A "foton": mivel szerinted létezik leirhatnád, hogy micsoda?
Egy energia kvantumnak, vagy csomagnak adták a "foton" nevet, de ez nem egy fizikai részecske.
a foton az pont 1 adag energia ;)
peldaul egy fotonnyi energia szabadul fel amikor egy elektron eggyel alacsonyabb energiaszintre ugrik, pl felvezeto lezerben
ha nem fizikai reszecske, akkor hogy magyarazod a fenysugarak elhajlasat a nap kozeleben, ami napfogyatkozasnal megfigyelheto?
en teljesen ki vagyok bekulve a kettos termeszetu fotonnal, foleg azok utan, hogy az elektronrol is kiserletileg bebizonyitottak, hogy van hullamtermeszete, sot hidrogen molekulaval is megcsinaltak ugyanezt
"Aki szerint nincs kvark meg foton az HAZUDIK." Határozott állítás. :O)
A kvarkkal most nem foglalkoznék.
A "foton": mivel szerinted létezik leirhatnád, hogy micsoda? Occom bácsi azt mondja "nincs rá szükség"! Amit érzékelsz hivhatod "fénynek", vagy aminek akarod, de ez nem egy új anyag.
A hangnál se tételezzük fel, hogy hang részecskék közvetítik az energiát a fülünkhöz.
Ha a elektromágneses hullám fotonokból állna, akkor ez nem lehetne frekvencia függő. Tehát a rádió adást is megfelelő fotonok közvetítenék. Az a baj, hogy a hangfrekvencia modulált rádióhullám túl szabálytalan, hogy bármivéle fotonnal összerendelhető lenne.
Egy energia kvantumnak, vagy csomagnak adták a "foton" nevet, de ez nem egy fizikai részecske.
A "hazugságról": hazugság az, hogy én tudom az igazságot, de mást állítok. Amit én (nem csak én) állítok, az lehet tévedés, de hazugság semmiképpen. A hivatalos fizika tarsolyában viszont van 1-2 dolog amiröl tudja, hogy nem úgy van, még is azt állítja. Na ez a hazugság.
kvarkokrol 50%-nal nagyobb valoszinuseggel lehet allitani, hogy leteznek. elmeletekbol levezettek a letezesuket, viszont ugy tudom tulsagosan picik, nincs akkora reszecskegyorsito, meg energia, amivel ki lehetne mutatni oket
ha tudtok erre vonatkozo kiserletet, akkor orommel olvasnam a leirasat
foton _van_ pont. szerintem aki kinezett mar legalabb az ablakon, vagy felkapcsolta a villanyt az meggyozodott mar rola
a gravitonra mondtam, hogy nincs [lehet h felreerthetoen irtam]. bar szamitasokhoz hasznaljak, de ez a virtualis reszecskek koze tartozik, magyarul matematikailag ugy csinalunk, minth a ket test kicserelne ket virtualis gravitont, de a valosagban valami egesz mas tortenik, megis az elmelet megfelelo pontossaggal modellezi a folyamatot
Tehát nincs erőhatás, és nincs közvetítő, se részecske se foton.
pontosan. :) ha nincs erohatas, akkor nincs mit kozvetiteni, tehat nem szukseges reszecskeket sem kitalalni hozza
de megegyszer leirom: csak a rendszeren _kivuli_ megfigyelo tudja leirni, hogy pontosan mi is okozza a gravitaciot, a rendszeren _beluli_ szemlelo ezt egy erohataskent erzekeli
megegyszer a centrifugas pelda: ott is ki lehet merni az eroteret, a belso megfigyelo azt hiszi, hogy o nyugalomban van a centrifuga oldalso falan ulve, es hat ra mondjuk 2g erteku ero "lefele". az okot viszont keptelen megmondani (tfh nem lat ki a centrifuga univerzumbol) [tekintsunk el attol, hogy 1g hat a megfigyelore a fold iranyaba, mert a vilagurbe is tehetnenk a centrifugat]
ha ulsz a fa alatt, es a fejedre esik az alma, akkor tapasztalod, hogy valami lehuzta az almat a fold fele, ezt egy erohatassal tudod modellezni, es a newtoni kinematikat/mechanikat kapod, tudsz vele szamolni, meresekkel igazolhato, satobbi, tehat kapsz egy jo tudomanyos elmeletet, ami nem mas mint matematikai leirasa a valosagnak. attol, hogy a valosagban nem letezik centrifugalis ero, meg le lehet irni, hogy Fc es ki lehet szamolni az erteket, es a valosagnak megfelelo eredmeny jon ki, ha a centrifugaban levo labdara felirod, hogy Fc hat ra
most kell elovenni a bicskat :) ha vegigolvasod az alt. rel. levezeteset, akkor latni fogod, hogy az nem mas, mint egy helyes matematikai modszerekkel levezetett elmelet, ami megfelel egy jo tudomanyos elmelet kriteriumainak, a valosagot kellokeppen jol modellezi, es a megfelelo egyszerusitesekkel visszaadja a newtoni elmeletet. es kikuszobol olyan dolgokat, mint a sulyos es tehetetlen tomeg kulonbsege, valamint megvalaszol pl olyan dolgokat, hogy a merkur miert eppen arra mozog amerre es a levezetes kozben a gravitacio mint erohatas eltunik, mert nincs szukseg ra
egyszeruen, a teridonek olyan a geometriaja, hogy ha a testek egyenesvonalu egyenletes mozgast vegeznek benne, akkor az a 3 terdimenzioban gorbenek tunik, hogy mekkora a palya gorbulete, az nagyban fugg a test impulzusatol ez megint csak egy absztrakcio, a valosagban nincs a teridonek szovete, nem hasonlit gumilepedore, es egyeb baromsagokra, viszont a matematikaja jol illeszkedik a valosagra
"nem, az okfejtesem alapja az volt, hogy egyaltalan nem letezik olyan ero, hogy gravitacio, ez csak egy latszolagos erohatas. es nincs olyan reszecske / reszecskepar, amik ezt az erohatast kozvetitik"
a második:
"szerintem valamit megsem ertesz. nem is mondtam olyat, hogy reszecskek kozvetitenek a gravitaciot. sot hatarozottan allitom, hogy nem fotonok/gravitonok kozvetitik az erohatast, mivel eleve szo nincs erohatasrol. "
Tehát nincs erőhatás, és nincs közvetítő, se részecske se foton.
Oké. Az árnyékolással mellélőttél. Már itt a földön mérhető.
Épp néhány hete volt a spectrumon egy filmbeszámoló, ahol fizikusok azt mutatták
be, hogy hogyan alakul a gravitációs erőtér, ha különféle tárgyakat tesznek a detektor és a Föld, ill. a különféle tömegek és a detektor közé.
Szépen bemutatták, hogy árnyékolásról az ismert anyagokkal miért nem lehet szó.
És azt is, hogy pl. egy emberi kéz gravitációs hatása hogy jelenik meg ha a vastömb
és a detektor közé, vagy a detektor felöl nézve a vastömb mögé teszik.
Az feltűnt számodra, hogy fénysebességgel terjed a gravitációs hatás?
Tehát nem lehet részecske a közvetítő.
szerintem valamit megsem ertesz. nem is mondtam olyat, hogy reszecskek kozvetitenek a gravitaciot. sot hatarozottan allitom, hogy nem fotonok/gravitonok kozvetitik az erohatast, mivel eleve szo nincs erohatasrol.
A DVAG gravitonsugárzás nagyon erős de nem végtelen sűrű.
tehat ezzel azt allitod, hogy pl ket galaxis kozt feluton ugyanakkora osszenyomo ero hat egy testre, mintha ugyanazt a testet csak a naprendszer sikja fole tennenk?
szerintem ezt a DVAG dolgot ki lehetne merni nagyon egyszeruen fogsz 4 femrudat, meg ket femlapot, osszeacsolsz beloluk egy kockat.
kirakod fold koruli palyara, ugy, hogy mindig az arnyekos oldalon maradjon. igy a nap meg a fold egyuttesen jo sok gravitont kiarnyekolnak egyik oldalon, a masik oldalrol meg legyen ott a hold, a jupiter, meg meg nehany bolygo, tehat kvazi gravitacio szempontjabol jol le van arnyekolva a hely egy adott egyenes menten
beallitod a kockat ugy, hogy a femlapok a foldfelszinnel "parhuzamosan" alljanak, megmered, mennyire akarja osszenyomni a gravitacio a femlapokat
beforgatod a kockat ugy, hogy a femlapok a naprendszer sikjaval legyenek parhuzamosak mivel alul/felul nincs arnyekolva, csak oldaliranybol, ahonnet nezve meg ugyis ureges a test, megmerheted, hogy mekkora gravitacios nyomas hat a kockara arnyekolas nelkul
mivel tovabbra is abban hiszek, hogy nincs olyan ero, hogy gravitacio, csak _latszolag_, a rendszeren belulrol megfigyelve letezik, a fent leirt meres semilyen kulonbseget nem fog mutatni, akarhogy is alljon a kocka.
Ha jól értelmezem az okfejtésed alapja a legkisebb energiaszint elérésére való törekvés?
nem, az okfejtesem alapja az volt, hogy egyaltalan nem letezik olyan ero, hogy gravitacio, ez csak egy latszolagos erohatas. es nincs olyan reszecske / reszecskepar, amik ezt az erohatast kozvetitik
a legkisebb energiaszintre torekves az nem egy ok, hanem egy kovetkezmeny. a centrifugaban a kozeppontban tartott labda magasabb energiaszinten van [nagyobb a forgasban tarolt energiaja], ha elengeded, akkor _latszolag_ a "centrifugalis ero" loki kisebb energiaszintre a labdat. valojaban egy kenyszerpalyan tartott labda megkezdi a nyugvo inerciarendszerhez kepesti egyenesvonalu egyenletes sebesseggel torteno mozgasat
Te is és a Nap is mindentől függetlenül sugározzátok fotonjaitokat, kizárólag a saját abszolút hőmérsékletetek függvényében.
Gondolj csak bele! Honnan tudná a nap, hogy Te merre vagy? Hogy ezzel merre kell a legkisebb energiaszintre való törekvés értelmében sugároznia?
nem is felteteleztem, hogy a vilagegyetem osszes atomja listat vezet az osszes tobbi tartozkodasi helyerol. jo is lenne, ha az unatkozo rendorok a nyakkendojukre cseppent kavefolt 3 molekulajabol kiatlagolnak betoro pistike tartozkodasi helyet...
emellett azt sem feltetelezem, hogy minden atom vegtelen sok fotont (foleg nem gravitont) sugaroz vegtelen sok iranyba, az ido vegtelensegenek minden pillanataban lehet hogy tulsulyos vagyok, es szemuveges is, de ennyi fotonom azert nekem sincs :)
Nem tudja, és nem is tudhatja, hiszen akármerre sugározza, a Te távolságodra csak nyolc perc alatt érnek el a fotonok.
ezzel a mondattal reszben egyetertek, valoban kb 8 fenypercre vagyunk a naptol
egy egyszeru pelda: allj oda a jatszoteren a ringlispil melle, amit valaki jo alaposan megporget. a rendszeren kivul allva egyaltalan nem erzed a "centrifugalis" erot, viszont kulso megfigyelokent meg tudod magyarazni, hogy a forgo korong kozeperol miert gurul el a labda. aki a rendszeren belul tartozkodik, erzi, hogy valamilyen ero a korong szele fele huzza, arrol viszont nem tud szamot adni, hogy mi okozza ezt az erohatast. egyszeruen a sajat rendszerenek egy allando tulajdonsaga, hogy a targyak a korong szele fele araszolnak
a gravitacio ugyanez, csak 4D-ben. ha odateszel a vegtelen es ures terbe ket tomeggek rendelkezo testet, akkor azok ugy alakitjak a teridot, hogy akkor lesznek alacsonyabb energiaallapotban, ha egymas fele kozelednek peldaul leesik az alma a farol. a rendszeren belul levo megfigyelo le tudja irni, hogy van egy erohatas, ami miatt leesik az alma, de azt nem tudja megmondani, hogy mi okozza ezt az erohatast ha lenne egy 5D-s megfigyelo, aki az egeszet tavolrol szemleli mind a 4 szemevel (ha a 3D-s lenyeknek minimum 2 szem kell a terlatashoz, akkor 5D-s lenyeknek minimum 4 :D) az le tudna irni, hogy mi okozza azt a jelenseget, hogy az alma a fold fele esik, es hogy miert jelentkezik egy latszolagos erohataskent a 3D-s user szamara.
meg egy erdekesseg: a ter gorbuletet mindket esetben a belso megfigyelo meg tudja merni. peldaul a centrifugaban ulo emberke egy nyugalomban levo inga kiteresevel meg tudja figyelni a "centrifugalis eroteret" ugyanigy a gravitacios terben tartozkodo megfigyelo le tudja irni, hogy mennyire hajlik el a fenysugar a nap mellett(pl napfogyatkozaskor), vagy mennyire ter el a merkur palyaja az idealis ellipszistol, tehat mennyire gorbe a 4D-s terido
de amit megmer, az egy _latszolagos_ erohatas, mashonnet vizsgalva ilyen egyaltalan nem letezik, nem ero hat a testre, hanem egy kenyszerpalyan mozog
Egy minden irányú nyomásnak soha nem lehet olyan hatása mint a gravitációnak.
Pontosan gravitációs hatása van. Méghozzá akkor amikor ebbe a homogén DVAG gravitációs tengerbe belehelyezel pl egy bolygót meg egy vasgolyót. A bolygó irányából kevesebb graviton érkezik az árnyékolás miatt, a DVAG már nem homogén, a golyó elindul a bolygó felé.
a kődarabot miért nem préseli oda a másik kőhöz a tengermélyén a víz nyomás?
A tengermélyén oldalirányban homogén a víz nyomóereje, ezért rossz a példa. A világűrben is ha csak 1 tömeget helyezel el a homogén DVAG -ban akkor az nem indul el semerre sem.
Húzó gravitációnál elvileg a forrás meg van.
Mint a nyomónál. A forrás a Föld. Ő okozza az inhomogenitást a DVAG -ban. Mert a gravitáció oka mégiscsak a DVAG. Ha homogén akkor nincs gravitációs erő.
Húzó gravitációnál mi az ami elmegy a Földből mint forrásból a vasgolyóért ???????
Az elektront vonza a proton és fordítva szintén..
Ezt honnan veszed ???? Csak azt tudjuk biztosan, hogy erő lép fel közöttük.
mágnesek is vonzák az elenkező polusokat.
Ezt honnan veszed ???? Csak azt látod, hogy egyszer egymás felé hat az erő máskor meg fordítva. A vonzás csak sztereotípia, bemagolt dolog. Csak erőt látsz, nem vonzást vagy taszítást.
sugárzás tengerben élünk. Ami végtelen sűrű...
Miért lenne végtelen sűrű? A DVAG gravitonsugárzás nagyon erős de nem végtelen sűrű.
Egy minden irányú nyomásnak soha nem lehet olyan hatása mint a gravitációnak. pl. a kődarabot miért nem préseli oda a másik kőhöz a tengermélyén a víz nyomás?
Húzó gravitációnál elvileg a forrás meg van. Nyomó gravitációnál a forrást áthelyezted a nagy ismeretlen semmibe, de megoldani nem oldottál meg semmit vele.
"nem lehet vonzás mert annak nincs fizikai létjogosultsága." Az indoklásod hibás. Még ha esetleg azt írtat volna, mert neked nem tetszik az a megoldás akkor közelebb lenne az igazsághoz.
Az elektront vonza a proton és fordítva szintén, a mágnesek is vonzák az elenkező polusokat.
Ha ezekre is be akarod vezetni a nyomó erőt, már pedig muszály lesz, mert szerinted vonzás nincs, akkor egy érdekes szelektív sugárzás tengerben élünk. Ami végtelen sűrű, mégse érzünk belőle semmit. Mindíg csak a megfelelő részecskét lökdösi a megfelelő írányba. Ellenkező írányba az "árnyékolás" miatt kissebb szerinted a nyomás.
Fényforrás esetén, minél kissebb a fényforrás, az árnyék annál élesebb. Kiterjedt fényforrás esetén az árnyék nem éles, van egy átmeneti zóna. pl. Napfogyatkozáskor megfigyelhető a Nap, Hold, Föld esetén. A fenti esetben a Hold miért követi a Földet? (hiszen egyik írányból árnyékolja a Föld, másik írényból a Nap)
A te "fényforrásod" a lehető legnagyobb, hiszen a teljes éggömböt magába foglalja, ezért eleve nem lehet éles árnyékról beszélni. A gravitáció egy pontos adott irányba hat. Ha igazad lenne, akkor a Föld "zuhanna" az almára és nem fordítva, mert a nagyobb tömege jobban leárnyékolja azt a tolóerőt ami szerinted létezik.
- nem lehet vonzás mert annak nincs fizikai létjogosultsága. A testnek vonzó részecskéket kellene kibocsátania amik visszahúznák a közelében lévő tárgyakat. Nem véletlenül nem tetszett Einsteinnek és kitalálta a térgörbületet. De
- nem lehet térgörbület, mert a tér nem anyag. Így oka nem lehet a gravitációnak. Anyagra csak anyag lehet hatással (kivéve az einsteini gravitációt ahol a tárgyak gyorsulását a semmi okozza)
Mi a gravitáció?
A gravitáció gravitonok nyomóerejéből származik. Ha egy irányból kevesebb graviton érkezik akkor a test elmozdul. A gravitonok árnyékolhatók, de elnyelődésük nagyon gyenge, áthatolóképességük nagyon nagy. A sötét energiával lehet azonos, vagy rokonságban. Végsősoron a DVAG gradiens okozza.
A nyomó gravitációt elvetették, de nagy hiba volt. Semmi nem zárja ki a létezését csak néhány téves gondolatkisérlet, pl felforrna a Föld ha a nyomógravitáció olyan lenne amilyennek Poincare elképzelte. De nem olyan.
Eötvös árnyékolási kisérletei logikailag hibásak, a gigászi graviton tengerből egy kis rész elnyelődik, ez fűti a Földet, soha nem fog kihűlni. Ez fűti fel a csillagokat is.
Itt most nem arról beszéltem, hogy mekkora a gravitáció, hanem, hogy mi lehet az.
Mint amikor azt kérdezed, hogy miből van a csokoládé.
Biqn "Ha a feltevésed igaz (lenne) és adott elemek más gyorsulással gyorsulnának a gravitációsnak mondott térben, akkor ezt kéne tenniük álló helyzetben is."
A két eset közé nem tennék egyenlőségjelet!
A tehetetlenség ugyanis másképpen jellennik meg, ha tömeg metszi az ekvipotenciális gyorsulási ezőt,, mintha azon csakadott szintjén tartozkodik. Igy eltudom képzelni azt is, hogy iszugyi ejtőkisérletében eltérő gyorsulás és út volt mérhető. Csakaz vitatható, hogy valóban a tehetelen tömeg változott, vagy egy olyan másik jelenség lépett fel, amelyet én a toll s kő analógiájára a levegőben nem a külső, hanem az őbenne magában képződő belső ellenállásknak tartok. Ezt nemcsak elképzelem, de hiszek is benne, hiszen lényegét tekintve nem kükönbözik a zuhanó részecskék fékezési sugárzásától.
Ha esetleg a gravitációval kapcsolatban is lehet ide írni...
Korábban feltettem egy kérdést a Naprendszer fejlődésével kapcsolatban és nem igazan született válasz.
1. van egy bizonyos tömegű és hömérsékletű gáz+por. Kb. 1 fényév sugarú gömbben.
2. a hőmozgás miatt ellen áll a gravitációs összehúzódásnak, "egyensúlyban" vannak az erők.
3. külső szupernova robanás lökéshulláma beinditja az összehúzódást.
Normál esetben a lökéshullám plussz hömérsékletet és mozgásenergiát jelent, ez meg pont a gravitáció ellen hat.
Tehát nem értettem a dolgot.
Aztán rájöttem, hogy egy ilyen robbanáskor valószínű elektromosan töltött részecskék repkednek nagy mennyiségben. Rá merőlegesen meg szép mágneses tér alakulhat ki a gázfelhőben, ha az nem semleges gázból áll. A mágneses tér aztán összerántotta egycsomóba a gázt és port.
Tehát úgy tűnik a Naprendszer nem a gravitáció, hanem a mágnesesség miatt alakult ki.
Az a baj, hogy namcsak a Nap mellett hajlik a fény,
de egy csomó más "leképezési zavar" figyelhető meg nagyon távoli objektumokon:
Minél nagyobb az eltérítő tömeg, annál távolabb jelenik meg tőle a szellemkép (ez nem látszik e képekből, csak okoskodok, és függ a távolságarányoktól is)
Fénytörésnél szerintem nem ez a helyzet, mert a szellemkép helyén már nagyon kicsi a központi eltérítő objektum gázkoncentrációja (hiszen átlátszó).
Amúgy anyagmentes teret ne keress, az anyag nemcsak atomokból áll. Anyag a fény, a vákuumenergia, a sötét energia, a neutrínók, ami mind kitölti az Univerzumot bár nem bizonyos, hogy a végtelen teret is.
Ha majd a világűr egy teljesen anyagmentes részében is "görböl" a fénysugár, akkor fogom elhinni hogy azt a gravitáció okozhatja. Addig pedig van más magyarázat is rá.
Egy részecske a fékezési sugárzás révén éppen úgy "lassulva" gyorsul, mint a fogaskerekű a lendkerékkel, pedig a súlytömege nem változik! És egyébként se lenne oka lassulnia.
Ez pedig merőben eltér az ejtőkisérlettől, amelyben még nincs ilyen kisugárzás, csak valamely belső gerjesztő mechanizmus, ami egyszer kitöréshez- sugárzáshoz vezethet. Feltételezem tehát, hogy a fékezési sugárzás jobban lassítja a részecskét, mint az ejtésnél van, s így ha arra számolnál tehetetlen tömeget, az ejtőtől eltérőnek találnád.
És még sokféle eltérő folyamat lehet, amelyekhez mind eltérő tehetetlen tömeget kellene kreálni.
Viszont biztosan állítom, hogy a fékezési sugárzással kellene, hogy foglalkozzál, mert a teoriád szempontjából a markánsabb, döntőbb bizonyíték, mint az ejtőkisérlet, ráadásul senki nem vitathatja:
"Fékezési sugárzás akkor keletkezik, ha töltött részecske felgyorsul vagy lelassul. Az energia elektromágneses sugárzás formájában kisugárzódik. "
Szerintem a semleges részecskében is felléphet, hiszen vannak benne töltetek. És lehet, hogy e tekintetben nem is semlegesítik egymást?
A látszólagos tömegváltozás interpretálható lenne pld. azzal a fékezési energiadisszpációval és "gerjesztéssel" amellel például egy fogaskerekűben elhelyezett lendkerék IM-je és surlódása fékezné annak zuhanását, anélkül, hogy kívűlről értenéd, miért? Pedig nem a tömeg változik, még is lassabban zuhan.
A belső tömeg gyorsulása kifelé nem jelentkezik, csak ha szétrobban, vagy hőt sugároz (gerjed, vagy sugároz). Hasonló történhet az anyagokban is, az erőtérben. Így hát talán csak szemléletbeli különbség- dehát Te tudod.
Csodálom, hogy nem keresel más, jobban elfogadható interpretációt, és ragaszkodsz ahhoz, hogy a tehetelen tömeg más, ami ellen mindenki berzenkedik, valamiért. Persze, úgy is lehet magyarázni., de másképp is.
A tehetetlenség jellegében más mint, a gravitáció, s így ugyanazon zavarásra eltérően felelhet, mint a gravitáció.
Ebből adódhatnak különbségek a szabadesésnél.
Amikor részecske-nyalábok zuhannak fénysebességhez közel, akkor fékeződve sugároznak, és nyilván eltérően gyorsulnak is. (én ezt belső ellenállásnak hívom)
Ilyen adatokat kellene keresni.
Mert egyszerű ejtőkisérletnél nehéz szignifikáns eredményt kapni.
Off Azt hittem megérted, hogy hülyeségi rekordot akarok dönteni! Hiszen éppen azt hiányoltad. De mert megnéztem, hogy téged a programozás érdekel, csak megkérdem, tudod e, ki irta századokkal ezelőtt ezeket a szerintem programozásról? szóló, ahhoz hasonló sorokat.
"Yea, from the table of my memory I'll wipe away all trivial fond records" On
