Neheztelni nem fogok, bár sokan nem követnek két topikot egy témában, mert minek is. Hajós a másik topikban reagál és 'érdemi' hozzászólás is több csattant el ott.
Bekövetkezett, amitől tartottam - ha ez a topik van 'felhozva', az avatatlan fórumozók ezt tekintik A topiknak és ide írnak jól, esélyt sem kapva arra, hogy HA-hoz is eljusson véleményük. Ezért mondtam, hogy hagyni kellene békiben ezt a topikot és ott folytatni, de ha nem, nem.
Velem nem szúrtok ki, én követem mindkettőt. Mások viszont pórul járnak...
Inkább beszélgessünk arról,hogy mi lehet a műsornak a hazsna.
Például.
Tudjuk, hogy az általánosan rossz mentálhigiénés kultúra miatt a segítségre szoruló emberek nagyon jelentéktelen hányada fordul szakemberhez.a műsor alapján viszont idővel pöpec sattisztikát lehet majd készíteni a ténylgese beteglétszámról.
<<"Amikor Hajós odaint a zsűrinek hogy még ne kalapálja el az attrakciót, akkor ő saját szakállára jószívű, vagy csak rendezői direktívát követ? (vagy más a magyarázat?)"
A kérdés helyesen: Amikor Hajós odaint a zsűrinek, hogy még ne kalapálja el az attrakciót, akkor ő saját szakállára geci (tudván, hogy előbb utóbb úgyis bekövetkezik a fellépő számára megalázó kalapálás, de még egy kicsit hadd röhögjenek rajta a nézők), vagy csak rendezői direktívát követ?
<<Nem tudom, hogy a kérdéseid mennyire őszinték vagy mennyire álságosak>> Nem is kell mindent tudnod. Álságosnak ne nevezd, inkább vitaépítő célzattal provokatívnak. Így jobb ízű. És legalább nem marad langyosvíz a topik.
Azért nem kell az összes eddigi (és leendő?) műsorban szereplőről lehúznod a keresztvizet!
<<"Amikor Hajós odaint a zsűrinek hogy még ne kalapálja el az attrakciót, akkor ő saját szakállára jószívű, vagy csak rendezői direktívát követ? (vagy más a magyarázat?)"
Visszakérdezek: szerinted? Nem hiszem, hogy ezt komolyan kérdezted...>>
Nézd, ezt a nem költői kérdést mindenkinek szegeztem. Válaszolj előbb, ha akarsz, természetesen ez nem teszt, itt nincs megadva a lehetséges válaszok teljes spekruma. lásd (vagy más a magyarázat?)
Ja, az a felsőbbrendűség :))) Nagyon büszkék lehetnek az erkölcsi felsőbbrendűségükre. Komárt ugye nem kell magyarázni, egy zenei nulla, aki magától negyven év alatt annyira elszállt, hogy csak na. Mellesleg egy büdös bunkó, ahogy már kiderült. Bandika egy festetthajú trendi seggbeköcsög, aki amúgy író is, mert az olyan kúúúl. Lilu meg annyit tud felmutatni, hogy beszopta magát a vivához, ahol minden nap tizennégy éves kiscsajok "elhagyott a barátom" jellegű panaszleveleit próbálta megválaszolni, közben meg az operatőrrel idétlenkedett és néha részegen a mellbimbóját mutogatta.
Nem tudom, hogy a kérdéseid mennyire őszinték vagy mennyire álságosak. De legyen, én komolyan veszlek, igyekszem komolyan válaszolni:
"Most akkor a fellépők bátrak vagy sem? Esetleg vakmerőek? Vagy mi motiválja őket?"
Egyik sem: nem bátrak, nem gyávák - az ilyetén felosztásuk helytelen. Szánalmasak - ahogy azt elbéjé is mondta lejjebb. Hogy mi motiválja őket? Ehhez sem kell pszichológusnak lenni. Az 5-perces-(ál)sikeresség, a reflektorfény és a talmi örömélményük. Az a valahol elszomorító igény, hogy velük, hétköznapi emberekkel is foglalkozzon a "média", még ha ehhez a legsiralmasabb módon is ki kell vetközniük magukból. Nekik így is megéri, mert egy nagy virtuális Story magazin "sztárjainak" gondolhatják magukat "műsorukkal". Nem folytatom, remélem sikerül érdemben válaszolnom...
"Amikor Hajós odaint a zsűrinek hogy még ne kalapálja el az attrakciót, akkor ő saját szakállára jószívű, vagy csak rendezői direktívát követ? (vagy más a magyarázat?)"
Visszakérdezek: szerinted? Nem hiszem, hogy ezt komolyan kérdezted...
Most akkor a fellépők bátrak vagy sem? Esetleg vakmerőek? Vagy mi motiválja őket?
Eszenyi kettő Enikő produkcióját hová lehetne tenni?
Amikor Hajós odaint a zsűrinek hogy még ne kalapálja el az attrakciót, akkor ő saját szakállára jószívű, vagy csak rendezői direktívát követ? (vagy más a magyarázat?)
De a rendező személyesen is inthetne a kulisszák mögül!?
engem a Hajós személye nem zavar, bár vele kapcsolatban elfogult vagyok....Úgy érzem,hogy ő annyira nem is vesz részt a műsorban, inkább olyan átkötő szerepe van.Sőt,ha néha elfeledkezik,hogy miért is van itt és bedob valami monológot, egész kellemes a dolog.
De a többi....
És ahogy a zsűri egyfajta felsőbbrendűséggel kvázi lehülyézi a felépőket...na az a legszánalmasabb
Ehhez nem nagyon tudok mit hozzátenni... Hervasztó ez az egész, és nem csúsztatok akkor, ha azt mondom: ez a műsor egyúttal jól példázza az egész magyar kulturális nívót, igényszintet is. Csak remélni tudom, hogy a kardjába dől a műsor 1-2 adáson belül. Nem Hajóssal, a sezmélyiségével van bajom, de azzal nagyon is, hogy adott egy tehetséges, értelmes arc a fiatalabb generációból, ő meg felülve a populáris igénynek?/birkaszellemnek? elfuserálja az egészet. Készíthetne sokkal egyedibb, provokatívabb, elgondolkodtatóbb műsort, a téma az utcán hever. De nem. Gyertyát gyújt az ördögnek, és kiszolgálja a rosszízlést - láthatólag ezt lezser, "slágfertig" módon, de az egész produkcióból valahogy izzadtságszagot, erőltetettséget érzek. Hajós vissza akar kerülni a képernyőre, és ehhez minden - gyalázatos - eszközt is bevet. Kiírta magát emiatt nálam, végleg.
Egy rakás szánalmas barom, aki önként és dalolva csinál magából mégnagyobb hülyét. És ezt mindennek tetejében zsűrizi Lilu meg a többiek , akik valószínűleg innen merítenek erőt mindennapjaikhoz. Hogy végre egy rakás debil felett ítélkezhetnek.
Hajós műsora megagáz. Minősíti alapvetően a benne résztvevőket, és egyben Hajóst magát, aki cinkos módon teret ad az emberi butaság és szánalmasság piedesztálra emelésének, ezáltal is mégjobban higítva a kereskedelmi műsorok többéves moslékát. Teszi ezt főműsoridőben, nem kis gázsiért. Ügyes, s a plebsz meg kajálja, ahogy kell...
"Csakhogy én azt hittem, hogy ezen már erkölcsileg, "humánumilag" túl vagyunk. "
Ó, innen puszilom a naív kis buksid! /Bocs, nem akarok ízetlen lenni, de ez tényleg megmosolyogtatott... :-)/ Sajnos ennek pont az ellenkezője figyelhető meg, a médiában legalábbis mindenképp, de a magánéletben is egyre inkább (ahogy látom, tapasztalom magam körül): erkölcs, etika, humanitás (és hogy folytassam a sort: felelősség, őszinteség, bajtársiasság...) - megannyi anakronisztikus fogalom, amit lassan el lehet felejteni. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem létezik úgy en general, létezik ez azért a jobb érzésű emberek között, de egyre ritkább. A korszellem erőnek erejével erősíti a 'ciki humánusnak és morálisnak lenni, éljen a blőd ostobaság, a mértéktelen hedonizmus' szemléletet... Páran persze felállnak, vagy kiszállnak, mert hányniuk kell ettől, de nem ők a jellemzők.
Elnézést, nem akartam se közhelyes, se demagóg lenni, de abszúlút így látom és szerintem nem vagyok vele egyedül...
Bols, szerintem örülj neki, ugyanis neked így valószínűleg nem merszed NINCS, hanem mondjuk realitás érzéked VAN, meg valami fogalmad VAN róla, hogy mivel érdemes kiállni az emberek elé produkció címén.
Persze pontosan tudom, hogy létezik valamiféle önfeledt bohóckodás és kedves infantilizmus, amivel pl. egy kedélyes társaságban egymást szórakoztatják vagy éppen megröhögtetik az emberek. Ez a "műfaj" azonban színpadra nemigen állítható, mert az embereket alapvetően baromira nem érdekli, hogy hogy bohóckodik a szomszédék Pistikéje, csak akkor lesz belőle eladható produkció, ha annak fejében, hogy "benne lesz a tévében" jól megalázzuk az illetőt, és mint hajdan a vidámparkban a szakállas nőn, vagy a madárfejű Lajcsikán lehet borzongani vagy épp röhögni. Csakhogy én azt hittem, hogy ezen már erkölcsileg, "humánumilag" túl vagyunk.
Hát jó, legyen. Csakugyan leértékelődött a bátorság fogalma. Ez van, napjainkban ez a bátorság. Mindenesetre nekem nem lenne merszem kiállni oda és valamiféle hasonszőrű produkcióval előrukkolni.
bols, ami azt illeti engem cseppet sem "nyugtattál meg", sőt ez is inkább adalék ahhoz, hogy mostanában rendesen kutyuljuk össze a fogalmakat, és a mögötte lévő tartalom kezd erőteljesen értéktelenedni. Nekem a bátorság fogalma egészen mást jelent, mint ezek a produkciók, gyanítom, hogy sokkal inkább kóros magamutogatás-vágyról és komoly önértékelési zavarokról van szó, mintsem bátorságról, bátor volt mondjuk Che Guevara, vagy Raoul Wallenberg, de nézzünk kisebb hősöket: Gyulai Lacika a II. b.-ből, aki megvédte kistermetű barátját a nagyok zaklatásától.
Manapság bátornak hívják azt a nőt, aki valamennyi intim (erre a szóra, fogalomra emlékszik még valaki? hahó!) szféráját megmutogatja egy lap hasábjain és képein, és ezek szerint bátornak minősítik, aki rettenetes hájait rengetve, idiotikus vigyor kíséretében, pornográf mozdulatokkal alázva saját magát, fátyol nélküli Salomét ad elő egy televziós műsorban. A közönség - és a műsorvezető -meg nem feszeng ezen a sírni- és szánni való produktumon (és emberen) , hanem harsányan röhög, aztán önigazolásként bátorságról beszél. Gondolkodni kéretik a szavakon és azok értelmén. Hogy Hajós meg mit MOND, az baromira nem érdekel, miután látom, hogy mit CSINÁL.