Ha az illető "ismerős üzletkötő" a biztosító saját ügynöke, akkor a biztosító betudja a díjat törvény szerint, csak be kell neki mutatni a bizonylatokat.
Ha független ügynök, vagy alkusz, akkor az "ismerős üzletkötőből" kell kiverni a pénzt.
Következőkben kérném a többiek segítségét és véleményét:
Szüleimnek volt egy régi autója, ami mellé a múlt évben vásároltak egy fiatalabbat. Erre megkötötték még az OTP Garanciánál a KFB-t. Miután fél év múlva sikerült eladni a régi kocsit a kártörténeti igazolással egy új szerződést kötöttek. Közben a biztosító átalakult Groupama Garanciává. Azt még tudni kell, hogy egy ismerős üzletkötő házhoz jött minden esetben. Miután 2009 november végén megköttetett az új szerződés kifizették 2009 év végét és 2010 első negyedévét neki k.p. (erről megvan a befizetési bizonylat). 2010. január végén megjött a csekk az első negyedévről. Szóltunk neki a válasza az volt ne foglalkozzunk vele. 2010. február végén jött egy felszólító levél, hogy fizessünk, amennyiben megtörtént tárgytalannak lehet tekinteni. Viszont nem jött a következő negyedévi csekk. Erre szóltunk megint neki, azt ígérte jön és befizethető lesz megint. Ez után nem jött, kinyomta a telefonokat. Mivel szüleim vidéken élnek én pedig Bp. (akkoriban betegek voltak) mentek és elhoztam minden iratot és itt személyesen elintéztem. Elmondtam a történetet és megnézték a rendszerben. Nem érkezett meg az a pénz amit fizettünk az üzletkötőnek. Befizettem ezt is és a második negyedévet. A befizetés után 11 nappal kelt levélben amit ma kaptak meg a szüleim a biztosító nem fizetés miatt felmondta a szerződést.
Most mit lehet tenni? A szélhámos üzletkötő lelépett már egy részlettel+év végi töredékkel. Én befizettem egy féléves díjat.
"Ebben az esetben minden szempontból ugyanazok voltak az érdekeitek, ugyanazon az oldalon harcoltak ahol te is tennéd."
Na látod, én meg ezt nem hiszem! A .......biztosító kifizette a pénzt - igaz 2 részletben és majdnem 3 év alatt - de végül is "más botjával (jelen esetben az enyémmel) verte a csalánt": vagy kifizetem amit ők kifizettek, vagy 2 fokozattal visszavesznek. Ők ebből nem igen jöhetnek ki rosszul... Ha visszavesznek a bónuszból, én fizetek többet. Ha kifizetem, akkor marad minden a régiben: továbbra is pengetem a kötelezőt.
De ha nekem ki kell fizetnem a -számomra kétes mértékű - kártérítést, akkor minek kell fizetnem a kötelezőt? Ezt a nélkül is megtehetném, hogy évente kifizetek X összeget egy - jelen tapasztalatom szerint - semmihaszna cégnek?! Mi ebben a biztosítás? És kinek az érdekében van?
Mindegy, meggyőződésem, hogy csalásról van szó, az öregasszony két nap múlva a piacon árult... (nem volt nálam fotoapparat, így nem tudom bizonyítani).
Mindegy, megírtam, hogy vigyék vissza két fokozattal, azt viszont nem, hogy amint lehet azonnal elhagyom ezt a gengszter biztosítót.
A 147 ezerből meg fogok egy ügyvédet és feljelentem biztosítási csalásért, mert megszegték a "káronszerzés tilalmát"...
Én viszont igen. :) Nincs olyan biztosító, ami boldogan fizet sokat ilyen kicsinek tűnő személyi sérülésre, kellett ahhoz egy raklapnyi szakértői, orvosi, stb igazolás. Hogy kinek mennyi kárt okoz egy sérülés, az személyfüggő. Nem lehet kinézni eurotax katalógusból. De kardomba is dőlnék, ha kiderülne hogy egy biztosító csak "bemondásra" tolta a sok pénzt az általad említett költségekre. :)
Konkrétabbat az ügy teljes ismerete nélkül nem lehet mondani. De a biztosító megmutatja neked részletesen az egészet ha kéred. Ebben az esetben minden szempontból ugyanazok voltak az érdekeitek, ugyanazon az oldalon harcoltak ahol te is tennéd.
Néni hazament, majd súgott neki valaki hogy ezzel jól kereshet. Beadta a kárigényt. Biztosító első körben elhajtotta a rákba. Ennek örömére ügyvédet fogadott, majd két éven át egyezkedtek/pereskedtek. Erre utal az elhúzódás, de ez persze nem tuti. De nem hiszem hogy a biztosító csak úgy fizetett volna egy horzsolásra, ha nem melegítik rá nagyon.
Érdeklődd meg, hogy bíróságosan jött-e ki a vége, ha nem akkor ha megéri neked azt a +2 bónusz fokozatot akkor lehet harcolni, bár ezt szerintem már a biztosító a saját érdekében már megtette helyetted és nem önszántából csengetett ennyit.
2007.08.27.-én egy kis baleset okozója voltam. Egy idős hölgy az éppen induló kocsim elé került, a kerékpárjával elesett. Aztán felkelt, és kiszálltam a kocsiból, és kérdeztem, hogy van -e valamilyen sérülése? Ő közölte, hogy csak a lába horzsolódott le. Megnéztem: tényleg szivárgott némi vér. Erre én - tiltakozása ellenére - felajánlottam, hogy elviszem az orvoshoz. A közeli villanypóznához lakatolta a kerékpárját, majd elmentünk a rendelőbe. Az orvos bekötözte a sebét, de közölte, hogy mivel ez a sérülés baleset következménye, ezért jelenteni kell a rendőrségnek. Megtette. Így aztán visszamentünk a helyszínre és utólag helyszineltek. Megállapítást nyert, hogy sem a kocsimban, sem a kerékpárban anyagi kár nem keletkezett, a személyi sérülés nyolc napon belül gyógyul. Én nem igazán vagyok járatos az itteni eljárásokban, mivel előtte több mint ötven évig Kanadában éltem. Alírtam a papírokat amit elém dugtak. Nem sokkal később jött egy rendőrségi papír, hogy a jogosítványomat 3 hónapra bevonják, és fizessek 60 ezer forintot. Hát ezt kissé furcsállottam, de a büntetést kifizettem, a jogosítványomat leadtam, majd visszakaptam, és kész. Azt hittem. A biztosító akkor megkeresett, és mondták, hogy a "sérült" igen magas anyagi kártérítést kér. Telefonon beszéltem az ügyintézővel, s mondtam, hogy az lehet, mert a hölgy a kocsiban folyton a fiára hivatkozott, aki mindent elintéz. Fel is hívtam a biztosítóm figyelmét, hogy ez valami érdekes jelenség... Mindez 2007-ben volt. Erre kapok most - 2010-ben egy papírt, hogy vagy fizessek 147.826 Ft-t, vagy visszaminősítenek két bónusz osztállyal. Én az összeg nagyságával nem értettem egyet, s ezt levélben jeleztem is, s kértem, hogy írják már le, hogy egy horzsolással egy nyugdíjast hogy érhet ilyen összegű kár. Leírták: Ápolási költség, háztartási kisegítő költség, utazási többletköltség, valamint személyi sérüléssel kapcsolatosan felmerült anyagi kár. Én még egy 50 ezer Ft-s költséget is inkorrektnek tartanék, de azt kifizetném. De ezt olyan arcátlanul soknak tartom, hogy az én megítélésem szerint ez inkább már a biztosítási csalás kategóriájába tartozik! Felsorolták ugyan a kifizetés jogcímeit, de azt nem tudom, hogy egy horzsoláson mit kell külön ápolni . Nem tudom, hogy a "háztartási kisegítő" költség mit jelent? Csak nem alkalmazottat fogadtak erre az időre? Mert akkor annak az adóban ugye valahol meg kéne jelennie. "Utazási többletköltség" - amikor a nyugdíjasnak ingyen van a közlekedés (különben az eset után biciklivel ment haza). "Személyi sérüléssel kapcsolatosan felmerült vagyoni kár" - hát nyáron egy egyszerű otthonkában volt, de azon semmilyen kár nem keletkezett. A harisnyája kiszakadt - ennyi! Aztán a "károsult" részére a kifizetés időpontjai is igen furcsák: egyszer másfél év után fizetnek - nem tudom mennyit, majd az eset után két és fél-évvel, 2010 elején is - azt sem tudom hogy mennyit. Nagyon sok kérdés felmerül bennem, de csak egy párral traktálnám Önöket: Mennyi egy ilyen ügy elévülési ideje, és mennyi idő alatt kell a kártérítést kifizetnie a biztosítónak? Vagy még öt év múlva is kaphatok a kifizetésről számlát? Milyen eljárás az, hogy az egészről csak két és fél év múlva értesítenek ki? Mennyivel kéne többet fizetnem, ha visszaminősítik a bónuszomat B3-ra? (B5-ről) Mivel az egész ez évi kötelezőt egyösszegben kifizettem, van-e lehetőségem átmenni másik biztosítóhoz - mert ebben a ........ban a továbbiakban nem bízom meg! Életszerű-e az, hogy ma Magyarországon, a nyomorban egy nyugdíjasra NAPI 21.000 Ft-t akarnak kifizettetni velem? Hova lehet ilyen esetben panasszal fordulni - mert sem a kifizetés módszerével, sem a mértékével sem a jogosságával nem értek egyet!
Kérem mielőbbi segítő válaszukat, mert a biztosító felé nyilatkoznom kell!
"Már csak egy pár kérdésem lenne, ha az állampolgár nincs tisztában a ptk egyes pontjaival, akkor a biztosítók részéről nem lenne etikus erről szabatos egyértelmű levélben vagy bármi módon netán egy válasz e-mailben tájékoztatni a járatlan ügyfelet?"
Nagyon meglepődnék, ha a szerződés megszűnésének szabályai nem szerepelnének a biztosítási feltételekben. (aminek elolvasását és elfogadását aláírásoddal igazoltad). Ráadásul a díjnemfizes részénél pont a ptk-ból szoktak idézni, most nem keresnék rá pontosan, de valami olyasmi hogy az esedékességtől számított 30. napon szűnik meg (tehát a biztosító még 30 napig kockázatban van, és erre az időszakra bizony kérheti a díjat, hiszen az ügyfél is tarthatja erre az időszakra is a markát). Valamint a felmondás szabályai is tuti benne vannak.
A segítőkész ötlet az hogy fizess, mert a követelésük jogszerű, és a rárakódó költség + kamat csak emelkedni fog.
Egy tanács meg a jövőre nézve: olvasd el a szerződések szövegét (nem csak biztosításban) és ne akarj nyomdafestéket nem tűrő szavakat használni akkor, ha te nem tartod be a rád vonatkozó részt. :)
Az etika is elégé kétoldalu dolog, ha egy szerződést megkötsz nem kellene annak a szöveges részét elolvasni és tisztába jönni minden részletével?
A másik dolog pedig a biztosítási szerződésekben az alap kötelezettségek: a biztosító fő kötelezettsége a kockázatviselése az ügyfél helyett, ezért fizeted a díjat!
A biztosított (szerződő) részéről pedig a biztosítás díjának az esedékesség időpontjában való pontos fizetése. Az, hogy úgy gondoltad tovább nem fizeted a díjakat ennek a fő kötelezettségnek a megszegése!
Túlmenően: a biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje 1-2 év.
Lehet illetni ezt az eljárást bármilyen szavakkal, amikor Ügyfeleim jártak hasonlóan, mert tanácsom ellenére a biztosításuk megszüntetésére a díjnemfizetéssel való megszüntetést választották, én is ezt tettem, de sajnos ettől még a biztosító eljárása jogszerű.
Üdv: R.I.
(ui.: nem tisztem a biztosítók védelme és nem is dolgozom egyiknél sem)
Nem magán személyként kötöttem meg anno a biztosítást és nem is magánszemélyként adtam el a gépkocsit, bár ez ezekszerint nem változtat a tényen:-(
Már csak egy pár kérdésem lenne, ha az állampolgár nincs tisztában a ptk egyes pontjaival, akkor a biztosítók részéről nem lenne etikus erről szabatos egyértelmű levélben vagy bármi módon netán egy válasz e-mailben tájékoztatni a járatlan ügyfelet? Vagy csak addig jó az ügyfél, ameddig súlyos összegeket lehet legombolni róla?Ezen túl menően kérdezem, rájuk az ügyintézésnek nincs egy meghatározott ideje? Ki kell várni, hogy elteljen egy év?
Véleményem szerint ezt az eljárási módot nyomdafestéket tűrő szavakkal nem is lehet minősíteni!
- ha az eredeti szerződésedet magán személyként kötötted, akkor amikor a Kft-ébe került át az autó magánszemélyként fel kellett volna mondanod a szerződést és a Kft-nek új szerződést lehetett volna kötnie. (változás bejelentési kötelezettség, érdekmúlás)
-amikor a biztosító évfordulóra kiküldi a díjváltozásról az értesítőt, akkor neked is jogod van azt nem elfogadni, de akkor évfordulóra 30 napos felmondási határidővel írásban, ajánlott levélben, vagy az ügyfélszolgálaton a felmondást átvetett kell azt megtenni. Az e-mail nem minősül ma még hivatalos közlésnek és az abban küldött nyilatkozatokat egyetlen biztosító sem fogadja el.
- a biztosítási kötvények tényleg sehol sem tartalmaznak a respiró (türelmi időre)díjra vonatkozó utalást, viszont a biztosítási feltételek és a PTK. biztosításra vonatkozó részei pontosan tartalmazzák ezt. A biztosító joggal tart igény a respiró díjra!
Ha gondolod élhetsz a bíróságnál a fizetési meghagyásra ellentmondással, de akkor a biztosító perre fogja vinni a dolgot és jó eséllyel meg is nyeri a pert.
Mit lehet tenni? Ha nem akarsz magadnak még nagyobb gondot okozni, akkor próbáljál meg a biztosítóval egyezséget kötni! (részlet fizetés, kamat elengedés)
Talán egyetlen kapaszkodód lehet, az hogy ha magánszemélyként annak idején eladtad az autót a kft-nek, ha van erről egy eredeti adásvételi szerződésed, és azóta tévedésből fizetted a díjat tovább. Így esetleg lehetséges a szerődést attól az időponttól érvényteleniteni, de ehhez mindent neked kell bízonyitanod!
Kérném szépen annak a segítségét aki respíró ügyben járatos!
2003.01.14.-i dátummal kötöttem Casco szerződést az Uniqa biztosítóval.
2005-ben a gépjármű hitele lejárt, ennek ellenére szerződésünknek megfelelően továbbra is fizettem a negyedéves díjat, annak rendje módja szerint.2008-ban azonban a biztosító által részemre megküldött új díjszabás nem tetszésemet váltotta ki.
Ezért az alábbiakban ismertetem reakcióimat az említett biztosító felé.
Tisztelt Biztosító!
2003.01.14-től volt érvényes szerződésem /kötvényszám:1728759/ HJB 592 FRSZ-ú gépjárműre.
Ezen gépkocsira az elmúlt 5 évben Önök semminemű kárrendezés címén nem fizettek ki egy megveszekedett forintot sem!
Konklúzió: evvel a gépjárművel nem történt károkozás!!
Az eltelt öt év folyamán ezzel szemben kifizettem biztosítójuk felé közel egymillió-ötszázezer Forintot
2008. októberében megkaptam értesítésüket, melyben leírták, hogy 2009. évben „ csak” 262357.- Ft lesz az éves díjam! Jutalmul a kármentességért.
Válaszként
2008. októberében a XXI. században e-mailben írtam Önök felé egy felmondólevelet, melyben kértem, a Casco biztosítás megszüntetését.
Válaszuk tartalma: feljelentéssel való fenyegetés volt.
Ez a gépjármű 2005.09.21 hatállyal a Kft tulajdonába került, az elidegenítési tilalom megszűnt tehát nem volt rá kötelezően fizetendő Casco biztosítás.
2009.04.20.-ai keltezéssel végre megkaptam törlésértesítőjüket, melyben búcsú ajándékként respíró díjra tartanak igényt.
Az Önök által kibocsájtott Biztosítási Kötvény sehol nem tartalmaz respíró díjra utaló kitételt.
Ma, amikor internet segítségével adóbevallásra és egyéb nagy horderejű dolgok hivatalos elintézésére lehet sort keríteni, akkor egy nem kötelező biztosítási díj
lemondása sem okozhat biztosítójuknál problémát.
Nem véletlenül kértem a Casco megszüntetését, talán Önök előtt is ismert, hogy pénzügyi és gazdasági válság van többek között kis hazánkban is!!
Egyidejűleg tájékoztatom Önöket, hogy a vita tárgyát képező gépjármű 2008.december 20.-óta nincs a Kft tulajdonában.
Tekintettel arra, hogy a köztünk létrejött biztosítási szerződés 2009. január elsejei fordulónappal köttetett, én pedig jóval a fordulónapot megelőzően kértem a biztosítás megszüntetését, ennek ellenére azt Önök még mindig élő szerződésként kezelték, nem fogadom be respíró igényüket.
Budapest, 2009-05-06
Juhász Györgyné
Fentiekre választ nem kaptam!
Ellenben a mai napon 2010.április.02.-án tértivevényes levelet kaptam a Gödöllői Város Bíróságtól.
Biztosítási szerződésből eredő tartozás:41149:-
erre kamat:2008.09.22-2008.12.31-ig évi 15,5%
2009.01-01-2009.06.30-ig évi 17%
2009.07.01-2009.12.31-ig évi 16.5%
2010.01.01-kifizetés napjáig a jegybanki alapkamat 7%-al növelt összeget követelik.
ügyvédi munkadíj: 6250:-+Áfa
3000.-Ft bírósági eljárási illeték utólagosan kerül felszámolásra.
Kérem a fenti problémával már szembesült vagy hozzáértő Hölgyet/Urat
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, hogy szeretnék Simsonomra biztosítást csak a papírja ival van egy kis bibi... NEM lopott. Az alváz szám az renben van csak a blokk száma nincsen rendben mert azt papír nélkül vettem! ilyenkor mi a teendő? Hol kell hitelesíteni? Válaszotokat előre si köszönöm!
Csak mivel ugye a biztosításhoz kell az alváz szám és a blokk szám is.
Remélem néhány autós társamat sikerül megkímélni a kellemetlen meglepetéstől a biztosítókkal kötelező ügyben.
Már előző évben is majdnem így jártam, mint idén, így most már előre epekedve figyeltem mikor érkezik meg a biztosítótól a befizetéshez szükséges csekk és a biztosítási kötvény. Mint oly sokan az országban én is elektronikus úton váltottam biztosítót a november-decemberi dömpingben. Sajtóhírek szerint nem voltam egyedül. :-)
A biztosítási ajánlatok természetesen hemzsegtek a kedvezményektől, jobbnál jobb ajánlatokat biztosítva az érdeklődők számára. Optimális esetben egyes biztosítók esetében akár 60-70%(!!)-os díjkedvezményt is el lehetett érni az éves díjból.
Az arany közép utat választva váltottam biztosítót és negyedéves csekkes befizetést választottam. Mint mindenki én is megkaptam az ajánlati igazolót november 11.-i dátummal, majd a bróker értesített, hogy a befizetési csekkek megérkezéséig a "díjfizetésem halasztott" és addig is ezen ajánlati igazolóval igazolhatom ellenőrzéskor a KGFB meglétét. Ahogy már említettem 2009 év elején éppen így jártam az Alianz biztosítóval (ahol vigyorogva közölték így jártam, de mindenféle fenyegetőzések hatására végül reaktiválták a szerződésemet...), ezért nagyon figyeltem a naptárat és a postás, hiszen a halasztott díjfizetés csak 60 napig érvényes, azaz március 02.-án lejár.
Természetesen sem csekk, sem kötvény nem érkezett a mai napig (2010.03.01.) a biztosítótól!!!
..és itt jön a "fekete leves". Biztosítási brókerektől kapott információk alapján az eljárás ami történt, bár etikailag vitatható, törvényes és a biztosítók ÉLNEK IS VELE! A PTK vonatkozó paragrafusa szerint a díj befizetése az ügyfél felelőssége. Azaz hiába nem kap csekket, vagy nem vonják a számlájáról az összeget, ezt egy jogvitában nem lehet felróni a biztosítónak! Azaz ha március 02.-ig a díj nem folyik be a biztosítóhoz, a KGFB felmondásra kerül!!
Vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Sokan gondolnák, hogy semmit, majd újra megkötik, vagy utólag befizetik az esedékes díjat biztosítójuk számlájára. Ez azonban nem így van! :-)) A vonatkozó jogszabályok szerint ilyenkor a KGFB "díjnemfizetés" miatt szűnik meg, így csak ennek megfelelő szabályok alapján köthető újra!
Néhányat a szabályokból: - csak annál a biztosítónál köthető meg, ahol a díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítás volt (röghözkötés?) - az ügyfél minden bónus besorolását elveszíti (2009-ben biztosan, de idén is valószínű), azaz B10-ből is B00-ba kerül azonnal - az ügyfél minden díjkedvezményt elveszít (emlékszünk ugye, hogy ez akár 60-70% is lehetett?) és a biztosító alap díjszabásával kötheti meg újra KÖTELEZŐ JELLEGGEL(!!) a biztosítását...
Számokra lefordítva a példa kedvéért ez azt jelenti, hogy egy 100.000,-Ft éves alapdíjú biztosítás, amelynek díja a bónusszal és a kedvezményekkel (beetetés?) éves 30.000,-Ft lett, a gyakoriság szerint 7.500ft/név díjról, március 03.-tól 25.000,-Ft/név-re változik és az ügyfél köteles megkötni!!!
Vajon hány biztosító él ezzel a trükkel, vajon hány ügyfél jár pórul emiatt és vajon kinek az érdeke volt, hogy a PTK. olyan irányba változzon, amely törvényi keretek között lehetővé teszi ezt a trükközést a biztosítók számára?
Üdv! Idén méhészkedni szeretnénk elkezdeni, de az igazság az, hogy nem igazán merjük telephelyen, félünk a lopástól. A kezdeti időszakban, a felfuttatás - és tanulás - alatt egyszerű őstermelőként kívánnánk működni, tehát eleinte nem vállalkozóként. Mit gondoltok, van olyan vagyonbiztosítási forma, vagy mezőgazdasági biztosítás, ami megfelelő opció volna számunkra is, azaz amivel megfelelően biztosíthatnánk a kaptárakat és méhcsaládokat, valamint talán még a riasztó berendezést és egyéb telephelyi eszközöket a lopás ellen? Azt tudom, hogy van mezőgazdasági biztosítás jégkárra, betegségre, kényszervágásra, hasonlókra, de nekünk konkrétan a lopás ellen kellene mindenképp, és még talán betegség ellen is, mert az is előfordul méheknél.
Azért ne felejtsd el megnézni hogy milyen biztosítási összeggel választod, ha mondjuk egy szívműtétet vagy az összes csontod ripityomra törését tervezed a sípályákkörnyékén. :)
egyet tudok csak mondani, hogy köss mindenképp. Persze jó helyre, ha egy mód van rá, de a semminél a pár száz forintos is jobb. :-) Ha meg azt szeretnéd, hogy érjen is valamit, köss olyat, amiben van pályán kívüli és poggyászbiztosítás is. Sokkal drágább nem lesz ez sem.
Tudtok ajánlani biztosítást síeléshez? Elég sok található, nem sok különbséggel, de mégis melyik a legjobb? Netalán van tapasztalatotok valamelyikkel kapcsolatban? Mennyire készségesek az ügyintézés során, és hasonlók.
Ha valaki hallott ilyen esetről, főleg a rendezéséről, kérem írjon !
Gépjármű kárról van szó esetemben, mikor is a károkozó gépjármű utasa közvetlen közelről és hirtelen rámnyitotta a jobb oldali ajtaját és beleállította a kocsimba, meg a tükrömet is széttörte. A károkozó autó, éppen megállt (motorja járt,csak ki akart szállni hamar a nagymami) , én éppen elindulás után kb. 30 méterre voltam, tehát lassan haladtam, nagyobb oldaltávolságot a helyszűke miatt nem lehetett tartani. Az ajtónyitó utas nem győződött meg róla,hogy nyithat-e, ezért történt a baj. A károkozó gépjármű vezetője (tulajdonos - üzembentartó) írásban és a kárbejelentőn is elismerte, hogy ők a hibásak. A szervíz le is adta az ő kötelezőjére a kárrendezési igényt, s a gépjárművek szemléje is megvolt. A biztosító társaság nem hajlandó fizetni TERMÉSZETESEN, az alábbi indoklás alapján:
"Az utasok ki- és beszállásával összefüggésben okozott károk a gépjármű üzemeltetésével összefüggésben vannak ugyan, de nem vonható a gépkocsivezetőnek a gépjármű üzemeltetésével összefüggő felelősségi körébe, mert az utas - mint a közlekedés e tekintetben önálló felelősségű szereplője - nem tekinthető a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjának."
Ha valaki tud ilyen kárrendezésről, perről, végkimenetelről,kérem írjon. Érdemes beperelni a biztosítót?
Az 50.000,-Ft alatti károkat nem téríti a biztosító az önrész miatt, sőt mivel levonásos önrészről van szó minden 50.000,-Ft feletti kárból levonásra kerül az önrész összege.
Kár összege= 50.001,-Ft -(minusz) az önrész 50.000,- = 1,-Ft (a kifizetés összege)
