Látom a Történelem fanatikusoknak topikban újra előjött a Császár. Régi vágyam egy, a korabeli hadtörténetet is taglaló topik létrehozása, amely az őt körülvevő katonákról szól.
Augereau, Bernadotte, Berthier, Bessières, Brune, Davout, Gouvion, Grouchy, Jourdan, Kellermann, Lannes, Lefebvre, MacDonald, Marmont, Massena, Moncey, Mortier, Murat, Ney, Oudinot, Perignon, Poniatowski, Serurier, Soult, Suchet, Victor,
Kinek ki a kedvence, miért? A neten sok információ fent van, ha valakimost kap kedvet, nosza, érdekes kor volt.
az enyém Bessières. Folyt köv. a topikban.
Nem tuom valahogy nem illik a sorba!S nem a kudarc miatt csak, hanem ahogy kudarccá vált!Igazán nem volt vereség és mégis az expedíció bukásának mikéntje és egyáltalán a terv hamvaiba holt mivolta, olyan légből kapottsága, nem vall N-re!
2. Spanyol eredmények
Odamegy harcolgatni, de nem tudják a helyzetet stabilizálni!Pedig az anyaországgal tőszomszédságban hagyni egy labilis hódoltságot, miközben a nagy manőverek oly messze keleten zajlanak!Persze Oroszország megtörése időben és térben sokat hozhatott volna, de nagyon vabank volt!Igen! Ez is volt N. erőssége, többek között!
Új reges vagyok!Pontosan ez a topik keltette fel az érdeklődésem!
Kár, hogy ritkulnak a hozzászólások, bár >milyennincs < mindent megtesz/megtett az Ő kellemes stílusában!
Tilsitről annyit tudok, hogy ott egy "nagyszabású" beházasodási politikán bukott meg a csata eredményének kihasználása!Mindkét fél játszotta a gálánst!
Másrészt szó esett a marschallok és tehetséges tábornokok/katonák felbukkanásáról!
Azt hiszem ez törvényszerü volt ilyen katonai eseményekben és történelmi változásokban gazdag időszakban!Minden ilyen kor magával hozta a maga tehetségeit! Lsd. akár 48-49-t is!(Görgei, Bayer, Leiningen, Kmety, Klapka stb.)
Engem is foglalkoztatott, ki lehetett az, aki a Napoleoni "szárnyalást" leghívebben és hüebben tudta szolgálni és mellette minden egyéb hadvezetői erénnyel bírt!Persze önállóan és nem volt hazárdőr minden mindegy, dupla vagy semmi játékos csupán!Halvány emlékfoszlányaim szerint Ney lehetett tán!
Két dolgot felvetnék!
1. Kléber és seregének el és magárahagyása!
2. Miért nem hadakozott személyesen a "Nagy zseni" Spanyolországban?Pedig nem állt rózsásan a helyzet, nem tudtak átütő sikert felmutatni a franciák!
Azért leírhatnád, miért éppen Grouchy a kedvenced (látod magam is leírtam a 34. hsz-ben, mirét nekem Bessiéres.)
Arról is irhatnál, hogy mire gondolsz, mikor azt mondod, hogy "egy pillanatra a kezében volt a lehetőség,hogy megváltoztassa a történelem menetét". Waterloo-ra gondolsz? Mennyiben változtatta volna meg a történelem menetét? Volt olyan helyzetben Franciaország (s itt direkt nem Napóleont írok), hogy ha Waterloo-nál nyer, akkor megváltoztak volna - értsd be nem következtek volna - azok a következmények, amik a történelemből ismertek?
Bernadotte tetoválásáról volt már itt szó (a 20. hsz. és elötte)
Igazad van, én tévedtem 1814-ben történt a Marmont féle árulás.Az is igaz,hogy akit érdekel a téma,tudja,hogy mi volt Győrnél,de én találkoztam olyan emberekkel,akik váltik állították,hogy Napóleon járt Magyarországon és hogy ő nyert Győrnél.Na mind1,verebek.
Amúgy,örülök,hogy vannak még olyan emberek,akik mélyen elmerültek ebben a témában velem együtt.
Nekem Grouchy a kedvencem,azért,mert egy pillanatra a kezében volt a lehetőség,hogy megváltoztassa a történelem menetét.Egy úgymond "kis" embernek.
Leírhatnám,az összes dolgot,amit tudok róla,de a gép előtt ülhetnék napokig,meg nagyrészét biztos tudjátok ti is.
Egy újabb érdekesség: mikor Bernadotte 1844-ben meghalt Svédországban,mikor a halál beállta után levetkőztették,a mellkasán a "Le a zsarnokokkal!" tetoválást találtak,javítsatok ki ha esetleg tévedek.
Hali
Bocsánat, hogy az előző hozzászólásomban (112), Davout-val kezdtem,
most látom, Te mindkét esetben Marmontra kérdeztél.
Ez azért volt, mert az 1815.év és Párizs szavakra ő ugrott be. Őt hagyta hátra ugyanis a Császár a főváros védelmére 1815-ben, s így nem vett rész a waterloo-i csatában.
A Te Marmont-od - ahogy már említettem - 1814-ben volt hasonló helyzetben. Amiket írtam a továbbiakban már helytállóak, ill. Davout is rendben van, egyedül a 'felvilágosításom' "Marmont volt Raguza hercege, Davout pedig Auerstadté" szükségtelen. Elnézést.
Viccesen akkor kérdezhetjük - visszatérve az alapkérdésre - ki győzött akkor mégis Győrnél ? :)
"Napoleon terve tehát arra épült, hogy Eugéne kiüti Jánost, majd gyorsan Bécs alá siet, hogy harcolhasson Károly ellen, akihez nem csatlakozik János. Bevált."
Köszi már láttam, Perjés kapcsán szép eszmecsere bontakozott ki, nem akartam 'benyitni', nehogy megszakítsam. :) Kerestem is amódját, hogy válaszoljak. Kivárom, mig kis szünet lesz - talán most - :)
Ja . Köszi. A magamfajta ilyet nem tud fejből, néztem is, mielött elküldtem, mert nekem is gyanússá lett akkorra (milyen közel van 25-hez) de megnyugodtam, elötte van, vissza már nem néztem a forrást, addigra becsuktam. Bocs.
A többihez (a többieknek)
"azt csak július elején kapta, amikora francia Itáliai Hadsereg egyesült a Németországi Hadsereggel, és Eugéne csapatait beosztották a Németországi hadseregbe."
Igen, Eugéne részt vesz a wagrami csatában (július 5-6), s nem is akárhogy.
Davout kérdése számomra érzelmi kérdés, tény, hogy lengyel király akart volna lenni, nem lett, kifogásolta, a bizalom megingott iránta (mért ne akart volna lenni, lettek más marsallok másutt többhelyütt is).
Az, hogy a csatamezőkön kivívott reputációja ellenére a Császár egy időben mellőzte, nem tudom a konkrét okát, - ilyenek nem egy konkrét ok miatt szoktak megrendülni, nem lehet elég e lengyel királysági kérdés - őt is vszeg elgondolkodtatta. (Lehet már nem bízott a Császárban maga sem. Nem meglepő, volt, aki a kezdetektől -Talleyrand-, s mégis jelentős ideig 'kísérte'.)
Ez az egész nyugati civilizáció az egyén akaratára és kedvezményezőkészségére épül, miért ne lehetett volna Davout-nak olyan belátása, ami katonai, politikai és akár egyéni okokból ezt tartotta érdemesnek, célravezetőnek.
Párizs feladását inkább érzem jelképesnek, mint a hadjárat szempontjából végzetesnek. Az nem a harcmezőkön dőlt el. Ahogy végülis az egész korszak kimenetele sem. A gazdasági-társadalmi fejlődés, a háborús konjunktúra okozta fellendülés, technikai vívmányok bevezetése és tartós alkalmazása a gazdaságban a kontinensen is (!), mind ezidő alatt indult meg jelentősen. A napóleoni háborúk kora e szempontból 'jól vizsgázott'.
"elárulva Napóleont [...] új szóval ajándékozta meg a francia nyelvet raguser=áruló. "
Elárulok annyit, hogy Marmont volt Raguza hercege, Davout pedig Auerstadté.
Az 1814-es kapitulációban mutatott magatartásával, azzal, hogy az oroszsokkal titkos megállapodást kötött (1814 április 3-ról 4-re virradó éjjel) és biztosította őket (Sándort), hogy nem fog közbelépni (mit közbelépni?, ellenállni), s csapatait Fontanebleau-ben állomásoztatja tétlenül, lehetővé tette az oroszok erőteljes fellépését - persze ilyet nem tesz az ember egyedül, kellenek a biztosítékok, Caulaincourt-ral járt Sándornál.
"Marmont me porte le dernier coup." = Marmont mérte rám az utolsó csapást (valami ilyesmi)
Témának mondjuk jó a felütés :), de ne haragudj, milyen téveszmére gondolsz? Miből gondolod, hogy ez egy általánosan elterjedt nézet? Aki csak kicsit foglalkozik a korszakkal, tudja, hogy nem, aki meg nem foglalkozik vele, azt sem tudja, hogy Győr mellett csata volt akkoriban.
Nyilvánvaló, hogy az 1809. június 24-i ütközet az V. Koalíció elleni 1809-es hadjárat része (Aspern-Essling után vagyunk - május 21-22 és Wagram elött - július 5-6)
Pusztán a benne részt vevő erők számát tekintve is látható, mennyire mellékszála volt ez a hadjáratnak. Az osztrák császári és királyi IX. hadtest és az alárendelt magyar nemesi felkelők, francia részről pedig a VI. Grenier hadtest vett benn részt.
Attól, mert ismeretes Napóleon kiáltványa a magyar néphez - erre azért szoktak emlékezni -, még nem gondolja senki, hogy - remélem nem is így tanítják ma sem, én nem így tanultam gimiben sem - Magyarországon eme egyetlen napóleoni csatában Napóleon részt vett volna.
Igen megjelenik Győrben augusztus 31-én, melyet - nélküle - a csata után még június 25-én Eugéne de Beauharnais elfoglal (inkább bevonul), hogy novemberben - igazodva a hadjárat céljaihoz - elhagyják Győrt.
Nem érdektelen megemlíteni, hogy a Bécsből 'eltávozott' Ferenc császár július 14 és augusztus 22. között a Győrtől nem messze, katonailag jól védhető Komáromban 'időzik'. A francia csapatok győri jelenléte tehát emiatt is indokolt.
Persze azért az a napóleoni háborúk egyik csatája volt, s a Diadalív árkádjában RAAB néven fel is van vésve, mint számos más csata mellett.
Annál nagyobb volt a jelentősége (mármint a kudarcé) a nemesi insurrectio, mint intézmény jövőjére nézve. Ez az egész intézmény már korábban, az állandó hadseregek korában hadseregszervezési szempontból "fikcióvá vált", fenntartása mégis a nemesség adó és katonai szolgálat alóli mentességét volt hivatott indokolni. Egyébként a napóleoni háborúk ideje alatt 12 évben 4-szer is fegyverbe szólíttattak (1797,1800, 1805,1809)
A magyarok pedig e nemesi csapatokon túl jelentős mértékben részt vettek a napóleoni háborúkban, ugyanis a magyar reguláris katonaság létszáma az egyes birodalmi csapatokban meghaladta a 200.000 főt. Forrás
És gyorsan oszlassuk el azt a téveszmét is,mi szerint a győri csatát Napóleon nyerte meg - nem a császár, hanem nevelt fia Eugéne de Beauharnais verte meg a magyar főurakat. Íme, 2 újabb téma:)))
Marmont 1815-ben feladta Párizst,ezzel elárulva Napóleont - Marmont Raguza hercege volt(mai Dubrovnik) - és új szóval ajándékozta meg a francia nyelvet raguser=áruló.
1815. február 26-a éjszakáján Napóleon 1.000 fős kicsiny hadseregével, - köztük 100 lengyel lándzsással, akiknek volt ugyan nyergük, de lovaik nem, és 300 helyi önkéntessel - elvitorlázott Elba szigetéről. Az egység 1815. március 1-én reggel szállt partra a Juan-öbölben.
A Franciaországban megjelenõ Moniteur tudosítása 1815 márciusában Napóleon menetelésérõl az Elbától Párizsig:
Március 9: A szörnyeteg megszökött számûzetésének helyérõl
Március 10: A korzikai emberevõ Cap Juannál partra szállt.
Március 11: A tigris megjelent Gapnél. Minden oldalról csapatok érkeznek, hogy megállítsák az elõrenyomulását. Véget ér szánalmas kalandja, és arra kényszerül majd, hogy a hegyekben bujkáljon.
Március 12: A szörny eljutott Grenoble-ig.
Március 13: A zsarnok most Lyonnál tart. Ahol megjelenik, rettegés lesz úrrá az embereken.
Március 18: A trónbitorló megkisérli, hogy 60 órás meneteléssel elérje a fõvárost.
Március 19: Bonaparte erõltetett menetben halad, de lehetetlen elérnie Párizst.
Március 20: Napóleon holnap érkezik Párizs falai alá.
Március 21: Napóleon császár Fontainebleau-nál áll.
Március 22: Tegnap este õfelsége a császár hivatalosan is elfoglalta helyét és beköltözött a Tuileriákban. Az emberek leírhatatlanul boldogok.
Pénteken lesz Austerlitz napja. Pont a 200. évforduló. Nemzetközi összefogással nagy mókára készülnek a csehek - szombaton eljátszák az eseményeket (tribün, parkoló, stb.)
Üdv! Érdekelne, ki tudja, hogy a számtalan mai jóváhagyott magyar középisk. tankönyvekben a borogyinoi (moszkvai) csata eredményét miképp adják meg. Kösz, ha.
Mon peuple vous reverra avec joie, et il vous suffira de dire, J'étais à la bataille d'Austerlitz,pour que l'on réponde, Voilà un brave. - Bonaparte
Sajnos nem voltam jelen :), s hallomásból sem.
Annyira emlékszem, hogy gyorsan Ulm alá ért, meglepte a poroszokat. Azt, hogy Kutuzov csatlakozni akart hozzájuk nem tudtam (csak azt, hogy több csapattest a "közelben" manőverezett, várták a megfelelő csapatösszevonás idejét és helyét a Császár mozgásának függvényében, s nem gondolták, hogy különösebb manőverezés nélkül egyből - mint kés a vajban - erőltetett menetben a legrövidebb útvonalat választja.
(Azt pedig, hogy azért nem ért oda, mert elszámította a napokat egyáltalán nem tudtam.)
"A következő nap, szeptember 6-a legnagyobb részét a franciák azzal töltötték, hogy alaposan felderítették az orosz vonalat, kikémlelték állásaikat, és őrjáratokat szerveztek a szárnyak és a védelmi rendszerek kijelölésére. Napóleon úgy döntött, hogy a Nagy Sáncnál támadja meg az orosz centrumot, és elterelő hadműveleteket hajt végre a szárnyakon, de a tervet nem mindenki támogatta. Davout erőteljesebb manővert javasolt a szárnyakon, ám Napóleon az elkerülhetetlen veszteségekkel együtt is a frontális támadás mellett kötelezte el magát.Szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel hidat vertek a Kalocsán, előkészületeket tettek a masszív tüzérségi ágyúzásra, és 1812. szeptember 7-én, néhány perccel reggeli hat óra után kezdetét vette a csata."
Mostanában a http://maps.google.com és a Google Earth v3.0 B2 szoftvernek köszönhetően a Google Earth és történelem topikban folyik csatahelyek, történelmi események helyszíneinek - szinte versenyszerű - megkeresése a technika nyújtotta eme remek eszközzel.
Igy abban a topikban a 62 hsz-ban Austerlitz, a 94 hsz-ban Rivoli a 103 hsz-ban Marengo csataterét sikerült bemutatnom. (ezeket egybefűzöm, hogy könnyebb legyen egymás után megtalálni).
Előszőr megint nem értettem, de aztán jártam kint a levegőn (más okból) s leesett, biztos azért írt róla, mert Marlborough hercege (1650-1722) XIV. Lajos (1638-1715)kortársa volt (meg hát ő törte meg Lajos eu-i hegemóniáját).
"Ha nevét emlegetni hallom, mindig Napoeon jut eszembe Szent Ilona szigetén, amint szokása szerint ceruza van a kezében és Marlborough csatáiról készít jegyzeteket. Ezt a noteszét Napoleon örökségként hagyta az angol hadsereg vezérkarára annak emlékéül, hogy fogságában angol tisztek őrizték. Hudson Lowe (honnan szedtem én a Thomast??) azonban úgy vélte, hogy nem ildomos elfogadni az örökséget. Ma már nem tudjuk, hol lehetnek ezek a nagyértékű jegyzetek, de ahányszor csak Marborough nevét olvasom, megjelenik lelki szemeim előtt Napoleon, amint ceruzával a kezében lépésről-lépésre követi gondolatban Marlborough előnyomulását. Megjegyzéseket fűz fegyvertényeihez és visszagondol erre a hadvezérre, akit a porosz Nagy Frigyessel helyezett egy vonalba."
Úgy kerül a könyvbe Marlborough, hogy ez szerencsére egy elég átfogó életrajz és a nevesebb csaták is benne vannak (Nymwegen, Rocroi, Blenheim, Pfalz, örökösödési háború). Több oldalnyi fejezet van benne Marlborough-ról, nekem tetszett :)
