Ezek olyan kérdések, ami mellett a fizikakönyvek is elmennek, és nem vizsgálják őket együtt. Szerintem ezért nincs sok hozzászólás, mert erre vonatkozóan inkább csak filozofálgatni lehet. Mindenesetre engem érdekelne, hogy az elektronok kilökődése azonos módon megy-e végbe egyetlen atom esetében, mint egy kristályrácsnál.
Egyáltalán mit csinálna egyetlen atom két feszültség alá helyezett lemez között? Ha stabil maradna, akkor a térerősség lehet bármekorra. Ha viszont mozog, akkor a hullámzó térerősség rezegteti az atomot, és ez kristályrácsban hőmérsékletemelkedést jelent, ami arányos a kilökődő elektronok sebességével. Ehhez viszont akkor nem kellenek fénysebességgel becsapódó fotonok, hogy megmagyarázzuk a jelenséget. A kristályrácsban egyensúlyi hőmérsékleten is különböző az egyes atomok sebessége, de ezek eloszlása egyezik a sugárzó fekete test sugárzáseloszlásával. Erről már remélem, lehet beszélgetni!
Úgy látszik, mindenkinek minden világos a fénnyel kapcsolatban, vagy csak nem fedezték még fel a topikot? Nekem elsőre az a problémám, hogy a fizika könyvek kicsit elmossák a kérdést, mi is valójában a fény. Egyszer koncentrikus elektromágneses gömbhullám, amely saját magával interferál, máskor meg nyílegyenes fénysugár, aztán meg golyószerű részecske, amely elektronokat üt ki egy fémlemezből. Aztán meg ráfogják az egészet a kettős természetre. Az sem világos, hogy az elektromos és mágneses térerővektor nagysága mit is jelent, ez felelős a fény intenzitásáért? Az energiáért a frekvencia, azt tudjuk. A fény másrészt transzverzális hullám, ez kiderül a polarizációból. De mit jelent ez valójában? Mekkora a hullám térbeli kiterjedése a terjedésre merőlegesen? Mekkora rácstávolság kell a polarizációhoz? Ha növelem a térerősségek nagyságát, akkor nagyobb rácstávolság is elég lenne? Vagy valamit teljesen félreértek?
Akkor mindegy egyes hullám egyféle intenzitást képvisel, és nem lehet őket összegezni, hogy nagyobb intenzitást kapjunk? Az intenzitás itt a hullámok száma, illetve sűrűsége? De akkor mi történik egy gyüjtőlencse esetén? A fókuszpontba befut minden irányú vektor, mégis csak erősítik egymást, nem úgy, mint mondjuk a kétréses kisérleteknél, ahol a fázishelyzettől függ az erősítés, gyengítés. Milyen szerepe van a rezgési síknak akkor?
Hát, nem igazán lehet "összegezni a vektorokat", mivel bármely pontban az elektromos és mágneses erő csak egy darab vektor, ami az idő függvényében változik... tehát nem világos, hogy mit mivel kellene összeadni...
Ha van egy pozitív és egy negatív töltésed egymástól elválasztva, akkor köztük erővonalak alakulnak ki. Az elektromos térerősség arányos a szétválasztott töltések számával és a köztük lévő távolság inverzével. A térerősségvektor egyik töltéstől a másik felé mutat. Mint minden vektor, ez is összegezhető egy adott pontban, különben nem lehetne nagyteljesítményű elektromos térre alapuló elektrongyorsítókat építeni. Kérdés, hogy a fény,mint változó elektromos és mágneses térerősségvektorok hullámzása, hogyan viselkedik, lehet-e ilyen módon összegezni a vektorokat egy pontra?
Talán nem csak számomra lesz érdekes a következő probléma.
Einstein a fényeffektus magyarázatára vette elő a fényt, mint részecskét, mert csak így tudta megmagyarázni, hogy a fémek felületét fénnyel megvilágítva a kilépő elektronok sebessége a fény frekvenciájától függ, és nem függ a fény intenzitásától. Az intenzitás erőssége csak a kilépő elektronok számát határozza meg. Az is érdekes volt, hogy az elektronok kilépésére nem kell sokat várni, hanem azonnal megindulnak.
Először is mi határozza meg a fény intenzitását a hullámelmélet alapján? A hullámban elektromos és mágneses térerősségvektorok rezegnek transzverzálisan. A természetes fény nem polarizált, vagyis ezen vektorok iránya egyforma valószínűséggel fordul elő a térben. A vektorösszegzés szabályai szerint akkor pontszerű fényforrás esetén az eredő vektoroknak 0-nak kellene lennie.
Érdekes, hogy ettől függetlenül a fényhullámokat lehet interferáltatni, és gyüjtőlencse alkalmazásával kicsiny pontban igen nagy intenzitást lehet elérni.
Talán kezdésnek elég ennyi. Kíváncsi vagyok a gondolatokra ezzel kapcsolatban.
