjük a pedagógusoknak nem néznek fel rájuk a nebulók mint régen. A tisztelet se adják meg nekik,nem hogy tanulnának tőlük. Tisztelet a kivételnek de a legtöbb mostanában végzett pedagógus nem hivatásból ment a tanárképzőbe,hanem azét mert nem vették fel ide v.oda és hogy ne veszítsen évet hát elment a t.k-re mert ott alacsonyabbak a felvételi pontszámok és oda bejutottak.Nem szőrnyű ez? Kikre bizzuk a gyermekeinket amikor igy is egyre butábbak. Az oktatási renszeren minél hamarabb változtatni kell.
Na én itt új vagyok, úgyhogy bocs ha olyasmit írok ami az előzőkben,meg főleg a kimoderáltakban benn van. kb azt osztom, hogy a tanulók egy része nem tud olvasni, de ez a kisebb baj. A nagyobb (a nyulak) sztem az, hogy semmi motiváció a család részéről sem. Az már jó, ha azt hiszi, hogy a nehezebb tárgyak gyorsabban esnek, mert van véleménye. Mondjuk 5%-nak van olyan élménye, amire építeni lehet. Maradna az órai kísérlet, erre meg az idő kevés. Sztem nézzük meg milyen lehetőségek vannak. Pl adtam olyan házi feladatot, hogy szabálytalan kartonlemez tömegközéppontjának meghatározása, mérési jegyzőkönyvvel, beadni 1 hét van rá. Aki elnagyolja az újra. Kénytelen megfogni egy vonalzót, ollót stb. Általánosban is lehet(ne) pl kockát, gúlát stb ragasztatni velük. Elemi manuális készségük az egérfogásra korlátozódik- javítsuk ahol lehet. Ha van ilyen ötlete vkinek, én szívesen látnám.
Elismerem, pontatlanul fogalmaztam. Az egész véletlenül úgy jött szóba, hogy említett rokonom elmesélte, hogy baráti társaságban egyikük soványságán élcelődve azt a poént sütötték el, hogy ő olyan nyiszlett, hogy öngyilkossági szándék esetén egy emelettel magasabbról kell kiugrania, mint az átlagembereknek. Mikor megkérdeztem, hogy mégis miért, a válasz az volt, hogy nyilvánvaló, aki soványabb, az lassabban esik a kövérebbnél. Mondta egy elit gimnáziumot kitűnő eredménnyel elvégzett, most már mérnöknek készülő fiatal.
de egyszerűen nem akarta elhinni, hogy az egyszerre elejtett különböző tömegű testek egyszerre is érnek földet. Mert nem igaz, es raadasul az emberek altal mindennap tapasztalt nagysagrendben nem igaz, tehat meg az intuicionak is ellentmond. Ugye a mindennapi eletben leeso kis tomegu testek legtobbszor eleg kicsik es eleg kis suruseguek ahhoz, hogy a legellenallas komolyan szamitson. (pl. hoeses.)
Mondjuk ettol meg igazad van, aki 5-ost kap, annak azt kellene valaszolnia, hogy attol fugg, hogy a legellenallast elhanyagolhatjuk - e.
"Nemrégen nyilatkozta oktatási miniszterünk, hogy integrált természetismeret tanítására kell áttérni, nem kell mesterségesen fizikára, kémiára, biológiára széttagolni az ilyen ismereteket, mert csak elriasztjuk a tanulókat..." bah...x@&#>.;*/...meg!! Hát persze!! Integrált természetismeret. Aki a külön fizikát, kémiát, bánomén mit nem tanulta meg, az ezt se fogja, szvsz. A felosztás tán éppen átláthatóbbá teszi a dolgokat. Ha jól emléxem, az előző Magyar B-féle ciklusnak a környezettan vala az ő sztárja, úgy 96-tól, s hogy aztán ezt be is vezették volna, nem tudok róla. (Mindenesetre pl. Veszprémben képeztek néháy száz kémia-környezettan szakost, kik most ha használják 2. szakjukat, akkor belelógiát tanítanak. eheh) Nota bene: a gond ott kezdődik, h a középiskolások egyrésze 1cerűen nem tud olvasni. Ellenpontja ennek pölö az az, elsőgimnazistáknak íródott, kémiakönyv, ami már úgy a tizedik oldalon az anyag hullámmechanikai leírását kezdi körbejárni. ugye. Aki azt elkövette, a Fazekason kívül gimnáziumot nem látott... nna, má megint morgok. bocs. n
