A Kreáljunk Életképes Dolgot A PolKlubból sorozatunk keretében ünnepélyesen átadom az MDF ügyeinek kulturált kitárgyalására szolgáló topicot. Remélhetőleg az, aki a Polidili aknatüzétől besokall, de a téma izgatja, itt menedékre fog találni.
"Ma hallottam, hogy a Mediánnál az MDF 3%-ra tornázta magát."
-- Ezzel kapcsolatban van egy olyan teljesen alátámasztatlan, pusztán pszichológián alapuló sejtésem, hogy elég sokan nem vallják be, hogy MDF-re szavaznának. Tudniillik annyira sikertelen és loser párt, hogy az már fáj időnként, és így nem nagy dicsőség a követőjének lenni, nem megy a bathing in reflected glory. Márpedig az emberek jobb szeretnek konformak lenni, mint kritizálásnak kitenni magukat.
elnezest a felig offert, de az implicit feltetelezes (aki tud szamolni annyira, az nem szavaz a fidexre) egyszeruen butasag.
szerintem egyebkent lenne igeny arra, amit az mdf 2004 ota probal csinalni, csak nem ezekkel az arcokkal. de meg ebbol a csapatbol is folyamatos az elszivargas...
Ma hallottam, hogy a Mediánnál az MDF 3%-ra tornázta magát.
Azt gondolom, hogy a Fidesz ígérgetős kampánya paradox módon jó lehet az MDF-nek.
Hiszen biztosan vannak azért jópáran, akik semmiképpen nem szavaznának a baloldalra, de számolni azért még tudnak annyira, hogy ne dőljenek be az Orbán-féle humbugnak.
Egy 4-párti Parlament érdekes lenne, de még érdekesebb egy 3-párti, ahol az MDF a mérleg nyelve...
Dávid Ibolya biztos pártja bejutásában, de nem lesz olcsó koalíciós partner. A Magyar Demokrata Fórum csak akkor alakítana kormányt a Fidesszel, ha hajlandó például korrupcióellenes programja végrehajtására, az egykulcsos adó bevezetésére vagy változtatni a hatalomgyakorlási módszerein. A FigyelőNet interjúja az MDF elnökével.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Dávid Ibolya, az MDF elnöke. (Fotó: MTI)
Dávid Ibolya, az MDF
Kapcsolódó témák
- A közvélemény-kutatások adatai szerint, ha most lennének a választások, az MDF nem jutna be a parlamentbe. Hogy gondolja pártját sikerre vezetni?
A 2002-es önkormányzati és a 2004-es európai parlamenti választásokon is felülírtuk a közvélemény-kutatók eredményeit és az elemzők várakozásait. A választók bebizonyították, hogy szükség van a valódi többpártrendszerre, a normális Magyarországért programra, arra a korszerű konzervativizmusra, arra a mérsékelt politizálásra, amelyet ma a parlamenti pártok között egyedül a Magyar Demokrata Fórum képvisel. Iszonyú ellenszélben, barátaink és ellenségeink támadásának kereszttüzében sikerült jó eredményt elérni. A kutatók 2002 óta csak pár százalékon mérik az MDF-et, de erre minden valós választás rácáfolt. Ha a felmérések lettek volna a helyesek, akkor ma nem a szocialisták kormányoznak. Számomra az igazi véleményalkotás maga a választás. Azt is ugyanilyen fenntartással fogadom egyébként, hogy a mért elfogadottságom mindig dobogós volt az elmúlt hat évben. Ezek az adatok azonban, az ösztönzésen túl, hogy többet kell dolgoznunk, azt is megmutatják, hogy a magyar társadalomban ma a legnagyobb tábort azok alkotják, akik nem választottak pártot, akik nem kívánnak részt venni ebben a harci csatazajban. Az elégedetleneknek elegük van a kettészakított országból, és úgy gondolom, ahogy 2002-ben is, nagy meglepetést fognak okozni a következő választáson.
- A bizonytalan szavazókat hogyan kívánják meggyőzni arról, hogy a Magyar Demokrata Fórumot támogassák?
Úgy tekintek minden választásra, mint egy versenyre, ahol a legjobbat kell teljesíteni. Ebben a versenyben a megmérettetéshez szükséges feltételek, mint például a programok, még csak most kerülnek nyilvánosságra. A Magyar Demokrata Fórum vállalásának alapja a Normális Magyarországért program, amely már az EP-választáson is bizalmat kapott a választoktól. Ez a korszerű konzervativizmus programja lesz, amely a teljesítményelvű Magyarország megvalósítását tűzi ki célul: aki többet dolgozik, többet is keressen. Ennek az egyik legfontosabb eleme az egykulcsos személyi jövedelemadó. Két pozitív példa is bizonyítja ennek szükségességét. Az egyik az EVA sikere, amely bebizonyította, hogy Magyarországon nem akarnak csalni a polgárok: ha kevesebb adót kell fizetni, azt becsületesen megteszik. A másik a szlovák tapasztalat, ahol igazolódott: a kevesebb többet hozott a költségvetésnek. A többkulcsos adótáblához képest több adóbevételt realizáltak egy 19 százalékos adókulcsos személyi jövedelemadóval.
- A Fidesz és az MSZP azonban egyöntetűen elutasította a javaslatot.
Így Magyarországon nem az SZJA lesz egykulcsos, hanem a politika. Nem értek egyet az MSZP-Fidesz érveivel. A szocialisták arra hivatkoznak, hogy ez a gazdagokat segíti. Aki havi százezer forint bruttó bért kap, az 18 ezer adót fizet, aki meg egymilliót keres, az 180 ezer forint adót fog fizetni, tehát jóval nagyobb mértékben járul hozzá a közterhek viseléséhez. A Fidesz érve, hogy a rendszer a családokat bünteti. Az egykulcsos személyi jövedelemadó nem zárja ki a családi adókedvezményeket. Én magam is azt gondolom, hogy a családokat támogatni kell, de nem az adórendszeren, hanem a családi pótlékon keresztül. Ugyanakkor sokkal nagyobb szabadságot kéne adni a családtámogatásban az önkormányzatoknak, például étkezési vagy utazási csekkel, hozzájárulással. Az egykulcsos adóval sok pénzt takaríthat meg az állampolgár, mert egyszerűsödik a bürokrácia: most mindenki mellé kell egy könyvelő is. Ráadásul az egyszerűsödött adó növeli a jövedelmeket, mert a munkaadók is szívesebben adnak magasabb fizetést, ha az az alkalmazottnál marad és nem az állam zsebébe vándorol. Ahol bevezették az egykulcsos adót, például a balti államokban, ott jelentősen csökkent a munkanélküliség. A rendszer befektetőket vonz, mert jobban szeretik az egyszerű adórendszert. A régióban egyébként egy sor ország áttért már az egykulcsos adóra: Szlovákia, Szerbia, Románia már bevezették, Csehország, Lengyelország és Horvátország pedig komoly előkészületeket végez ennek érdekében.
- Említette, hogy az egykulcsos adó bevezetésével élénkíthető lenne a gazdaság. Mennyiben javíthatná ez a versenyképességet?
A gazdaság versenyképességének javításához először a polgárok versenyképességének javítására van szükség, ehhez pedig több pénzt kell hagyni náluk. Konzervatív politikusként nem hiszek a szocializmusból örökölt újraelosztás mindenhatóságában. Így a bevételek nagy részét elviszik, belekerül egy politikai nagy üstbe, onnan pedig mindenféle politikai töltettel kerül ki. Ha a Fidesz kerül kormányra, az általa vezetett önkormányzatoknál kezdenek el óriásberuházásokat és lesz aranyból a kilincs, ha a szocialisták, akkor az ő településeiken történik ugyanez. Ez a korrupció és a visszaélések melegágya. Én úgy ítélem meg, hogy kevesebbet kellene elvonni a vállalkozásoktól és az emberektől, ezáltal kisebb mozgásteret kellene hagyni a politikának.
- Melyek a Magyar Demokrata Fórum programjának további elemei?
Az MDF programjának középpontjában a középosztály áll. Ma a középosztály fizeti a szegények segélyeit és a gazdagok be nem fizetett adóit. Az egykulcsos adó egyébként megszabadítja a középosztályt ettől a tehertől is, és ugyancsak adófizetésre ösztönzi a gazdagokat (kockázatos off-shore cégek és más trükkök helyett). Programunk része még a segélyért munkát program is.
- A Magyar Demokrata Fórum minden kormányzat alatt a korrupcióellenességet képviselte. Folytatni kívánják ezt mostani programjukban is?
Ebben a ciklusban sürgettem a parlamentben a lobbi-törvény megalkotását, a pártfinanszírozás és kampányfinanszírozás szabályozását, amellyel egyébként az ÁSZ is folyamatosan foglalkozik. Sürgettem a Btk. módosítását is, mert úgy véltem, nem elégséges, hogy csak bírságot szabnak ki azokra a tisztességtelen vállalkozásokra, amelyek ár- és minőségkartellt hoznak létre. Sikernek tartom, hogy háromévi kiállás után sikerült elérni, hogy szeptember elsejétől ez öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mivel a közbeszerzési törvény hiányosságai miatt közpénzek folynak el, javasoltam egy központi közbeszerzési hivatal létrehozását. Ilyen működik már Angliában és jók a tapasztalatok.
- Benyújtották a párt- és kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatukat is, de a parlament mégsem foglalkozott az üggyel.
Álságosnak és cinikusnak tartom mind a két nagy párt viselkedését ezzel kapcsolatban. A parlament előtt hever az általunk benyújtott törvényjavaslat, amely körül síri csend honol. Vannak beszédes hallgatások: egyesek tisztességtelenül élvezik annak előnyét, hogy hiányos a jogszabály. Az, hogy egy párt 386 milliót költhet a kampányra, törvény. Aki ezt megszegi, törvényt sért. Ehhez képest össznépi játék folyik, ki hány tíz- vagy százmillióval, netán milliárddal lépi túl ezt a keretet. Miféle jogalkotók azok, akik ügyeskedéssel kijátsszák a kiskapukat? A jelenlegi pártok – és ebben óriási a két nagy párt felelőssége – olyan morális gátakat szakítanak át, amivel hosszú évekre beárnyékolják a közéletet. Ezért mondjuk, hogy ki kell irtani a korrupciót Magyarországon, de nemcsak a túloldalon, hanem a hátunk mögül is. Az MDF-ben nem ismerjük a jó és rossz korrupciót, annak megfelelően, hogy az kinek kedvez. Egyféle korrupció van – az üldözendő.
- Ezen célok megvalósításához ki lehet partnere a Magyar Demokrata Fórumnak?
Ebben a kérdésben nincsenek oldalak. Van egy programunk, amelynek megvalósítása égetően szükséges. Látjuk a költségvetési helyzetünket, látjuk a morális válságot, ami az országban van. Én azt szeretném, ha a programunk mind nagyobb részben megvalósulna. Nem leszünk olcsó koalíciós partner, ha kell, külső koalíciós támogatást biztosítunk, ha kell, éves szerződéssel garantáljuk ezt, vagy ha kell, ellenzékben leszünk. Ennél sokkal fontosabb az, hogy a demagóg és populista ígéretözön mellett a józan és a valódi megoldásokat kereső politikának is hangja és tere legyen a törvényhozásban. Mi csak azokkal fogunk tudni együttműködni, akik készek e pontok megvalósítására. Ha mondjuk a Fidesz támogatni tudja a korrupció kiirtására vonatkozó javaslatunkat, az euró 2010-es bevezetését, a teljesítményelvű Magyarország megvalósítását, a 18 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, akkor a Fidesszel fogunk együttműködni. Ha nem, akkor ellenzékből is lehet szolgálni ezeket az érdekeket.
- Egy időben némi közeledés volt tapasztalható a szocialista párt felé. Ők kizárhatók a koalíciós partnerek listájáról?
Az MDF egy jobbközép párt, a meghirdetett elveket szigorú feltételként fogja megszabni mindenféle koalíciós együttműködésnél. Ma jó esélyt látok arra, hogy Magyarországon nagykoalíció lesz a választások után. Égető szükség van átfogó reformokra az egészségügy, az oktatás vagy a közigazgatás területén. Mivel a változtatáshoz kétharmados törvényeket kell módosítani, képtelen helyzet látszik körvonalazódni: a jogszabályok megalkotásánál vagy az MSZP fogja támogatni a Fideszt, vagy a Fidesz a szocialistákat. Mivel nincs olyan ellenzék, amely olyan reformokhoz adja a nevét, amely az első időszakban biztosan népszerűtlen, a két nagy pártot ismerve ezt biztosan csak a hatalomból való részesülésért fogják megtenni.
- A Fideszt potenciális koalíciós partnernek tartja, ugyanakkor több kijelentésében is erősen bírálta a nagyobbik ellenzéki pártot. Milyen most a viszony a két párt között?
A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum rivalizáló pártok. A Fidesz eddigi politikája az volt, hogy felfalta a kisgazdákat, a kereszténydemokratákat, és iszonyú energiával kívánta megszerezni a Magyar Demokrata Fórumot is. Nagy kárt okozott ezzel: egyrészt nem érte el a célját, hogy egy nagyon erős, a jobboldalon egyedüli párt lenne most a Fidesz, viszont identitásválságot okozott ezen az oldalon. Nem tartom demokratának azt, aki ma egyetlen politikai csoportosulást akar létrehozni Csurka Istvántól Csintalan Sándorig. Kádár János vallotta egykor, hogy az MSZMP képes saját magán belül megjeleníteni az ellenvéleményeket, ezért nincs szükség több pártra. Ennek az olvasztótégelynek az MDF ellenáll, mivel úgy gondoljuk, a politikai egyszínűségből akartunk a rendszerváltozáskor kiszabadulni, tehát meg akarjuk őrizni a társadalom tagoltságának képviseletét pártok formájában is. Ez a képviseleti demokrácia lényege, amit azonban a Fidesz nem vett figyelembe. Mint ahogy egynémely módszere is idegen a konzervatív politizálástól. Példaként azt vegyük, hogyan bukott meg a Fidesz a vakondokozáson vagy a Vizsla-ügyön. Méltatlan egy demokráciához, és messze van az általa oly sokszor emlegetett keresztényi politizálástól. Mi nemcsak politikai stílusunkban vagyunk mások, mint a fideszesek, hanem gazdaságpolitikában, társadalompolitikában és nemzetfelfogásban is. A hatalomgyakorlási módszerekben pedig fényévnyi távolságra vagyunk egymástól.
- Igaz az, hogy egyéni képviselőjelöltjeik listáját azért nem hozták teljes terjedelemben nyilvánosságra eddig, mert tartanak a Fidesz esetleges hadjáratától?
Ma is folyamatosan keresgélik a fideszesek a jelöltjeinket az egyéni körzetekben. Szeretném, ha az ellenfél jelöltjeit kutatgatnák és őket próbálnák lebeszélni arról, hogy induljanak a választáson. Ezek azok a módszerek, amelyek elfogadhatatlanok egy demokrata és egy keresztény ember számára.
- Mit gondol, jelöltjeiknek mennyi esélyük van a két nagy párt neves indulóival szemben?
Neves indulók szép számmal vannak az MDF soraiban is: országgyűlési képviselők, közgyűlési elnökök vagy alelnökök, polgármesterek, jó nevű vállalkozók, sportolók. A mai magyar társadalomban a legnagyobb erőt azok jelentik, akik a pártok iránt el nem kötelezettek. Én rájuk számítok. Bízom azokban, akiknek elegük van a két nagy párt átlátszó ígéreteiből, akik partnerek az önálló véleményalkotásban, akik érzik és tudják, hogy a valódi többpártrendszerben a belső kontrollnak mekkora a szerepe. A politika arról szól, hogy kompromisszumokat kell kötni, hiszen senkinek a zsebében nincs ott a bölcsek köve, de minél kevesebb párt dönt, annál nagyobb az esélye a tévedésnek és a korrigálhatatlanságnak. Ezért aggasztó, hogy a kétpártrendszer víziójától kell tartanunk.
Légy erős, ez már a tagrevízió utáni "maradék". Bár való igaz, ez sem sok, hiszen mindegyiküknek kellene magával hozni még 3 embert, csupán az 5%-hoz is. Nomeg valóban kevesebben lettek azokkal a megélhetési vakondokokkal is, akik még IDEjekorán elhagyták a sűlyedő hajót, bár a "Fórum" cégért azért jó konzervatívhoz méltóan megőrizték. Ám IDE is illik: a kevesebb több lett...
Ó, hol van már az a 15 ezer fős tagság? :) A maradék is arról ábrándozik, hogy sikerül olyan megállapodást kötnie, mint Gémesi Györgynek, akár az MSZP-vel, akár a Fidesszel :)
"Ezzel kapcsolatban azonban felhívom a figyelmét arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum közel két éve döntött arról: önállóan indul a választásokon. Ezt a döntést a párt Országos Gyűlése és a párt vezető testületei (Országos Választmány, Országos Elnökség) is jóváhagyták. A párt és annak közel 15.000 fős tagsága tehát elkötelezte magát az önálló megmérettetés mellett. Úgy véljük, hogy egy párt a legitimitását kizárólag a választók bizalmából kaphatja meg, ahogy ezt az MDF az EP választásokon megkapta. Ezért az MDF önállóan készük és önállóan indul a választásokon."
Majd meglátjuk, hogy ez bátor döntés, vagy csak vak.merő...
Nem az az érdekes, hogy én miként vélekedek Boross Péter pártjáról, hanem, hogy az MDF-esek mit gondolnak eme Népszabadságban megjelent cikk, de korábban már Debreczeni József által kínált mentőkötélről.
"Persze az MDF vezetői ezt már gyávák lesznek meglépni, a továbbiakban is a "Hogyan essünk két szék között a pad alá?" c. klasszikust láthatjuk. :)"
-- Az a gúnyod tárgya, hogy pár éve a Fideszmédia mindennap ezzel gyanusítja és ezzel legitimálja a Fidesz(média) minden MDF-ellenes lépését - és erreföl magad sem hiszed, hogy lenne koalíció az MSZP-vel? Hát ez is egy álláspont.
Tényleg, milyen gyáva az MDF vezérkar. Vagy konzekvens. Vagy luxusprofitos, árdrágító, sötétben bujkáló rémhírterjesztő.
"Fel kellene ajánlaniuk nyíltan a választóknak: lehet 2006-ban úgy jobboldalinak lenni Magyarországon, hogy a konzervatív voks minden kétséget kizáróan nem populista kormány támasztéka lesz majd." - http://www.nol.hu/cikk/386484/ - Félreértés ne essék, a "populista" s a többi nem túl vonzó tulajdonság végig a "fideszes" szinonímája a szövegben :) , de ettől függetlenül a szerző egy mentőövet kínál az MDF számára. (S nyilván a Népszabadság sem véletlenül hozta le.) Persze az MDF vezetői ezt már gyávák lesznek meglépni, a továbbiakban is a "Hogyan essünk két szék között a pad alá?" c. klasszikust láthatjuk. :)
Kirohanás a Che Guevara-pólós fiatal baloldaliak ellen
Index/MTI
2005. október 13., csütörtök 20:02
Az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF) elnöke arra kérte csütörtökön nyílt levélben a Fiatal Baloldal (FIB) elnökét, hogy határolódjon el azoktól a fiataloktól, akik a szervezet kongresszusán Che Guevarát ábrázoló pólót viseltek. Komássy Ákos szerint Che mítosza egy lánglelkű forradalmár mítosza, és nem határolódik el szervezete tagjaitól.
Che Guevara kommunista, terrorista vezér volt. Határt kell húzni a véres kezű kommunista diktátorok és a szociáldemokrácia között - jelentette ki Almássy Kornél, aki állítása szerint a sajtóból értesült a jelenségről. Az IDF elnöke szerint minden fiatal politikus felelőssége, hogy a szélsőségektől - jobb vagy baloldaliaktól egyaránt - elhatárolódjon.
Ha a FIB legfőbb döntéshozó szervének miskolci kongresszusán egyes tagok ilyen pólókat viselnek, az azt mutatja, hogy vagy nincsenek meg a megfelelő történelmi ismereteik az adott személyről, "vagy valamilyen egészen borzasztó ideológiai háttérrel rendelkeznek, ami semmiképpen sem egészséges a XXI. században" - mondta Almássy Kornél. Az IDF elnöke levelét elküldte Csőzik Lászlónak, az SZDSZ-Új Generáció elnökének is, mert kíváncsi az ügyben véleményére, jelentette az MTI.
"Híres dél-amerikai világforradalmár"
Almássy Kornél levelének címzettje, a Fiatal Baloldal elnöke, Komássy Ákos az Indexhez eljuttatott válaszában úgy fogalmazott, hogy "Che megítélésében sokféle indulatoktól is fűtött álláspont vitázik egymással a világban. [...] Che mítosza egy lánglelkű forradalmár mítosza. [...] Egy fiatal orvosé, akit a végletekig felháborított az őslakosok jogait lábbal tipró dél-amerikai burzsoázia, az akkori elviselhetetlen társadalmi igazságtalanságok, és a korrupt, mindehhez asszisztáló állam képe."
"Che lázadt mint minden fiatal. Lázadt, mint azok a fiatalok, akik ma az ő arcképével díszített pólókat viselik szerte a világban" - magyarázza Komássy Almássynak. A lázadás pedig a baloldal sajátja is, mint az is, "hogy nem osztja a konzervatívok múltba révedő, beletörődő politikáját, hanem szembeszáll az igazságtalannal és tesz azért, hogy megváltozzék".
Komássy szerint Che mítosza ma már a divat része, és többek között ezért sem fog elhatárolódni szervezete tagjaitól.
-- Véleményem szerint teljesen értelmetlen Magyarországon csegevarázni, mivelhogy a világon semmi közünk a dél-amerikai állapotokhoz. És valóban a divat része, mert a jóképű arc miatt hordják, nem a burzsoázia, meg hasonlók miatt.
Ahogy elnézem, egyszerre próbálják mindkettőt, csak különböző személyek dolga az egyik, meg a másik hangoztatása. Vagy a személyes óhajuk jelenik meg a nyilatkozatokban, vagy még nem jött el annak ideje számukra, hogy eldöntsék.
Nem sok esélyt látok az MDF számára, a hintapolitikával inkább szavazatokat veszít, mint nyer. Világosan meg kell mondani, hogy Bor bánnal vagy ellene, a többi csak ezután következik. Más esetben bukta.
Kunczének "felesleges zaklatni a gazdaság vezetőit" (MDF) - Az euró mellett Szalay-Berzeviczy
2005.10.11 08:37
Az SZDSZ elnöke nyílt levélben kérte múlt héten az üzleti szféra és a gazdaság vezető szereplőit, hogy közösen győzzék meg a kormányt az euró 2010-es bevezetésének fontosságáról. A levélre reagált Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke, de Dávid Ibolya MDF elnök is tollat ragadott. Kuncze levelének címzettje Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde Rt. elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke és Székely Péter, a Többségi Magyar Tulajdonú Cégek Klubja elnöke. A levél szerint "Szeretnénk, ha Ön is csatlakozna kezdeményezésünkhöz, hogy közösen győzzük meg a kormányt az euró bevezetésének fontosságáról! Ha Ön is egyetért azzal, hogy mielőbb sor kerüljön az euró bevezetésére, kérem, jelezze ezt válaszában. Tegyen meg Ön is mindent, hogy hazánk 2010-ben az euróövezet tagjává válhasson"
A Magyar Demokrata Fórum elnöke, Dávid Ibolya szerint, ha "az SZDSZ kormánypártként nem tesz meg mindent a költségvetési hiány csökkentéséért, akkor felesleges zaklatnia a gazdaság vezetőit". Az MDF kérdőre vonja Kunczét, hopgy az euró 2010-es bevezetése valójában fontos célja-e a liberálisoknak, vagy "a gazdasági vezetőknek írt levél nem több mint figyelemelterelés az SZDSZ gazdasági elveit feladó szolgalelkű politikájáról?" Dávid levele szerint "a Magyar Demokrata Fórum a magyar választópolgárok nevében arra kíváncsi, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége tagja marad-e a kormánykoalíciónak vagy előrehozott választásra kell készülnie a pártoknak."
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke válaszlevelében kiemeli, "a Budapesti Értéktőzsde elnökeként egyetértek azon véleményekkel, miszerint nem szabad lemondani az euró 2010-es bevezetéséről, mert a céldátum újabb halasztása könnyen utat nyithat a költségvetési fegyelem további romlásának."
Az elnök szerint "a 2010-es céldátum tényleges feladása és így a maastrichti konvergenciafeltételek teljesítésének további csúszása lehetőséget biztosítana a politikának, hogy elodázza a fiskális egyensúly helyreállításához szükséges határozott és kemény kormányzati lépések megtételét. Ez pedig ártana Magyarország hitelességének, bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremtve a pénzpiacokon, ami könnyen elfordíthatja a befektetők egy jelentős részét.
Miközben tisztában vagyok a politikai erők szociális megfontolásaival, szeretném emlékeztetni a döntéshozókat: egy olyan kisméretű piacgazdaságnak, mint a magyar, nemcsak költséges, de kockázatos is egy önálló fizetőeszköz működtetése. Ha a térség többi országához képest az euró bevezetésével késlekedünk, az nemcsak Magyarország versenyképességének további romlásához vezetne, de egy olyan helyzetben, amikor az államháztartási deficit tartósan meghaladja az ország növekedési ütemét, a költségvetési hiány pedig fizetésimérleg-hiánnyal párosul, fokozottan védtelenné tenné a forintot.
A magyar gazdaság szereplői által felhalmozott 15229 milliárd forintnyi forintadósság (állam: 9599 milliárd forint, vállalatok 2994 milliárd forint, lakosság 2636 milliárd forint) mellett az állam 4008 milliárd, a vállalati szektor 3461 milliárd, míg a lakosság 654 milliárd forintnyi devizaadósságot tudhat magáénak. A külföldi befektetők esetleges elfordulása a magyar fizetőeszköztől, vagy egy esetleges forint elleni támadás mintegy 8131 milliárd forintnyi devizatartozás tőke és kamat törlesztését drágítaná meg. Az ilyen helyzetben bekövetkező jegybanki kamatszint emelkedése pedig a forint adósságállomány törlesztését is tovább nehezítené már. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen negatív forgatókönyv is képes lenne hirtelen jelentős anyagi többlet terhet róni a magyar háztartások legtöbbjére."
Boross Péter szívesen látná Csányi Sándor OTP-vezért az MDF színeiben, sőt kormányfőjelöltként is. Júliusban eddigi pályafutását, nyilvánosság előtti szerepléseit vizsgálva a Political Capital azt a következtetést vonja le, hogy Csányi Sándor miniszterelnök akar lenni. Az OTP-vezér azt mondja, nem akar.
Az MDF 2006-os választási listájának előkelő helyén szerepel Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Legalábbis ez a hír kapott szárnyra a fórum választmányi ülése után.
A pártvezetésből eddig senki nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta, hogy az OTP-elnök MDF-es színekben indulna a választásokon.
Egy, a pártvezetéshez közel álló forrásunk szerint ez tényleg felmerült, arról azonban nem volt információja, mi lett az ötlettel. Az MDF a Tényeknek elismerte, hogy tárgyaltak Csányi Sándorral, de a bankelnök közleménye után az ügyet lezártnak tekintik. Csányi a felröppent haírekre egymondatos közleményben reagált: „A sajtóban megjelent találgatások kapcsán immáron sokadszor és határozottan közlöm: nem lépek politikai pályára, nem vállalok politikai szerepet.”
Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese a hét végén kerülte meg a kérdést egy tévés interjúban. Hétfőn a Nap-keltében Boross Péter azt mondta, nem tud arról, hogy Csányi Sándor az MDF jelöltjeként indulna a jövő évi parlamenti választásokon, de szívesen látná a sikeres üzletembert a párt színeiben, és támogatná azt is, ha kormányfőjelöltként is megmérettetné magát.
„Miniszterelnök akar lenni”
Csányi kormányfői ambícióiról nem először hallunk. Júliusban eddigi pályafutását, nyilvánosság előtti szerepléseit vizsgálva a Political Capital azt a következtetést vonja le, hogy Csányi Sándor miniszterelnök akar lenni. „A jobboldalon Orbán Viktor pozíciója megkérdőjelezhetetlen, valószínűleg még hosszú ideig csakis ő jöhet szóba miniszterelnök-jelöltként. Az ötvenkét éves Csányi próbálkozhat valamelyik kisebb, jobboldali párttal (MDF, Centrum), vagy alapíthat új pártot is. Mindkét megoldás óriási pénzügyi befektetést és jelentős politikai kockázatot jelent” – olvasható az elemzésben.
Kétkedő elemző
Török Gábor politológus kételkedett abban, hogy Csányi komolyan elkötelezné magát bármelyik párt irányába. Szerinte kínosan fog ügyelni arra, hogy minden politikai oldallal jó viszonyt tartson fenn a jövőben is.
Ha viszont Csányi mégis belép a politikába - aminek a szakértő szerint kevés esélye van - rá is azok a szabályok lesznek majd érvényesek, amelyek között a mai magyar politika működik. Vagyis aki miniszterelnök akar lenni, annak politikussá kell válnia, pártokat kell szerveznie vagy uralnia, népszerűséget kell szereznie, támogatókat kell felsorakoztatnia.
Úgy látszik a volt hírszerző dolgozik, mert az ilyen sajtóinzultusokra korábban erős bénázásokat szültek meg "válaszként". Most meg azonnali cáfolat az érintettektől.
Dávid Ibolya szerint a magukat jobboldalinak nevező lapok csúnya hadjáratot indítottak pártja ellen. Az MDF elnöke azt demonstrálandó, hogy nem vonják meg a pártalapítványtól az Antal József nevet, a néhai miniszterelnök özvegyével tartotta tájékoztatóját. A Heti Válasz szerint minden általuk leírt infromációt többen erősítettek meg.
banner( 6564, 136, 330, 247, 0, 0 )
Gémesi György és Sisák Imre az MDF képviselőcsoportjának elhagyására készül, hogy 2006-ban Fidesz-színekben induljon a választásokon - állította a Heti Válasz című lap csütörtökön megjelent száma. Gémesi elismerte, hogy tapogatózó megbeszéléseket folytat a Fidesszel, de azt tagadta, hogy trávozni készülne az MDF-képviselőcsoportjából. A lap tudni vélte azt is, hogy Antall Józsefné megkívánja vonni a névhasználatot az MDF pártalapítványától.
Csütörtökön Dávid Ibolya sajtótájékoztatón reagált a megjelentekre. "A választási kampány előtt hét-nyolc hónappal csúnya hadjárat indult a magát jobboldalinak nevezősajtó részéről az MDF-fel szemben" - mondta. A pártelnök a Sisák Imre képviselővel és Antall Józsefnével közösen tartott sajtótájékoztatón cáfolta a Heti Válasz csütörtöki számában MDF-fel kapcsolatban megjelent állításokat és jelezte, Gémesi egy viodéki programja miatt nem jelent meg.
Ki áll a támadások a mögött?
"Ki áll a Magyar Demokrata Fórummal szembeni összehangolt és lejárató kampány mögött?" Miért éri meg ezeknek a lapoknak a saját szakmaiságukat aláásni, sajtópereket kockáztató valótlanságokat állítani? - tette fel a kérdést.
"Hetek óta azt látjuk, álhírek, csúsztatások, nyilvánvaló valótlanságok, meg nem erősített és bizonytalan forrásból származó információk alapján sorjáznak különböző cikkek" - mondta Dávid Ibolya, megemlítve a Magyar Nemzetben, a Demokratában és a Heti Válaszban megjelent írásokat.
A Heti Válasz csütörtöki cikke kapcsán megjegyezte: elemi elvárás az újságírókkal szemben, hogy hitelesen, pontosan tájékoztassanak, kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel a valóságnak megfelelő tényeket közöljék. "A Magyar Nemzet, a Demokrata és a Heti Válasz összehangoltan együtt dolgozik, a Magyar Nemzet a "Fidesz pártlapjaként egy feladatot teljesít, amelynek nem titkolt célja, hogy az MDF-et folyamatosan lehetetlen helyzetbe hozza és lejárassa"' - mondta a pártelnök.
Sisák Imre elmondta: az MDF tagjaként kíván a továbbiakban is politizálni, Antall Józsefné pedig közölte, hogy nem kívánja a néhai miniszterelnök nevét az alapítványtól visszavonni mindaddig, "amíg nem érzi úgy a család, hogy az MDF nagyon másként politizál, mint Antall József".
Kétszólamú párt
Sisák Imre megítélése szerint egyetlen közös célja lehet az MDF-nek és a Fidesznek, mégpedig az, hogy a 2006-os országgyűlési és helyhatósági választásokat megnyerjék. "Ennek az országnak jobboldali kormányra van szüksége, és ezt a jobboldali kormányt az MDF és a Fidesz-MPSZ fogja reményeim szerint megalakítani" - mondta a képviselő. Dávid Ibolya ezzel szemben újságírói kérdésre azt válaszolta: a döntéseket a párt testületei hozzák meg, de ha személyes véleményét kérdezik, úgy látja, kizárt, hogy az MDF az MSZP-vel vagy a Fidesszel koalíciót tudjon alkotni, "mindaddig, amíg olyan a Fidesz magatartása, mint amit az elmúlt hetekben láthattunk".
Heti Válasz: minden információ több forrásból származik
"Természetesen mi sem vagyunk tévedhetetlenek, de az MDF-ről szóló, ma megjelent Heti Válasz-cikket jegyző kollégánk tucatnyi MDF-es és volt MDF-es politikussal folytatott háttérbeszélgetéseket. Csak olyan információt közöltünk, amit többen is megerôsítettek. Így mindenkit óvnánk attól, hogy lesöpörje az asztalról azokat a kérdéseket, amelyeket írásunkban felvetettünk. Megjelenésünk óta bebizonyosodott például az érintett maga nyilatkozott errôl az MTI-nek és több más orgánumnak , hogy Gémesi György "tájékozódó megbeszéléseket" folytat a Fidesszel, mondván: ha az MDF és a Fidesz is jelöltet állít Gödöllôn, a mandátum könnyen a nevetô szocialista harmadik zsebébe kerülhet." - írta az Index megkeresésére Bódis András, a Heti Válasz belopolitikai rovatának vezetője.
-- ""Ennek az országnak jobboldali kormányra van szüksége, és ezt a jobboldali kormányt az MDF és a Fidesz-MPSZ fogja reményeim szerint megalakítani" - mondta a képviselő."
-- Sisák, neked elmentek otthonról. Épp az előbb törölte beléd a lábát a reménybeli koalíciós partnered médiuma, ha nem vetted volna észre.
Nekem ebből úgy tűnik, hogy az excentrumos (még korábban ex-békejobbos) erők ismét megpróbálják egybeszervezni magukat. Ismét létrehoznak egy választási koalíciót az 5% eléréséhez. Hiába, nagy kísértés, hogy az oldaliránt elkötelezetlen szavazók népes rétegéből merítsenek. Mondhatni szívósan tartja magát ez az igény.
Kérdés, hogy ezúttal sikerül-e a parlamenti küszöb megugrása. Érdekes kihatása lenne a két váltópárt formálódó mítoszára, ha jó szerepléssel erős pozíciót vivnának ki maguknak az MDF+szövetségesei. De úgy tűnik, ha most sem sikerül a küszöb átugrása, az csak további négy év hibernálást jelent, majd újabb próbálkozást.
Lát esélyt rá, hogy az MDF azt a szerepet töltheti be 2006-ban, mint a Centrum 2002-ben?
- Ezt a szerepet kizárólag az MDF töltheti be. Nemzeti közepet kell létrehozni, s ennek legfontosabb ereje csak az MDF lehet. Ha ezt a Centrum nem ismeri fel, akkor marginális erő lesz a választásokon.
- Vagyis a Centrumnak kellene az MDF-be tagozódnia?
- Pontosan. Az MDF annak a választói akaratnak felel meg, amely nem jobb- és baloldalban gondolkodik, hanem nemzeti egységben. Nem hiszek abban, hogy az értékek jobb- és baloldalra oszthatók. Csak egyetemes értékek léteznek.
GYENESEI ISTVÁN
1948-ban született Kaposváron. 1972-ben végezte el a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet. 1973-1982: a KISZ Somogy megyei bizottságának titkára, majd a KISZ KB osztályvezetője. 1984-85 között az MSZMP Somogy megyei bizottságának gazdaságpolitikai titkára. 1985-1990-ben a Somogy Megyei Tanács elnöke. 1990-1994 között, majd 1998-tól napjainkig a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. 1994 óta a Somogyért Egyesület elnöke. 2001-től a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület elnöke.
-- Kezdem érteni az elmúlt napok MDF-es kezdeményezéseit:
A hírszerző rendezni kezdte a küszöb alatti 'hadsereget'
Földi László a titkosszolgálat és a Defend után az MDF-nél
Nagy László,
Spirk József
2005. szeptember 22., csütörtök 10:49
A munkásmozgalom története megmutatta: a pártszervezés nem más, mint hálózatépítés. "Hogy néz ki a titkosszolgálat? Hálózat. Egy klasszikus párt hogyan néz ki? Mint egy titkosszolgálat." Erre a gondolatmenetre épít Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti tisztje azt állítva, hogy korábbi foglalkozása konvertálható tapasztalatokat nyújt a 2006-os országgyűlési választások kampányához. A defendes ezredes Boross Péter hívására kezdett bele párton kívüliként és ingyen az MDF-es "hadsereg" megszervezésébe.
A két nagy párt közismerten profi csapatokkal indul neki a 2006-os kampánynak. Ön meglepetésszerűen és újoncként bukkant fel, mint kampányigazgató. Milyen erőket tud felvonultatni, ami meggyőzte az MDF vezetését arról, hogy Önre bízzák a választási előkészületeket?
A megbízás szerint kampányigazgatóként az a dolgom, hogy az MDF-nél is összehozzam azt a profi társaságot, akik aztán tényleg hivatásszerűen foglalkoznak a kampánnyal. Nem kell messzire menni, hogy találjunk reklámszakembereket, illetve olyan embereket, akik már levezényeltek kampányokat az MDF-hez hasonló méretű alakulatokban. És persze figyelembe vesszük a nemzetközi tapasztalatokat is. Nem azon a szinten, hogy sok száz millióért megbízunk egy céget, erre az MDF-nek nem telik. De tartunk tapasztalatcseréket. Én is utazok jobbra-balra. És ezeket az információkat megpróbáljuk összerakni, hogy egy ütőképes stáb jöjjön létre.
A megkeresés első lépcsőjében nem mondtam igent. Ilyenkor az ember fejében nagyon sok dolog lepörög. Akarok-e médiaszereplő lenni, amikor évekig béke volt körülöttem? Olyan feladat-e, amiben van tapasztalatom? Tudok-e azonosulni bizonyos tartalmi elemekkel? Miután ezeket magamban lerendeztem, igent mondtam. Egyetértek azzal, hogy nem lenne jó, ha politikai életünk két szereplőre egyszerűsödne. Legalább négy pártra van szükség. Ami a szakmai részt illeti, itt is szervezni kell valamit. A korábbi tevékenységemnek a Defendnél szintén ez volt a lényege, erről szólt az életem is, hiszen volt nekem egy tisztességes foglalkozásom. A feladatom az, hogy megtaláljam az alkalmas embereket, integráljam a tevékenységüket, adott esetben irányítsam őket. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy kampányról, pártról, vállalatról vagy a Hivatalról beszélünk. A nagy különbségek a tartalomban vannak, nem a formában.
Majdnem olyan, mint a műveleti igazgatói munka az Információs Hivatalnál?
Mit tanultunk tudományos szocializmusból? A munkásmozgalom története hálózatépítés. Hogy néz ki a titkosszolgálat? Hálózat. Egy klasszikus párt hogyan néz ki? Mint egy titkosszolgálat. A modern politika alakulatai hálózati rendszerben épülnek fel és működnek. Ezzel csak azt akarok mondani, hogy bizonyos rendszerelméleti helyzetek kezelésében nem szabad nagy különbségeket feltételezni, mert nincsenek.
A pártok erről ritkán nyilatkoznak ilyen nyíltan, pont ezt a hasonlóságot akarják leginkább takargatni, holott az MSZP és a Fidesz komoly hálózatot épített ki a választók mozgósítására.
Az MDF-nek is van azért strukturált háttere. Az elmúlt két hónapban végiglátogattam az összes megyei szervezetet, arra voltam kíváncsi, milyen a hadsereg állapota. Olyan állapotban van, amilyen egy 2-3 százalékos párttól elvárható, és amire a következő hónapokban fel lehet építeni egy jó, tartalmi elemeket hordozó kampányt, és el lehet érni a parlamenti küszöböt.
A Fidesz és az MSZP egy-egy személyre fog összpontosítani. Az MDF is favorizálja majd Dávid Ibolyát?
Más nem is tehetnek: a Fidesz gyakorlatilag Orbán Viktor, és Gyurcsány Ferenc ugyanezt akarja az MSZP-vel. Dávid Ibolya nem az MDF. Dávid Ibolya mint pártelnök biztosan megjelenik majd, ugyanakkor olyan tartalmi elemeket kell tudnunk megfogalmazni, amelyek a pártot megkülönböztetik a többi párttól. Meg kell döbbentenünk, meg kell lepnünk a közt.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de ha az MDF el tudja érni, hogy a Magyarországon kialakult negatív élethelyzet változzon, de mondjuk, nem jut be a parlamentbe, mert elvérzik ebben a harcában, akkor megtette történelmi kötelességét. Nagyon fontos lenne megérteni, rettenetes lesz, ha két pártra egyszerűsödik a politika. A kisegítő pártok kontrollja nélkül gyakorlatilag esélye se lesz annak, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon. Ez a fajta hadigazdálkodási logika nagyon rossz, bénítja az unióban való érvényesülésünket is. Azokban az országokban, melyek az unióban nyertesek lettek, például Írországban vagy Portugáliában, volt közös gondolkodás, kohézió. Egységes országként kaparták ki maguknak a gesztenyét.
Meddig marad a pártnál?
A választásig kértek fel, és ezt szeretném tartani. Az én olvasatomban a következő tíz hónap a kampányról szól. Ha rosszul sikerül, utána nincs miről beszélni. Itt az MDF létéről van szó. Egy parlamenten kívüli párt ma Magyarországon nem tud labdába rúgni.
Belépett az MDF-be?
Nem.
Mit szól a konspirációs elméletekhez? Ha az MDF nem jut be a parlamentbe, biztosan lesz, aki azt mondja, a jó fideszes kapcsolatokat ápoló Földi elvégezte, amiért küldték.
Két dolgot szoktak mondani. Az egyik, hogy Fidesz-kém vagyok, a másik, hogy Boross Péterrel arra szövetkeztünk, hogy betoljuk az MDF-et a szocialista párt alá. Nagyon szeretném, ha az MDF bejutna 2006-ban. Ez lenne a legegyszerűbb válaszom a spekulációkra.
A dolog egyébként egyszerűbb. Azt gondolom, valamit megígérni nehéz. Utána már csak meg kell csinálni. Én elkövettem egyszer azt a butaságot, hogy ígéretet tettem valakinek, aki most számon kérte rajtam. Boross Péter volt, ő kért fel, hogy segítsek, ha tudok. Tehát ő a szürke eminenciás ebben az ügyben.
Ami a Fideszt illeti, mitől lennék én fideszes? Sok mindenkit ismerek, de az MSZP-ben még többet. Volt egy Defend nevű cégem, igen. De hát könyörgöm, az egy 80 százalékos állami tulajdonú cég volt a Fidesz-kormány alatt. És az állami megrendeléseknek kevesebb, mint 10 százalékával rendelkezett. Tudok mondani olyan MSZP-identitású cégeket, amelyek az Orbán-kormány éveiben 15-20 százalékot vittek a piacból.
Így kívülről nézve jó üzletnek tűnt, és felmerül a kérdés, miért volt mégis veszteséges?
Amikor az ember megkap egy piacot, rengeteg költsége van. Nem arról szólt a történet, hogy elszaladtunk a bevétellel. Két és fél évig folyt a vizsgálat a Defend ellen, és minden ügy le van zárva. Nem azért, mert kedvezett a politika, hanem azért, mert nincs eltűnt pénz.
Ha végignézzük az élettörténetét 97-től, az ember arra számítana, politikusoknak többé a közelébe se megy.
Néha én is megkérdezem magamtól, teljesen normális vagyok-e. Nem akarok a politikusok között maradni, nem tervezek politikai pályát. Ezt a munkát egyrészt azért vállaltam, mert megkértek rá. Másrészt szeretném magam kipróbálni, meg tudom-e csinálni. Nem várok érte semmit sem, és nem is ígért senki semmit.
Ingyen dolgozik?
Igen. Ez számomra fontos. Lehet, hogy furcsán hangzik, de szeretném bebizonyítani, hogy a Defend nem az állami megrendelésekről szólt, hanem esetleg értettünk valamihez. Szeretném megmutatni, hogy nem egy politika által felépített figura voltam.
Csak a kormányváltás után derült ki, milyen közeli kapcsolatban állt Csintalan Sándorral, aki az MSZP-alelnökség és az Orbán-bizalmiság között félúton a nehéz hónapokban átvette Öntől a Defendet. Milyen most a viszonya Csintalannal?
A Sanyival mindig is jópofa kapcsolatunk volt, ez most sem változott.
Egykori szakmabeliként, és mint egy másik elhíresült titkosszolgálati ügy főszereplőjeként, mit gondol a kis magyar kémtörténetről? Mucuska-ügyként is emlegetik, bár állítólag ez a név valójában nem fordult elő a lehallgatási jegyzőkönyvekben.
Emögött pontosan az van, amiről az elején beszéltünk. Ha ez a két pólus teret nyer, akkor innentől kezdve mindenkinek tartoznia kell valakihez. És az éppen ellenzékben lévőkhöz lojálisak el fogják árulni a kormányon lévőket. Ez egyrészt nem európai dolog, másrészt a titkosszolgálatnál ez a halál.
Több problémája van ennek az ügynek. Amennyiben felmerült a gyanú a házaspár ellen, végig kellett volna vinni a jogállami keretek között. Azt, hogy valaki kém vagy nem kém, nem az operatív tiszt dönti el, hanem a bíróság. Ha ügy volt, akkor át kellett volna adni az ügyészségnek, az ügyészségnek nyomoznia kellett volna, a bíróságnak pedig kimondnia a verdiktet. Ha kém, akkor el kell ítélni, ha nem, akkor elnézést kell kérni, hogy tévedtünk. De nincs semmi olyasmi, hogy "kiszorítás", ami ráadásul III/III-as eljárás volt. Az átkosban valakire rámondta a szolgálat, hogy a Népköztársaság ellensége, nem volt semmiféle eljárás, bizonyítás, hanem egyszerűen kiszorították a munkahelyéről.
Egy jogállamban a házaspárnak is kell, hogy legyen jogi védelme. Mondják meg nekik feketén-fehéren, milyen gyanú merült fel velük szemben. A polgári pereket meg fogják nyerni. És most már a szolgálat nem mondhatja, hogy mégis csak van ügy. Mert ha azt mondja, akkor a szolgálatnál mindenkit el kell vezetni, aki illetékes volt, mert nem végezték a kötelességüket.
A másik, ennél is súlyosabb probléma, hogy kikerülhettek eredeti források. Ha tényleg azok. Mert ugye fikcióról beszélünk. Aki a szakmában ilyesmire vetemedik akármelyik oldal kedvéért, az elvetemült gazember. Ilyen szinten a titkosszolgálatot, de az egész államigazgatást nem lenne szabad bevonni a politikai ütközetbe. Magyarországon azt kellene elérni, hogy a társadalomban, a gazdaságban, az államigazgatásban legyen béke. A politika lehet háború, rendben van. Az MDF-nek az a feladata többek között, hogy vigyük vissza. a politikát oda, ahová való, a parlamenti háborúskodáshoz, meg a pártok egymás közötti csatájához. A társadalmat pedig hagyjuk békén.
A politika nem hagyja békén a gazdaságot, és a gazdasági szereplők is törekszenek politikai befolyásra. Ráadásul a pártfinanszírozás teljesen homályos terület.
Nem véletlenül beszéltem hadibeszállítók rendszeréről. Ha Magyarországon a jelenlegi rendszer marad, akkor a gazdasági szereplők vagy azt csinálják, hogy mindenkinek fizetnek folyamatosan, mint valami védelmi pénzt, vagy kiválasztanak maguknak valakit, és őt próbálják hatalomra segíteni. Ezt a rendszert fel kell robbantani.
Hogyan lehet felrobbantani?
A két nagy, meghatározó párt játékterét csak egy dolog tudja befolyásolni, ha megjelenik egy harmadik erő. Itt az erőn van a hangsúly, tehát nem egy 5 százalékos pártról beszélek. Az nem erő. Ma a lakosság 40 százaléka ott tart, hogy nem kér a két nagy pártból. Közülük persze sokan nem mennek el szavazni, tehát nem azt gondolom, hogy itt van egy 40 százalékos szavazóbázis.
Mi azt mondjuk, hogy nem politikai kormányzásra készülünk, hanem innentől működtessék szakemberek a dolgokat. Ez furcsán hangzik, de említettem, hogy az MDF meglepő dolgokkal jön majd elő a kampányban.
Népszabadság • Csuhaj Ildikó • 2005. március 22.
// 12x11
document.write('');
Pártegyesülés lesz, a névváltoztatás viszont valószínûleg mégsem kerül napirendre az MDF országos gyûlésén április 9-én.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Április 9-én egyesül az MDF és a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP). Az egyesülést alapszabály-módosítás előzi meg, amelynek előkészítése még nem zárult le. Mint ismeretes, 1996-ban vált ki az MDF-ből egy Antall Józsefhez köthető csoport, Szabó Iván vezetésé-vel. Ennek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Szabó alulmaradt a Fideszhez közelítő Lezsák Sándorral szemben a párt elnöki posztjáért vívott küzdelemben. Szabóék így alapították meg az MDNP-t.
Most valójában az MDF kooptálja majd az MDNP-t, amelynek vezéralakjai Szabó József elnökön kívül (Szabó Iván 1998-ban lemondott) Zsigmond Attila, Pusztai Erzsébet és a holdudvarhoz tartozó Bod Péter Ákos. Április 9-én az MDNP országos gyűlésen kimondja a párt feloszlatását, s ezzel párhuzamosan határoz az MDF országos gyűlése - egy másik helyszínen - az egyesülésről. Az egyesülés után az elképzelések szerint az MDNP a demokrata fórum mindegyik döntéshozó testületébe meghatározott számú személyt delegálhat; az MDF-elnökség soraiba két főt, a párt közel százfős országos választmányába tizenötöt. A képviselőjelölt-állítás folyamatába is bekapcsolódik az MDNP.
Az egyesülés nem jelent automatikus névváltoztatást. Noha már az MDF tavaly őszi országos gyűlésén szóba került, hogy tavasszal napirendre kellene tűzni a kérdést, s azóta is gondolkodnak erről, ez a mostani országos gyűlésen még valószínűleg nem lesz aktuális. Túl sok a lehetséges változat: az elmúlt időszakban felvetődött az "MDF - a Magyar Konzervatív Párt", az "MDF - Konzervatív Néppárt", az "MDF - a Magyar Néppárt" és az "MDF - a Korszerű Konzervatív Párt" variáns is. Lapunk úgy tudja, hogy a pártvezetés az "MDF - a Magyar Konzervatív Párt" változatot tartja jónak, de valószínűleg csak ősszel, az MDF egy másik országos gyűlésén lesz erről szó. Azt, hogy ne csak kiegészítésről, hanem komplett névváltoztatásról legyen szó, azért nem tartanák túl szerencsésnek, mert ez esetben a pártból távozásra kényszerült lakitelekiek, illetve Lezsák Sándor később esetleg valamilyen formában használhatná a demokrata fórum elnevezést.
Idézetek 1996-ból
Szabó Iván: "Jobb, ha két együttműködésre kész testvérpárt működik, mint ha tovább élnénk egy rossz házasságban."
Lezsák Sándor: "A kilépés azonnal hozzájárulhat az MDF fiatalabb és tehetséges generációinak előrelépéséhez."
Szakadástörténet
Az MDF-ben az első "szakadás" 1993. május végén következett be, amikor hat képviselőt kizártak a frakcióból. Csurka István ezt követően alapította meg a MIÉP-et, Zacsek Gyula pedig a Magyar Piac Pártot. Végül 12 képviselő lépett át Csurkáékhoz. Az MDF 9. országos gyűlésén, 1996 márciusában újra összecsaptak a radikálisok és a mérsékeltek. Az MDF elnöke Lezsák Sándor lett, míg a liberálisnak tekintett Szabó Iván vezette szárny kivált a pártból. Létrejött az MDNP, amelynek megalakult a parlamenti frakciója is. A maradó MDF 1997 végén választási együttműködést kötött a Fidesz-MPP-vel. A legutolsó szakadás ehhez a ciklushoz köthető: Lezsák Sándort és négy képviselőtársát kizárták az MDF-ből.
Rendkívül jólértesült akartam lenni, de az MDF-MDNP pártegyesülés még az MDF honlapján sem lelhető fel. Mindössze ezt találtam:
Elnöki szinten tárgyal a Vállalkozók Pártja és a Magyar Demokrata Fórum
function popup(neve){ window.open(neve,'popup','width=1,height=1,toolbar=0,scrollbars=0,statusbar=0')}
A minél szorosabb együttműködés kereteiről tárgyal elnöki szinten a Vállalkozók Pártja és a Magyar Demokrata Fórum. Az európai parlamenti választás bebizonyította, hogy az MDF és szövetséges pártjainak programját, a Normális Magyarországért programot támogatják a választók. A két párt megítélése szerint eljött az ideje, hogy a mérsékelt közép erő létrehozására évekkel ezelőtt megfogalmazott hívó szó realitássá váljon. Az egyesülési kongresszus előtt álló MDF felelőssége, hogy az eltérő véleményű és mentalitású középen álló gondolkodóknak is lehetőséget biztosítson a közéleti szerepvállalásra.
A Vállalkozók Pártja célja, hogy az Országgyűlés törvényhozásában is képviselni tudja a Magyar Demokrata Fórummal együtt a hazai kis- és középvállalkozók érdekeit.
2005. március 16.
Meg még ez is van, de más hírekkel egybecsapva:
Az elnökség kinyilvánította, hogy az MDF jobbközép pártként kész az együttműködésre, és otthont kíván adni azoknak, akik a korszerű konzervativizmussal és a Normális Magyarországért programmal egyet értenek, akiknek meggyőződése, hogy a több pillérre építkező jobboldal a demokráciának nagyobb garanciát, a nemzeti felemelkedésnek több lehetőséget biztosít.
Az MDF a jobbközép pártok közül ma a Magyar Demokrata Néppárttal folytat tárgyalásokat az együttműködés lehetséges legjobb formájáról.
"Úgy tűnik Dávid antiparlamentarista húrokon játszik" Szerintem sokkal inkább a "nemzeti minimum"-szint megállapítására törekszik, megpróbálja akár kikényszeríteni is - végre-valahára. Ha jól figyeled az eseményeket, a baloldal olyan tempóban LOPJA a retorikát, hogy félelmetes. 15 évvel ezelőtt még az a kategória, hogy nemzeti, az "idejétmúlt, anakronisztikus, stb." volt a számukra. Most?! Vagy mekkora volt a felhördülés amikor Antall "lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni:" - azóta sajnos szlogenné vált mondata elhangzott?! Ma meg már Gyurcsánytól is hallom!! Ugyanakkor a tartalmat nem! Gyanítom, azt sok esetben nem is értik! Az embert elkapja a röhögő görcs akkor, amikor a szadisoktól olyat hall, hogy "ők tulajdonképpen a NEMZETI SZABADGONDOLKODÓK!!!", közben pedig a személyi SZABADSÁG BÖRTÖNÉBEN vergődik a társadalom. A "személyiségi JOGOK" mindenhatósága elsöpri a társadalom erkölcsi tartásának maradékát is!
Orbán megértően bólogat az ötletre, hogy júniusban oszolj. Úgy tűnik Dávid antiparlamentarista húrokon játszik, mikor azt kérdezi a lakosságtól, hogy a Parlament el tudja-e látni feladatát. Erre épelméjű ember mi mást válaszolhatna, mint hogy nem. Ha ugyanis igent mond, akkor hova sír a rossz életkörülményei miatt?
