Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Továbbra sem értelek. Az általad idézett kérdés a #26069-es hsz.
Kneissl kolléga viszont a #26072 válaszában jól láthatóan a #26067-ben felvetettekre válaszolt, amelyik hsz-ben szó sincs energetikáról, csak általános kérdésekről.
Megnéztem az interneten. A lényeg a hőkezelés. Nagyon leegyszerűsítve hőkezeléssel nyomóerőt visznek bele, így terheletlenül nyomófeszültségek dominálnak. Az üveg jól bírja a nyomást, olyan mint a beton. Terhelés hatására a nyomófeszültségek egyes helyeken nőnek, máshol csökkennek, de a húzás és a nyomás mindig a megengedett alatt marad. Amellett egy 2 cm vastag üveg hajlításra kb 25-szörösét (huszonöt) nagyobb teherbírású mint egy 4mm-es.
A lényeg az, hogy a lépcső nem jó, mert nincs elég hosszú a járóvonala.
Így a manzárd szinte használhatatlan, ha ebből a nyaralóból lakóházat kell késziteni.
Pedig ahogy a dolgok kinéznek, a halószobát muszáj oda betenni.
Meg lehetne fordítani a lépcsőt, de ha nem a manzárd közepére jut fel, akkor beverik a fejüket. Lehetne oda egy lukárnát is késziteni, de a lépcső túl sokat foglal el a 45 négyzetméteres lakótérből.
Így az egyetlen megoldásnak azt látom, ha beletoldanak az épületbe egy lépcsőházat, új alappal és a tetőt meghosszabítani, és a mostani tűzfalon vágni egy ajtót.
Így a nyaraló beosztása annyira rossz, nem érdemes vele foglalkozni.
A másik probléma az, hogy a telek nagy, de el van hanyagolva és a kerítéseket és újra kell építeni.
Ez egy csigalépcsőből kifejlesztett valami. Elég bizarr az anyaga , szerintem magyar átlagpolgár nem tudja megfizetni.. Ez csak a művész fantázia világában él.
amúgy a csigalépcsőnek van a legkisebb helyigénye , pl. egy 1 x 1 m es nyílásba simán (éppen ) beépíthető.
mondjuk a másfélméter azért jobb, mert a csigalépcsők belső oldala nem nagyon használható.
Ott az előbb általam felvetett lépcsőfok mélység nagyon kicsi , lecsúszik róla a láb.
Valamikor terveztem és kiviteleztünk egy 2 x 2 szelvénybe egy csigalépcsőt.
Középen az oszlop és a járólap szélesség így 1 m, de mint fentebb írtam ennek bizonyos része nem használható... mondjuk az egyharmada. Marad tehát kb 70 cm a járólap szélességnek, azon kényelmesen elfér egy le és fel jövő.
A megrendelő azon rugózott ,hogy mi van ha szembe jönnek ? Mondtam lapjával kikerülik egymást vagy az egyik udvariasan megvárja a másikat amig fel vagy leér.
Néha bizony előkerülnek ál problák. Pl, 50 cm -es kamrajatón nem lehet bemenni . a Máv start stadler vonatainak vezető állásba vezető ajtaja csak 50 cm, de ezen nem akad fenn senki. Bemennek kijönnek akiknek ez a dolguk.
Azért bizonyos fogalmakat másképen nevezel meg vagy összekeversz.
A lécsőfok magasság pl. nem azonos a lépcső magassággal.
A lépcső magasság szerintem az áthidaló szintek távolsága , pl. mennyire van a földszint az emelettől. ( legyen az 3 m - 2,7 m belmagasság + a födém a 0,3 m ).
A lépcsőfok magasság ok. legyen 17 cm - ezen nem veszünk össze.
"Ehhez a belépő szélesége 29cm kéne legyen. Ha ezt megszorozzuk a lépcsők számával, akkor kijön a járóvonal hossza. "
a belépő szélességénél nem pl. a belépő mélységére gondoltál ??
Aztán használod a tánclépcső kifejezést. A tánclépcsőnél 29/2= 14.5cm a belépő mélysége és a lépcsőfok egyik oldala 29cm.
Aztán előhozod a belépő mélységet holott korábban szélességnek nevezeted.
Nos akkor mi van ??
Ja én korábban
pillangó lépcsőnek, helytakarékos lépcsőnek sőt váltó lépcsőnek is neveztem , te a következőben behoztad a tánclépcső kifejezést. Ok. ezek ugyan azok.
Bármilyen meredek lépcső ki lehet szerkeszteni jól járhatónak, csak be kell tartani a 2H+B=62-64cm szabályt.
De, mivel az idős és alacsony emberek nehezen emelik fel a lábukat egy 22cm magass lépcsőn, a lakóházakban általában max. 17.5 cm kéne legyen a lépcsőmagasság. Ehhez a belépő szélesége 29cm kéne legyen. Ha ezt megszorozzuk a lépcsők számával, akkor kijön a járóvonal hossza. 17 lépcsőfok esetén ez 493cm. Ilyen hosszú kell legyen a lépcsőszellvény. A tánclépcsőnél 29/2= 14.5cm a belépő mélysége és a lépcsőfok egyik oldala 29cm.
Tehát 246.5 cm kell legyen a járóvonal hossza, egykarú lépcsőnél. Jobb lábbal indulsz és jobb lábbal érsz fel, vagy fordítva.
Úgy kell kiszerkeszteni, hogy fogadószintnél az utolsó lépcsőfok elérje padlószintet.
Ha nem áll rendelkezésre legalább 2.5 méter járóvonal hossz, akkor az indulószintnél ki kell szerkeszteni egy
tört kart, ennél az első 6-8 lépcsőfok húzott, a következők egyenesek. Ezt a tánclépcsőnél is ki lehet szerkeszteni, csak nagyon körűlményes a szerkezetet. Vagy késziteni egy pihenőt.
Szó sincs itt lépcső szabályról. Könnyű elrontani az első lépést. Utána a többit már nem kell. Éjszaka, álmosan még normális lépcső is többlet figyelmet kíván. Hát még az ilyen. Az már csak logikailag gyanús, hogy ha egy ilyen biztonság szempontjából lényeges LÁTHATÓ épületelem így van megoldva, akkor milyen a többi?
