Találtam egykét érdekes feltevést tükröző vázlatot a Templomtér kérdésében:
Ezek közül van, amelyik annyira vázlatos, hogy alán nem is vehetni hasznát, van olyan, amelyik eliminálni igyekszik a zsidóknak azon vádját, hogy a Szikladóm ráépült a Szentélyre (ami egyébként egyes logikus feltételezések szerint akár így is lehet, ha részlegesen is), más rajz pedig éppen ezt igyekszik bizonyítani, az érzelmi kérdést, sem egyik, sem másik oldalról azt hiszem nem nagyon tudják az érintettek kiküszöbölni. Ez némiképp rám is vonatkozik, nyilván azokat az érveket keresem, amelyek megfelelnek az én hitemnek is :-)
Ebben igazad van, de éppen ez, amit említesz teszi valószínűvé az általam említett feltételezést, ugyanis ez a szikla nem mozdítható, olyannyira nem, hogy a hegy része. természetesen lehet rajta fúrni-faragni, ahogyan ez meg is történt, de több leírás is említi létezését azokól a századokból, amikor a Templomhegyen csak a pusztulás volt látható. A nevén nem ismert "bordói zarándok" Kr.u. 333-ban megemlíti a rómaiak által emelt pogány templomot (amelyet más leírások szerint a Templom köveiből emeltek) és Hadrianus két lovasszobrát, valamint azt, hogy ezek közelében van egy "lapis pertusus", üreges kő, amelyet a zsidók egy évben egyszer meglátogathatnak, ilyenkor olajjal megkenik. A korabeli leírás alapján egyrészt majdnem biztos, hogy ez a szikla az, amely fölé később a Szikladómot emelték, és a leírásból valószínűsíthető, hogy ennek a sziklának a Templom szertartásaiban fontos szerepe lehetett, ha a zsidók ilymódon tisztelték, vagyis nagyon valószínű, hogy a Templom lerombolása után két és fél évszázaddal a zsidók hagyományaiban még élénken élt az égőáldozati oltár helye. XIX. századi vizsgálódások során kiderült, hogy ennek a sziklának vannak természetes, és vannak emberkéz által vájt üregei, többek között egy csatornaféle, amelyet szintén azzal magyaráznak, hogy ezek a sziklán ölték le az áldozati állatokat a Templom udvarában, és ezen a csatornán folyt el az áldozati állatok vére. Az arab elnevezés (lelkek sziklája) is megerősíti ezt a hagyományt, nyilvánvalóan az Omár korabeli muszlimok ismerték a Dávid-féle történetet, és összefüggésbe hozták Ábrahám áldozatával.
Azt természetesen nem tudhatjuk, hogy biztosan ez volt-e az égőáldozati oltár helye, lehetett egy onnan messzebb lévő, de szintén a felajánlott áldozatok leölésére való hely, és így előfordulhat, hogy a mai Szikladóm messzebb eshetik az egykori Szentélytől.
semmiképp nem szántam hozzászólásomat holmi kinyilatkozásnak.
Én sem gondoltam semmi ilyesmire. :-)
"egy elméleti lehetőség, ha elfogadjuk, hogy a Templom égőáldozati oltára előtt lévő hely, melyen az áldozati állatokat levágták, azonos lenne a Szikladóm középpontjában lévő "Lelkek Sziklájával""
Az egész kérdést az bonyolítja meg, hogy a rómaiak szinte mindent földig romboltak 70-ben, leszámítva azokat a köveket, amelyeknek a megmozdításával nem akartak bajlódni. Valószínűleg így maradt meg a Siratófal, arra azonban, hogy a Templom többi részei valamilyen formában megmaradtak volna, szvsz kicsi az esély. A bizánciak évszázadokon át szemétlerakónak használták a Mórija-hegyet, gyanítom, gondosan ügyelve rá, nehogy bármilyen vallási emlék is fennmaradjon. Így aztán, bár ez is csak egy gyenge lábakon álló teória, nem valószínű, hogy bármilyen kontinuitás lenne a heródesi Templom és a Hárám épületegyüttese között.
tévedés ne essék, én sem voltam ott az eseménynél (sőt eddig nem volt lehetőségem sem Jeuzsálemben járni, így hozzászólásaim vélekedések), csak a Templomtéren fellelhető építmények, és azok szerepének magyarázata a forrás számomra is, semmiképp nem szántam hozzászólásomat holmi kinyilatkozásnak.
Ami a szentély helyét illeti, egy elméleti lehetőség, ha elfogadjuk, hogy a Templom égőáldozati oltára előtt lévő hely, melyen az áldozati állatokat levágták, azonos lenne a Szikladóm középpontjában lévő "Lelkek Sziklájával", akkor a Szentély valahol a Szikladóm középpontja és a nyugati fal közötti egyenes mentén található, de az egyenes iránya ebből a feltételezésből nem határozható meg.
Más feltételezések szerint maga a szikla a Szentély, de ennek több, a Bibliában olvasható, és néhány más, a Biblián kívüli forrás is ellentmond.
Szívesen olvasok bármilyen ésszerű ötletet a Szentély helyére, annak ellenére, hogy nagyon valószínű, a Messiás eljöveteléig minden ötlet csupán hipotézis.
"akár a korabeli templomosok, akár a mosani hagyományőrzők tudták-e, tudják-e a Templom (és vele a szentély) pontos helyét"
Fogós kérdés, látod, én sem tudtam, honnan szállt fel az egekbe Mohamed próféta, külön köszönöm a javítást. Ami a régi Templom helyét illeti, ezzel kapcsolatban az askenázi és a szefárd rabbinátusnak is problémái akadtak, lévén, mivel a Szentek Szentjébe a főpapon kívül más élő ember be nem tehette a lábát, részükről félő volt, hogy akármelyik jöttment, körülmetélt turista véletlenül arra tévedne. A Móriah-hegyi tiltótáblát ellenzők azért a vallásos oldalon is szép számmal akadnak - én mindenesetre kívülállóként úgy látom, hogy a Siratófalnál méltóságteljesebb kegyhelyet nem is találhattak volna "az egyház idősebb testvérei" (II. János Pál). Mert a márvánnyal borított hatalmas Templom csak egy csalóka fénye a hajdanvolt nagyságnak, a Fal viszont örök időkre tanúja marad annak, mennyire esendő és gyenge lény tud lenni az ember.
az valóban egy közkeletű tévedés, hogy a Mirádzs pontos színhelye az arabok által a "lelkek sziklájának" nevezett, a Szikladómban (amely nem mecset!) található szikla lenne, azonban ugyanilyen téves vélekedés, hogy a Templomtér déli részén lévő Al-Aqsa mecset lenne. Az eseménynek emeltek külön helyet, ez a Szikladómtól északnyugatra lévő kis épület, a Qubbat al-Mirádzs. A Buráq pedig sem nem öszvér, sem nem ló, hanem egy közelebbről meg nem határozott csodás hátasállat.
Az a tény, hogy a templomos lovagok az Al-Aqsában rendezkedtek be, nem befolyásolja kérdésemet, ti. azt, hogy akár a korabeli templomosok, akár a mosani hagyományőrzők tudták-e, tudják-e a Templom (és vele a szentély) pontos helyét.
Gyanítom, mivel a lovagrend az Al-Aksza mecsetben ütötte fel a főhadiszállását, vmint. ott rendezte be az istállókat és a fegyverarzenált, a hegy déli platójára gondoltak. Egyébként muzulmán szempontból is ez a szent hely központi része, mivel Mohamed a legenda szerint innen szállt fel öszvérével a mennybe (nem pedig a Sziklamecset helyéről).
"egy olasz templomos hagyományörző csoport nemrég elment a Templom egykori központjába egy kis keresztes zászlóval."
Kedves Tiburtius,
gondolom a Templom egykori központja alatt a Szentélyt érted, de vajon ez a hagyományőrző csoport a Templomtérnek mely pontján véli a Szentély pontos helyét? Ez ügyben meglehetősen ellentmondó vélemények vannak.
Kösz az infókat, és egyúttal, hogy válaszoltál. Kérlek, ha van időd, és találsz képeket a keresztes korból, tedd fel légyszi. Tudtommal a lovagokak az El-Aksza( bocs, én most így írom le) mecsetetben volt a megalakulási központjuk. A Zakariás-káplnánál kell lennie egy ajtónak, ami a templmosok termébe vezet- Gyürki László könyve szerint.
És még egy kép: egy olasz templomos hagyományörző csoport nemrég elment a Templom egykori központjába egy kis keresztes zászlóval.
ez nehéz dolog lesz, mert majd minden ma meglévő jeruzsálemi keresztény templomnak megvolt a bizánci, majd keresztes "változata" ; vagy földrengés, tűzvész, vagy a helyi uralom rombolása miatti pusztulás, vagy pedig többszöri át- és újáépítés miatt a keresztes korból legfeljebb falrészletek, egy-egy feltárt oszlop, padlórészlet, befalazott ablakív látható, hiszen az átépítésekkor legtöbbször a helyben lévő romos kövekből dolgoztak, lerombolva a még megmaradt részeket. De azért keresgélek, hátha találok nagyobb emléket. Ami a templomosokat illeti: nekik meglehetősen kevés idejük lehetett önálló templom építésére, hisz 1118-ban alakultak, és 1187-ben Szaladin már bevonult Jeruzsálembe. Ennek a hatvan évnek a túlnyomó részét nagy szegénységben töltötték, mesés gazdagságukat akkor szerezték, amikor már kiszorultak Jeruzsálemből. Azt hiszem nem is volt a feladatuk a templomépítés, hanem a fegyveres védelem biztosítása.
Szeretnélek megkérni, hogy ha tudsz olyan képeket felrakni Jeruzsálemről, amelyeken a keresztesekkel, vagy ami még jobb, a templomos lovagokkal kapcsolatos helyek, épületek láthatóak, akkor rakd fel őket légyszi!
Nahát mit találtam :) az általam említett könyv megtalálható a neten, igaz fényképek, ábrák, térképek nélkül.. http://www.communio.hu/ppek/k63.htm Érdekes például, amit az Utolsó vacsora terméről ír. Persze ő sem elfogulatlan, hisz jezsuita szerzetes, de azt hiszem példásan igyekszik tárgyilagos maradni.
Az iszlám arab szó annyit jelent, mint Isten akaratának való alávetés, ebből azokat, akik ezt a vallást követik, muszlimoknak nevezik arabul. A mohamedán szó egy európai találmány, amely abból a téves feltételezésből indult ki, miszerint a muszlimok Mohamedet imádnák, avagy istenként tekintenének rá, noha erről természetesen nincs szó. Ezért a muszlimok általában nem szeretik, ha mohamedánt mondanak.
Örülök, hogy tetszik a topik. Az előzőnél jóval rövidebb szünet után folytatni fogom.
Azt hiszem, túlbecsülöd Jeruzsálemet illető ismereteimet. Rapcsányi könyve az egyetlen, amit olvastam róla. Plusz internet.
Kérdésed elszomorít. Nagyon borulátó vagyok. Szerintem még az unokáink sem élik meg. Ha időnként nem is ölik, gyötrik majd egymást ott az emberek, a gyűlölködés szüntelen lesz még nagyon hosszú ideig.
Nem tudom ismered-e Gerhard Kroll SJ: Jézus nyomában c. könyvét, ott igen sok szó esik -természetesen- Jeruzsálemről, és a tudós szerző külön is elemzi az egyes épületek régészeti, történelmi vonatkozásait is.
AZt persze nem állítom, hogy a muszlimok között nem akadnak babonások és effélék, csak az nem az iszlámból ered, hanem folklór.
Egyébként tetszik a topikod, tárgyilagosnak tartom, és színvonalasnak, ráadásul kedvenc témámmal foglalkozik :-)
Egy kicsit visszatérve még a Dávid sírja-Utolsó vacsora terme-Nebi Dawud mecset-Sion templom épületegyütteshez, ha van Jeruzsálemben és a világon hely, ahol -ha egyszer béke lesz- demonstrálni lehetne a három monoteista vallás békés egymás mellett élését, hát akkor ez az. Megérjük-e?
"A mohamedán imaterem kék. Ez a szín véd a szemmelverés ellen."
Tudomásom szerint az iszlám nem ismeri a "szemmelverés" fogalmát, így elég furcsa kijelentés ez Rapcsányitól. A mecsetek belseje sokszor kék (lásd a két leghíresebbet az isztambulit és a damaszkuszit), de egyszerű falusi mecsetek falát is sokszor mázolják kékre. Kék az ég és kék a tenger, ennek alapján, bár az ortodox iszlám eléggé tartózkodik az efféle jelképkereséstől, az univerzumnak, az Isten teremtette univerzumnak, Istennek, és az ő örökkévalóságának a jelképe inkább. Csak érdekességképpen teszem hozzá, hogy a középkori iszlámban a gyászolók is a kéket használták öltözködési színnek.
A Via Dolorosa kezdete előtt, az Oroszlános-kaputól vezető úton áll az el-Omarije mohamedán fiúiskola. Ebédszünetben és az iszlám pihenőnapon, pénteken déltől alkonyatig idegenek is felkereshetik. Az iskola udvara az első stáció: Jézust halálra, ítélik. A ferencesek vezetésével innen indul minden pénteken délután három órakor az ünnepélyes keresztút. Az iskola eredetileg kaszárnya volt, de egy földrengés 1928-ban ledöntötte. Helyére épült az iskola.
Lépcső vezet egy nyitott, félkupolás emelvényre. - A hagyomány szerint itt ült Pilátus, amikor halálra ítélte Jézust. A pódium rácsos ablaka a Sziklamecset kertjére nyílik.
A Via Dolorosa felett áthajló Ecce Homo-ív a keresztút legismertebb építménye. Nevét a késő-középkori keresztény hagyomány adta. A ferencesek engedélyt kaptak a szultántól említi egy 1507-es zarándokleírás -, hogy a két kőlap ot, melyről azt tartják, hogy az egyiken Jézus, a másikon Pilátus állt befalazzák az ív felső részébe. A hivők körében ez lassanként úgy rögződött, mint a János evangélium egyik jelenetének helyszíne. "Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: Íme, az ember." (Jn 19,5) Régente Fájdalomkapujának is mondták. A török időben az ívre lakó szobát építettek. Talán nincs is olyan látogató, aki meg ne örökítené.
Az ív voltaképpen a római város, Aelia Capitolina hármas díszkapujának középső része. Bar Kochba leverése után eltakarították a már 70-ben lerombolt Antonius vár törmelékeit, és megépült a keleti-út. Hadrianus tiszteletére fórummal körülvett, kb. 20 méter széles hármas diadalkaput emeltek. Két szárnyát a középkorban beépítették, rendeltetése feledésbe merült. Charles Clermont-Ganneau 1873-74-ben fedezte fel újra.
Ez ideig egyetlen régészeti leletet ismerünk, amelyen Pilátus neve szerepel. A töredék 82 cm magas, 68 x 20 cm vastag kődarab. Eredetileg emlékoszlop volt egy caesareai római templomban. A belháborúk ban elpusztult szentély köveit széthordták, majd szokás szerint újra felhasználták. Pilátus dedikációs oszlopából a városi amfiteátrum egyik lépcsőfoka lett. Olasz archeológusok bukkantak rá 1961-ben. Ha kiegészítjük harmincegy betűs latin feliratát, ezt olvassuk:
(Caesarien) S (ibus) TIBERIEUM
(Po)NTIUS PILATUS
(praef) ECTUSIUDA (ea)
E(ruit).
Értelemszerűen: ezt a Tiberius tiszteletére emelt templomot a cezáreaiaknak ajándékozza Pontius Pilátus, Judea helytartója.
Jézus halálra ítélése és a kivégzés helyszíne közötti távolság nem több, mint nyolcszáz méter. Az óváros és környéke számos keresztény emléket őriz, de lényegében az az útszakasz a keresztény Jeruzsálem. Részben a hagyomány jelölte ki, részben tudatosan szerkesztették, hitbuzgalmi célból. A ferencesek minden pénteken délután körmenetet vezetnek, végigjárják a keresztút állomásait. A szűk utcákon vonuló processzió látványos idegenforgalmi esemény. Helybéliek, zarándokok, kíváncsi turisták tömege kíséri. Péntek az evangéliumokban Jézus halálának napja. Évfordulója, húsvét előtt nagypéntek, a keresztény egyházi év legmélyebb gyásznapja. A liturgiában <i>feria VI in Paracevo</i>, az előkészület pénteki napja. A 4. századi jeruzsálemi keresztények nagycsütörtök éjszakáját az Olajfák hegyén töltötték, és reggel egésznapos istentiszteletet kezdtek a Szentsír-bazilikában. A templomon belül emelkedő Golgota és a pilátusi ítélet hagyományos helyszíne közti utat nem osztották stációkra, itt-ott és alkalmanként emlékeztek a kínszen vedés egyes mozzanataira. A via crucis, a keresztet hordozó Jézus útja, a szenvedés jeleneteinek rögzítése és ábrázolása a keresztes háborúk után terjedt el Európában. Az egyes állomások előtti megállást és elmélyülést William Wey angol zarándok a 15. század közepén nevezte először stációnak. Eredetileg római katonai műszó: nappali őrállás. Az őskeresztények így nevezték a heti böjtnapokat, amikor összegyűltek, misét mondtak vagy felkeresték a nevezetesebb vértanúk sírhelyeit. Az újlatin nyelvek révén ismert, világi jelentésű nemzetközi szó. Vallási értelemben a keresztutat jelenti.
Rapcsányi László: "Jeruzsálem". Gondolat - Budapest, 1987. 59. oldal.
A földszinten ősi emlékhelyek. Bejárat a zárt udvar felől. Boltíves, kék majolikával kirakott előtér. Ez a szín megvéd a szemmelverés ellen. Mohamedán imaterem. Úgy vélik, Jézus itt mosta meg tanítványai lábait.
