Keresés

Részletes keresés

Qedrák Creative Commons License 2004.10.08 0 0 20

 

Dehogyis! Én nem vagyok hungárnaptáras tag. Csak, mivel az álláspontunk ebben a kérdésben nem egyezett, tettem egy próbát. Amúgy sztem mind a keten tudjuk ki rejtőzik a P. Hungár Naptár Kp. nicknév alatt...

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (15)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.08 0 0 19

Azért voltak kikötők a Dalmáciában. Meg gondolj bele hogy a 14. sz-ban az Anjouk uralkodtak Mo-on, komoly itáliai érdekeltségeik voltak és a kereskedelem is élénk volt abba az irányba.

 

Előzmény: rev251 (17)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.08 0 0 18

626-os ostrom enyén szólva nem egyezik a hiányzó 300 éves elméleteddel. A fekete halál persze visszatért a 7. sz-ban is, de az első hullám volt a legerősebb 540 után is.

 

 

 

Előzmény: IDOHIDEPITO (16)
rev251 Creative Commons License 2004.10.07 0 0 17

Ugyan nem ismerem a pusztás arányait, területre lebontva,

de "érdekes egybeesés", hogy Mo. nem folytatott tengeri kereskedelmet (kikötők akkor sem igen voltak). Skandináviai királyságok viszont igen. Ez magyarázhatja az ottani pusztítást. Persze nézni kéne a járvány gócait, de ez nehéz, ennyi idő elmúltával

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (10)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2004.10.07 0 0 16
A járvány után (nálad 601) gyorsabban cserepedtek katonává a bizánci nebulók? Aztán 626-ban megint járvány volt? (Avarok Bizáncot ostromolták) Már többször ajánlgattam itt az orvosi lexikonokat...
Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (11)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.07 0 0 15

Láttam. Amúgy te azonos vagy a hungár naptáros taggal? Nem gondoltam volna.

Előzmény: Qedrák (13)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.07 0 0 14

Nem valószínű. Nagy kiterjedésű, parkokkal és erdőkkel sűrűn tagolt városok vannak ma a skandináv országokban. Volt pár középkori városuk, de messze nem élt ott annyi ember mint az máshol nyugaton. Ott is nem érvényesültek olyan városépítési  szempontok mint délebbre. Nem nagyon kellett támadástól tartani például és várfalak közé zsúfolni a lakott területet. Legtöbb városuk a tengeri kikötők körül épült, ide viszont a kereskededők be is hurcolták a betegséget.

 

Az egykori római limesen kívüli területeken mindenfelé jóval ritkábban voltak városok a középkorban Erurópában.

 

Előzmény: Qedrák (12)
Qedrák Creative Commons License 2004.10.07 0 0 13

 

OFF

 

A mohácsi topicban általad kívánt topicot megnyitottam a Törzsasztalon.

 

ON

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (11)
Qedrák Creative Commons License 2004.10.07 0 0 12

 

Meggyőző érvek. Ha azt vesszük, hogy Skandináviából inkább ki, míg a Kárpát-medencébe inkább be vándoroltak a népek.

 

Nem lehet egyébként, hogy Skandináviában nagyobb volt a városi települések aránya. (Sajnos a skandináv ismereteim Birkánál, és Haithabunál záródnak).

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (10)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.07 0 0 11

Bizánc és a nyugat két különböző kérdés. Bizánc Justiniánus uralkodása idején jutott hatalmának csúcsára, az 530-as évek sikeres hadjárai során legyőzték a gótokat Itáliában és a vandálokat Kathágóban, fejlett gazdasága és kereskedelme a lakosság számának gyors növekedését okozta. Az 540 körül kezdődő pestisjárvány(ok) azoban fordulatot hozott, a közel 60 éven át pusztító járvány a lakosság és a munkaerő számának nagymértékű csökkenését okozta. Ez a tényező jelentősen hozzájárult a 6. sz-i pannóniai eseményekhez. 568-ban a longobárdok el tudták foglalni Itáliát és az avarok pedig betelepültek a KM-be. Mindkettőt a bizánci haderő meggyengülése tette lehetővé. Az avarok a járványtól legyengült birodalmat egészen 601-ig szinte minden évben támadták, Bizánc csak a járvány eltűnése után tudott visszavágni, akkor le is győzte az avarokat.  A 7-8. sz-ban betelepülő szlávokat telepítettek az elnéptelenedett területekre.

 

Előzmény: IDOHIDEPITO (6)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.07 0 0 10

Ez logikusnak tűnik és valószínűleg van is igazság benne, de az 1348-as járvány a még kisebb népsűrűségű skandináv országokban az átlagosnál nagyobb pusztítást végzett, erre a lakosság 50-60%-a pusztult el, a nyugati átlagos 30-40%-al szemben. Valószínűleg a térség kisebb mértékű genetikai variabililitása okozta a nagyobb veszteséget, míg Mo-on az átlagosnál nagyobb sokszínűség a kisebbet.

 

Előzmény: Qedrák (8)
Drummer Knight Creative Commons License 2004.10.07 0 0 9
    !!!!!!
Qedrák Creative Commons License 2004.10.07 0 0 8

 

Nálunk is okozott pusztítást, pl. az említett 1347-es, de mivel a népsűrűség lényegesen elmaradt Nyugat-Európától, és a városi lakosság száma nem volt magas, ezért Európához képest arányaiban kevesebb ember halt meg nálunk.

Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (5)
Törölt nick Creative Commons License 2004.10.07 0 0 7
Lajos és hadserege hazahozta Itáliából, az akkor nálunk is nagy járványt okozott (már ha pestis volt az 1348-as). Utána főleg a török időkben pusztított, a nagy hadjáratok kényszerű kísérőjeként.
Előzmény: Pécsi Hungár Naptár Kp (5)
IDOHIDEPITO Creative Commons License 2004.10.07 0 0 6

Kevésbé ismert 6. sz-i hulláma szintén jelentős következményekkel járt. Bizáncban akkora volt a pusztulás, hogy új telepesek behívására kényszerültek, ekkor kezdődtek a szláv vándorlások és ekkor telepedtek meg az avarok a KM-ben. Nyugaton még tovább fokozta a káoszt, a sötét középkor kevésbé dokumentált évszázadai következtek. "

Mi fokozta a káoszt Nyugaton? A bizánci (sosemvolt) pestis, vagy a szláv betelepülés Bizáncba?

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (-)
Pécsi Hungár Naptár Kp Creative Commons License 2004.10.07 0 0 5
A Kárpát medencét mennyire sújtották ezek a középkori pestisjárványok.
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.07 0 0 4

Biztos hogy nem. A kérdés hátterét nem ismerem, de volt erről egy svéd film a Spektrumon. Meggyőzően bizonyították hogy nem a patkányok terjesztették.

 

Itt van továbbá egy link:

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=25

 

Vagyis akár ebola is lehetett. Kérdés honnan jött. Az biztos hogy ijesztő pusztítást végzett.

 

Előzmény: rev251 (1)
Antisystem Creative Commons License 2004.10.07 0 0 3

Így van, a bubópestist a patkánybolha közvetíti. A kórokozó megbetegíti a bolhát a gyomrában elszaporodva, ami attól kezdve nem tud üríteni, hanem visszaöklendezi a szívott vért, a tenyésző kórokozókkal keverten.  A patkánybolha elsődleges gazdája ugye a patkány,  amely megbetegszik, és elpusztul. A döglött patkányból a bolhák meg átugrálnak az élő patkányra, és megfertőzik. Ilyen módon a bolhapopuláció szaporodik, és a patkánypopuláció meg gyérül. Ha a patkányok megfogynak, az egyre több bolha már nem talál élő patkányt ahova a döglöttről mehetne, akkor fog átköltözni az emberre, és annak a vérét szívni, és fertőzni.

 

Ezt különben a XX. század elején tanulta meg az emberiség a saját kárán, amikor a pestis-fertőzött városban (gyönyörűen le van írva Camus Pestis-ében) lelkesen elkezdtek patkányt irtani, ami által persze nem csökkent, hanem erőteljesen nőtt a járvány. Azóta szigorú előírás, hogy pestisveszélyben patkányt irtani TILOS. A patkánybolhát kell irtani a patkányok előfordulási helyeinek bolhairtásával.

 

ÜdV

Előzmény: rev251 (1)
Antisystem Creative Commons License 2004.10.07 0 0 2

A nullázáson túl:

 

Két érdekes dolog van. A közhiedelemmel ellentétben nem a patkányok tejesztették, még érdekesebb hogy nem búbó pestis kórokozója okozta, hanem valami más.

Hát én még ott tartok, hogy vannak ilyen vélemények is, igazándiból se pro se kontra nem tudták még eldőnteni.

 

A dolog nehézségét különben az adja, hogy pl. a kiütéses tifusz (flekktifusz, typhus exanthematicus)  a korai és reneszánsz korából fennmaradt betegség-leírások alapján legalább annyira szóba jöhetett, mint a pestis, hasonló tünettanuk okán. Azt ugye az emberben élő tetü terjeszti, és jellemzően akkor okozott nagy járványokat, amikor sok ember volt összezsúfolódva - háborúk, egész a II. Vh-ig, középkori városok, stb. Történészek érvelnek amellett is, hogy pl. Hunyadi János halálát is ez a betegség okozta, nem a pestis.

 

ÜdV

 

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (-)
rev251 Creative Commons License 2004.10.07 0 0 1

Valóban nem a patkány, hanem a bolhája. Tudtommal. De nem vagyok orvos.

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (-)
Antisystem Creative Commons License 2004.10.06 0 0 0

Hát, azért még ma se 0 ember hal meg pestisben a Földön.

 

ÜdV

Előzmény: ProfitOrientált Nyugdíjas (-)
ProfitOrientált Nyugdíjas Creative Commons License 2004.10.06 0 0 topiknyitó

Két érdekes dolog van. A közhiedelemmel ellentétben nem a patkányok tejesztették, még érdekesebb hogy nem búbó pestis kórokozója okozta, hanem valami más. Az 1348-as hulláma 4 év alatt 25 millió embert ölt meg, ez Európa lakosságának harmada (!) volt akkor.

 

Kevésbé ismert 6. sz-i hulláma szintén jelentős következményekkel járt. Bizáncban akkora volt a pusztulás, hogy új telepesek behívására kényszerültek, ekkor kezdődtek a szláv vándorlások és ekkor telepedtek meg az avarok a KM-ben. Nyugaton még tovább fokozta a káoszt, a sötét középkor kevésbé dokumentált évszázadai következtek. 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!