Én kb. 100 %-ra veszem, hogy Rijckenborgh szabadkőműves volt. Ez nem feltétlenül jelent rosszat, de nem zárhatunk ki egy háttérhatalmi érdekű szellemiséget, különösen napjaink rózsakeresztes intézményeinél.
Rijckenborgh tudott dolgokat, de eléggé mellébeszélős, pátoszos a stílusa ... tipikusan "emelkedett szerzet" hangnem. :) (viszont amikor őszintébben tanítanak, akkor sokkal nagyobb lesz a felelősséged is ... és persze a kockázat, amit vállalsz ... tudva róla vagy nem tudva).
Egyértelmű, hogy ezeknél az újkeletű, magukat rózsakeresztesnek mondó rendeknél a mágiát (mágikus tudást) járják körbe .. körbe .. és körbe. (Mellébeszélnek ... nem csapnak a lovak közé stb.).
A rózsakeresztnek megvan a maga legfelsőbb értelme a rózsakeresztes/alkimista szimbolika szerint...
És nyilván akik nem hajlandóak felfogni ezeket a végső igazságokat, holmi "objektív", teologikusan bizonyítható igazságokat keresnek, azok számára a valódi "Isten Országa" soha nem fog eljönni.
Hiszen azt nekünk kell megteremtenünk.
Ahogy a francia rózsakeresztes mondás is tartja: Le pays de Dieu n'est pas future, mais present. /Isten országa nem jövő, hanem jelen. Tehát nincs paulinikus keresztényi értelemben vett mennyország.
bizonytalan és bizonyithatatlan zavaros rettentő bonyodalmas.
-----------
Nálam a rózsa -kereszt mindössze utalás arra hogy mindenféle megpróbáltatás egyszer végetér és átfordulunk ellentétébe ,a telet tavasz követi, a temetésre gyermekáldás következik.
Sokat írtam egykor Zoroastro néven ebbe a topikba.
Álljon itt egy összefoglaló írás, melyben tökéletesen el van magyarázva a rózsakeresztes teremtéstörténet, a szimbólumok kifejtve azok végső határáig:
Idézet Hargrave Jennings könyvéből (A Rózsakeresztesek, 1887, London):
A Rózsakeresztes rendszer a következő formát öltötte: Ezek a Bölcsek úgy vélték, hogy Két Alapelv volt Kezdetben – Fény és Sötétség, vagy Forma és Anyag, amiből a Forma volt. Azt megelőzően a Teremtés (megkülönböztetően így nevezve), a Fény Maga „Szunnyadó Istenség”-ként vagy „Nyugalomban” volt. A Teremtésben vagy a dolgok létrehozásában az Istenség cselekvővé, felébredtté és találékonnyá vált. Bármely néven különböztetik is meg vagy bármely stílus által ismernek rá, Mózes Teremtésleírását úgy kell tekinteni, mint alkímiai folyamatot, ahogy a Természet maga működik, lévén az Ő alakja; amely tárgykörre vonatkoztatják a sötétség vagy káosz királyságait és a saját kebeléből vagy a SÖTÉTSÉGből kilépő Fényt.
A központból vagy kialakulásból vagy a Teremtésből való tevékeny mozgás után, a Fény és Sötétség sugárzása és egymásnak ellenhatása vagy felcserélődése a keresztezésben és összecsapásban sarkallt kölcsönösen, természettől fogva; szétterjedővé és összehúzóvá vált szögletesen – ennek következtében gúla alakban és csillag alakban. És a viszonylagos kiegyensúlyozó feloldódásban, a dolgok sokfélesége keletkezett az uralom helyein alakban vagy Fényben. A közeg, amelyben az elemek voltak (és az elemek maguk) akkor „a jellegükké” fejlődött. Ezekből a különféle létcsírákból – (a hordozó Fényben) az őstípusi rendszer elrendezte önmagát; amely – „Egy”* lévén lényegénél fogva – „Hármas” volt felvonulásban vagy „szemlé”-ben. Innen a SZENTHÁROMSÁG.
Azonban nyilvánvalóan ez Felfoghatatlan, azon eszköz nélkül, hogy azt megértsük – amely a Krisztus. Krisztus a „BÜNTETÉS” – Krisztus az „ÁLDOZAT”**. Krisztus a „Mindenség Üvege”, amelyben „Isten” meglátta „Önmagát”. Azonban „Krisztus” egyáltalán nem „Isten”, miként az „Üveg” nem a „Látó”. A SZENTHÁROMSÁGból és a világ matematikai négy sarkában lévő élesztő szubsztanciából jön a kimondhatatlan név – „Tetragramma” [Jehova nevének négy titkos betűje, ld. a lenti ábrát]. Az őstípusi „Fogalmat” szintén nevezték Visszatükrözőnek – Értelmesnek – Alaktalannak – Legalapvetőbbnek – Végtelennek.
[*„Minden Egy”: egy Isten van, és Neki a végtelen térben végtelen számú megnyilvánulási formája
**vagyis egy Krisztussá válni akaró férfinak minden nap áldozatot kell hoznia azért, hogy ezt idős korára elérhesse]
A metszethez illő szöveg a könyvből:
Tárgy – Alany – Eredmény (Krisztus: Ember [fizikai testben] – Isten: Teremtő – Szent Lélek: Halhatatlan Ember, Isten-Ember): a Szentháromság Három „Személye”. Isten visszatükröződése az Őstípusban, amely a Második Alapelv vagy „Makrokozmosz” (teremtett világok), „Mindkét Oldal”-t vagy az „Akarat”-ot szem elé tárva „Cselekvés”-ben. Ez a Három Osztásban vagy Szférában van felmutatva – a neveik:
(1.) A „Mennyei Birodalom” (Isten).
(2.) Az „Éteri Birodalom” (az „Üdvözítő”).
(3.) Az „Elemi Birodalom” (Szűz Mária). A fény a Szefiróthban („CABALA”) vagy „Hétszeres” körforgásban sugárzik ki – innen a „jelenségek létrehozása”. Egyesülve a Mennyei Szellemmel, az a Lélekké vagy „a Világ Visszaható Érzelmévé” válik. (Idézet vége)
Felül a Makrokozmosz: benne a Tetragrammaton – az Úr neve (תזחי – JHVH) középen, Agnus Dei (Isten Báránya – Krisztus) balra, a Szentlélek (Spiritus Sanctus) jobbra; körülöttük angyalok Alatta a felső félkörön a 12 asztrológiai jegy ill. minőség
Az alsó rész a Mikrokozmosz
Az alsó félkörön 5 bolygó jele: Szaturnusz, Jupiter, Mars, Vénusz, Merkúr
Alattuk öt címertani állat: holló, hattyú, baziliszkusz, pegazus, főnix (jól ismert alkimista/rózsakeresztes jelképes állatok, egymásba való átváltozásban)
Alattuk: a hét bolygó nagy csillagok képében, mellettük csillagok. A középső kör feliratai: Napév (Annus Solaris), cseppév (Annus Stellatus), szélév (Annus Ventorum)
A kép centrumában egyenlő oldalú háromszög, benne a Merkúr bolygó jele (hermafroditává válik az, aki a krisztusi állapotot eléri): tudat, értelem és érzelem harmóniája
A háromszög alsó átfogója alatt hexagramma (tudat: az egyenlő oldalú háromszög megduplázva), a bal átfogó mellett kör (Isten: teremtő Értelem), a jobb átfogó mellett kis egyenlő szárú háromszög (érzelem).
Világosság (= értelem; nappal): a Férfi oldala (jobb oldal – e metszeten címertanilag nézve!)
Sötétség (= érzelem; éjszaka): a Nő oldala (bal oldal)
Jobbra: Nap (arany: Aurum) és Főnixmadár (Phoenix): újjászületés – tűz és levegő (Ignis et Aeris: teremtő elemek) – Ádám egy csillagra taposva és mellette egy oroszlán (az „állatok királya”, a hímség szimbóluma)
Balra: Hold (ezüst: Argentum) és Sas (Aquila): spirituális felemelkedés – víz és föld (Aqua et Terra: amiben a teremtés létrejön), Éva jobb kezében szőlőfürt, a termékenység szimbóluma, mellette bukentaur (kétszarvú ember alakú ló, a nőiség szimbóluma)
Középen Hermész kertje (–› Heszperidák), a fákon a hét alkimista fém jelével: (balról) Szaturnusz:ólom, Jupiter: ón, Mars: vas, Nap: arany, Vénusz: réz, Merkúr: higany, Hold: ezüst. A kétfejű oroszlán: a két kén vagy kvintesszencia fúziójának jelképe (mellettük a jobb, férfias oldalon tűz, a bal, nőies oldalon víz). Az Alkimista rajtuk áll, aki összeköti a két alapelvet (feje fölött az arany jele → tehát csak férfi érheti ezt el):
Mindez az Opus Magnum (Nagy Mű) – a Krisztussá válás
Amikor az alkimista/rózsakeresztes Krisztussá válik, a biológiai test visszafiatalodik egy 32-33 éves fiatal férfi testének állapotába.
Ez tehát az alkimista aranycsinálás az emberben, melynek így vagy úgy, de minden árja misztikus iskola tudatában volt...
"A jelenlegi - és egyre gyakrabban kifogásolt - racionális-tudományos világképben kizárólag olyasmi jöhet számításba, ami tapasztalati úton megállapítható és az érzékszervekkel felfogható. A belső jelenségeket külső megfelelőjükre egyszerűsítik. A tudatot az agy melléktermékének tekintik, a szeretet érzését pedig kémiai folyamatoknak tulajdonítják.
Ez a materialista szemlélet lehetővé teszi ugyan, hogy mélyebben pillantsunk be a világ anyagi oldalába, ugyanakkor azonban hajlamos azt leértékelni egy tárgy, egy fogyasztói birtok, vagy egy eszköz szerepére. Ebből a nézőpontból tekintve a természet nemcsak független minden értéktől, hanem értéktelen is. E világkép jellemzője, hogy alapvetően elválasztja az embert és a természetet, a szellemet és a testet, a szubjektumot és az objektumot (a megfigyelőt és a megfigyelés tárgyát). Egy olyan világban, ahol az anyag képezi az egyetlen valóságot, alapvetően minden mindentől el van választva. A fizikai határokat nem lehet átlépni. Az ember, mint racionális lény, homlokegyenest szemben áll az irracionális természettel - és nem csak az őt körülvevő természettel, hanem a benne rejlő természettel is.
Az, hogy ez a világkép a legszorosabb kapcsolatban van a klímaváltozás problematikájával, az teljesen nyilvánvaló. Egy olyan világképnek, amely minden bensőségességet tagad, egy szélsőségesen „kifelé irányuló” kultúrát kell létrehoznia. Egy ennyire materialista életelvből kiindulva a boldogság keresésének útjai aligha vezethetnek más helyekre, mint a fogyasztói szentélyek csarnokaiba. És éppen ez a makacs fogyasztói kultúra az, amit csak a legnagyobb nehézségek árán lehet a környezet iránti felelősséggel és környezetpolitikával összeegyeztetni."
Mindig érdemes megemlékeznünk Európa gnosztikus-hermetikus emlékeiről, nyomairól.
Így tesszük most is, ebben a rövid írásban, épp csak megemlítve néhány szempontot.
A középkori bogumil/katár mozgalmak - Bulgáriában, Boszniában, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon.
E szellemi áramlat Bulgáriával kezdődött, ám ott volt egy még régebbi gnosztikus hagyomány, a rejtélyes Trák Birodalom. A trákok nagyon fejlett, csodálatosan megmunkált aranykincseikkel, szobraikkal alkottak maradandót. Később, a híres bogumil mozgalom is innen indult, az első dunai bolgár birodalom idején, a 10. században, I. Péter cár alatt, egy Jeremiás nevű bolgár pap tanításai nyomán. Magát és közösségét egyaránt "Bogumil"-nak (Bogomil) = "Isten barátjá"-nak hívta. Tanaikat még a királyi ház is átvette.
Csakúgy, mint történt ez anno a szintén gnosztikus Máni Fény Vallásával, ahol is a perzsa udvarban a király kedvence volt, egészen addig míg a féltékeny és rosszindulatú, talpnyaló Mobéd Karder udvari főmágus intrikái nyomán kegyvesztett nem lett, majd a következő Szaszanida uralkodó kegyetlen módon 276-ban kivégeztette;
a források szerint Mánit elevenen megnyúzták, sóba mártották, felnégyelték, majd az egyes testrészeit karóba húzták és a város négy kapuja felett elrettentésül kitűzték: így jár mindenki, aki nem a birodalom hivatalos vallását követi. A gnosztikus fényküldöttek sorsa sajnos rendre így alakult.
Ezért jó tudni, hogy amikor a kora kereszténység mártír keresztényei halála felett szomorkodunk, akiket a rómaiak és más népek válogatott módon kivégeztek (amfiteátrumokban látványosan, vagy elhagyott mocsarakban "szűk körben"), nos, azok soha nem a mai keresztény államvallás(oka)t követő áldozatok voltak, - mely államvallás ugye majd magával Rómával jön létre (!), ez is egy érdekes fintora a történelemnek.
Nem, a mártír keresztények bizony még az eredeti, érintetlen, majdhogynem gnosztikus Krisztusi kereszténység követői voltak; a mártírság, önfeláldozás úgy tűnik hagyományosan egy gosztikus-belső-keresztény attitűd.
Ezt egyébként a régészeti nyomok, a mártírkereszténység sírjai, (nekropoliszok - "holtak városai" -, ókeresztény mauzóleumok) is igazolják, hisz ezek a római korban rendszerint korábbi kultuszok szentélyeire, erőhelyeire épültek, Pannonia provinciától (Sophiane, Savaria, stb.) Kis-Ázsiáig (pl. Dura-Europos).
Ez, az eddig hivatalosan még ki nem mondott összefüggés képezi e sorok írójának egyik kedvenc kutatási területét.
De vissza a bulgáriai bogumilokhoz;
szellemi gyökereiket tekintve ők a keleti paulinikánusok folytatásának tekinthetők és természetesen a már említett Máni Fény Vallásában is gyökereznek; lásd a térképet, ahol jól látszik a keleti, Perzsa eredet.
Bulgáriából aztán gyorsan elvitték a bogumilizmust Boszniába, Dalmáciába, Olaszországba és Franciaországba; itt az ország déli részein, az Ariége-völgyében egész grófságok (pl. Foix) tértek át katár hitre. A rendkívül népszerű, sugárzó katárokat külön kereszteshadjárattal lehetett csak elpusztítani;
a történelem által többrendbeli pénzhamisítóként számontartott, az országot eladósító IV. (Szép) Fülöpnek ugyanis a templomosok legendás kincsére fájt a foga; e célból képes volt nem másokkal, mint a keresztesekkel és a Vatikánnal szövetkezni - hogy elpusztítsák az egymást segítő templomosokat és katárokat.
Végül a mohóság (mammon tisztelete), és belső árulás vetett véget Európa egyik legsugárzóbb, élő gnosztikus birodalmának, a katárság dél-franciaországi Fény Birodalmának.
Ezekkel a tényekkel nem dicsekednek sem a hivatalos történelemkönyvek, sem a szellemi alapon kutató keresők sem - nem is csoda. A katárság dicsősége megér majd később egy külön jegyzetet.
Később, a Katár Tiszták, "Jóemberek" tragédiája, az utolsó katár fellegvár, Montségur 1244-es eleste után, sok katár szerzetes lelt békére Európa szívében, Magyarország barlangjaiban és szikla-szentélyeiben - a Pálosoknál. Ez a rendkívül érdekes fény-kapcsolat még alapos kutatásra szorul.
Magától értetődő lenne, hogy a katárságot örömmel fogadja be a szívet formázó Pilis és Visegrádi-hegység, hisz azelőtt maguk is Okcitánia természetes katedrálisaiban, világosságot sugárzó barlangrendszereiben éltek. Ez alapvető hasonlóság a pálosokkal, a szellemiekről nem is beszélve;
"Jó végük", a transzfigurációjuk, alkímiai transzmutációjuk, a páli "elváltozás" után fizikai testüket soha fel nem lelték; sem a katár, sem a pálos testvérekét. Bizony: nincs olyan, hogy "katár temető", sem olyan, hogy "pálos temető"...
A Fény Vallásának szellemi öröksége nagyon is valóságos, ÉLŐ, tekintve, hogy mindig is ezer szállal kötődtek a néphez, nem a hierarchikus szerveződést, vagy az egyéb anyagi kapcsolatokat építgették (homokra).
Emlékük, emlékeik máig áthatóan sugározzák ezt az Örök Világosságot; a beavató barlangok, hegyek természetes szentélyei mindmáig csodálatos erőhelyek.
Kép: Srebrenik "Grál-vára", Tuzla mellett, Bosznia."
Ezt most találtam, véletlenül, bár hasonló témában keresgéltem, ha volt már elnézést, nem tudom mikor íródott, de komoly mondanivalót és értelmet találtam benne:
(Igaz többször át kellett olvasnom néhány bekezdést, de megérte)
"Ahol van korszak, ott van módszer arra is, hogy a „Korszak Embere” kigyógyuljon a „korszak-betegségéből”. Az azonban biztos: a módszer nem az, hogy a „Korszak Embere” – akármilyen szempontból – elidegenedik attól a kortól, amelyben él és az ahhoz tartozó ingerhatásoktól. A megváltónak nem lehet idegen a megváltandó, hiszen – végső soron – önmaga az, a megváltandó megváltó."
Gratulálok , elég jó lett.Érdekes mód megtaláltam rajt pár olyan a gondolatot , ami régóta foglalkoztat.
Az egyik az , hogy a bibliát , mint emberprogramozót tervezték meg.
A másik a rejtett spirituális elitről."
-imádnak itt fűt-fát és a semmit is az égig magasztalják... de értelem, az nincsen bennük. Felette nagy hiábavalóság.
Olyan ködös fogalmakról beszélnek, amelyek semmilyen jelentéssel nem bírnak: az egyiknek ezt jelenti, a másiknak mást, a harmadiknak megint valami mást... és így alakul ki a köz-megegyezés.
Ostobaság és bábeli nyelvzavar.
Az első feladat (egy közösségen belül) a szó-tisztázás lenne... csak utána lehetne továbblépni.
"Balogh Béla előadásairól véleményt kérhetek esetleg?"
Kedves w.ullrichfun,
Több hozzá hasonló előadó is van; ezzel rögtön jelzem is, hogy majdhogynem mindegy is, kinek a tolmácsolásában halljuk-látjuk
a "kvantum-realitást".
Rám pl. Gregg Braden volt nagy hatással, az ő "Isteni mátrixát" (The Divine Matrix) 2009-ben esőként fordítottam le magyarra; ha rákeresel a neten a címre és a nickemre, több oldal is kijön, ahol átvették az általa inspirált írásomat :)
A LÉNYeg úgyis az, hogy számunkra mi a valóság. Ez pedig a tudat/lét/élet állapotunktól függ.
Pedig nem ártana - visszaolvastam néhány 2 évvel ezelőtti írást-tanítást - ahogy ez az évkezdet hozott nekem egy teljesen új irányt mindenben szinte, ami érdekel és foglalkoztat, az év folyamán egyre több ismerős-kolléga-barát jelezte hasonló gondolkodását, és változást kereső nézeteit.
Lehet, mi volnánk egy kissé "későn ébredők" .... de így két vagy több év távlatából nézve az írásaitokat még inkább megerősítőként hat.
Balogh Béla előadásairól véleményt kérhetek esetleg?
Nem is a feltámadás a cél, uralmi pozíció pedig még annyira sem - az önuralom pedig nagyon is fennáll.
Okozóság? Inkább úgy mondanám: Oka lehetünk egy változásnak, ha okosan állunk hozzá .... és nem érzem reménytelennek, pedig nekem tavaly még halvány fogalmam-érzésem-tudomásom sem volt az új korszak érkeztéről és az új törvényről.
Szinte pont az idei évkezdettől értek el, és érintettek meg - miután a 2012-es évet majdnem végig stresszeltem .... a materialista és anyagias megközelítésből idén is lenne rá okom, de már nem teszem. :)
filozófusnak tartom magamat, akit az igazság érdekel és túl akar menni a népszerű hazugságokon (=a kollektivitás =a tömeg álmain).
A tömeg: álmodó. Álmodik és kívülről vezénylik az álmait.
JVR: tudományos volt a köntös, de valójában nem haladja meg a vallásos-okkult tudatot és a hozzá tartozó tartamokat, ismereteket, képzeteket, hiteket.
Jól jegyezd meg: elitember volt ő is. (=önmagát kiválasztott)
„Nemrég egy könyvben olvastam(Julius Evola : A hatalom yogája) , hogy az üresség csak szimbólum és a dolgok legvégső lényegére utal.
Én a taoizmussal kapcsolatban másztam mindig a falra idegemben az üresség szó hallatán , de a napokban arra jörttem rá , hogy a régi tanítások ide hozzám , magyarországra 2012-re brutálisan csonkolva érkeznek el.
Ez van , ha "pasu"-ság van.”
-Magyarországra minden legutoljára és eléggé lebitítva (=manipulálva) jut csak el.
Ez egy alvó nép, az események nem itt zajlanak, ennek a népnek már nincs okozósága (=az (ön)uralmi pozícióból már rég kiesett).
Nem is lesz feltámadása soha.
Ámen: mondja a Mén. :-)
(egyedül a nyelve van, a nyelve túlélte őt)
…
László Andrásról:
én nem vagyok a rajongója, de azt el kell ismernem, hogy a metafizikai alapvetése megérdemli a tiszteletet és a vizsgálatot.
Igaza van.
Ez egy furcsa rendszer (amiben élünk), én nem hiszek „földanyának” és a Földnek sem... olyan kevesen mondtak ebben a rendszerben igazat.
A történelmi Buddhát el tudom fogadni, de az utána jövő „buddhistákat” már nem.
Pasu = állat ez a kulcsszó.
(kinek az állata? Ki a tulajdonosa? Ki tartja? Miért? Mi célból? Mire szolgál a „szaporodjatok és sokasodjatok”-elv?)
Látod: csak az upanisádok papi rendet elhagyó (ex)papjai mondtak igazat...és ők is csak nagyon elvétve... csoda, hogy ennyi is megmaradt a szavaikból.
A „nyálas hazugság” az viszont virágzik, „életnek kenyere” az az álmodóknak, a kívülről, az orruknál vezetetteknek.
Üdv: Súrya a saurida (aki a Napból jött és a Napba távozik).
UI:
Kit lehet felszabadítani? Csak azt, aki méltó rá. A többi önként szolga marad.
Asszem szó mint szó kellene itt összehasonlító-filozófia-történeti-előadást tartani... De fölösleges. Ahol tudatállapot különbség van, ott csak a csend segít...
Neeee, ne gondold, hogy a csend egy végtelen kiterjedés! Arra se gondolj, hogy ebben a végtelen kiterjedésben a nem-lét létté válik, a létéezés meg nem-létté. Mikor az embert meghaladó, totális és megrendítő csendre gondolunk, akkor úgy tünhet, hogy ez a csend félelmetes, üres, és az emberi agy képtelen hordozni, felmérni. Sejti már sok ember, hogy amikor kimondunk egy szót, az ebben a csendben, ürességben létrejön, utána elenyészik. Mint a sok sok forma.
(Létrehozzuk)Kigondoljuk, bedobjuk ötlet, gondolat, érzés stb. formájában ebben a félelmetes csendtengerbe. A cucc, a gondolat megkeletkezi magát általunk, emberek által, majd lehull és eltörik. Mint a felbukkanó személyiség is. Jön meg megy. Avilágon minden így jár.
Azért ne gondolj ezekre a gondolatokra és másokra sem, mert bár "lehet" hogy igazak, (vagy annak érzed!), mégis csak jövő meg menő gondolatok.
Na ezen a rettenet ürességen, kiterjedésen kéne átmenni... tudod, mint a tű fokán :-) Be kéne hajítani mindent ebbe mérhetetlen ürreség-óceánba. A budhizmus már úgyis sejti, hogy mennyire valótlan a valóság:-). Valótlan vagy valós, akkor is csak ötletek, szavak. Szavak. Szavak az ürességben.
Abban a rettenetes kiterjedésben, amit a dialektikus agy nem bír el... Csönd. Igen, asszem arra volna itt szükség. És akkor végre elmúlna ez a sok találgatás. Meg a tudat asztmás fuldoklása. Mert a csend beálltával megfordul a tudat és elkezd elsőkézből tapasztalni.
Ez a sok leírt szó-próbálkozás úgyis csak egyre jobban elhomályosítja az ember elméjét. A kimondott szó fárasztja a nyelvet, sőt süketséghez is vezet.
"A beszéd a legjobb esetben is csak becsületes hazugság. A csend a legrosszabb esetben is a meztelen igazság. " - mondta M Naimy és igaza volt.
Van egy jó ötletem :-)
Senki nem mondjon semmit...
Csak próbálja megérezni, hogy mi a különbség
a bűnöző és gazember rémült hallgatása
és a Föld termékeny csendje között....
... de nem kell leírni, ide, és sehova máshova sem. És nem titkolózás miatt nem kell leírni, hanem az új törvény miatt...
