A cikk dilettáns módon keveri a sötét anyag és a sötét energia fogalmát. Az angol eredeti szerint - amennyire megértettem - a tudósok azt állítják, hogy a millió-milliárd naptömegű fekete lyukak a sötét energia forrásai. Sötét anyagról nem esett szó.
A népszerűsítő irodalomhoz hasonlóan te is valami varázsszóként emlegeted ezt a szuperpozíciót. Pedig az, hogy egy állapot valami más állapotokból (például sajátállapotokból) szuperponált-e, vagy sem, csupán bázisválasztás kérdése, s egyáltalán nem magának a vizsgált rendszernek az önálló abszolút jellemzője. Pontosan ugyanannyi jelentősége van, mint annak, hogy egy vektor összetett-e vagy sem.
A sötét anyag magyarázatára van még egy lehetőség.
Penrose ugyebár azzal állt elő, hogy a sugárzás önhasonló. Tehát nincs méterrúd, amikor csak sugárzás van az univerzumban. A méterrúd akkor keletkezik, amikor a sugárzásból a részecskék lekondenzálódnak. Ha két univerzum a szuperpozíció állapotában van, akkor a méterrúdjaik nem feltétlenül ugyanakkorák. Adott tehát a lehetőség, hogy egy másik univerzum egyetlen elektronja nálunk akkorának "látszódjon", mint egy egész galaxis. Persze látni nem fogjuk. Benne vagyunk a hasában.
A fotonok hatarozottan lathatoak. Egyeb reszecskek az atomreaktorok vizeiben hala Cserenkov illetve egy masik meg nem nevezett orosz elvtarsnak elenk vilagoskek szinben vilagizanak mindaddigig le nem silerul lassulniuk fenysebesseg ala. Az elektronok megvgalad modon lathatatlanul gyilkoljak az emberfia szaruhartyajat hacsak nem hord szemuveget.
És akkor, hogy tetszik, az animációs szimulációm róla . Már azért is, mert kíváncsi vagyok, hogy olyan kis képernyőn, mint a mobiltelefon, mit lehet kivenni belőle ?
Az en crhome- ezek szerint picit rozsdasabb mert nem huz csikot. De a rossz nyelvek szerint a mobilomat aramlo negativ elektronok mukodtetek, mivel a pozitiv protonok tul lustak ahhoz hogy aramolhassanak. Egyebkent elektronbol negyesem volt amikor e/m- et kellett megmerni. Sotetanyagmeresre mar nem vallalkozom.
En meg egy darab elektront se lattam legfeljebb egy csikot amit maga utan huzott. Megszamolni persze par milliot is megszamoltam, fe akkor beta resuecskeknek beceztuk oket. A sotet anyagot meg surgosen fel kene vilagositani, hogy nem maradhat tobbe sotetben, kulonben surgosen kifejlesztunk ehy sotetanyagmerot:-)
Nézzük csak meg az ismert elemi részecskék tömegeit.
Nagyságrendi különbségek vannak.
Az elektron mozgását látjuk. Na de nem látjuk a top kvarkot.
Nekem az a véleményem, hogy a sötét anyag olyan részecskékből áll, amelyeket még nem fedeztek fel.
Vagy sokkal könnyebbek az ismert részecskéknél, vagy sokkal nehezebbek.
Felvetettem már a "makroszkopikus" tömegű elemi részecskék lehetőségét is.
(Habár DGy szerint ezek már rég elbomlottak, ha voltak egyáltalán. A legkisebbnél maradt a feketepéter.)
Na most elő kell szedni a termodinamikát és a hőmérsékleti sugárzást.
Planck a közönséges atomos anyag sugárzását vizsgálta. Habár az atomok tömegei valamelyest különböznek, de az elektron tömege adott.
Szóval felmerül a kérdés, hogy amennyiben a sugárzást keltő domináns töltéshordozó tömege nagyságrendileg különbözik, akkor hogyan alakul a Planck-görbe. Például ha elektron helyett müon lenne az atomokban.
Az intuíció azt súgja, hogy a frekvencia szerinti eloszlás és az intenzitás is különbözne.
Na de ha ez mégis így lenne, akkor a hőmérsékleti sugárzást két részre lehetne bontani, mint az elektronok és az atomtörzsek sugárzását. Viszont felmerül, hogy szobahőmérsékleten az elektron még nem gerjesztett. Akkor viszont a különböző minőségű anyagokból készített üregsugárzó is különbözne.
ég nem látom át teljesen ezt a kérdést, de majd gondolkozok rajta.
Ha valaminek a sűrűsége elér egy kritikus mértéket, vagy értéket, akkor szokták a „kritikus tömeg”, kifejezést használni. Ha ez érvényes a pontszerű elektromos töltésekre, akkor miért nem érvényes a pontszerű gravitációs töltésekre is? Az már csak hab a tortán, hogy a kétféle töltések egy pontszerű helyen alkotnak más-más nevű tömegeket.
A töltés semleges, nem sugárzó barionikus anyag, miben különbözik a töltés semleges bozonikus anyagtól, ha mindegyiknek van érzékelhető tömege? Az, hogy a bozonok egy helyen is megosztoznak a barionok, pedig nem férnek meg azonos helyen, felülírja, vagy átértékeli a sűrűség fogalmát?
