Jászberényből nekünk is kedvenc célunk volt kerékpárral a Mátra. Füredig lánc szaggatva fel tudtunk tekerni. Ott a trafik mellett vállra vettük és turista úton felmentünk Kékesre. Lefelé Gyöngyösig nem volt gond. Vagy felfelé csak Sástóig? Eszembe jutott a név a Károlyi kilátóval együtt. Bár Sástón is szalonnáztunk télen a kilátó tetején. Mátrafüreden is van(?) egy kilátó, aminek a fa oszlopába bele véstem a nevem, 1964 , 65 tájékán. Mindez már elérhetetlen távolságban van. :-(( Még Berénybe szeretnék sokszor eljutni. A nyáron jó volna.
A '60-as években jártunk nyáron fel a Mátrába biciklivel. Parádfürdő környékén sátoroztunk. Az ősparkban, a Tarna patakban jó arasznyi folyami rákok voltak. Pár éve jártunk arra: az ősparkot szétcseszték, a Tarnában meg csak olajfoltok meg építési törmelék volt...
Vettem itt a piacunkon a XI. kerületi csarnokunkban hekktörzset eleget. Vettem még pörcöt, meg vettem paprikás fokhagymás tokaszalonnát, meg vettem még pofahúst is. De mire hazaértem elfelejtettem, hogy melyik melyik. Először megkóstoltam a tokaszalonnát. Rendkívül ropogós volt. Aztán megsejtettem, hogy akkor ez lehetett a pörc.
A halakat megismerem. Le kell majd pikkelyeznem mindet - ha el nem felejtem - aztán paprikás liszttel megtrágyáznom mindegyiket sütés előtt.
Vehettem volna hasábburgonyát is, de az eladó asszony el volt menve valahová. Negyedórányi várakozás után úgy döntöttem, hogy majd én készítek hasábkrumplit itthon.
Basszus! Sütőolajat elfelejtettem venni. Holnap ez lesz az első dogom. Csak el ne felejtsem.
Én TV sorozat egyik epizódjában láttam, ahol Drew Pritchard vásárolt vagy 20 darabot egyik régiségkereskedőnél, és úgy emlékszem azok olyanok voltak, amikbe nyelet lehet beledugni. Úgy sejtem, hogy a hosszú nyélnél fogva a szigonnyal kifogják a sekély víz iszapjában kígyózó angolnát. Mivel nem vagyok egy komoly horgász - tíz éves korom óta még bot sem volt a kezemben - súlyosan tévedhetek.