Valahogyan az a seprű nem sepert rendesen,sőt már nem is működik!Csak a hangulatkeltés miatt kellett foglalkoztatni,érdemben nem történt semmi!Olyan nesze semmi fogd meg jól dolog lett az egészből!Tiszta mai politika!
1987 ben mikor dübörgött a paramixó, gyorsan összeütöttek egy gyógyszert, ami szerintem hatástalan volt.Leoltottuk őket először, semmi hatás, pusztultak ugyan úgy, leoltottuk mégegyszer, semmi javulás, minden este dobáltam ki a dögöket.Kitaláltuk, hogy az új házam 10 x 12 méteres lebetonozott üres padláserébe felviszem őket, feltettem négyszög alakban négy itatót, azt remélve, hogy megszoknak egy itatót és arra járnak inni, talán nem fertőzik egymást! A vizet minden nap cseréltem és az itatókat fertőtlenítettem!
Ez hatott, elmult a betegség, azt nem tudom, hogy mi használt, lehet, hogy magától is elmult volna,de abban az időben így mentek a dolgok, nem volt tájékoztatás, a bajnokok nem árulták el a tikokat úgy kellet ellesni vagy a hallottakat összerakni! Most már nem így van!
Emlékszem, mentem gyógyszert felíratni a körzeti orvoshoz (17-18 évesen) a harmadiknál megkérdezte,hogy mi baja van magának, hogy ezek a gyógyszerek kellenek? Galamnoknak lesz, mondtam, elámult, de fel írta! Akkoriban így mentek a dolgok. Az öregek nm hittékel, hogy attól a háztartási blotban olcsón kapható premixektől és takarmány kiegészítményektől jönnek úgy a galambjaink, hogy az első hét úton mi ketten gyerekek voltunk az elsők! Több mint 50 tagból!
Bizony akkoriban csak a Tetrán és a Klorocid volt!(az urótóbbi bár csak lenne most is!)És jó volt,ráadásul még nem is horror áron lehetett kapni mint most,bármilyen állatgyógyászati gyógyszert!Csak hát Csernobil óta egyszerűen eltünt!Sőt még szerezni sem lehetett mert mint kiderült jó "sugárgyógyszer" volt és az egész gyári kapacitást vitték az Oroszoknak!Mint kórházi portás volt szerencsém ismerni a gyógyszer szállitókat ,még ők sem fértek hozzá úgy vigyáztak rá a gyárban!
Kezdő koromban, kb 45 - 50 éve, a trichót petrós fülpiszkálóval " kezeltük"! Etettünk granulált lucernát. granulált nyúltápot!Tetránt, klorocidot és ember gyógyszereket, nem is beszélve a háztartási boltban kapható premixeket,kiegészítóket! Volt ami használt, az meg maradt, volt ami nem, azt elhagytuk, de életben maradtak, sőt! Ez még időszámításunk előtt volt! Talán a haltáp se lenne rossz, főleg esőben!
Ebben a fejezetben amit most leírok egy olyan élethez nélkülözhetetlen dologról lesz szó ami nélkül nincs esély a galambok felneveléséhez.
Ez a nélkülözhetetlen dolog a begytej, más néven pép!
Erről a témáról nem sok anyagot lehet olvasni, pedig a posta galamb tartásában, nevelésében nagy szerepe van. Nélküle nincs egészséges fiatal és nincs versenyzés sem! Ez olyan mint nekünk az anyatej!
De mi is ez valójában?
Én személy szerint nagy figyelmet szentelek annak, hogy a galambjaim mindig a legjobb minőségű begytejjel rendelkezzenek és ezáltal egészséges és kellően fejlődő fiatalokat kapjak!
Ezzel nem vagyok egyedül, mert minden olyan nagy galambász aki a versenyzésben kimagasló eredményeket képes produkálni az nagyon odafigyel a galambjai begytej minőségének és mennyiségének legalább olyan fontosságot tulajdonítanak nekik mint a szarvasmarha tenyésztésben a tejtermelés és a borjúnevelés szempontjából vagy a lótenyésztésben a kellőképpen tejtermelő képességű kancák takarmányozásban és vitamin ellátásában!
Nagyon fontos hogy jó minőségű és zsírtartalmú begytej legyen a fiataloknak biztosítva.
Persze ezzel nem mondtam újat, ez logikus mert a begytej nemcsak létfontosságú tápláló anyagokat tartalmaz, hanem olyan életfontosságú komponenseket amelyek a fiókák egészségét védik és a védekező immunrendszer hatékonyságát pedig jelentősen növelik és gyorsítják!
A galamb tenyésztésben is bár erre eddig nemigen gondoltunk, hogy rendkívül fontos a szülő párok bevitelének mennyisége és minősége.
Ha tehát a szülő párok begytej termelése megfelelő akkor a fiókák gyorsabban egyenletesebben növekednek a csontozat és a belső szervek is test arányainak megfelelően fejlődnek ki.
Az élet indításához szükséges alap tehát a fiókák fiatalkori megfelelő étel ellátása vagyis az élet alapja az élelem ellátás.
Nagyon fontos a fiókák életében az első 7-8 nap, mert ilyenkor alakulnak ki a belső szervek a szív az izomzat a csontok ki tudnak fejlődni és a szervezet alkalmassá válik a megfelelő tréning után a hosszabb távú repülésre is. A későbbiek során akár három hónapos korukban már több száz kilométeres versenyeket is képesek meg repülni!
Hogyan állapíthatjuk meg a szülő párok jó vagy rossz minőségű begytej termelését?
A válaszom a következő:
Elsősorban a fiókák ellenőrzése során tapasztalt súlygyarapodása ha elegendő és jó minőségű begytej áll rendelkezésükre a fiókák akkor nyugodtak és egyenletesen növekednek! Szemmel látható, hogy tele a begyük sárgás péppel, akkor nincs baj, de mindenki látott már kis fiókát pép után sírni! Mikor a begyében néhány szem magot érezni vagy még azt sem! Ez akkor fordul elő amikor a szülők valami miatt megszüntetik a pép termelését és a fiatal ha meg éli a 8-10. napot akkor megmarad, de már nem lesz jó semmire! Satnyán nevelkedett, legjobb likvidálni!
A másik esetben akkor fordult elő a pépelés hiánya, amikor nagy időkülönbséggel tesszük a dajkák alá a felnevelésre a tojásokat. Vagy korán kelnek ki amikor még nem indult meg a szülőknél a pép termelés, vagy későn kelnek ki és már a szülők túl vannak a pépelés idején! Ezért nagyon oda kell figyelni a tojások cserélésénél, hogy az eredeti letojástól +- 2-3 napnál többel ne térjen el az alájuk rakott tojások ideje! Ez főleg tavasszal fordul elő az özvegyítés előtt vagy egész szezon alatt a természetes módon versenyzőknél!
Ha a fent említett emberi tényezőn túl még is csak hiba van a begytej termeléssel és az etetés szaporaságával akkor a fiókák sokat csipognak, ki másznak a fészekből, éhesek!
Ilyenkor közbe kell lépnünk, azonnal ki kell cserélni egy másik ugyan olyan korú fiatallal, egy óra múlva megnézni, hogy meg van e pépelve, ha igen visszacserélni. Ezt addig kell ismételgetni míg el nem érik azt a 7-8 napos kort amikor már magvakat is kaphatnak.
Az, hogy az eredeti szülők miért nem pépeltek rendesen, annak a kivizsgálása már más lapra tartozik...
A fióka nevelést én már évek óta a külön dúcban lévő texán galambokra bízom! Kiaknázom a texán galambok által nyújtott lehetőségeket vagyis őket használom a fiataljaim fel nevelésére, ugyanis texán sokkal jobb nevelő és sokkal nagyobb mennyiségben képes begytejet előállítani! Ezért akár 4-5-6 fiatalt is képes egyszerre felnevelni, kifogástalanul!
Egy tanulmányban olvastam, hogy a legtöbb fehérjét tartalmazó begytejet a postagalamb és a texán képes előállítani a harmadik helyen pedig a díszposta áll a többi galamb fajta jól le van maradva tőlük!
Azok a galambok amelyek nem tudják kellőképpen a begytej minőségét és mennyiségét az utódaiknak biztosítani azok hiába rendelkeznek rendkívül jó genetikai adottságokkal, mégis az ő általuk vég termékként kialakított utódok életképtelenek.
A begytej komponensei miből is áll?
A galambászok azt már évszázadokon át tapasztalták, amikor a nevelő szülő a begyében meg puhított előkészített eleséget a fióka begyébe juttatja egy bizonyos kísérő anyagot is hozzáad és ezt jobb kifejezés híján nevezzük begytejnek!
Voltak olyan tudósok akik úgy vélték, hogy ez az anyag egy bizonyos elhalt fehérje, meg túrósodott szerves vegyület ami a begy falain átjutva megy be és ott keveredik össze a begyben lévő megpuhult eleséggel!
Érdekességképp egy tanulmányban olvastam amit egy tudóscsoport Kanadában végzett el, mi szerint a galamb begyteje a következő komponensekből áll:
74 % ban víz, 1,30% ban különféle hamu, 12,40% ban fehérje, 1,32% ban különféle dúsított protein, 8,61% ban nyers zsírok alkotta komponens és 2,37% ban pedig fontos anyagok főként vitaminok!
A nyers zsírok tartalék tápláló anyagként a zsírszövetekben fordulnak elő amely a szervezet egyes helyein nagyobb mennyiségben halmozódik fel.
Egy bizonyos vegyi folyamat révén a galamb szervezete az egyben koncentrálja a begy falán át akárcsak a tehén szervezete a tejet a
tőgyben.
A begytej szerepe a fiókjaink fejlődésében!!!!
Nyilvánvaló hogy a begytej nemcsak élelem hanem olyan különleges összetételű komponens bázis, amely erősen befolyásolja a fiókák fejlődését erejét és majdani képességüket!
A begytej bizonyos védő anyagokat is tartalmaz és így védő hatást gyakorol a fiataljaink esetleges megbetegedésével szemben!
A begytej valósággal feltárja a takarmánykeverék magvait könnyen emészthetővé teszi és kiegészíti állati eredetű fehérjével.
Mint mindig ebben az esetben is lényeges hogy a fióka miként indul neki az életnek.
Annyi biztos, hogy a kifogástalanul nevelő szülő párok olyan utódokat tudnak felnevelni azért írom, hogy felnevelni mert nem minden esetben ugyanaz a biológiai szülő mint aki a fiókát kikölti és felneveli!
Mint már említettem, hogy ez nálam évek óta be van bizonyítva a gyakorlatban is kipróbálva, hogy a texan tenyész párjaim akár egyszerre 5-6 fiatalnak képesek kellő mennyiségű és minőségű begytejet biztosítani, amit ki merem jelenteni, hogy legalább olyan jó minőségű, mint bármelyik postagalamb által előállított begytej!
A szakszerű tenyésztés eredményeként és meggondolt párosítások eredményeként olyan fiatalokat nevelhetünk fel, amelyek szakszerű tartás és takarmányozás esetén olyan szervezettel fognak rendelkezni, amelyben a csontváz, az izomzat, a szív, a tüdő működése tökéletes lesz!
256Befejezésül leírom, hogy a tökéletes minőségű begytej előállításához szükséges takarmány receptúrát, amit én a texan galambjaimmal
etetek, mivel nálam csakis ők nevelik az összes fiatalt!
Úgy gondolom, amit már gyakorlatból is mondhatok, hogy a legszebb fiatalok a következő receptúra etetésével érhetők el:
Nálam a texán galambok napi 3-4 óránként kapják etetésre a takarmányt, ami 50 % ban pulykák etetésére legyártott granulátum, abból is a következő összetételben:
30 % ban pulyka 2. granulátum,
20 % ban pulyka 1. granulátum vagy dara,
10 % mogyoró és a maradék
40% pedig a lehető legjobb verseny takarmány ami a kapható!
Ki szeretném emelni a rendkívül gazdag emésztő korlátlan mennyiségű fogyasztási lehetőségeit amit négyféle gyártótól szerzek be és keverem ezeket össze, valamint nagyon nagy előszeretettel alkalmazva ebben az esetben is a dr Riesz István által forgalmazott AYURVEDA készítményeket, amik ötezer éves indiai receptúrák által készült különféle stresszoldó és immunrendszer erősítők, ezeket szinte napi szinten alkalmazom a tenyész galambjaimnál!
Úgy gondolom ezt a begytejről és a pépelésről szóló írásommal nem mondtam semmi újat, mert ezeket minden valamirevaló galambásznak tudnia kell!
Ez akkor történt mikor még egyben volt az egyesület kb.45 - 50 fővel! Egyik tag társunkat megharapta egy kutya, bekötött lábbal rövidnadrágban jött a gyűjtésre. Persze hogy mindenki megkérdezte, hogy mi történt? Ő becsülettel válaszolt, hogy alig, hogy belépett mindegy hová, nekiugrott egy hatalmas tacskó leteperte, küzdöttek egy darabig és ezt a sérülést kapta! Nem igaz nem így volt, valóban egy tacskó kapta meg a lábát, alig látszott, de arra nem gondolt, hogy a méretes kötés láttán mindenki megkérdezi, hogy mi történt? Már vagy huszaggyára mondja el a történetet, nagy részletességgel, mi meg azoknak akik bejöttek a gyűjtőhelyre szóltunk, hogy kérdezze már meg, hogy mi történt? Már több mint 30 embernek adta elő a tragédiát, mikor rájött, hogy szívatják! Mondott egy cifrát és lekapta a kötést, alig látszott a seb, de még egyszer elmondta, hogy nézzük meg, de akkor már dőlt az egész társaság!
A másik eset egyik hosszútávú verseny alkalmával történt, hogy hogy nem az egyik közepesnél valamivel jobb tenyésztő 7 galambot tett a listára az elküldött 10 db ból! Ez fantasztikus eredmény volt, meg sem tudta közelíteni senki! Élete legjobb eredménye volt! Mindenki gratulált neki, csak így tovább biztatással!
Eljött a következő verseny, totál csőd, egy sem került a listára! A barátunk csak rázta a fejét, meredten nézte a listáját és ezt mondogatta:
Nem értem, mindent ugyan úgy csináltam mint a múlt héten, nem értem!
Mi már a múlt héten sem értettük - szólalt meg valaki, a jelenlévők nem titkolt derültsége közepette.
A magyar postagalambsport és hírszolgálat szakmai fejlődése szintén 1882-ig nyúlik vissza a Columbia Magyar Galambtenyésztők Köre megalakulásáig. 1886-ban szervezték az első magyar postagalamb versenyt. Az I. világháborúban fontos hírszerzési feladatokat láttak el a postagalambok. 1939-ben a kölni kiállításon a magyar galambok 2. helyezést szereztek. A II. világháború alatt sikerült a postagalambok „kétirányú” hazatérési képességét kifejleszteni. 1948-ban Londonban megalakult a Nemzetközi Postagalambsport Szövetség (FCI), melynek Magyarország 1957-ben lett tagja. 1975-ben Olimpiát rendeztünk! 1970-ben Európa számára Anker Alfonz már nemzetközi hírű szaktekintély, hazánkban figyelemre méltó eredményekkel rendelkezett. 1982-ben a Szövetség fennállásának 100. évfordulóján Magyarország nagy sikerű Spartakiádot szervezett. 1985-ben a Maraton Klub megrendezte első 1000 km-es versenyét. Az 1990-es évek elején elindult az első magyar helyszínű nemzetközi postagalamb teszttelep működése (Anker Alfonz Nemzetközi Postagalamb Teszttelep – Kaposvár), ezt több hazai teszttelep létesítése követte. Az 1994-es rostocki verseny fődíja egy személyautó volt, ezzel meghonosodott a komoly pénzdíjas versenyek sora Magyarországon. 2001-ben a dél-afrikai nemzetközi teszttelepi megmérettetésen a magyar postagalambászok csapat világbajnoki címet nyertek! 2002-ben a Szövetség fennállásának 120. évfordulóján Hajdúszoboszlón nemzetközi elismeréssel záruló teszttelepi versenysorozat zajlott, amelyet 2003 után 2004-ben is megrendezhetett a Magyar Postagalamb Sportszövetség.A galambok elhelyezése
A galambdúc telepítési körülményei:
Magyarországon uralkodó az észak, észak-nyugati széljárás ezért optimális déli, dél-keleti fekvéssel megépíteni a dúcot a huzat és a levegővel terjedő betegségek megelőzése érdekében. Fontos tényező a más dúcoktól való távolság. Nem előnyös, ha több dúc igen közel van egymáshoz, mert nagyobb a galambállományok keveredésének a veszélye, ami fokozza a kontakt és levegővel terjedő betegségek átvitelét. A takarmánytárolók, rétek, szántóföldek, erdők közelsége is fontos azért, mert a dúcba nagyobb eséllyel juthatnak fertőzést közvetítő rovarok (pl. alombogár, ami vírusokat, baktériumokat, gombatoxinokat közvetíthet) rágcsálók (pl. gondoljunk az egér paratífuszt közvetítő szerepére), vadmadarak (pl. veréb, gerle, amely szintén számos kórokozót terjeszthet). Nem elhanyagolható, hogy a szántóföldeken végzett növénytermesztéshez társuló vegyszerek használata is komoly veszélyforrás, valamint a honos ragadozómadarak is sok sérülést tudnak okozni. Az ilyen környékek közelében épített dúcoknál fel kell készülni a téli és tavaszi zárt tartás lehetőségére, amely megfelelő méretű volier-rendszer építésével oldható meg. A természetes vizek, szennyvizek közelségének ismerete is lényeges egyes fertőző betegségek terjedése szempontjából. A postagalambok berepülési ill. a vadmadarak vonulási útvonalai azért fontosak, mert a vadmadarak magyarországi pihenőhelyein leszálló postagalambok olyan egzotikus betegségekkel is fertőződhetnek, amelyek országunkban ismeretlenek.
Dúchigiéniai szempontok miatt fontos tudnunk, hogy a kerti, padlástéri, mellékhelyiségekre épített dúcok eltérő adottságokkal rendelkeznek. A földre épített kerti dúcok kezelése, rendben tartása egyszerűbb, de általában nyirkosabb, párásabb a dúc levegője, ezért jobban kell figyelni a higiéniára. A padlásokon épült dúcok általában szárazabbak, itt viszont galambjaink a meleg miatt hamarabb formába lendülnek, ami a versenyszezon végi eredményeinket befolyásolhatja. A hőmérséklet szabályozása és a szellőzés biztosítása nehezebb, a galambok kezelése körülményesebb (takarítás, fürdetés, szállítás), viszont kivitelezése olcsóbb. A két tipus közötti átmenetet képezik a kerti melléképületekre épített dúcok, amelyek az előbbi két típus előnyeit hordozzák.
A tetőszerkezetnek hő - és nedvszigetelőnek, jól szellőzőnek kell lennie, ezért optimális a cserépfedés, amely szellőző - és világítócserepek használatával optimális burkolatot jelent. Fontos, hogy a falak szintén jó hő - és nedvszigetelőek, takaríthatóak, fertőtleníthetőek legyenek (pl. megfelelő a tégla vagy fa és kőzetgyapot). Optimális a rácspadozat vagy a padlófűtéses fapadozat, amely száraz, pormentes, de megfelelő a 2 cm vastag préselt lemez alkalmazása is. A padozatra a falak széléhez 45 fokos szögben állított 10 cm-es deszka porfogóként szolgál, amely megakadályozza a dúc levegőjének és az itatóknak a porszennyeződését. Télen ajánlott a padozat alomanyaggal való borítása pl. borsószalmával. Csatorna alkalmazása célszerű, amelyet lombfogó rácshálóval kell fedni, hogy a galambok ne tudjanak beleinni. A szellőzőket a padozat magasságában és a tetőszerkezetbe célszerű építeni, hogy a megfelelő oxigénellátást, pormentesítést és páratartalom szabályozást meg tudjuk oldani. Az ablakok feladata, hogy a maximális fénybebocsátást szolgálják, amit redőnnyel vagy sötétítő függönnyel célszerű szabályozni. Ez főleg az özvegy módszerrel röptető postagalambászok számára ajánlott. Legfontosabb a galambok telepítési sűrűsége. Minimum 1mł-t kell biztosítanunk páronként, ha ettől több galambot tartunk, számíthatunk az indikátorbetegségek megjelenésére. A megvilágítás szempontjából azt lehet mondani, hogy minimum az újságolvasáshoz elegendő fény legyen a dúcban nappal. A dúc jó szellőzése elengedhetetlen a friss oxigén ellátás, pormentesség és az optimális páratartalom szabályozása miatt, de fontos, hogy ne legyen huzat a dúcban, amit egy egyszerű dohányfüst-próbával ellenőrizhetünk. A galambok optimális hőigénye 5-28 C között van, ezért ezt télen-nyáron biztosítanunk kell.
A galambházainkat a tartott fajta igényeihez igazodva tervezzük meg. A dúcok alapméretei: belmagasság: 1.9-2.1 m, szélesség: 2-3 m, mélység: 2-2.5 m. Fontos, hogy rendelkezzünk legalább egy volieres (volier: a dúccal összefüggésben álló 2x2 cm-es lyuksűrűségű 5 oldalú rácsháló, amely a föld felszínétől legalább 0.5 m-re felemelt, a dúc kijáratához rögzített, a dúccal közel azonos méretű építmény) tenyész dúccal, amelyben az értékes tenyész egyedeket úgy tudjuk elhelyezni, hogy azok szabadon járhatnak ki a volierbe, napozhatnak, fürödhetnek, párosodhatnak, viszont nem kell tartanunk a ragadozók támadásától, a rágcsálóktól és a vadmadaraktól. Rendelkeznünk kell továbbá egy fiatalok dúcával, amelyben rendszerint csak un. „lepkeülőkéket” vagy ülőszekrényt helyeznek el, melynek a cellamérete kb. 25x25 cm, valamint a fajta igényeihez alkalmazkodó „fő” dúccal. Ez pl. a röpgalambokat vagy postagalambokat tartó tenyésztők esetén jelentheti a versenygalambok, ezek közül is a tojók és a hímek külön dúcrészét is. Fontos lenne egy elkülönítő dúc alkalmazása is, ahol a kezelésre szoruló, karanténozott galambokat a többitől elkülönített helyen tudjuk tartani.A galambházhoz tartozó kellékek: fészekberendezések optimális mérete 80x40x40 cm-es. Anyaga általában préselt lemezből készül. Almozásra megfelelő a faforgács vagy széna. A fészekfülkékbe fészektányért kell helyezni. Ez általában gipszből vagy műanyagból készül. Ebbe a galamb maga hord fészekanyagot, ami kb. 10-15 cm-es gallyakból áll, de mi magunk is pótolhatjuk ezt faforgáccsal, szénával vagy szalmával. Az etetők szempontjából fontos, hogy az állomány létszámának megfelelő méretű, takarítható, fertőtleníthető berendezéseink legyenek. Az itatók közül a műanyag itatók kevésbé algásodnak, tisztíthatók, dobogóra helyezve kevésbé szennyeződnek. Az ásványianyag-tartóban vagy gritt etetőben az emésztéshez nélkülözhetetlen ásványi anyagokat tudjuk folyamatosan biztosítani. A fürdető edények, amelyek mélysége legalább 10 cm. A galambok dúcból való ki-berepülését biztosító bejárók. A galambtenyésztők fontos kiegészítő kellékei a szállító rekeszek, amely fából, vesszőből, fémből, műanyagból készülhetnek.A galambok tartása, gondozása Galambtenyésztés-tartás főbb elemei A tenyész dúc jellemzői: Az 1 mł / pár telepítési sűrűség megléte kardinális kérdés a tenyész dúcban, amelyben biztosítanunk kell a friss levegőt, megfelelő mennyiségű oxigént, a természetes fény jótékony hatását. A dúcnak száraznak kell lennie, amely könnyen, hatékonyan takarítható, fertőtleníthető. Mindezek mellet nagyon fontos, hogy a tenyész dúcban olyan fészekrendszert hozzunk létre, amelyben tenyész galambjaink kényelmesen fel tudják nevelni fiókáikat. A 80x40x40 cm-es, középen és elöl 2 cm-es rácsméretű pálcákkal osztott fészekfülkék jól használhatók. Ezeket 4 sorban és 5 oszlopban helyezzük el. Az alsó fészeksor 50 cm-re legyen a földtől. A tenyész dúc elengedhetetlen tartozéka a volier, ami optimális esetben 2x2 cm-es rácsos kivitelű, a föld szintjétől elemelt, a tenyész madarak számához igazodó méretű, könnyen fertőtleníthető. Szükséges egy külön dúcrész, amely a tenyészidőszak kezdete előtt a párjuktól elkülönített tojók számára szolgál. Ez a dúcrész meglehetősen puritán felszereltségű, csak ülőkék, egy etető, egy itató és egy grittetető a tartozéka. A leválasztott 28-30 napos fiatalok elhelyezésére külön dúcot tartunk. A sikeres tenyésztéshez természetesen szükség van az egészséges tenyészgalambokra, amelyeket az előző év tenyésztési tapasztalatai, valamint az évközi ill. a téli pihenőidőszak alatt gyűjtött tapasztalataink alapján szelektáltunk. Csak a paramyxo-vírus, szalmonellózis és himlő vírus ellen vakcinázott galambokat célszerű tenyésztésbe fogni.Szükség van továbbá a saját érvényesíteni kívánt szempontjaink szerint megfogalmazott tenyésztési célokra ill. a tenyésztési tervre, amelynek ismeretében a párosítás ideje alatt szakszerűen, megfontoltan tudjuk irányítani a folyamatot.A párosítás optimális ideje általában minden évben február, március hónapra esik.A pároztatás előkészítéséhez hozzátartozik a tenyészgalambok felkészítő takarmányozása a párosítás előtti 2-4 héttel, ami azt jelenti, hogy a nemek szerint külön dúcban elkülönített galambjaink számára visszafogott mennyiségben, de minőségében kifogástalan takarmányt biztosítsunk. Főleg fehérjében gazdag takarmányt etessünk (kukorica, hüvelyesek, köles, cirok, olajos magvak, stb,), amit A-, D-, és B-vitaminokkal és ásványi anyagokkal egészítsünk ki, mert ezek rendkívül hatékonyan javítják a kelési arányt, a fiatalok életképességét, valamint a tenyészgalambok is jobban bírják a nevelés terheit.
Ne feledkezzünk meg a tenyészdúc és a fiatalok dúcának szezon előtti szigorított fertőtlenítéséről (perzselővel kiégetni, klórmésszel kimeszelni, majd speciális fertőtlenítő oldattal kipermetezni)!
A pároztatás napján célszerű az egész napunkat a dúcban tölteni. A kijelölt párokat a kétrészes fészekfülkékbe helyezzük el. A jól felkészített párok 4-5 nap alatt fészekre szoktathatóak, a tojásrakás is egy-két nap differenciával a 8-10. napon megtörténik.
A tojások ellenőrzését feltétlenül el kell végeznünk. Különös tekintettel kell lennünk a vékony, rücskös, vércsíkos, lágy héjú tojásokat tojó galambjainkra. Ezeket az adatokat jegyezzük fel, mert a következő tenyészszezonra fontos információkat adhatnak. A fészküket kifejezetten jól védelmező, a kondíciójukból nem vesztő galambok mindig jó tenyészanyagot jelentenek.
A kotlás 17-18. napján kikelő fiatalok ellenőrzése hasonlóan fontos feladat. A kelésgyenge fiatalokat selejtezni kell.
A galambok tartása gondozása során az egyik legfontosabb feladatunk a galambok optimális takarmányozásának biztosítása. A takarmányozás galambjaink lét- és termelőszükségleteinek kielégítését szolgálja, ezért mind mennyiségében, mind pedig minőségében arányban kell állnia a galambjainkkal szemben elvárt teljesítménnyel.A galamb emésztőrendszere viszonylag rövid, így a takarmány rövid ideig van a béltraktusban, így az emésztés hatékonysága kicsi. Ezért koncentrált, energiában, fehérjében, zsírokban stb., gazdag jó minőségű, megfelelő mennyiségű takarmányt igényelnek. A béllakó hasznos baktériumoknak az emésztésben betöltött pozitív szerepe döntő. A szénhidrátok a galambok számára is elengedhetetlen energiaforrások. A szénhidrátok mellett igen fontosak a fehérjék, amelyek az „élet építőkövei”! Anyagforgalmuk jelentős hormonális kontroll alatt áll. A zsírsavak szervezetbe jutásának jelentőségét példázzák az esszenciális zsírsavak hiányában fellépő egészségügyi problémák.
A kikelt fiókák növekedési erélye szinte hihetetlen, hiszen a születéskori testtömegüket választási korra megharmincszorozzák! A fiatalok első tápláléka a begytej, ami a behabart vajhoz hasonló állagú, vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjékben, immunanyagokban gazdag táplálék. A fióka életének első hetében a begytej az egyetlen energia és fehérje forrása. Később már többé-kevésbé emésztett takarmányrészek is keverednek a begytejjel. A kisgalamb takarmánnyal való ellátásában egy hetes koráig főleg a tojók vesznek részt. Ezt a feladatot a 2. héttől egyre inkább a hímek veszik át. Ez érthető is, hiszen a kéthetes fiókák mellé a tojó már letojja a következő tojás-generációt.
A tenyészgalambok vitamin és ásványianyag ellátását folyamatosan biztosítanunk kell. A mindig friss, tiszta ivóvíz is elengedhetetlen, hiszen a fiókák csak a szülőktől kapják e tartalékokat.
A 28-30 napos fiatalokat külön a számukra előkészített dúcba helyezzük. Az ő takarmányuk nagy mennyiségben tartalmaz aprómagokat, mert ezek ízletesek és táplálóak is. A fiatalok vitamin- és ásványianyag pótlásáról mindig gondoskodni kell. Előfordulhat, hogy a fiatal galambunk nehezen tanulja meg magától, hogy hogyan kell innia az önitatóból, ezeknek a madaraknak kezdetben segítenünk kell.
A galambok téli pihenő időszak előtti selejtezését különböző szempontok szerint el kell végezni (egészségi állapot, tenyészérték, teljesítményérték, galambház méret, tenyészállatok száma, stb.), hogy a dúcban már csak a jövő generációja maradjon.
A sikeres tenyésztés alapeleme a tenyészállatok és a született utódok nyilvántartásba vétele, törzskönyvezése. Jelenleg a galambok törzskönyvezése, a pedigré nyilvántartása a tenyésztő feladata. Az egyedi jelölés alapja a lábgyűrű, amely a galamb fajtájának megfelelő méretű, zárt fém vagy műanyag jelzőgyűrű, amelyen egyedi azonosító szám található. Ezeket a gyűrűket a két galambász szövetség adja ki, regisztrálja. A Magyar Postagalamb Sportszövetség a gyűrűkhöz tartozó, azok kódszámával megegyező számú,tulajdonjogot is igazoló kártyával együtt adja ki a lábgyűrűket. Ezeket a jelzőket a galambok 8-12 napos korában kell a galambok lábára húzni, amely a növekedés során többé már nem távolítható el csak a gyűrű maradandó károsodásával, megrongálásával. Tartós egyedi megjelölés érhető el a galambok microchip-el való ellátásával is. Ezek a microchip-ek tartós használat során sem okoznak szöveti irritációt, eltávolításuk csak műtéti úton lehetséges, behelyezés után szabad szemmel nem láthatók, nem tapinthatók, csak speciális leolvasó készülékkel azonosíthatók. Használatuk csak a szövetségi gyűrűkkel együtt érvényes, drágák, de a jövő egyedi jelölésének eszközei lehetnek. A naposcsibepedigré-jelzők kis számozott alumínium lapok, amelyeket a galambok egyik szárnyredőjének bőrébe kell helyezni. Ezek a jelzők csak a törzskönyvi munka segédeszközeként használhatók, az állatok származásának igazolására nem alkalmasak, mint ahogyan a színes fém vagy alumíniumból készült jelzőgyűrűk sem. Ezen kívül számos tenyésztő alkalmaz un.névgyűrűket, amely a galamb tulajdonosának legfontosabb adatait tartalmazza (név, cím, telefonszám, stb.).
A versenyzők felkészítése, tréningeztetése az első versenyre!
ANNO
Mottó: „Ne adj tanácsot senkinek, mert a bölcsnek nincs rá szüksége, a buta meg úgy sem fogadja meg!”
(angol mondás)
Az elején meg szeretném kérni az olvasókat, hogy csakis azok olvassák végig ezt az írást akik komolyan gondolják az előttünk lévő verseny idő szakot vagyis komoly szándékkal állnak neki a 2026-s verseny évadnak.
Miért is mondom ezt? Ezt azért írom mivel már úgy veszem észre, hogy az írásaim megosztották a tagságot az egyik része azokból az emberekből áll akik tényleg tanulni és fejlődni szeretnének vagyis a megszokott és szerintem rossz irányban folytatott verseny módszereiket alkalmazták! Mivel idáig senki nem mondta nekik el a helyes utat, amivel kitörés lehet végrehajtani a közepes vagy még annál is gyengébb eredményekből, de a lényeg, hogy ezek az emberek tanulni és fejlődni szeretnének.
A másik csoport azokból az emberekből áll, akik nem akarnak fejlődni, nem akarnak tanulni és a tanulást a fejlődést elutasítják, pedig ők is azt hirdetik, hogy kell a fiatalítás meg a megújulás! De ez csak ködösítés, mivel ők meg elégszenek azokkal az eredményekkel, amiket ez idáig elértek és szerintük aki ezt a régi, elavult dagonyázást veszélyezteti az csak is ellenség lehet!
Vagyis azok akik jó eredményeket értek el valamikor megálltak a fejlődésben, mert azt hitték, hogy ők már mindent tudnak, nem keresték az újat a jobbat ezeknek a sorsa meg van pecsételve!
Egyet nem szabad elfelejtenünk, a profizmus ott kezdődik ahol a középszerűség véget ér és a középszerűség ott kezdődik ahol az amatőr izmus véget ér ez érvényes az élet minden területén! Ez a gondolat a mi sportunk jelszava is lehetne!
Szóval ezzel a bevezetéssel szeretnék megkérni mindenkit, hogy gondolják át reálisan, hogy mi a céljuk, mit szeretnének elérni és mit képesek tenni érte! Mennyi időt, pénzt és fáradságok tudnak áldozni rá!
Akkor térjünk a lényegre.
Nagyon fontos dolog amiről most írni fogok. Mint minden egyes sportágban a bajnokság végeztével egy hosszabb pihenő következik ami egy új szezon egy új verseny évad kezdetéig vagyis a felkészülés elkezdéséig tart.
A postagalamb sportban ez a új évad kezdete van akinek kissé nehezebb a rendkívül nagy ragadozó veszély miatt! Sok tenyésztő a galambjait kénytelen november elejétől február végéig vagy még annál is tovább zárva tartani! Ezzel nem is lenne baj, hogyha a mi esetünkben lévő madarak nem a sport teljesítmények után lennének értékelve, de úgy vannak, ezért május elején el kell kezdeniük a versenyeket. Na most itt el kell döntenünk, hogy milyen eredményeket szeretnénk elérni a 2026 os évben. Mivel az én írásaim a győzelemről szólnak, vagyis azt a célt tűzöm ki mindig magam elé és a barátaimtól is azt várom el, hogy a versenyeken első díjat nyerjenek, egy szezonban minél több alkalommal.
Természetesen ezt nem adják ingyen! Éppen ezért most felvázolom azt az alapvető hibákat amit nem szabad elkövetni. A gyógyszerezést a kezeléseket már nagyon sokszor leírtam, ezek pontos és tudatos alkalmazása a legfontosabb az edzésekre való felkészüléshez vagyis az állóképesség felépítéséhez! Természetesen a gyógyszereket más ugyan olyan hatóanyaggal rendelkező más gyógyszerekkel is kilehet váltani! Ahhoz, hogy a versenyállomány május elsején olyan állapotban legyen felkészítve a versenyekre, hogy győzelmet tudjunk célul kitűzni, ahhoz március 6 - án el kell kezdeni az állóképesség fokozatos kialakítását, ezalatt azt értem, hogy március 6 – án, hétfőn el kell kezdenünk az edzéseket, ami először a ház körüli tréningekkel kezdődik. Ami az első héten hétfőtől szombatig napi 45 perc kényszer repülést foglal magába, amit minden reggel a galamboknak meg kell hogy repüljenek anélkül, hogy egyszer is le szálljanak. A reggeli repülés után a galambok egész nap a dúcba
tartózkodnak és este egy órára szabad mozgást biztosítunk számukra. A vasárnapi nap egy fürdési nap és pihenési nap.
A következő héten hétfőtől szombatig ugyan ezt az edzéstervet követem csak napi egy órára fel növelve teljesítik a galambok a vasárnap éppúgy pihenőnap.
A harmadik héten hétfőn reggel a galambok megkezdik a magán tréningeket ami 25 km es távval kezdődik hétfőn, kedden 5 kilométerrel, szerdán 10 kilométerrel, csütörtök pénteken pedig 15 kilométerrel növekednek a távok egészen szombatig, szombaton visszamegyünk az alap távolságról a 15 km re. Vasárnapi nap mint mindig szabad.
A következő héten hétfőn a galambok 50 kilométeres távolságról kezdenek, természetesen légvonalban értendő, de délután már nincsenek kiengedve. A keddi nap a galambok reggel két órás kényszer repülés repülnek, délután pedig egy órás kényszer repülés. A szerdai nap szintén 50 km távolságról vannak engedve, délután pedig pihenek. Csütörtökön szintén kétfázisú edzés ami reggel két óra délután egy óra, Pénteken 50 km es távolságról repülnek és ezzel befejezik a hetet. Szombaton és vasárnap a galambok pihennek.
Hétfői nap a galambok 100 km es távon vannak engedve délután pihennek. Keddi nap a galambok reggel 3 óra kényszer repülést végeznek, délután 1 óra kényszer repülés. Ezzel a technikával csináljuk a hetet vagyis a 100 km távolság váltakozik a kényszer repülésekkel, ami naponta négy óra repülést jelent az előbbi idő megosztásokban. Szombat vasárnap pihenés. Hétfőn kezdődik az első edzés repülés 150 km es távolságról amit kedden reggel 3 óra kényszer repülés amit délután egy órával le vezetünk. Szerdai nap pihenés, csütörtökön 150 km tréning, amit pénteken a 3 óra reggel és este 1 óra kényszer repülés zár le. Szombaton és vasárnap pihennek.
Mivel április 27 - én lesz az első verseny így elérkeztünk a verseny hetébe. Itt a hétfői napot egy 200 kilométeres edző úttal kezdem ami a verseny helyszínéről lesz megrendezve, vagyis Bruno ból. Kedden a galambok pihenni fognak, szerdán 150 km es távolságról fogom őket engedni. Csütörtökön pihenés pénteken pedig kosarazni fogom a tojó galambjaimat, azért a tojókat, mert a hímeket otthon fogom hagyni és vasárnap egy 200 km es távról edző repülést rendezek nekik és ők kedden lesznek be kosarazva egy 250 km es útra.
Úgy gondolom mivel a galambjai mind egy évesek így kettéosztom a csapatot az egyik héten a tojók a másik héten a hímek fognak versenyezni, de kizárólagosan a rövid és középtávú galambomat készítem ide a többi 40 darab amik marathonos galambok azok a hosszútávú utakra készülnek! Ezeken az utakon csak simán tréning ként fognak részt venni. Szóval én így készítem fel a galambjaimat az első utakra, de ebből a felkészítésből szerintem aki akar az biztosan tud ötletet, hasznosat meríteni. Természetesen a tréning utakat többen, összefogva olcsóbban is meglehet csinálni! Minden ember eldöntheti, hogy ő mit szeretne elérni és annak a célnak megfelelően tudják ezen séma alapján a galambjaikat felkészíteni. Ehhez a felkészítéshez természetesen egy speciális étrendet igényel!
Erről később írok!
Pár éve befejeztem a versenyszerű galambászatot...
Üdv mindenkinek!Lassan itt a jó idő!Tegnap délelőtt láttam megjönni az idei első örvöst!Ez annyit jelent ,hogy az itt telelő ragadozók is elindulnak északra és jönnek délről az itt honosak!Meg hát az sem mindegy ,hogy majd jön a többi vándormadár is igy lassan kinyilnak a börtön kapujai kedvenc galambjaink előtt!
23 éve vagyok „szervezett” postagalambász, és ez idő alatt, ha valaki intenzíven csinál valamit, óhatatlanul is felhalmozódik néhány jó gondolata. Már többször papírra vetettem gondolataimat elsősorban felháborodásomban, de másnapra mindig belátásra tértem, és a papírkosárba dobtam az egészet. Távol áll tőlem, hogy mint a galambászok oktatására hivatott grafomániás tetszelegjem. Amit mondani szeretnék, úgy érzem közérdekű és nem tűr halasztást. Ezért úgy vélem, vállalnom kell a nyilvánosságot, annak minden kellemetlen velejárójával. Elképzelésem az, mint a címből is kitűnik, én néhány gondolatot papírra vetek, és megkérem sporttársaimat – főleg természetesen azokat, akik tettek is már le valamit az asztalra a versenyzés területén – írják le őszinte véleményüket. Itt elsősorban azok véleményére lennék kíváncsi, akik a jó galambászok között a legjobb költők, és nem a költők között a legjobb galambászok – az ügy hitele érdekében. Ezután a hosszú bevezetés után, úgy gondolom ideje rátérnem mondanivalóm lényegére.
VAN-E DÖNTŐEN HÁTRÁNYOS FÖLDRAJZI FEKVÉSŰ EGYESÜLET?
A közelmúltban egy kerületi közgyűlésen vettem részt, ahol a versenykörzet legnagyobb egyesülete – közel 100 fő – mely egyáltalán nem mondható az elmúlt évek versenyei során hátrányos helyzetűnek, egyemberként a versenyirány megváltoztatását kérte. Először megdöbbentett a dolog, később rájöttem a valódi okra, mely azt gondolom közérdekű és érdemes elidőzni mellette. Ezek a derék galambászok azt gondolják, ha mindent ugyanúgy csinálnak mind eddig, egy egyszerű irányváltással akár bajnokságot is nyerhetnek. (Hozzá kell tennem még, hogy az utóbbi 3 évben Magyarországon az egyik legsikeresebb versenyprogramot bonyolították le, minimális veszteséggel, igazán szép versenyekkel.) A dolog korántsem ilyen egyszerű. Tény és való, hogy egyetlen kerületi verseny sem lehet abszolút igazságos, éppen a kis galambászsűrűség miatt. 200-250 versenyző sokszor két megyényi területről jön össze. Ez a tény természetesen nem nyújthat mindenki számára azonos feltételeket. Meggyőződésem, hogy ez az előny, vagy hátrány, minimális azokhoz a teljesítményt befolyásoló tényezőkhöz képest, melyeket mindenkinek módjában áll kiaknázni. Ha elfogadnánk azt a tényt, hogy 10-20 km plusz, mínusz perdöntően befolyásolja egy kerületi bajnokság kimenetelét, akkor a bajnokságban indulók 80%-a eleve kilátástalan helyzetbe kerülne, hiszen a házát senki sem tolhatja el éppen a legkedvezőbb helyre. Ezáltal feladni kényszerülne eredményes részvételét a postagalambsportban, ami amúgy is gyér taglétszámunk további csökkenéséhez vezetne. Az okot sokkal inkább abban látom, hogy nem gondozzuk megfelelően galambjainkat, nem fordítunk kellő figyelmet az egészségi állapot magas szinten tartására, mindent a szerencsével, adminisztratív intézkedések bevezetésével, és intrikálással próbálunk magyarázni.
Most már szerencsére van magyar nyelvű szakirodalmunk. Gondolok itt elsősorban Horváth János: Postagalambtenyésztés, Anker Alfonz: Repülő keresztrejtvény és a közelmúltban megjelent kitűnő könyvre: Újházy Péter: Az özvegy versenyzési módszer és tartástechnológiája. Ha valaki ezeket a műveket alaposan áttanulmányozza, és összehasonlítja a leírtakat a saját dúcvezetésével, bizony a különbség az oka az eredménytelenségnek és nem a vélt hátrány, melyet a dúc földrajzi helyzete okoz, ahonnan versenyez.
DÖNTŐ SZEMPONT AZ EGÉSZSÉG
A legfontosabb eredménytelenséget okozó tényező véleményem szerint a GALAMBOK NEM MEGFELELŐ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, ami kifejezetten technológia és gondozás kérdése. Piet de Weerd valahogy így fogalmazta ezt meg: - Nem minden galamb egészséges, amelyik nem beteg. - Igen tömör és találó megfogalmazás.
Itt most ne arra gondoljunk, hogy lógó szárnyú, borzas tollú, sovány, bágyadt, féldöglött galambok csak a betegek (talán a „beteg” szó nem tükrözi megfelelően a fogalmat), hanem egy magyar átlaggalambász bizony átsiklik a legveszélyesebb nyavalyák: a trichomoniasis, a mikroplazmosis, az ornithozis, különböző külső és belső élősködők okozta bántalmak alig észrevehető tünetei felett. Nehezíti a betegség felismerését: az enyhe tünetek, az életfunkciók normálisnak tűnnek, és legtöbbször különböző szövődmények alakjában a belső nemes szerveket károsítják, ami egy dísz-, vagy haszongalambnál nem okoz gondot, de egy postagalambnál – melynek mindig a lehető legnagyobb erőkifejtéssel kell gyorsan hazatérnie – végzetes. Én magam is így voltam ezzel, míg Újházy Péter meg nem mutatta, tulajdonképpen mit is kell nézni, és milyen is egy egészséges galamb. Sokan ösztönösen megérzik ezt, és elhelyezési körülményeik olyan szerencsések, nem tudnak megtelepedni a nyavalyák. Ők általában erősen versenyeznek és a bacilusgazdák nem maradhatnak meg dúcukban, mivel elmaradnak az intenzív versenyzés során. A legveszélyesebb a nyavalyák konzerválása szempontjából az utóbbi időben divatossá vált tenyészdúc. Újabban már génbankokról is lehet hallani... Ezek a galambok, melyeket ide gyűjtünk – sokszor egy bélyeggyűjtő szorgalmával – legtöbbször kitűnő származási lappal rendelkeznek – épp ezért sohasem engedjük őket szabadon. A zártság, ami legtöbbször zsúfoltsággal is együtt jár, olyan kiszolgálást igényelne, amit ma Magyarországon jelenleg nem tudunk maradék nélkül biztosítani. Gondolok itt az ásványianyag ellátásra, vitaminokra, gyógyszerekre a preventív védekezés eszközeire. Még a takarmányozásukat sem tudjuk megfelelő szinten művelni. A sok helyről összeszedett galamb azután olyan negatív állategészségügyi helyzetet teremt, mely ha táptalajra talál – a rossz elhelyezés, ásványi anyaghiány stb. - beláthatatlan következményeket von maga után, vagyis a versenyeken nem tudjuk használni az utódokat.
Ezek az úgynevezett tenyészgalambok megszépülnek a szemünkben, elnézőek vagyunk velük, pedig lehet egy galamb bármilyen nemes, használható fiatalokat csak akkor tudunk belőle nyerni, ha olyan állapotba kerülnek, mint a legjobb versenygalambjaink. A bajt azután még tetézzük, hogy az ilyen galambokra még jól rá is rokontenyésztünk. Ezzel azután elérjük azt, hogy soha többé nem lehet ezt a családot használni, mivel az amúgy is labilis egészségi állapotot még lerontjuk, és betegségekre való hajlamot még biztos, ami biztos jól le is rögzítjük. Hogyan is néz ki egy egészséges galamb? Ezt pontosan, egyértelműen körülírni igen nehéz. Nem is én vagyok a leghivatottabb ezt taglalni. Mindenesetre, amit nekem Újházy sporttárs elmondott és később magam is tapasztaltam, megpróbálom leírni. Először talán a híres galambok fotóira szeretném felhívni a figyelmet. Bizonyára mindenki észreveszi, ha megvizsgál egy ilyen fényképet, milyen fehér a szemhús, és az orrdudor, hogyan csillog a szem, milyen sima, rendezett a tollazat. Mintha le lenne enyvezve a galamb testéhez. Nincsenek hibás, rendellenes növésű tollak. Az evezőkön jó adagpuderlátható. A csőr sohasem fekete, hanem szürkés, hamvas. Ha az eredményesen szereplő galambokat megvizsgáljuk, általában olyanok, mintha skatulyából vették volna ki őket. Ezek a galambok mindig könnyűek – mivel a légzsákjaik tökéletesen funkcionálnak. Sohasem gubbasztanak, és a trágyájuk mindig kifogástalan. Ha úgy visszagondolunk legjobb galambjainkra, soha sem voltak betegek, bágyadtak. Állandóan olyan állapotban voltak, mint a kiállításokra felkészített galambok. Ha ezt az állapotukat elvesztették, a versenyeken sem tudtak megfelelően helytállni, sőt nemegyszer örökre el is vesztek. Ha egy galamb tollazata matt, a szemhúsa, orrdudora nem rugalmas, finoman lisztes, hanem inkább pergamen színű, a csőre fekete, nem hamvas, a szem nem ragyog egy különös fénnyel, a trágya rendellenes (általában az éjszakai trágya a mérvadó) mindig arra kell gondolnunk – valami nincsen rendben. Általában a külföldről behozott galambok szoktak ilyenné válni 1-2 hónap után a két tartásmód között különbség eredményeként. Ezek a jelek persze csak figyelmes vizsgálódással fedezhető fel, sok embernek fel sem tűnnek. Jó galambászoktól – főleg külföldön – általában az ilyeneket lehet olcsóbban megvásárolni, mert az egészségeseket senki sem adja ki szívesen. Azokra neki is szüksége van.Aki nem ért hozzá, attól persze jó galambot is lehet venni, vagy aki túlzottan jószívű, segítőkész. Itt az egészséges és jó galamb fogalmát egynek vettem. Nem véletlenül. Egy kicsit talán pesszimistának hangzik a fenti galambvásárlásokról tett megállapításom, de ha belegondolunk, hogy mi különbség van az optimista és pesszimista között? Csupán annyi, hogy a pesszimista tájékozottabb... 3-4 hetes fiatallal persze egészen más a helyzet. Azt még nem tudja senki 100% biztonsággal megállapítani mi lesz belőle. (Elnézést ezért a kis elkalandozásért!) Tulajdonképpen én a galambok egészségi állapotának magas szinten tartását tartom a postagalambászat lényegének. Hogy miért? Azért, mert egy galamb eredményességét elsősorban az energiagazdálkodása határozza meg. (A kimerült galamb tájékozódási képességét is elveszti.) Gondolok itt a szív, a tüdő, a máj, a légzsákok, az emésztőapparátus, az idegrendszer, a hormonok, belsőelválasztású mirigyek, a keringési rendszer … stb. -stb. működésére.
JÓ TENYÉSZTŐ ISMERI A NAGY ÖSSZEFÜGGÉSEKET
A fenti dolgok persze egy kézbevett galambról igen nehezen olvashatók le, bár a tollazat minősége sok mindent elárul. Csak a kitűnő egészségi állapotú galambra érvényesek az elméletek, melyek alapján a hozzáértők minősítenek egy-egy galambot, hogy kitűnő, vagy fazékba való. Ezen elméletek nagy része bizonyára tapasztalatokon alapul, de szinte valamennyi cáfolható. Nem is kell messzire menni ez ügyben. Egy galamb értékét, ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, 4 nagy témakör határolja csak be. Ezek:
a) származás;
b) kézből való bírálat (elméletek);
c)teljesítmény; d)egészségi állapot.
Ha ezek közül elbagatelizáljuk valamelyiket, főleg a két utóbbit, és kiragadjuk kézből való bírálat részből mondjuk a pupilla nagyságát, vagy az un. Izomzatminőséget, vagy az éppen divatos szempontot – ezek mindig változnak – alaposan melléfogunk.
Egy kicsit okoskodásnak tűnik amiről most írok, mert az pusztán elméleti síkon közelíti a valóságot. Nem vagyok tanult ember ezért örülnék annak, ha mások számára érhetően letudnám írni a gondolataimat.
Talán az lesz a legjobb, ha kezdem az elején. Ez az írás rólunk emberekről szól, mind a 7 -8 milliárdról, éljen is bárhol a földön. A későbbiekben megemlített számok az átlag emberre vonatkoznak, mert ebben van eltérés közöttünk.
Az ember születésekor az első levegő vétele szörnyű nehéz lehetett. A folyadékból átállni a levegőre néhány másodperc alatt nem könnyű feladat, de ha ezen átesünk előttünk a nagy betűs ÉLET!
A felhőtlen gyerekkor után már jönnek a különbségek, hogy ki milyen családba születik, tehetősebbe vagy szegénybe. Valahogy elérik azt a kort, hogy saját lábra tudnak állni. Munkahelyet választanak, családot alapítanak, de az nem mindegy, hogy milyen munkahelyre kerül és milyen családi életet él. Ha olyan munkát végez évtizedekig ami tönkre teszi az egészségét, vagy olyan családi életet él ami pokollá teszi az életét, szintén az egészsége fogja megbánni. Ami lerövidíti az életét. Az öröklött bajokról nem is beszélve! A szerencsés 20 !! % azért eléldegél hetven éves koráig, az 5% ka talán megéli a nyolcvan évet! Ők a szerencsések, akik jól vannak összerakva, ők már ritkán találkoznak olyanokkal akivel közös élményeik volnának... Iskolatársak, katonatársak, gyerekkori barátok, szomszédok, rokonok mind kihaltak! Emlékszem gyerekkoromban, lehettem vagy 5-6 éves, egy 94 éves Demeter bácsi mondta, (ugyan leírja e még a nevét valaki) hogy nem csak az ő generációja halt ki hanem a következő kettő is!
60 -65 éves korárunkra sőt hamarabb, meg kezdődik a szenvedés, mert már ekkorra sok öregkori betegség előjön, de ha szerencséje van gyors halála lesz, mások gondoskodására szorulnak, rengeteg fájdalom és megaláztatás után bekövetkezik az elmúlás. Ami nem egy forma, nem mindegy, hogy melyik szervünk mondja fel a szolgálatot és állítja meg a „motort”
A halál után jön a felejtés, már csak a közvetlen családtagjainknak vagyunk fontosak, a távolabbi ismerősök még emlegetnek pár évig, egyre ritkábban végül ők is meghalnak. Ebben a rohanó világban talán a gyermekeink, akik egyre ritkábban meglátogatják sírjainkat, végül ők is megöregszenek, ők is gondoskodásra szorulnak és megszűnik a kapcsolat. Unokáink már szinte nem is ismertek nem is emlékeznek ránk, halálunk után 10 – 15 évvel azt sem fogják tudni, hogy hol vagyunk eltemetve, mivel ők is megöregszenek!
A függöny legördült! A születéstől a felejtésig még 100 év sem múlt el és befejeztük földi pályafutásunkat! Egy generáció kihalt!
Persze vannak kivételek akiket még évezredek múlva is emlegetünk, mert olyan maradandót alkottak az emberiségnek, hogy örökre belevésték a nevüket a történelembe. Persze vannak olyan emberek is akik jelentéktelen, unalmas, de becsületes életet éltek, ez egy idő után senkit nem érdekel. Mint az elején említettem én az átlagról beszélek, mert van olyan is akit 20 évesen elüt az autó.
100 évünk van arra, hogy hasznos dolgokat cselekedjünk, szeressük egymást, segítsünk egymásnak.
Ahhoz, hogy ezt a 100 évet megélhessük fontos szerepet töltenek be a kislányok, a nagy lányok akik később nővé serdülnek akikből lesznek az édesanyák akiknek a hasán vettük az első levegőt! és a melleiből kaptuk az első korty ételt! Gondolkodjunk el azon, hogy hány és hány generáció halt ki mostanáig!Becsüljük meg az élet minden szépségét!
Íme álljon itt az élted fő műve, az egész munkásságod gyűjteménye!
Ebben kellene nekem találni 3 mondatot, amit nem tudok értelmezni! Én nem találtam egyet se benne! Így nincs miről vitatkozni veled!! A régi fórumozókkal viszont váltanék néhány szót!
Legyen ez a félbolond öreg aki hetek óta magával beszélget. Milyen f@sza lenne! akkora tömegeket fog össze, hogy nem kérdés a jelöltetese.
Több a gond mint gondoltam. De ezt most megint azért csinálod és megint azért szólítasz meg mert senki sem hajlandó szóba állni veled.
Lásd:
- Az, hogy téged miért sértegetnek, azt csak magadnak, meg a mindent IS tudó, okoskodó, erőszakos habitusodnak köszönhető.
Azt az 1,2 M-et engedd el, az a kattintások száma amiből 800.000-et te csináltál, a 3000 galambász nem fogja egyenként 400x megnézni a videóid, gondolom ezt még te sem gondolod komolyan? Továbbá nem az a baj, hogy írtál, hanem, hogy sokadik szólásra sem tudsz elnyugodni. Biztosan jobb buszsofőr voltál mint galambász, különben nem onnan mentél volna nyugdíjb.
Látod ezt nem érted. Mitől kellene félreállni? kinek-minek van igénye ezekre az írásokra a rendszerint 4-5 minuszolónak?
Fel akarsz pezsdíteni valamit ami egyébkent sem működött?
A youtube statisztikád el sem kezdem elmagyarázni mert én is innen megyek nyugdíjba.
Az a baj olyannal aki három leírt mondatot nem tud értelmezni felesleges vitatkozni.
Te nem vagy normális, forr benned az indulat meg a gyülölet! Az ilyen negatív embernek a macskája se lennék!!! Beteg agyaddal mégis, hogy képzelted? Évekkel ezelőtt szólok az ismerőseimnek, hogy kattingassanak már a videóimra, mert majd évek múlva jön egy névtelen macskajancsi , hitetlenkedni és lásson minél több látogatót! Nem volt rá szükségem, az 1,2 millió az valós szám, akár hogy is fáj! Csak, hogy tudd, 25 teltházas Puskás Arénát jelent! Bevallom sajnállak, öszintén mondom! Kezeltesd magad még nem késő! Barátsággal!
A 2010.január.9-én az országos kiállitáson megrendezett FÓRUMOS találkozó
TISZTELETÉRE
A kimutatásban szerepel minden 100 hozzászólás feletti Sporttársunk és mivel a csodatükör segitségével történt,a Szívalakú már 91-től felfelé kerekitett,sőt eggyes kivételes esetekben..."önnállósitotta" magát ! :)
Számosok = 6953, 0622, 357T ( Andriskával együtt :) 24137 ( a régmúltból :)
A felsorolás semmiféle sorrendet nem jelent,jobbára "fejből" ötletszerűen készült.
Kérem,aki esetleg kimaradt jelezze,mert a csodatükör látását néha eltakarta a Pannon szalmakalap...Ezen alkalomból "rangidős" Ezredesünk tiszteletére új cocktailt állitunk elő,neve tekintélyt parancsoló : " A Desmet-ezredes" !!!
Keverési arányok már tesztelés alatt,olyannak kell lenni,hogy aki iszik belőle,annak először eláálljon a szava,de aztán úgy megjöjjön ,hogy megse álljon 1000 hozzászólásig. ( Sportszerűen a kisérletezést magamra vállalom :))
