Több száz új fajt fedeztek fel a Himalája keleti részén 1998-2008 között több mint 350 új növény- és állatfajt fedeztek fel a Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytatott kutatások során.
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a Kelet-Himalája - Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas - Where Worlds Collide) című tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási időszak eredményeit mutatja be. A kutatások Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytak. A Himalája keleti fele jellemzően nehezen megközelíthető terület, sok az elszigetelt élőhely, ezért a biológiai feltérképezés hosszú időt vesz igénybe, és máig nem fejeződött be.
Az egy évtizedes kutatás során a szakemberek több mint 350 új fajt regisztráltak ezen a területen. Az eddig nem ismert fajok közé tartozik 242 növény, 61 gerinctelen, 14 édesvízi hal, 16 kétéltű, 16 hüllő, 2 madár és 2 emlős.
A kutatók rámutattak, hogy az Észak-Mianmarban élő putaoi muntjákszarvas (Muntiacus putaoensis) a világ legkisebb és legősibb szarvasfaja. Az állatról korábban úgy gondolták, hogy egy másik faj fiatal egyede, de a DNS tesztek azt igazolták, hogy egy különálló fajba tartozik. 60-80 cm magas, és összesen 11 kg körüli testtömeggel rendelkezik. Rátaláltak a területen a 2005-ben felfedezett arunácsali makákóra (Macaca munzala) is, mely nem csak a régió, de egyben a tudomány számára is teljesen új felfedezés. Ez a világ eddig ismert legmagasabban élő makákója - a tengerszint feletti 1600 és 3500 méter magasságban fordul elő.
A Himalája teljes területén tudomásunk szerint eddig megközelítőleg 10 000 faj él, többek között körülbelül 300 emlős, 1000 madár és 300 édesvízi hal. A világismert növényfajának harmada és az ismertgerinctelenek 40%-a megtalálható itt.E mellett itt éla kihalás szélén álló bengáli tigris, és a szintén veszélyeztetett indiai orrszarvú is.
"Ez a hatalmas jelentőségű felfedezés rámutat arra, hogy a Himalája keleti része egyike a világ természeti kincsekben leggazdagabb területeinek. Különös figyelmet kell tehát arra fordítani, hogy a most felfedezett értékeket megőrizzük. Sajnos a Himalája egyike azoknak a helyeknek, ahol a klímaváltozás hatásait már észlelhetjük." - mondja Balogh Alexandra, a WWF Magyarország sajtószóvivője. Arunácsali makákó
Kár hogy nem készült rólad és AiMéről fotó! Azért Te is szivesen tapicskoltál a Dunában, abban a dög melegben! :))
Ma én pici szépségem szálaira szedett ma egy kókusz lábtörlőt! Eddig észre sem vette a lépcsőnél. :) Én mondtam anyának, hogy NE lóbálja, mert nem lesz jó vége. Hát úgy is lett. Miután anya letette, AiMe lapuló óvatos puma léptekkel, többszöri körbe kandikálás után megközelítette a kisé kopottas lábtörlőnek álcázott, a lépcső alján lapuló ellenséget, majd hatalmas bakugrással birtokba vette. Hihetetlen gyorsasággal kivonszolta a lilaakác pergola alá a kapuhoz és igen komótosan, és akkurátusan szálaira szedte! :)))) Tudtam, hogy az elkövetkező 3 órában nem kell AiMét szemmel tartani, mert kb. 1 óra a munka és ugye a jól végzett munka után édes a pihenés! :))
Ezt a puffogást a "kistesók" is csinálják. Szoktam mondani, na, jól van, mit böfögsz! mármint a pöfögsz helyett:) na dugulok, mert nem leszek kész holnapra debrecenbe:)
Aime pihen! Most piheni ki az éjszakai műszak fáradalmait. Komoly dillemában van időnként, mert nem tudja eldönteni, hogy a jobb, vagy bal oldalán feküdjön. Amíg eldönti a hátán fekszik, a lábai meg az égben! :))
Mióta haza hoztuk (de már előtte is) figyelem a természetét, habitusát, viselkedését.
Nagyon érdekes, mert most, hogy betöltötte 8 hónapot, modhatnám hogy megkomolyodott. (No nem igazán, mert a TM élete végéig gyermeteg, játékos marad.)
Pici korától írom (jelképesen) Aime kommunikációs (mimikációs) szótárát. Napról-napra bővül. Minden nap felfedezek valami csodát, mely addig nem volt, vagy nem tünt fel.
Pl. A hangja!:))) Nekünk olyan mint egy nagyzenekarra megkomponált zenemű! Imádon a mély, öblös, ércesen zengő hangját. Engem megnyugtat, és álomba ringat! :)))
(A szomszédokat nem kérdeztem!)
A hangjából tudom, hogy egy ember, vagy több közelít, vagy már itt jár. Kutyával, vagy análkül. Egykutya rohangál az utcán, vagy több. Éppen "telefonál" egy közelebbi, vagy távolabbi kutyatársával. Esetleg konferencia beszélgetésben van. Aztán van amikor nem ugat, csak puffog magában (zsémbes öregasszony lesz belőle). Ilyenkor szoktam neki mondani, hogy mi van pipikém motyogós vagy? :)) Ezt a speckó fuffogást eddig én csak a TM-nél figyeltem meg. Időnként csak úgy a maga örömére skálázik, mert ugye a hangszálakat is karban kell tartani.
Időnként bejön mindenkit leltárba vesz, és ha nincs eltérés, visszamegy a kertbe, vagy a kinti teraszra.
Na jó eldugolok.......
Egész nap tudnák beszélni az én picikémről! :)))))
Én is szerettem az esti tábortüzeket! zászlófelvonással:) A füst elüldözte a szúnyogokat. Magunk faragta botra szúrtuk a jó háziszalonnát, csepegtettük a fekete lét a hagymás kenyérre! De jó is volt fiatalon:))))
...a régi emlékezetes csónakkirándulások gyerekkoromban vasárnaponként a nagydunán.... mindig bedöglött a csónakmotor, és bevitt miket az ár a burnyásba, ahol feketéllettünk a szúnyogoktól:( Aztán mikor megjavult, akkor kikötöttünk valamilyen homokzátonyon, és bebújtam a víz alá a szúnyogoktól. Az egészben az volt a legjobb, hogy mindig a téli disznóvágásból való füstöltkolbászt ehettem, mert az erre lett tartogatva, ha nyáron majd kirándulunk. Bár azt otthon a hűvösben is megehettük volna. De akkor még az a közmondás járta, hogy több nap, mint kolbász:)
Itt még pici volt, kerek, pihe-puha és olyan mint a tűz! Ez azon pillanatok egyike volt amikor ippen ahol érte az álom elaludt. Imádom (még most is) a hatalmas nagy mancsait simizni! ÁÁÁÁ imádom az egész lányt úgy ahogy van! :))
Putaoi muntjákszarvas
Arunácsali makákó
