Ennyire nem fogom bebugyolálni a saját pálmáimat, mert félő, hogy fordítva fog elsülni a dolog, minél nagyobb a külső és a belső hőméséklet különbsége amely a szigetelésből adódik, annál valószínűbb a páralecsapódás, stb veszélye, ami melegágya a gombásodásnak. Már az előzőekben írtam, hogy érdemes a pálmatartók fórumon is puhatolózni a teleltetésről!
Még annyit módosítok, hogy a talajra teszek 4db 50x100 cm-es 5cm-es hungarocellt és ugyanez a törzs köré is
A hungarocellre kerülnek a levelek.
150x150cm-es hungarocell+ levél, megfogja a talajhőt, nem fagy le a gyökér
A törzs köré helyezett hungarocell meg növeli a fa köré tekert fűtőszál hatékonyságát (bent tartja a meleget) + a meleg felül a szívrügy tájékán jön ki és a levelek elvileg elterelik az áramlását, így számításaim szerint az egész növényt melegíti
A falevél szerintem jó választás, mert én is így csinálom, pl. csirkehálót feltölteni vele, ami körbefogja a törzset, a törzs annyira nem vészes, a gyökeret kell védeni, a törzs védelmére elég az égős megoldás(csak ki ne gyulladjon), de én ezt eddig nem használtam.
Pálmatartók fórumon több régi pálmás megfordul, szerintem ott is tájékozódj!
Mi van, ha a törzs teljes magasságáig feltöltöm levéllel, fűvel 1,5m átmérőben?
Törzsnek kell szellőzés? Nem fog problémát okozni?
A törzs felső részén vészfűtés. Ahonnan a levelek indulnak szabadon marad hogy jól szellőzzön. Plusz rásegít a felfele áramló meleg levegő? Persze felül esővédő takarás
A téli napsütés okozza a gondot a bebugyolált pálmáknál, mert a takarás alatt befülled, majd a pára lecsapódik bele folyik a szívrügybe, utána begombásodik, a többi meg ismert!
Majd keresek képeket az idei telelésről, szerintem nem a -16 c° okozta nálunk a legnagyobb problémát hanem a hosszan tartó hideg(másfél hónapig a talajba voltak fagyva) addig ki sem engedett a talaj a fagy szorításából.
Valóban a gombásodás a legnagyobb mumus, mert ezt a lombelvesztés ami nálam volt túlélték a pálmák, mert mind él, viszont a gombásodás durvábban hatott volna rájuk, valószínű elvitte volna az összeset. A takarásnak felülről kell védenie, oldalról valamennyire nyitottnak kell lennie, hogy a levegő járjon, a vészfűtés ilyenkor is segíthet valamicskét, -12 c°-t már többször kaptak a pálmáim lombvesztést sem szenvedtek és vészfűtés sem volt.
Ahogy tavasszal itt indultak a pálmák, elég szépen helyre rázódtak, ami érdekes, hogy azok amelyek lombja előbb fagyott le a téli napsütés hatására, azok szenvedték meg legkevésbé a telet, tehát azok a legszebbek.
A teleltetésben (Te és én) két, különböző módszert csináltunk mindkettőnek megvan a buktatója, valahol a kettő között kell megtalálni a közép utat, nálam nagyon rezgett a léc, ha a talajt nem takartam volna avarral szerintem kifagyott volna mind a 8 nagyobb pálmám, így viszont túlélték! Ami érdekes, hogy SzaszI-nal jártam tavasszal, hogy homokterületen(Sándorfalva közelében) átteleltek a kenderek és a Sabal minorokon meg sem látszott a tél nyoma, pedig külterületen voltak mindennemű védelem nélkül! A Sabalok közül nálam néhány gyengébb kifagyott a megmaradtak viszont sokt erősödtek, láthatóan jobban bírák a kendereknél, igaz még nagyon kicsik, nem valami nagyok, nagyon lassan nőnek.
A napokban felhívlak, hogy meglegyen a telefonszámom.
Nagyon szép a kerted. Gratulálok. Sajnos az én pálmáim nem szépek. Az egyik hozott három levelet májusban a másik ötöt hozott majd teljesen megálltak a növekedésben. Elkezdtek az alsóbb levelektől kezdve felfelé száradni a leveleik. Pedig semmit sem láttam rajtuk. Nem találtam gombásodást sem. Szeptember elején létrára állva egy nagyon vékony hosszú botot dugtam le a szívrügy mellett. Dohos penész szagú lett a bot ledugott vége. Fent nem lehetett ezt érezni. Elkezdtem őket visszadarabolni, lentebb egyre jobban gombás volt. Mindkettőnek vége. Sajnos közben a harmadik, a legnagyobb pálmám is megállt a növésben. A levelei kezdenek olyanná válni mint a másik kettőnek. Sejtem hogy mit csináltam rosszul. Ha találkozunk majd elmesélem. Sajnos a telefonszámod is elveszett a telefoncserével.
Cserépben szerintem nagyobb kihívás nevelni növényeket, a virágzásban a nyári forróság is segíthetett a kiültetett növényeknél, a cserepeseknek a gyökere meg megszenvedheti ezt az időszakot, mert egy cserepes növény csak abból tud gazdálkodni ami a cserépben van, a gyökérzet is jobban felhevülhet, mint ha ki lennének ültetve. ennek is betudható a virágzás elmaradása.
Tavaszig van időm kigondolni, belevágjak-e. Nálunk nagyon más viszonyok vannak a kertben, és főként csak egy növényem van. Szép volt a virága - tulajdonképpen az egész növény együtt különleges hatású -, sajnáltam, hogy idén nem láthattam. Ez a nagy meleg alig néhány növény számára volt elviselhető, a többséget - mediterrán, trópusi - inkább megviselte.
Nálunk elég kötött öntéstalaj van, ezt lazítottam egy kis homokkal, ebben vannak a csemetéim, napfénykedvelő növények, de nálunk néhány tőtől eltekintve nyugati fekvésben vannak, délutántól kapnak elég fényt, az amelyik idén virágzott, elég hamar magához tért a hosszú tél után, rengeteget nőtt, most kb 2 méteres lett, tavasszal a vissza fagyás miatt, kb 60 cm magasságról indított(nem volt annyira vészes ez visszafagyás ahhoz képest, hogy 2 és fél hónapig a talajba volt fagyva, mert kb 20-30 cm-t fagyott vissza a végéből, mivel későn indítanak, tovább tart a vegetációs idejük, így minden évben az ágvégek kicsit visszafagytak eddig, ami nem gond, hiszen következő évben ott elágazik, az alapból ágvégeken hozott virágokból így több lesz ). Volt olxan testvére amelynek a kérgét kapargattam zöld volt még júniusban is, valószínű sokkot kapott, mert nem hajtott ki, de egy kettő növény járt így, a többség egész jól telelt!
Írnál valamit arról, hogy kiültetve milyen igényei vannak? Nálam még a télálló leanderek is dézsában vannak, mert azoknak kedvező hely nincs a kertben, de hátha a Chilopsisnak találok valami jót. Ha így lenne, akkor talán jövőre megpróbálom. :)
