A toronydaruk az élő város különös képződményei. Kinőnek a földből, majd egy ideig uralják a környéket. Felülről figyelik a várost, dolgoznak, forogna, élnek. Aztán egy idő után lebomlanak, eltűnnek, hogy máshol emelkedjenek fel újra. Amit a toronydaru lát, az egy egyszeri, megismételhetetlen várostörténet. Maga a daru is egy különös képződmény: megfigyeltétek már, milyen munka felépíteni vagy lebontani egy toronydarut?
Írjatok meg mindent, amit a toronydarukról tudtok. Hol vannak, éppen hol épülnek, mit építenek, hol bontanak le egyet, mekkorák, miért különlegesek.
Gyűjtsünk toronydarut.
Az első két Edilmac szereléséhez két olasz szerelő is jött. Nagyon jó és kényelmes overallokat is hoztak, valamint két fajta cipőt. Az egyik fajta cipő talpa nagyon puha volt és jól tapadt, olyannyira, hogy akár függőleges vason is megtapadt és jól lehetett mászni vele. A másik talpa acélbetétes volt. Ha éles vason álltál vele (pl. a törzsön kívűl lógva dolgoztál), nem hajlott meg, és olyan volt, mintha a teljes talpadon állnál. Tőlük kaptam az első mérőműszeremet is (az ÉGV szerelőknek akkor még nem volt villamos mérőműszerük).
De igen, az ÉGV-nél. Az elsők 1971-72-73 körül érkeztek, a Pingonokkal nagyjából egy időben. Pingont egyszer szereltem. A KB160-asok kiválóak voltak a házgyári panelek szerelésére. KB darut soha nem láttam közelről.
Rég voltam a fórumon,bocsánat a régi fórum társaktól!Kolléga a te le irásod,anno,hogyEdilmac-ot szereltetek,az nem az Égv-nél volt?Úgy emlékszem,h nekik volt ilyen típus.Én anno a 43-Áév-nél voltam darus.Ott Kb-k voltak,sajna.
Hát, ... az igaz, hogy az átszerelésük nem tart egy hétig, a felállításhoz nem kellenek pl. a sínekre rakott ellensúlyok, és nem kell kúszatás közben (mentőöv nélkül) a törzsön lógva összecsavarozni a törzs elemeit. Az első Edilmac gépeken még a létra is csak utolsó műveletként került be a törzsbe. :) Addig a törzsön mászkáltunk le-fel.
Csak annyi a célja, hogy sokkal-sokkal gyorsabb és egyszerűbb legyen a szerelés. Szereléskor semmit nem kell ki- vagy befűzni egyáltalán, szállítási helyzetben a golyóskoszorú, az ellengém, a hátrafelé lehajtott oszlopcsúcs, a rövid gémtő, a teljesen befűzött macska és horog egyetlen egységet képez. Nagyon ötletes megoldás, talán az utolsó igazi nagy ötlet volt a toronydarus világban, mielőtt jöttek a mai, egy kaptafára készülő, végletekig leegyszerűsített gépek.
Ha az a célja, hogy a szerelőknek ne kelljen kimenniük a gém végére (ilyen kis profilmagasságú gémen elég sz@r érzés odakint mászkálni), akkor fölösleges cicoma. Leszereléskor úgyis be kell akasztani a gém végén a videón is látható irányító kötelet. Vagy lehet, hogy ahhoz a földre engedik a gém végét? (Már ha a gép alacsonyabb, mint gém hossza.) Ha meg leengedik, akkor ott ki is lehetne kötni a teherkötelet és macskakötél fordítócsigáját. Az automatikus megoldás látványosabb. :) És nem kell annyi magassági pótlékot fizetni a szerelőknek.
OK. Elhiszem neked. Megnézem. A videón leszerelést mutatnak, nem futómacska kötél és emelőkötél rögzítést, hanem kioldást. És a gép se valami komoly teherbírású gép lehet. Ezt a módszert alkalmazzák felszereléskor fordított sorrendben? Felszereléskor (amikor a köteleket rögzíteni és nem kioldani kell) a futómacska kötél kifelé húzó ága még nincs a macskára rákötve. Hogy megy ki a futómacska a gém végére? Másodszor is megnézve láttam, hogy azt a bizonyos szerkezetet, amire a teherkötél és a macskakötél fordítócsigája rá van kötve, egy, a gém gerince alatt végigfutó kötél oldja ki. Valószínű, hogy HA felszereléskor ki lehet húzni a macskát a gém végére, akkor az a szerkezet magától bekattan valami kilincsműves rögzítőszerkezetbe. De mi húzza ki a macskát? Nem hiszem, hogy ezt a módszert nagyobb gépnél is alkalmaznák (vagy már én vagyok túl öreg). Az első magyarországi Edilmac és a Pingon (50 m hosszú) gémjét a földön raktuk össze (készre), aztán az emelőkötéllel emeltük fel először a belső végét, majd a belső csapok behelyezése után szintén az emelőkötéllel emeltük vízszintesbe.
Utóirat: Az még lehetséges, hogy a 2-ről 4 kötélágra átállítás (és fordítva) a futómacska egy részének gém végén való rögzítésével (és fordítva) történik. De ezt sem hiszem, h. emberi ellenőrzés nélkül. Túl kockázatos.
A macskakötél mindkét vége a macskára van rögzítve, egyik sem a gém végére. A macskakötél a gém végén egy csigán fut át, azon fordul meg. Az emelőkötél többnyire (nem minden gépnél) a gém végén van lekötve, de kizárt dolog, hogy annak rögzítését emberi beavatkozás és ellenőrzés nélkül végeznék. A macska felhelyezése és a kötelek befűzése többnyire a "földön" történik. Egy dologról tudok, amit felállított gépen szoktak csinálni: átfűzés 2 kötélágról 4 kötélágra. Régebben (ma nem tudom hogyan) ezt a gém tövénél végezték el. Az átállítható gépek emelőcsigáján, a horog két csigáján kívül van egy kiegészítő csiga, amin felülről át van fűzve a teherkötél. Az átállításhoz, a végálláskapcsoló kiiktatása után, az emelőcsigát (a kiegészítő csigával együtt) behúzták a macskába, a kiegészítő csigát egy csapszeggel a rögzítik a macskán. Ha onnan (már a kiegészítő csiga nélkül) leengedik az emelőcsigát, a gép négy kötélágon emel.
Van még egy dolog: Bizonyos gépeken a gémet át lehet állítani vízszintesből ferde gémmé. Ehhez ki kell kötni a macskát a gém végén. Azonban kizárt dolog, hogy ezeket a műveleteket emberi ellenőrzés nélkül végeznék el.
A billenőgémes Wolff olyankor jön jól, ha valami alacsony dolgot kell építeni (jelen esetben mélygarázst) egy magasabb épület mellett. Normál daruból jóval magasabbat kellett volna építeni, hogy elforduljon a mellette álló épület felett.
Magyarán az oszlopa fix, nem forog, csak a felső rész.
Van olyan daru (az önszerelők java része), aminél az alváz felett van a fogaskoszorú, tehát az egész daru oszloppal együtt fordul. Ezeknek az ellensúlya is lent van, nincs fent ellengém, ellensúllyal.
Ilyenek a régen használt daruk egy része is (pl KB-160, vagy az FT-60-as).
