ez a lehetőséged megvan, ha "jobb" gimnáziumba mész, vannak szakos osztályok. aztán van fakultáció. aztán meg érettségire is külön felkészítenek. ha a tanár olyan, akkor fog neked abban segíteni, hogy ami érdekel, annak utánaolvashass.
egy hogy a tankönyv mennyi anyagot tartalmaz illetőleg mik a követelmények érettségin, az meg egy másik, hogy az iskola mennyit lazázik. a kettő teljesen független egymástól.
ha már történelem: nem hiszem hogy én vagyok az egyetlen,akinek az iskolai
történelemkönyv kevés volt,és év elején az első napokban néhány óra alatt átlapozta,aztán repült a sarokba,mert szakkönyvben sokkal több minden van.
szerintem ugyanez áll az összes tárgyra: kinek a kémia,kinek a biosz,kinek a föci a
kedvence,és az iskolai tankönyvet kevésnek találja.
ha csak a hobbimat,a méhészetet veszem,akkor elárulom,hogy 13évesen kezdtem,és kb 1-1.5év alatt 185méhészszakkönyvet olvastam ki(1795-1986közöttieket),meg a Méhészet szaklap 1953tól megjelent összes számát 1986ig bezárólag.
13-15évesen azt hiszem ez elég nagy teljesitmény,hozzátéve,hogy az átlagméhész jó ha 5szakkönyvet kiolvasott,és én ennyi idősen autodidakta módon gyakorlatilag kitanultam egy szakmát.mezőgazdasági technikumba jártam és nekem kellett leadni az anyagot 3-4ikben,mert az agráron végzett állattenyésztés tanárnak lövése se volt az egészről.de biológia órán rovartanból is megettem a tanárt,mert a szakkönyvek behatóbban foglalkoztak a témával én meg onnan tanultam.
én inkább azt vezetném be,hogy meg kéne választani néhány tárgyat,amiből a diák profi szinten képezné magát.és itt áll a "ki minek nem mestere hóhéra az annak" mondás,meg a saját példám: matek állandó bukta,többi tárgy 3-4-5ös,függően hogy mennyire érdekelt.pl a matekból általam feleslegesnek tartott időt eltölthettem volna angoltanulással is.
ezt az állitásomat később az élet igazolta,mivel logisztikus lettem,és az elmúlt 10évben egyetlen 2ismeretlenes egyenletet,egyetlen differenciálást,egyetlen pitagórasz tételt nem kellett megcsinálnom a munkám során,viszont irdatlan milliókkal és anyagmennyiségekkel dobáloztam nagy termelő cégnél.akkor hogy is van ez?
sokkal több tananyag: ez ok,részben igaz,de arról se feledkezzünk meg,hogy minden átéltünk olyat,hogy "hurrá,ezért vagy azért elmarad az óra...."
aztán meg ment a kapkodás,1órán 5fejezetet akart leadni a tanár.éremnek 2oldala van
1) 100 évvel ezelőtt vs. ma: nem összevethető, mert azóta a tananyag SOKKAL több lett! egy egyszerű példa. ma gimi negyedik osztály: 20. század. 100 éve ez nem volt tananyag :)
én meg azt mondom,voltak itt jó módszerek már 100éve is,dédöregapámba,öregapámba,apámba,belém is "beleverték" a tudást.
ez az egész "lazitás",kicsit megint amerikamajmolás.
volt általános iskolai igazgatóm akkora sallert osztott ha valaki nem tudta az anyagot,hogy 1hétig csengett a füle,apám meg a mai napig emlegeti az orosztanárát,a Sárika nénit:))))
középiskolában a gyakszitanárunk volt végülis a "főnök".nagyobb hatalma volt,mint az ofőnek.módszere: katonás.1-2.-osok "lealázva".hogy megtörjön az "ifjú titánok hatalmas gőgje".3.-ban már enyhült a szigor,de még olyan 80%os volt.
4.-ben már emberszámba vett minket.5.-ben a technikusi vizsga után pedig a felsorakozott osztálynak ennyit mondott:" megüberelték minden elvárásomat.Önök lettek az iskola történetének 3. legjobb osztálya.4,4es átlag.fejet hajtok az 5/B előtt.köszönöm Önöknek".
idén nyáron találkoztam vele:bepárásodott a szeme,mikor mondtam neki,hogy a Tanár úr az egyik ember aki rendre és fegyelemre nevelt,és ezt soha nem felejtem el...
no comment,sok ilyen Tanár úr kéne
Az amerikaiak kb. a "college"-ban tanulják meg minazt, amit mi már a gimiben elsajátítunk. College az sztem ugyanaz, mint a jövőre bezetendő bachelor képzés...
Lexikai tudás? hát erre azt szokták mondani, hogy Magyarországon több évszámot kérnek számon az angol forradalomból, mint Angliában. Nem értem ez miért baj, ezért nem nekünk, hanem az angoloknak kell szégyenkezniük, sztem.
Meg ugyebár, hogy nem lehetnek szakszavak(csak néhány) a tananyagban. Már megbocsássanak, de az "aki hülye, haljon meg" elvet alkalmazva: aki nem érti meg a gimis törianyagot, az ne menjen gimibe, legfőképpen ne akarjon felvételizni belőle, és majdan jogász, közgazdász vagy bölcsész lenni.
sziasztok!
bocs hogy közbeszólok,de szeretném megvédeni azt a bizonyos lexikális tudást,amit
"súlykolnak" a gyerekbe.
nemrégiben egy chaten beszélgettem egy angol 24éves DIPLOMÁS!!!! csajjal.
kapaszkodjatok: nem tudja hol van Magyarország!
más: vagy neten vagy újságban olvastam,hogy az osztrákok kiröhögték az illetőt,hogy "ugyanmá,Ausztria-Magyarország nem is létezett...."
azt már lassan kénytelen vagyok elfogadni,hogy a világ legbutább nemzete az amerikai,mert egy amerikai diploma megfelel kb egy magyar érettséginek,illetve a saját nyelvükön kivűl mást nem ismernek.de az már a hülyeség netovábbja,hogy az Attila névre azt hiszik női név....ezek nem tanultak az ókorról? Róma,catalaunumi csata,stb...
na,jöjjünk vissza Európába,sőt haza: Berlinből idetelepült ossi azaz NDK-s barátom
is emlitette már,hogy a Nyugat-német oktatás földrajzi,történelmi téren gyengécske.az egykori NDK iskolásai hasonló témaköröket tanultak mint a magyarok.
Még valamit le akarok ebből vonni: néha olvasni,hogy "bezzeg mi tartottuk fel nekik a törököt,meg Európa védőbástyája".,stb. A gond ezzel az,hogy ezt mi tudjuk,de ők,odaát a szellemisötétségben sajnos nem....
Hogyan reagáljon a tanár, ha diákja váratlanul olyasmivel áll elő, hogy a holokauszt nem is létezett? Az Interkulturális Központ a frappáns és szakszerű válaszokért.
Holokauszt-programot indít leendő tanárok számára az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Interkulturális Központ, hogy az egyetemről kikerülő tanárokat felkészítse a téma oktatása során felmerülő problémákra. A program óráin a tanárok szembesülhetnek a holokausztról élő legelterjedtebb téveszmékkel is, és megtanulják azt is, hogyan reagáljanak, ha az egyik diák azt állítja, hogy a holokauszt nem is létezett.
"Ahogy az igazságos Mátyás király, a Gárdonyi Géza romantikától csepegő tollából megszületett hamis Török Bálint kép, vagy éppen a leárulózott Görgei Artúr 1849-es szerepének szándékos kiforgatása még mindig velünk élő történelmi mítoszok, úgy a holokauszttal kapcsolatban is sok tudatos vagy véletlen félreértés, legenda forog közszájon. Elég, ha csak az olyan sommás kijelentésekre gondolunk, mint hogy a "holokausztért nem mi, hanem csak Eichmannék, és általában a németek a felelősek, hiszen a deportálásokat ők intézték" vagy akár hogy "minden magyar antiszemita volt és mi voltunk Hitler utolsó csatlósai" - állítja Vági Zoltán történész, az ősztől induló program egyik tanára, aki szerint Magyarországon sokan relativizálni akarják a holokausztot.
Nem a milliók miatt
"Egy jó oktatónak meg kell tudni értetni diákjaival, hogy a zsidók huszadik század közepén végrehajtott kiirtása nem azért különbözik genocídiumoktól, mert zsidókkal történt, és nem is az áldozatok magas, 5-6 milliós száma miatt" - teszi hozzá Vági.
Jelenlegi tudásunk alapján ugyanis a történelemben még soha nem fordult elő, hogy egy modern állam kormányzata az utolsó szálig, kivétel nélkül halálra ítélte saját állampolgárainak egy teljesen ártatlan, vallási-faji-etnikai alapon megkülönböztethető csoportját. Vági szerint a náci holokauszt azért is példátlan, mert kitervelői és lebonyolítói nem elégedtek meg a hazai német zsidók megsemmisítésével. Éppen ellenkezőleg, kontinentális-globális népirtásra törekedve, a megszállt és szövetséges országok tucatjaiban élő zsidókat is meg akarták ölni.
"A horogkeresztesek Rommel észak-afrikai hadjárata során éppúgy deportáltak, mint ahogy megtervezték a soha kezükre nem kerülő Nagy-Britanniában élő zsidók kiirtását is. Ezzel szemben a törökök nem törődtek a más országokban élő örményekkel, az amerikai lovasság sem akarta megölni valamennyi apacs indiánt, és még Arkan szerb zsoldosai sem akarták lemészárolni a világban szétszóródott horvátokat, bosnyákokat. A nácik azonban valamennyi zsidónak, a csecsemőktől az aggastyánig, a szép nőktől az idős asszonyokig, a koldustól a bankárig, a galíciai ortodox rabbitól a kikeresztelkedett amszterdami orvosig ugyanazt a sorsot szánták: a halált. Ettől a többi tömeggyilkosság egyáltalán nem kevésbé fontos, de a náci népirtástól mégis sok szempontból különböznek" - világít rá a holokauszt történelmi jelentőségére Vági Zoltán, aki szerint a holokauszt-tagadás Magyarországon szerencsére csak legfeljebb néhány tucat ember hobbija, és ezekkel a légből kapott érvekkel nem is érdemes vitatkozni, ahogy az sem téma már jó ideje tudományos körökben, hogy tényleg lapos-e a Föld.
Vági szerint, ha egy diák mégis ilyesmivel áll elő egy órán, türelmesnek, szakszerűnek és egy bizonyos határig toleránsnak kell lennie, és persze mindvégig meg kell őriznie a hidegvérét.
A demokratikus értékek
A program kurzusai a téveszmék cáfolatai mellett megpróbálják tényszerűen, felesleges moralizálástól mentesen bemutatni, elemezni a holokausztot és fontosabb társtémáit.
"Nagyon sok elkötelezett tanár tartja fontosnak ezt a témát, azonban a tragédia nagysága sokszor elbizonytalanítja őket, nem tudják, hogyan és mit adjanak át a diákoknak. Mivel sok évtizedig semmit nem tanultak és tanítottak erről a témáról, nagyon sok segítségre van szükségük módszertani kérdésekben, és gyakran nem ismerik a tényeket sem" - állítja Kovács Mónika, a program vezetője, aki szerint a demokratikus társadalom jövője szempontjából nehezen lehetne megnevezni annál fontosabb célt, minthogy megértsük és megtanítsuk a 20. század legnagyobb tragédiáinak okait és következményeit.
Kovács Mónika szerint nem elég a második világháború kapcsán foglalkozni a holokauszttal a középiskolákban, hiszen a népirtások tanulmányozása révén átadhatunk valamit a demokrácia és tolerancia értékeiből is.
A program éppen ezért nem csak a holokauszt történetét mutatja be, a tömeggyilkosok, bürokraták, zsidómentők és az áldozatok portréival, a gettók és haláltáborok világával, az üldözöttek reakcióival is megismerteti a leendő tanárokat. A tervek szerint a sokatmondóan interdiszciplinárisnak nevezett képzés keretében neves hazai oktatók és kutatók tartják a kurzusokat. Ezeken éppúgy lesz szó egyéb tömeggyilkosságokról, így a Gulágról vagy az örmény népirtásról, mint a holokauszt hazai és nemzetközi irodalmi feldolgozásairól, a témával foglalkozó, filmekről, valamint az antiszemitizmus és egyéb társadalmi konfliktusok pszichológiai és szociológiai vonatkozásairól.
A cél: az életre, ne csak a felvételire készüljön a diák
Borsos Roland, 2005. június 23. 05:00
// 12x11
document.write('');
Amíg a fél országot a meglovasított érettségi tételek, vagy az új típusú matúrán elért gyanúsan jó eredmények tartják lázban, szinte titokban beérik egy régen várt reform a magyar közoktatásban. A kétszintű érettségi csak a jéghegy csúcsa. A középiskolában tanító pedagógusok között sokan tartják úgy, az új típusú matúra bevezetésével és a felkészítő programokkal először sikerült a magyarországi közoktatást alapjaiban érintő reformot átverekedni a rendszeren.
Az új típusú érettségi egyik legfontosabb eredménye az, hogy bevezetésével az úgynevezett kimeneti szabályozás szerepe erősödhet a közoktatásban. Vagyis, ma már nem az egyetemi felvételire készül a diák a gimnázium négy éve alatt, hanem az életre. Remélhetőleg.
Ez mindazonáltal még nem jelenti azt, hogy pont kerülne az "ismeretközvetítés avagy készségfejlesztés" évtizedes vitájának végére, sőt egy pozitívuma biztosan akad: az újítás gondolata és igénye beköltözött a tantestületekbe is. És ezen sok múlik.
document.write('');
- Az utóbbi évtizedekben sokféle reformot próbáltak már lenyomni az oktatás torkán sikertelenül, mert a tanárok válaszképpen előhúzták a fiókból a negyvenéves egyetemi jegyzeteiket, és abból tanítottak - vélekedik Szántó Judit, a kőbányai Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola történelem szakos tanára. Hozzáteszi: az új típusú érettségi bevezetésével megszűnik ez a kényelmes megoldás, szerinte sokan ezért is ellenzik. - Ez az érettségi radikálisan új, tartalmilag sokkal jobb, mint az eddigiek. Nem olyan régen hozták nyilvánosságra a PISA-felmérés sokkoló eredményeit, szerintem Magyarországon ennyire gyorsan az amúgy nehézkes oktatás még nem reagált egy ilyen jellegű problémára.
Mint ismert, a nemzetközi teljesítménymérés célja a diákok olvasási-szövegértési képességeinek, matematikai és természettudományos eszköztudásának feltérképezése volt. Bár a francia forradalom tényanyagából valószínű, hogy kenterbe verné a magyar diák a franciát, és az olasz nebuló is alulmaradna, ha Dante poklának mértani pontosságú felvázolásában kelne versenyre a magyarral, a PISA-felmérések azt bizonyították, hogy a hazai tanulók a modern munkaerőpiacon semmit nem érnek ezzel a tudással. Vagyis a középiskolai, egyetemi padból kiesve nehezebben állják meg a helyüket az életben, mint külföldi társaik.
- Manapság arra az ismeretre van szükség elsősorban, hogy honnan, és hogyan szerezzünk be információkat, mert olyan információs dömping van a világban, hogy az ember minden adatot úgysem tud a fejében tartani - folytatja a történelemtanár. - Eddig az alapján szortírozták a gyerekeket, hogy ki hány adatot tudott megtanulni, olyan volt, mintha a telefonkönyvet kellett volna bemagolniuk. A középszintű történelemérettségin viszont minden feladathoz lehetett használni olyan térképet, amin szerepelnek a fontosabb adatok. Az új érettséginek így már lényegesen több köze van a történelemhez, mint a korábbinak.
- Az új szemlélet, miszerint érteni is kell a gyereknek a szöveget, amit olvas, nemcsak a humán-, hanem a reáltárgyakban is megjelent az érettségin - veszi át a szót Nahalkáné Czédulás Margit, a Zrínyi Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. - Régen matematikából az volt az érettségi, hogy a diák kapott hét feladatot a zöld könyvből, amiket nem is kellett nagyon elolvasnia, elég volt rájuk nézni, és tudta, miről volt szó, mert rengeteg hasonlót megoldott már. Itt nagyon oda kellett figyelni a szövegekre is. Az írásbeli vizsga már önmagában egy komoly szövegértési feladat volt.
document.write('');
No de mitől is új ez az érettségi? Hogy a magyar nyelv és irodalom feladatlapon aktuális, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadás szövegét kellett értelmezni bemagolt verselemzés visszaböfögése helyett? Részben. Hogy a történelem érettségi Rákosi-korszakot elemző feladatában olyan tág szempontokat adtak meg a feladatírók, hogy azzal csak a javítókulcs példáihoz görcsösen ragaszkodó javítótanárokat sikerült kiugrasztani a bokorból? Talán. Vagy hogy egy állítás tagadása - logikai művelet lévén - a nyelvtani teszt helyett a matematika feladatlapon kapott helyet? Esetleg. Egy biztos: ezek a feladattípusok gondolkodásra késztették a gyerekeket. Arra, hogy alkalmazzák az ismereteiket.
A mai érettségizőknek elsősorban azt kell bizonyítaniuk, hogy alkalmasak a felsőbb tanulmányokra, vagyis általánosan tájékozottak, és megfelelően tudnak a szövegekkel dolgozni. Az új típusú matúra már ezeken az elveken alapul. Történelmet nem azok írtak tehát, akik ellopták, majd terjeszteni kezdték az érettségi tételeket, hanem azok a pedagógusok, akik négy évvel ezelőtt már az új feltételek szerint kezdték felkészíteni a diákjaikat.
document.write('');
- Állandóan fénymásolunk, vágunk, ragasztunk, a tantestületünk leginkább egy szabó-varró tanfolyamra hasonlít. Hihetetlenül jól együttműködnek a tanárok, de ez így is nagyon sok munka - meséli Edényi László, a gimnázium igazgatója. - Ezt sehol nem írják le, de egy iskolának legalább egymillió forintos pluszköltséget jelent a felkészülés. Használjuk a gyerekek hagyományos tankönyveit is, de fénymásolunk más tankönyvekből, újságokból is szövegeket. Matematikaórán a gyerekek grafikonokat elemeznek például, történelemórán pedig újságcikkeket olvasnak. Mi már az ünnepségeket is projektformában tartjuk. Gyakorlati feladatok elé állítjuk a gyerekeket, amiken keresztül átélik mondjuk 1956. október 23. vagy 1848. március 15. eseményeit - magyarázza az igazgató, hozzáfűzve: a tanároktól az új érettségi már megköveteli a naprakészséget, mert a gyerekek tájékozottsága sokban múlik az ő hozzáállásukon is.
- Sajnos a gyerekek sem veszik mindig komolyan, hogy az új típusú feladatok, vagy akár a projektmunka már önmagában tanulás - folytatja Nahalkáné Czédulás Margit. - Még sokan gondolják úgy, hogy a tanulás az, ha leülnek, bemagolják és felmondják az anyagot. Ezen a szemléleten, merthogy évszázadok óta így működik az iskola, nagyon nehéz változtatni. Szemléletváltásra a szülőkön és a diákokon túl különben leginkább a tanároknak van szüksége, de szerencsére most már a kötelező továbbképzésre is nyitottabbak vagyunk, mint az elején.
A rendszer még így sem tökéletes. Most a gimnáziumokban kezdenek úgy tanítani, ahogy az általános iskolában kellene, azaz a készségfejlesztésre összpontosítva. Az alapfokú iskolák felső tagozatában továbbra is elsősorban lexikális tudást gyötörnek a gyerekbe. A legrosszabb esetben elképzelhető, hogy ez a felfogás akkor változhat majd csak meg, ha munkába állnak azok a tanárok, akik gimnazistaként már az új rendszerben érettségiztek.
Mert új típusú tanárképzés ide vagy oda, tanítani minden kezdő pedagógus ma is úgy kezd, ahogy annak idején őt is tanították.
Az még nem zárja ki, hogy az Etruszkok után ne kutasson, és a toscánai végállomásuk előttre ne a KM-t jelölje meg szálláshelyül, elvégre nem a mai "államkorlátok" között kell gondolkodnunk....
Hátránya lehet, hogy nem tud magyarul, ellenben Schlőzer és társai sem tudtak, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy kijelentsék, a FINNUGORSÁGot MINDENKÉPPEN az 50-55. szélességi fokok KELL KUTATNI.....
Ezt én elismerem, de emiatt mégsem kellene kommunistának tekinteni a finnugor őstörténet első kutatóit. Ennek nagyjából annyi az alapja, mint annak, hogy Kossuth az SZDSZ-re szavazna...
Azt nem is, viszont a szellemi irányzatok egymásra hatása és egymásból építkezése nem ördöngősség egy egységesülő - közben önmagán belül versengő - európai kultúrközegben.
