Házak, társasházak villám elleni védelmével kapcsolatosan nyitom a topicot. Mik azok a jól bevált régi és alapvető minimumnak tekinthető rendszerek, és mik azok a plusz biztonságot adó megoldások amelyek egy 21-ik században épült ház elektromos védelmét nyújtják?
Igen, ezt tanították 12 éve is, én már akkor sem hittem el. Egy adott helyen a valószínűsége kicsi, de egyrészt változik az időjárás, rohamosan, azóta a villámvédelmi tervezési számítási előírásokat helyből a duplájára szigorították.
Jó dolog a villámhárító, de a villámvédelem csak teljes körültekintéssel tervezve és kivitelezve a szükséges teljes körű EPH és túlfeszvédelemmel együtt éri el a kívánt hatást. (a villámvédelem a tűz- és egyéb mechanikai károk ellen jó, amiből azért sokkal kisebb az esély, mint a túlfeszre, amihez elég pár száz méterre egy találat...)
Ezt a sok sületlenséget magad találtad ki, vagy valahol valaki más? Ebből egy szó sem igaz. Viszont amerikai forrásból dolgozó ismeretterjesztő csatornákon sajnos eszméletlen mennyiségű ostobaságot hordanak össze, majd a műsor végén fél mondatban megjegyzik (jó esetben), hogy ez csak egy feltételezés, és az ipse még nem tudta bizonyítani. (ha tanult volna fizikát, akkor meg eszébe sem jut az egész...)
1. a villámhárítótól SEMMIVEL nem lesz nagyobb a találati valószínűség, mivel az a fél méteres magasságkülönbség területi valószínűséget nem fogja megváltoztatni.
2. tetőre szélkereket szerelni első körben statikai kérdés, mert 200km/h-s szélnél sem lenne jó, ha a tető emiatt szakadna le a házról. Nem véletlenül építési engedély köteles a dolog.
3. villámvédelemre a 3 méteres földbe elásott vascső nem feltétlenül fogja a kívánt eredményt hozni, túl azon, hogy ez nem felel meg a villámvédelmi előírásoknak, ahol a föld felszíne alatt minimum 0.5méterrel 6 méteres földelőhosszúságnak kell lennie, azaz ebből a csőből minimum 3db-ra van szükség. Természetesen tüzihorganyott változatban, mivel a vas szétrohad, és a felületi ellenállása sem lesz hosszútávon a kívánatos... természetesen az összes szerelvénynek, levezető acélsodronynak, illesztéseknek meg kell felelnie az előírásoknak (amikből a legfontosabb, hogy népművészeti alkotás ne legyen benne (azaz kanyarból a lehető legnagyobb ív és 45 foknál ne legyen zártabb, ha jót akar a készítő), a toldások, illesztések tekintetében 4-5 tonnát bírjanak ki, azaz erre a célra gyártott alkatrészeket kell alkalmazni!
A rosszul megépített villámvédelem sokkal nagyobb kárt tud okozni, mintha nem is lett volna!
Természetesen a villámvédelmet 1 ponton a helyi EPH-ba is be kell kötni az előírt keresztmetszettel. (annál nagyobb alkalmazható)
4. generátor rövidre zárása: hadd legyen minél nagyobb az ellenállása a szélkeréknek... amúgy vajon HOL zárod rövidre? És vajon annak egy találat esetén mi az eredménye? Lehet számolgatni... nem az, amire Who111 gondolt. Jó nagy bajt lehet vele csinálni, és nem csak a generátorban. Egyébként nincs sok értelme, mondhatni semmi.
ha van még valaki ebben a topicban akkor érdekelne, hogy családi házhoz tudtok-e ajánlani kivitelezőt vill. véd.-re, mert szerintem mostanában nagyon aktuális..
gondolom, akkor ti fizikaórán dielektromos-állandó helyett divillamos-állandót használtatok és a bank is hitelbiztosítást kér tőled nem hitelbiztosítékot.
Mivel tetőre lesz szerelve túl nagy nem lehet, inkább csak a vágyam. airx-400 vagy pl. permanentes, még nem tudom, 300w normál, 500w optimális, kb 1.5-es lapátátmérő, asszem' ezek műanyag házasok. A rúd önálló két collos rúd lenne, de a trükk az lenne hogy ugyan 3 oldalról ki lenne pányvázva, de a negyedik oldalról a ház befejezetlen teraszához lenne rögzítve (jó vastag gumis rögzítéssel hogy ne rezgesse annyira), ez gyakorlatilag egy kiálló betonlemez a ház emeletén.
aztán úgy adnám be hogy a ház része, lehet hogy pl. aháztetőhöz is valami látszat módon (nem tehertartó, csak jól látható) rögzítve lenne hogy tetőre szereltre számítson, ennek még nem néztem utána. Mivel magas karcsú ház, így akár 10-12m magasra is mehetne fel 6m helyett, mögöttem gyakorlatilag ilyen magasságban már csak erdő van kilométereken, azaz Ny-É-K irányban teljesen üres minden.
Vettem Chicagóban egy komplett meteorológiai rendszert, kanalas mérő, széliránymérő fokra pontos, esőmérő, külső-belső légnyomásjelző, egy hetes előrejelzés, pc kapcsolat, 10 másodpercenkénti mintavétel, az egységek wifin tartják a kapcsolatot, direkt TV out adott csatornán stb stb :))) Ja összesen volt kb 10e Ft, na ezt tervezem preview-nak feltenni a tetőre hogy megéri-e a generátor egyáltaláln...
Ez a cuccos műanyag apró 10-20 centis ketyere ami a kéményhez lesz rögzítve kicsit magasabbra (20-30 centivel) gondolom (mivel az adatgyűjtő központtal telefonkábellel lesz összekötve, központ valahol a padlástérben és az adatgyűjtő központ - pc kapcsolat lesz csak wifire állítva az elemkímélés és a kéményen macerás elemcsere miatt) gondolom a villámcsapás esélyére ebben az esetben nem kell figyelnem.
mekkora költség különben egy családi házra egy villámhárító vmi egyszerűbb fajta, simán a kéményre ill tetőre szerelt... Legalább tól-ig... Ház sima nyeregtetős, 45 fokos tető, betoncserép, fafödém, 2 szint + félig föld alatt lévő garázs, kint a Pilisben.
Azért kérdezem mert nagy vágyam egy szélkerék ami háztetőre lenne téve, namármost utána kell ám a villámvédelem...
Ez különben érdekes ha van villámhárítóm inkább odajön a villám? Ez komoly? És teljesen amatőr vagyok ebben azért kérdezem...
Persze minden egyszerű.. Mint a Holdra szállás.. Fölmenni az űrhajóval oszt ott leszállni... Persze visszafelé sem bonyolúlt, mindent visszafelé kell csinálni.. és kész.
Mindössze néhány jogszabály meg kb. 4-5 szabványt kell ismerni.. Egy kicsit számolni, méretezni...
Ja meg a felfogóból is mennyi kell, pontosan hová... meg a levezető hány is legyen, hogyan görbüljön ahogy lefelé szalad, hogy ne szakítsa le a fél tetőt, ha mégis bele csap a villám.. Ja meg az sem nagy baj, hogy a tetőt vagy ami alatta van - ha lehet ne nagyon gyújtsa meg..
A földelőt...meg mennyit ? Lehet külön, vagy össze kell kötni?
És akkor még csak a külső villámvédelemről beszéltünk..
a TV-d, a számítógéped meg a sok elektronikus kütyű se pusztuljn el...
Az sem mellékes, hogy ha az Úr akarata kifürkészhetetlen is, és mégis leég a házad, vagy lesz néhány százezres károd.. elkerget a biztosító - mert még sem jól csináltál valamit, vagy kifizeti a károd - .....mert te mindent megtettél ami elvárható volt..? Szakember tervezte... szakember kivitelezte -és van róla felülvizsgálati jkv-ed is..
Szóval elhiheted, hogy nem véletlenül van több száz oldalas irodalma.. foglalkozik vele több rendelet, szabvány - mit és hogy kell csinálni...
Én csak azt tudom mondani, hogy érdemes, mi is most szeretnénk csináltatni, a múlt héten közvetlen becsapott a villám a tetőnkbe, a szelement cserélni kell, a járulékos költségeket már nem is mondom, azt , hogy minden egyéb elektromos készűléknek nyekk...
Ááá....nekünk lesz az biztos, mi is a legmagasabb ponton vagyunk a legmagasabb ház a környéken, hát pont megtalált minket....nem kívánom senkinek...egy szerencsénk van, hogy nem égett le..:-))
Hazilag szerintem ne barkacsoljal villamharitot. Annal meg a nem letezo is jobb.
Ha a kockazati tenyezok szerint indokolt a villamharito, akkor szakemberrel csinaltassal, ha nem indokolt, akkor meg inkabb ne is legyen, mert akkor kisebb esellyel csap oda. Ha van villamharitod, viszont nem teljesen okes, akkor fog jonni a villam, es jo esellyel lesz belole gondod.
miután megpróbáltam egy villámhárítós topicot nyitni, és kimoderálták hogy van már ilyen - nos akkor itt kérdezlek, remélem még létezel.
Kint lakom a Pilisben, a legmagasabban fekvő belterület i ház, mellettem gyakorlatilag csak erdő van, de a ház magasabb mint az erdő széle.
És nincs villámhárító, a ház viszont magas (garázs, földszint, emelet, padlástér), sátortetős, két régi szögletes kéménnyel + egy külső épített kéménnyel.
Villámhárító mint olyan nincs rajta.
Szerinted érdemes? Lehet ezt házilag kivitelezni? A túlfesz védelem nem érdekel mert nincsenek értékes gépeim, a többsége notebook, amik nincsenek folyamatosan áramra dugva , főleg mikor nem vagyok otthon
De ha belecsap a tetőbe a villám az nagy gáz. Házilag kivitelezhető a kéményre szerelt villámhárító (milyen átmérőjű sodrony kell, milyen távolságra legyen a cseréptől, hogyan csatlakozzon a tetőre, milyen mélyen vezessen a földbe....?
Tudom ez egy komoly szakma, egyáltalán érdemes villámcsapásban gondolkodni?
Bocsánat, sajnos nem tudom mindig online követni az eseményeket, most nézegettem meg, hogy hová írogattam...
A vízbe csapó villám ismereteim szerint igen kellemetlen a vízben lévőknek. Az ember nem pontszerű test, hanem van kiterjedése, úgyhogy a pecsapási ponthoz közelebbi/távolabbi pont között igenis van feszültségkülönbség, ami vízben különösen kritikus, mert ha az ember csak egy pillanatra veszti is eszméletét, igen jó esély van a fulladásra... statisztika szerint 150m-en belül bénuláshoz vezet, ami meg fulladáshoz.
Szóval vihar esetén ki a vízből, de azonnal. Nem kell, hogy fürdőzőbe csapjon a villám, az esélye nem feltétlenül nagyobb, hogy közvetlenül ő lesz a célpont, de elég egy találtat pár száz méterre, és kész lehet a baj... a csónakkal ugyanez a helyzet.
Először is, asszem kellene egy ilyen hozzászóló, mint te, minden topikba. Nem állítom, hogy mindent értettem, amit írtál, de ha érinte a téma, akkor biztos megpróbálnám megérteni:)
Másodszor, OFF: bocs, nem tartozik szorosan a témához, de szerintem nem fogok jobb embert találni, aki kielégítheti a kíváncsiságomat. Fizika órán sajnos nem figyeltem mindig, bocs, ha evidenset kérdezek.
Szóval, a nyáron a Velencei-tóban fürödtünk páran egyik este, vihar idején. Eső, villámok, meg minden. Azt meg tudod mondani, hogy egy nyílt víztükör esetében hogyan működik a villámcsapás? Esetleges fürdözőkbe nagyobb eséllyel csap? És mi történik, ha egy embertől mondjuk 30 vagy 200 méterre csap a tóba a villám? Nyilván a víz vezeti a villamos - nem elektromos, most már tudom:) - áramot, de annak erőssége a becsópádási ponttól távolodva csökken? Vagy mindenki meghal a vízben?:)
Viszont lenne 1 kérdésem is. Szomszéd udvarban van egy b** nagy vastorony. 10m kb. A mi házunk jóval kisebb es egyelőre nincs villámvédelem. Viszont lesz fönn egy igen nagy antenna. Kisebb mint 10m:) A házzal együtt is. :)) Viszont ha a szomszéd nagyobb füldpotenciált képvisel mint én, akkor akármekkora kis villámháritot is csinálok, akkor jobban idehuz a villám, mintha mondjuk le van választva az antenna vihar esetén.Mitévő legyek?
???????????????
Eztet nem értem. Hogyan lehet a szomszéd nagyobb földpotenciálon? Egyáltalán mi az a "földpotenciál"?
A villám nem húz sehová. Gyün fentről az előkisülési csatorna, osztan elérkezik egy pontba. Őt hívják orientációs pontnak. Ez a pont azért érdekes, mert ebben a pillanatban a földről az "érintett" pontokról ellenkisülési csatornak indul el az orientációs pont felé. No amelyik először eléri, az nyert. A kisülés ebben a pillanatban indul meg, a föld felől az ég felé (bizony, a villám felfelé "csap"). (most hagyatkozzunk csak a hétköznapi ember által leggyakrabban látott villámtípusra, mert van pár fajta)
Minden attól függ, hogy az orientációs pont hol van minden esetben. A legfontosabb dolog:
A VILLÁM RÖVIDLÁTÓ! 20méteres sugarú körben dől el egy orientációs pontnál, hogy ki nyeri a főkisülést. Azaz 20 méternél távolabb akármi lehet, az már érdektelen a villámvédelem szempontjából.
Esetedben a szomszéd tornya védettséget ad, de sajnos az nem elegendő, mert a magas környezeti hatás érvényesüléséhez legalább 2 oldalról, 20 méteren belül a saját létesítményünknél max. 2 méterrel alacsonyabb építmény lehet.
Abszolut védettségben pedig pl. a 100-as gömbsugár számítási módnál teljes árnyékolásban lévő létesítmény van. (100-as gömbsugár számítás: megnézed a 20m-en belüli legmagasabb, tőled független pontokat, és összekötöd egy függőleges síkú, 100m-es gömbsugár homorúságú vonallal. Ha nem metsz bele a létesítményedbe, akkor az érvényes szabványok szerint villámcsapás ellen védett vagy. Majrésabb nyugati szabványok 50m-es gömbsugárt írnak elő. Ugyanígy megy a villámhárító méretezés/elhelyezés is több felfogó esetén.
Ez az a bizonyos többlépcsős védelem, amiről itt már esett említés. Vannak olyan elosztó aljzatok, amiken azt hirdetik, hogy mindhárom fokozat benne van. Sőt sok szünetmentes tápegységben is azzal hencegnek, hogy az aztán túlfeszvédett. Alapszabályok:
1. olyan nincs, hogy a 3 fokozat egyben van, bár majdnemolyan van. 2. ha van a szünetmentesben túlfeszvédelem, az tökjó, de arra ne építsünk, attól függetlenül kell léteznie a védelemnek. 3. függőleges irányban NEM vezetünk villanydrótot, csak ha arra szükség van. 4. a boltban kapható 5000Ft alatti túlfeszvédő az jó ha van, de nem életbiztosítás, és semmire sem garancia. 5. cipőt a cipőboltból, túlfeszvédelmet pedig a szakboltból illik venni (itt kifejezetten a nagyáruházaktól óvok mindenkit, mert ott baromidrágán lehet csak jót venni, 3-4x annyiba kerül, mint másol elég sok ilyen cucc) Ezekből is csak a legeslegjobbat szabad megvenni, mert az a standard, a többi azért olcsóbb, mert abból már kispóroltak ezt-azt...
Családi házban utólag nem kispiskóta túlfeszvédelmet telepíteni.
Mi az a 3 vagy 4 "fokozat"? (a sorszámozás eltérő, van, aki a megszólalási idők szerint számoz, azaz fordítva)
1. a durva védelem. tetűlassú megszólalási idő (majdnem mikroszekundum), iszonyú nagy áramlevezetési képesség (~100000A) 2. középső védelem: jobb megszólalási idő, üzemi kategóriájú áramlevezetési képesség (30-100A) 3. finom védelem: gyors (pikoszekundum megszólalási idő), és néhány ampernyi mindösszesen a levezető képessége
Elhelyezések: 1. fokozat: közvetlenül a betápnál, amennyire csak lehet, tényleg a mérő után azonnal kell bekötni. 2. fokozat: ha többszintes a ház, minden szintre kell rakni belőle 1-1 készletet.
3. fokozat: na ennek minden készülékben illik meglennie, ezt egy rendes tápegységnek el kell nyelnie, ami ide eljut belőle.
Nem családi, hanem emeletes házakban, egy jobbfajta sima elosztó, és a bejövő kábelekre 1-1 jobbfajta mezei túlfeszvédő elegendő. (általam eddig az APC és az MGE termékei ismertek közelebbről. Villamos hálózati védelemnek az APC Surge arrest E20 vagy E25 típus ajánlom, 10eFt körül van az ára. Hosszabbítót nem illik bele dugni. 50000Eurós garanciát adnak rá. Hát nem tudom, ezt hogyan gondolják, családi házban nem biztos, hogy kellőképpen garantált a védelem,é s ezt rá kellene írni, hiszen 6kV és 11kA a korlátozási képesség. Ennek ellenére én ilyet használok mindenhol. minden ilyen cuccot szétszedéssel kezdek, hogy mi van benne. Ez a típus megfelelt. A fokozatokat fojtótekerccsel késleltetik, ami jónak tűnik. 5%-os áteresztést garantálnak, azaz 6000V-os impulzusból 300 jut át, ami meg nem sok, mert a sima hálózati feszültség 325Vp. (ugye a szinusz csúcsértéke). De családi házba szerencsétlen esetben 80kA is bejöhet, és ez ellen kell a rendes védelem.
Visszatérve a családi házakhoz, végső biztosításként 1-1 ilyen elosztót lehet tenni a legféltettebb berendezések elé.
Nagyon fontos, hogy a fokozatok között legyen megfelelő impedancia, amivel a feszültséget "késleltetni" lehet. Ami persze nem késleltetés, hanem feszültségesés. Mert a fokozatokból ugye a megszólalási idők miatt a legfinomabb védelem szólal meg először, majd mielőtt elérné a saját korlátozási szintjét, már megszólal a középső, és utána a legdurvább fokozat, ami aztán "lenyomja az egészet". Ezt a "sorozatot" precízen biztosítani kell. Az impedanci alétrehozása ilyen esetben egyszerűen azt jelenti, hogy kábeltávolságban minimum 6, de javasoltan min. 10 méter kábellel legyenek összekötve az egyes fokozatok. (Azaz dróton ilyen messze legyenek egymástól). A középső fokozat után már függőlegesen 1 méteren túli magasságkülönbség nem illendő, mert az induktívan csatolt villám másodlagos hatás kinyírhatja a legfinomabb védelmet, és utána már szabad az út a védett berendezéshez. (magyarul függőleges hurkot ne képezzünk)
A hurokképzés elkerülése legegyszerűbben a kábelek csoportok vitelével valósítható meg. Azaz az összes bejövő kábelt vigyük el szépen közös pontra (helyileg), vagy közös potenciálra. Ez utóbbi az egyszerűbb, de a költségesebb. A Biztos EPH (egyenpotenciálra hozás) számomra a 35-ös réz. (35négyzetmiliméter keresztmetszet) Ennek kellően kicsi az ellenállása, és még szabványos is, a legjobb kategóriából. Szóval midnen bejövő kábel hidegpontja (áramnál PEN vagy PE vezető), kábelTV-nél az árnyékolás, (telefonnál sajna többszörös tejes védelmet kell alkalmazni) brutálisan nagy keresztmetszettel illik összekötni, és ezután csoportosan együtt vinni az áramot és az informatikai drótokat a célberendezésig. A célberendezésnél az informatikai kábelekre ismételt védelem, annak a védővezetőit szintén helyileg összekötni egymással, és a létező legjobb védelmet máris összehoztuk. (a készülék előtt az RF-ből és a telefon/NET) a boltban kapható, a már említett gyártók termékeit lehet beépíteni. Sajnos eaz ezekhez tartozó durva fokozatok 2-3-4x annyiba kerülnak, amit a betáphoz kell berakni.
Az anyagköltsége egy telefon+kábelTV+3fázisú betáp teljes levédésének kb. 300eFt, többszintes háznál 350-400eFt is lehet. Természetesen házon belül aztán informatikai kábelt többszintes háznál függőlegesen mindenképpen megfelelően árnyékolt kábel kell, ami már nem drága, és persze az árnyékolást mindkét végén be kell kötni, akkor hatékony a biztosítás. Egyfázisú ellátás esetén, vagy ha a telefon nem érdekes, akkor ez az összeg 100-130eFt környékére vissza tud esni.
A mágneses tér ellen viszont lehetetlen tökéletesen védekezni, amit a villámcsapás kelt, ez az az bizonyos 2%, vagy közeli villámcsapás esetén még nagyobb, de viszont a közeli villámcsapásnak meg már kicsi a valószínűsége. (a mágneses tér ellen csak faraday kalitka a tökéletes védelem, ez ugye nem jelentene mást, mint egy hermetikusan zárt fémdobozt esetünkben :-)
Egy illúzióromboló bejelentés: a legtökéletesebb elviselhető védelem is csak 98%-os védelem, azaz 2% akkor is megmarad károkozási valószínűségnek.
(a villámvédelem kategóriáján kívüleső védelem a "csillagponteltolódás". Ez akkor jelenthet problémát, ha többfázisú a betáp a házba. egyfázisúnál az áramszolgáltató viszi el a balhét, ha lenne ilyen, többfázisú esetben viszont a házon belül rosszul, vagy akár jól megépített nullavezető hálózat is elszállhat. Ismétlem a JÓL megépített is elszállhat!!! Ha erre lesz érdeklődés, akkor kifejtem, ez a kedvenc területem, ezt sajnos nagyon nem tanítják, ebből én TDK-ztam az Egyetemen... jó nagy balhé is lett belőle)
Milyen problémák vannak, most saját megfogalmazásomban, nem ez a hivatalos:
1. vezetett túlfesz (akármilyen impulzusos típusú) 2. sztatikus problémák (EPH) 3. kapacitívan csatolt 4. induktívan csatolt
EPH: egyenpotenciálra hozás. Ugye ha jön a villám 800millió V feszültségen, és benyomul hozzánk, és minden egyenpotenciálon van, azaz mindenki tokkal vonóval felmegy 800millió V feszültségre, akkor házon belül nincs potenciálkülönbség (Azaz mindenki azonos feszültségen emelkedett), így nem történik kár. De ugye a kintről jövő drótok egymás között és/vagy a Ház között létrejövő különbség okozza a problémát.
Kezdjük a vezetett túlfesz impulzus elleni védelem alapjait. A családi ház a leggázosabb, hiszen ott mindenről gondoskodni kell. A legjobb az lenne, ha vasbetonból épülne, mert az azonnal egy csomó problémát megold, de ugye nem ez az általános elég sok más okból,a kkor csak ezzel a vezetett túlfesszel kell foglalkozni, a többi majdnem megoldott (kivéve az induktívan csatoltat, mert mágneses indukció ellen az nem véd).
Engem elsősorban családi házak villámvédelme érdekelne, meg az elektromos hálózat védelme.Minden esetben kell villámhárító ?
A kettőt teljesen ketté kell választani. Nézzünk valószínűségeket csak józan paraszti ésszel:
Van egy házad, ami mondjuk 100nm alapterületű. Ha jól emlékszem, Magyarországon a becsapási valószínűség éves viszonylatban nézve átlagosan 2%, azaz 50 évente van esély arra, hogy 1 adott helyre villám csap be. Ezért nincs előírva, hiszen a 2%-ba benne vannak azok a helyek is, ahová szinte minden zivatar betalál néhányszor, azaz ez a szám ennél jóval kisebb is lehet.
Nézzük a villámcsapás másodlagos hatásait. Mi mehet be a házadba?
- hálózati áram - kábelTV - telefon
Nem bonyolítva a dolgot, először csak 1-et vegyünk figyelembe. Legyen a villany. Bemegy a villany. Kívül általában légvezeték van, és vajon hány NÉGYZETKILÓMÉTER a levedettsége annak a villanydrótnak, ami hozzád is beköszön? És annak hányszázszorosa vagy hány ezerszerese a becsapási valószínűség, azaz hogy hozzád vezetett villám jön be a dróton? Hát ez már elég nagy ahhoz, hogy mindenképpen érdemes legyen védekezni ellene. Nem kerül az olyan sokba, bár a jól megépített túlfeszvédelemnek nem biztos, hogy megtudod, hogy mikor jött be az ára, hiszen a levezetés után nem fogja ezt jelezni, hacsak nem műszerezed fel, de az már elég drága... (illetve kiderülhet, ha a szomszédoknál minden tönkrement, nálad meg nem...)
Bonyolítsuk a dolgot. Ha több különböző forrásból érkező drót jön be, akkor mindegyiket egyenként, majd pedigy együttesen is le kell védeni a házat a problémától.
Leírhatom a részleteket, de szakember nélkül nem ajánlom a dolgot, és nem biztos, hogy az első villanyszerelőbe kell botlani a témában, sajnos Magayrországon elég sokmindent nem tanítanak a villanyszerelőknek, amit pedig nagyon kellene. (és van még olyan, amit a BME-n is csak most kezdenek tanítani, pedig 10 éves problémáról van szó...) Ilyen rendszereket megbízható referenciával szállító társaságot érdemes keresni (és leginkább építkezésnél kell megfogni a problémát, amíg könnyen orvosolható).
Fogok írni részleteket, csak nem ehhez a hozzászóláshoz, nehogy elvesszen...
Mennyire konkrét tudomány a villámháritóval kapcsolatos számitások, és megállapítások, és mennyire tapasztalati?
Mind a kettő. Egy jól megépített villámhárítóval tudtommal még nem volt gond. De az a tapasztalat, hogy az esetek elég nagy többségében sok szabályt figyelmen kívül hagynak, és ezért a működés nem olyan lesz, amit elvárnak tőle. UGye több összetevője van a dolognak. A villámvédelem elég nagy részben valószínűségre alapul, illetve a környezeti hatások nagyon befolyásolják, hogy ugye az adott helyen mit kell alkalmazni, vagy épp mit nem. Magának a villámhárító megépítésének természetesen tisztán konkrét fizikai okai vannak, hogy miért azt és miért úgy, hova és mennyit. És a leglényegesebb, a topic címéből kiindulva, a villámhárító a PRIMER villámáramt hivatott levezeni, azaz ne legyen tűz, ne legyen halál. De a villamos berendezések védelmét egy villámhárító nem hivatott biztosítani, hiszen a villámnak nem csak primer, hanem elég sok másodlagos hatása is van. És a másodlagos hatások meg olyanok, hogy ha azok ellen csak félig védekezünk, akkor az nagyjából annyit jelent, hogy feleslegesen dolgoztunk.
Magyarországon tudtommal mindmáig nem kötelező családi házra villámhárítót tenni standard esetben. De nincs is sok értelme, nagyon ritka, hogy ilyen történik. Persze nem tilos, de ha valaki megépíti, akkor annak teljesen szabályosnak kell lennie, mert szabálytalanu es esetleges becsapás esetén sokkal nagyobb kárt tud okozni, mintha nem is lett volna ott semmi...
A topicnyitó felvetésre írnék néhány bevezetőt dolgot a félreértések tisztázása érdekében:
1. olyan szó nincs a magyar nyelvben, hogy "elektromos". Nem tudni, mégis hogyan került bele, a "villamos" megnevezés a helyes, minden szabvány és szakleírás így is nevezi. Ez kötekedésnek tűnhet, de még lesz folytatása :-) 2. olyan sincs, hogy "biztosíték". Az olvadóbetét, vagy biztosító. A biztosíték egy fogalom, magát a védelemnek a tényét jelenti, de maga a tárgy az a biztosító. (pl. Állami Biztosíték elég hülyén hangzik, az iz Állami Biztosító, ha még van egyáltalán ilyen). 3. A XXI. században az egyik legkomolyabb probléma az egyre kifinomultabb berendezések üzembiztonsága, és egymás melletti üzeme. 6 éve a biztosítási károk 30%-át tették ki az ilyen jellegű események. Gondolom ez ma már sokkal több. 4. felelősség: maximum a villámot lehet beperelni. Az áramszolgáltatónak nem kötelessége az ijen vis major jellegű eseményeket az user felé kiküszöbölni. Na most ez következzen kiscit részletesebben:
Hogy néz ki egy erőmű ebből a szempotnból általánosan:
1. valahogy előállítják az energiatermeléshez szükséges energiát az erőmű típusától függően. 2. ezzel meghajták a generátort 3. a generátor által előállított villamos energiát beküldik egy transzformátorba egy teljesen tokozott, zárt sínes rendszerben egy transzformáborba, ami megfelelő feszültségszintet előállítva a távvezeték elejében végződik. 4. Na ez a végződés egy rendkívül "különös" kinézetű oszloppal kezdődik, ami nem más, mint a túlfeszültség levezető/korlátozó.
És ugyanígy az áramszolgáltató vagy alaphálózati alállomás a túlsó végen a SAJÁT túlfeszültség védelméről saját maga gondoskodik, és mindesek mellett a nagyfeszültségű távvezetékek mindegyikén van 1 vagy 2 villámvédelmi kábel, ami az oszlop legtetején fut végig az áramvezető kábelek felett. Az bizony semmi másért nincs ott, a villám becsapási valószínűségét hivatott csökkenteni.
Középfeszültségen már nincs a légvezeték felett villámvédelem, ott úgynevezet oltócsöves megoldást alkalmaznak, általában minden 10. oszlopon van belőle, és természetesen a már kisfesz transzformátor előtt és után is van, hiszen ez a legdrágább.
Ha közvetlen vagy közvetett villámcsapás történik villamos vezetékbe, akkor az áramszolgáltatónak annyi a "dolga", hogy utána lehetőleg ne legyen 3 napos áramszünet, hanem az ellátás kvázi zavartalan legyen. Ez rendes védelmi működés esetén 1mp-en belüli visszakapcsolást jelent, vagy ha nem történik komolyabb védelmi működés, akkor a túlfesz levezetés befejeztével a feszültségcsökkenés visszaáll. A részletekbe most nem akarok belemenni, hogy mért halványodik el a villany, és az 5mikroszekundum helyett miért van fél másodperces félhomály.
Az áramszolgáltató az user felé biztosítja a szuflát az előírt paraméterek szerint (Feszültségszint, ingadozás (flicker), harmónikus torzítás, stb.). Ennyi a dolga. Ha útközben a ház előtt az oszlopot telibe találja egy villám, és ez a dróton betalál a házakba, ott már az user feladata, hogy rendezze a dolgot.
