Nem biztos, hogy megsemmisítették az állambiztonsági iratok túlnyomó többségét, állította Kenedi János az MTV Este című műsorának pénteki adásában.
A történész elmondása szerint azok az 1989-es videofelvételek, amelyek azt tanúsítják, hogy a Belügyminisztériumból mintegy negyven tonna aktát szállították el megsemmisítésre, valójában az Állambiztonsági Szolgálat megtévesztő, dezinformációs filmjének részét képezték.
Kenedi elmondta, a felvételeken látható zsákokban nem a titkosszolgálat által használt, kemény kötésű dossziék vannak, hanem puha papírok, vagyis legfeljebb napi operatív jelentések, osztályiratok.
A történész szerint egyébként "nincs olyan ügynöklista, amin valamennyi ügynök hiteles formában, bizonyítható módon szerepel"
Bukarest, 2005. január 11., kedd (MTI/AP) - Románia új, reformpárti elnöke, Traian Basescu a kommunista korszak titkosrendőrségi aktáinak nyilvánosságra hozatalát rendelte el, szembenézve a kommunizmus bukása óta eltelt 15 év egyik legkényesebb kérdésével.
Basescu decemberi hivatalba lépése óta adott első, hétfő esti tévéinterjújában ugyancsak kilátásba helyezett egy nyomozást az 1989-es antikommunista forradalom, - amelynek során megbuktatták és kivégezték Nicolae Ceausescu volt diktátort - idején megölt több mint ezer ember halálának ügyében.
Romániában 1999-ben ugyan elfogadtak egy törvényt az ügynök-akták nyilvánosságra hozataláról, ám az előző, volt kommunisták alkotta kormány vonakodott annak eleget tenni. Adrian Nastase korábbi miniszterelnök szerint az akták publikálása ártalmas lett volna.
Basescu elmondta: az aktákat teljeskörűen hozzáférhetővé teszik, kivéve ha ez nemzetbiztonsági érdekeket sértene. Arra nem tért ki, mikor tekinthet be a dokumentumokba a nagyközönség.
Romániában sokan úgy gondolják, hogy a mintegy 125 millió akta felfedheti a román politika kulcsfiguráinak múltját, akiknek a kommunizmus alatt kivételezett pozíciója volt. Egyes volt Securitate-ügynököknek sokak szerint még most is befolyása van a politikára, az üzleti életre és a médiára.
Basescu elnökként a nemzetbiztonságért, azon belül a titkosrendőrségért is felel. Mint mondta, a román titkosszolgálat élére olyan fiatal tisztet akar állítani, akit a kommunizmus bukása után képeztek ki.
Pilhál György: Zajlik a fesztivál az állambiztonsági iratok feltárása körül. Naponta szelídül a múltfeltárási szándék, naponta szűkül a kör. Legutóbbi hír: a szocialisták nem kívánnak konzultálni Gál Zoltánnal, az utolsó kommunista belügyminiszterrel, mit tud az eltűnt, megsemmisített iratokról. Burány Sándor MSZP-nacsalnyik szerint irateltüntetési pletykák az Antall-kormányhoz, illetve Kövér László titokminiszterhez is kapcsolódnak. Kövér válasza: a Burány-szózat a bolsevik pofátlanság klasszikus példája.
(Magyar Nemzet, 2004. december 15.)
Már nem csak a lóláb lóg ki, hanem a döglött ló is. A szőnyeget meg elprivatizálták ami alatt eddig dugdosták a derék paripát.
Földi László
A titkosszolgálat maradjon titkos—vagy oszlassák fel
2004. december 14. 23:23
Utolsó módosítás: 2004. december 14. 23:35
Az állambiztonsági iratok korlátozásmentes nyilvánosságra hozatalát Földi László, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója ellenzi, szerinte az ország alapvető érdeke, hogy a jelenleg működő aktív ügynököket ne sodorják veszélybe.
Politikai döntés áldozatai lehetnek a magyarországi szolgálatok, ha valóban minden állambiztonsági iratot nyilvánosságra hoznak. Hiszen a katonai vagy polgári elhárítás, illetve hírszerzés nem élné túl, ha 45 év titkos anyagai napvilágra kerülnének. Ezzel ugyanis ország-világ előtt feltárulna belső struktúrája, működési rendje. Ráadásul óriási bizalomvesztésre vezethet. Annak idején a szolgálat az ügynököknek garantálta konspirációs tevékenységük titokban tartását, a szolgálatok nem élnék túl, ha ez a garancia most már nem érvényesülne.
Nem igaz, hogy elévülnek a tevékenységek, Sok hírszerzőről ugyan gyanították, hogy valójában mi a tevékenysége, de bizonyíték hiányában nem tudtak velük mit kezdeni. Ha most lelepleződnek, mivel egy ügynöknek széleskörű kapcsolatrendszere van, másokat is magukkal ránthatnak, ebben a szakmában nem ismerik az elévülést. Azon lehet vitatkozni, hogy annak idején a Varsói Szerződés érdekében, tehát jelenlegi NATO szövetségeseink ellen irányult tevékenységük, de itt figyelembe kell venni, hogy a szolgálatok tagjai ezt mint szakmát fogták fel. Nem mondom, a szolgálatok követtek el hibákat, azokat ki kell vizsgálni, de a létüket nem szabad veszélyeztetni.
Manapság a terrorizmus, a szervezett bűnözés elleni harcban a magyar titkosszolgálatok is kiveszik részüket, kár lenne meggyengíteni őket, illetve halálos csapást mérni rájuk. Azt is figyelembe kell venni, hogy még a szövetségesek között is lehetnek titkok, eltérő érdekek. Magyarország titkosszolgálata is az ország biztonságának érdekeit tartja elsősorban szem előtt. Ezt nem lenne szabad veszélyeztetni. A keletnémet Stasiról valóban sok mindent nyilvánosságra hoztak, de nem szabad elfelejteni, az NDK, mint állam meg is szűnt. De a német titkosszolgálat azért ott is visszatartotta a fontosnak ítélt dokumentumokat.
Véleményem szerint a III/III szolgálat iratainak nyilvánosságra hozatal politikai döntés, amit el lehet fogadni. De a titkosszolgálat egyéb területei maradjanak titkosak —Angliában egészen a nyolcvanas évekig még azt sem ismerték el, hogy létezik hírszerzési apparátus, csak az elhárítást voltak hajlandók hivatalosan is megerősíteni.
------------
Ide másoltam ezt a HVG-s cikket, mert később nehezen linkelhető.
Nagy hibát követett el Antall József, hogy nem eresztette a szélrózsa irányába ezeket a KGB emlőin nevelkedett arctalan lovagokat. Azóta újra épült volna a "CÉG".
Nem vagyok biztos abban, hogy a " szervezett bűnüldözés" ellen dolgoznak manapság. Sőt...
Most idedobják nekünk a III/III-as beszervezett maradékot rágódni.
Erről sok legenda kering, de csak egy okot mondjon valaki ami miatt a hatalom átvétele után bármi kötelezte volna antalékat, hogy betartsák.. Az ellenzékiek 50 év alatti tűzzel-vassal írtása után a ferpléjt és a többi szentimentális izét hanyagoljuk.. Marad a zsarolás..
Ha már a rendszerváltásnál tartunk jó lenne ha a megegyezést aláírók kiállnának és elmesélnék, mi a fenét irtak alá az MSZMP kormánnyal a hatalom megszerzése érdekében, és ha létezik valamilyen megállapodás, akor meg azt illenék betartani.
Jaja, úgy szabad szemmel nézve elég furcsa, hogy vendéglátóipari vezérig.-helyettesekből és teljesen ismeretlen orvosegyetemi gazdasági vezetőkből egyszer csak rutinos titkosszolgálati főnökök lesznek. (és még csak nem is paranoiások, mint egyesek). De nagy valószínűséggel sohasem fogjuk megtudni, hol szerezték a jártasságukat.
Valóban nem biztos, hogy a "nagy égetés" (legalább részben) nem kamu volt, és még kevésbé valószínű, hogy egy nagyjából pontos ügynöklistát ne lehetne rekonstruálni. Az mindenesetre lehetetlen állapot, hogy 15 évvel az esemény után is véletlenül éppen akkorcsurrannak-cseppennek az anyagok, amikor szükség van rájuk, és ezen - túl a politikai hasznon - véletlenül mindig nagyon jó keresnek valakik. Boross meg Gálszécsy rettentően kavarja a málnaszőrt a III/III-on kívüli ügyosztályok körül, mintha azokat a felfedéseket, amik 15 év után is nemzetbiztonsági-személyi kockázattal járnak, nem lehetne könnyen kivédeni.
A rendszerváltás története csak az eggyik szála a dolgoknak, amiről az eredeti iratokból kaphatnánk válaszokat, de az is érdekes, hogy hol vannak az iratok, kik hiányoznak a jelenlegi nyilvántartásból és miért? A rendszerváltás után bármit mondanak is, jónéhányan áttúrkálhatták magukat az irattárakon. Egy bonyolult katalógusrendszer is kellett, hogylegyen hozzá. Névindex stb. Mint egy rendesebb könyvtárban :). Ezek megvannak?
Valszeg MP neve lehetett az egyik olyan név, ami Horváth nem látott a Németh féle listán és belügymiisztersége alatt sem volt meg, viszont azóta MP mint tudjuk elismerte.. MP esete azért érdekes, mert őt szemmel láthatólag védeni akarták, akkor viszont honnan került elő a 6-os kartonja?
Az apósa. Egyebekben Varga László történész ezzel kapcsolatban írta az ÉS-ben évekkel ezelőtt:
"(...)az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának 3236. sz. 1991. október 9-i jelentése is ténynek veszi, hogy „1989. decemberében Pallagi Ferenc állambiztonsági miniszterhelyettes utasításáraaz állambiztonsági szervezetben nagyarányú iratmegsemmisítés zajlott le”.
Az igazi botrány azonban ezután jött:
"A titkosszolgálati különleges eszközök 1989. október 23-a utáni alkalmazása a köztársasági Alkotmányt sértette. Dr. Horváth István volt belügyminiszternek, az állambiztonsági szolgálat vezetésével megbízott Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettesnek és a III/III. csoportfőnökség volt vezetőjének, dr. Horváth Józsefnek személyes politikai felelőssége van, mert ki-ki a maga szintjén megszüntethette volna e módszerek Alkotmányt sértő alkalmazását." (Bizottsági jelentés a BM belső biztonsági szolgálatának tevékenységéről. 1990.)
Demszky Gábor az Országgyűlésben, 1990. június 25-én:
"A nemzetbiztonsági bizottság elnökeként kijelenthetem, hogy a korábbi vizsgálóbizottság jelentése egyértelművé teszi: cinkosokat igenis találunk. Kikről van szó? A szabadon választott Parlament elődje hurrogással és közbekiáltásokkal akadályozta, hogy Tamás Gáspár Miklós képviselőtársunk felolvassa ezt a névsort. Most pótolni fogom a megszakadt felolvasást.
1989. október 25-e és december 5-e között a korábbi vizsgálóbizottság jelentésének a melléklete szerint Szűrös Mátyás, Németh Miklós, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Nyers Rezső, Kovács Jenő, Medgyessy Péter, Kárpáti Ferenc kapott ezekből a tájékoztató jelentésekből. Álláspontunk szerint az Antall-kormány nem tekintheti lezártnak a Magyar Köztársaságban folytatott lehallgatások ügyét. (Taps az SZDSZ soraiból és a jobb oldalon.)"
