Ismerem az ollós megoldást, de asszem első körben szerzek kifésülő sprayt, aztán majd meglátjuk. Az a jó, hogy egy ideig engedi bontogatni, aztán ráül és szépen ülve megfordul, hozzám bújik, odateszi a fejét az ölembe és dünnyögve szól, hogy ő ezt most már nem szeretné, ha tovább csinálnám. Én meg természetesen ellágyulok és abba hagyom. :-))
Tudod, hogy nálunk mikor kerül elő a plusz energia? Ha meglátja a kezemben a csontot, vagy ha anyukám hoz valami fincsi husit vagy bőrt neki. Na, akkor kérés nélkül végigcsinálja az összes trükköt amit tud: ül, hajol, fekszik, forog, tolat, ugat...
Fésüléshez: Gondolom a csomók ollóval történő hosszanti felvágása ismerős, de van valami fésülő spray is, ami megkönnyíti az ilyen csomók kibontását.
Nincs valakinek valamilyen ötlete, hogy a gatyáját, hogy tudom rendbe hozni? Egészen a bőrénél nagy kifésülhetetlen bundagolyók vannak - sajnos az utóbbi 2 hétben kicsit elhanyagoltam neki, mert mióta megcsináltuk nekik a pancsolót, azóta mindig vízes...
Azt nem mondtam, hogy "dolgozom" is vele :-D Csak lejön velünk, szaladgál aztán vagy leteszem az árnyékba, vagy bejön velem az oviba óvóbácsinak :-)))) Eltéblábol a kicsik között és arra még "használható" a melegben is, hogy a gazdiknak bemutassam vele, hogy mit hogyan kell csinálni - így ők is könnyebben megtanulják a dolgokat.
Ha az árnyékba teszem le, akkor a kis talált kölyökkel, Nanával tanulgatunk a pályán. Erősen úgy tűnik, hogy hosszú távra kell vele "berendezkedni", mert nem érdeklődik utána az ég adta világon senki :-( Pedig imádni való kis gazember :-D
Én most nem ez ügyben jeletkezem, hanem mert van egy eladó 1 éves Leonbregi törzskönyves kislány. Akit érdekel írjon az e-mail címre: blumengarten@t-online.hu !
Ti ilyen melegben tudtok suliba járni??? Floyd szájából kiesik a jutifalat. Egyszerűen nem tudjuk motiválni, úgyhogy most hanyagoljuk a sulit, pontosabban csak a főzőcskézős bulikra és a sétákra járunk, meg esetleg szájat tátni, amíg a többiek gyakorolnak. :) Sétálni meg a Maros parton szoktunk, ott nincs toklász, csak ilyen apró, borsszem méretű ragadós golyócskák, amiből naponta egy ping-pong labdányi mennyiséget fésülünk ki.
Nagyon örülök, hogy jobban van a "kis" mackó, nagyon jól tetted, hogy elvitted másik dokihoz. Pár nap és olyan lesz, mintha mi sem történt volna :-)
Ma szóltam a szembe szomszédunknak is (2 napja hoztak haza egy kölyök kutyust), hogy nyírják már le a füvet, mert a kutyájuk épségét veszélyezteti a rengeteg toklász - szegények nem is tudták, hogy mennyi gondot/fájdalmat tud okozni a kutyusnak...
Nálunk az egész környék tele van, hetek óta ki sem vittem őket :-( Az utolsó séta után 2 órán keresztül szedegettem a 3 kutyából és még napok múlva is találtam rajtuk! AZ önkormányzatnak szóltam, hogy legyenek szívesek kaszáltatni a közterületeken, de sajna nem kecsegtettek semmi bíztatóval - még a tavaly előtti kényszerkaszálások árát sem tudták behajtani, így nincs pénzük rá... Hétvégenként a suliban tudnak szaladgálni, meg itthon játszunk rengeteget, hogy mozogjanak, de az nem olyan, mint a jó kis séták esténként :-(
Nem bírtam tovább nézni, kedden elvittem egy másik dokihoz, aki 2 perc alatt kiszedte belőle azt a r.... gazt, kb. 20 centit mászott felfelé a lábában. Még mindig váladékozik a seb, de a hangulata máris sokat javult, reggel már hozta a labdáját is!
Az orvosi rendelőben töltött idő is tanulságos volt, rajtunk kívül még 3 toklászkárosult várt kezelésre, itt szinte mindent eláraszt ez a fránya növény. Ami érdekes számomra, hogy a német juhászom szőréről szó szerint lepereg a toklász, a leonak pedig rögtön beleragad a bundájába. Le is kopasztottam a kislányt, szinte teljesen levágtam a szőrt a lábairól, eléggé furcsán néz ki (mint aki térdzoknit hord), de mire elmúlik a toklászveszélyes időszak, majd visszanő.
Ez a nyár nagyon nehezen indult, várom a telet, olyankor van egy leo igazán elemében!
Köszönöm a segítségeteket. Eddig fogalmam sem volt róla, mi a toklász és milyen károkat okozhat. De most megtanultam, csak sajnos a kiskutyám kárán.
Egyszerűen nem bírom nézni, hogy szenved, fáj a lába, folyik belőle a genny és nem tudok segíteni rajta. Várom a toklász felbukkanását, reggel-este nagyvizit, szegénykém mikor meglátja a gézt/jódot a kezemben, már azt lesi, merre lehetne elmenekülni, nem épp kellemes tortúra ez neki. Előbb utóbb akkor majd csak felbukkan ez a fránya gaz.
Ha már nem találja, akkor sajnos ez az egy, amit tehet, antibiotikum és gyulladás csökkentő. Jól teszed, hogy nyomkodod, a betadine is nagyon jó!
Figyeld a kinyomott trutyit, hátha meglátod benne a szétrohadt toklász maradványait., továbbá figyeld a seb ellentétes oldalát is. Ha a lábujjközben van, akkor a talp párnákat, illetve mindenhol az egész lábszárat, bárhol megjelenhet, sajnos!
Ha valahol találsz egy újabb tályog szerűt, akkor ott is ki kell üríteni a sebet.Sajnos ez a rohadt toklász vándorol és ki tudja, hol fog feltörni, de felfog, az egészen biztos! Ha valahol egy lilás puklit látsz, az lesz az igazi, ott lesz a toklász! Deebben az esetben se te próbálkozz, hanem vidd vissza a dokidhoz.!
Mi is jártunk már így. Sajnos ez az úszóhártyák átka. Szintén a két lábujja között ment be, de a doki hiába turkált a bőre alatt, nem találta. A sebet lekezeltük, begyógyult. A doki mondta, hogy ha még tényleg benne van, akkor valószínűleg majd valahol a felszínre fog törni. Így is lett, úgy egy hét múlva megjelent a toklász kb. 10 centivel feljebb a lába hátsó oldalán. Jól begyulladt, lett egy gennyes, vörös, mogyoró nagyságú pukli. Ez pár nap alatt beérett, kifakadt és a toklásszal együtt kinyomtam a tartalmát. A seb meg gyorsan meggyógyult. Azóta ilyenkor toklászos időszakban minden reggel "toklászvadászatot" tartunk a lábujjai között, és kiszedjük az előző esti sétánál begyüjtött toklászokat, hogy megelőzzük a bajt. Azért reggel, mert este a séta után rendszerint csurom víz a kutya és sötét is van, szárazon és világosban könnyebb.
Biztos, hogy már nincs benne a toklász valahol a sebben???? Az úgy "mászik" felfelé, hogy az ember el sem hinné.
Apukámék kuvaszának ment egyszer toklász a lábába és az idióta felesége nem vitte orvoshoz napokig (haragudott a dokira, mert az mondta a kutyára, hogy kövér - megjegyzem jogosan), mert apu nem volt otthon... 10 centi magasan találták meg a lábában a bőre alatt és fel kellett vágni, hogy ki tudják szedni...
Már több éve olvasom a topicot, sokat tanultam tőletek, habár eddig még nem szóltam hozzá. Most viszont lenne egy sürgős kérdésem: Leómnak toklász ment a lábujjai közé, orvoshoz vittem, aki már nem találta meg benne a toklászt, kapott antibiotikum illetve gyulladáscsökkentő injekciót, miszerint ez megoldja a problémát, gyógyszert nem írt fel. Azóta eltelt 3 nap, a tályogot naponta háromszor kinyomkodom (már amennyire engedi a kislány), kenem Betadin-nal, viszont változatlanul vérzik-gennyedzik, semmi javulást nem látok!!!
Volt valakinek hasonló tapasztalata??
Várjak még egy pár napot, hátha kitisztul a seb, vagy vigyem el azonnal egy másik orvoshoz???
Nagyon sajnáljuk a történteket! Teljes szívünkből együtt érzünk veletek Margó és Feri! Kívánom, hogy idővel ez a fájdalom enyhüljön és csak a szép emlékek maradjanak meg Castorról! Szép és sikeres kutya volt, aki végtelen szeretettel tudott mindenkit szeretni! Jó kutya volt és emléke örökké él! Andi és Béla
Egy pár nap eltelt, amióta itt hagyott a macim és még mindig, sőt egyre inkább vigasztalhatatlan vagok.
Itt maradt velem még a Sába és a Jessica ( aki sajna nem nagyon van jól, DP), és mindent megtesznek hogy vigasztaljanak, de ez a fájdalom nem múlik, sehogyan sem.
Nap mint nap keresem, várom hogy elöre szalad és hozzám bújik, amolyan Castorosan.
A legrosszabb hogy nem vár haza, nem fogja meg a kezem a kapuban.
Egyszet talán jobb lesz, de most még szörnyen rossz!!
Köszönöm hogy ennyien szerettétek az én nagy macikámat!!!!!!!
Mindenkinek nagyon köszönöm az együtt érző mondatokat, és vigasztalásokat!!!!
Egy újabb leó hagyott itt minket, a gazdáit a szeretteit!:(((
Tiszta szívvel együtt érzünk Veletek, az idő majd segít mondat sem áll, mert nem segít, mi sem tudunk megbékélni a visszafordíthatatlannal, legyen bár akár mennyi leonbergi körülöttünk, az "öregek" hiányát nem lehet pótolni és a fiatalokban keressük őket, sajnos hasztalan, mert minden leó egy külön egyéniség és mindegyik pótolhatatlan:(((
Én is részvétemet fejezem ki Castorért. Bár nem ismertem Őt, biztosan jó kutya volt. Különösen együttérzek Veletek, mivel én is 2 hete veszítettem el az első leómat, Bessyt. Idős volt már, és beteg... :-(
Őszinte részvétünket küldjük, és osztozunk fájdalmatokban. Castormacit nagyon szerettük mi is, sok közös élménnyel gazdagodtunk általa, amit Veletek együtt éltünk meg. Nagyon hiányozni fog nekünk is.
