Valóban ki lehet találni ilyen sztorikat. Mivel nem ismersz engem, ezért akár hazudhatnék is. Meggyőzni úgy sem tudlak, de azért elmondom: az igazat írom.
Teljesen tisztában vagyok az okokkal, mivel X eléggé pontosan elmesélte. Nem volt semmi észszerű ok arra, amit a doki tett.
Tenni akkor lehetne, ha a sértett ott és akkor azonnal lépne, de legtöbbször nem is mer, mert vagy nem hisznek neki, vagy mert fél a megtorlástól.
Tisztelet a szürke eminenciásoknak.
Ők lennének a többség akik rendesen végzik a munkájukat?
Bár csak igy lenne.
De a személyes tapasztalatok(és bizony mndenkinek voltak már negatív tapasztallatai aki eü ellátásra szorult) nem ezt mutatják.
Nem azt muttatják hogy jellemzően rendesen normálisan ellátnának bennünket betegeket,még paraszolvencia ellenében sem.
Sebész belgyógyász összefügg írod.
Én vastagbélproblémával voltam sebészeten(puffadás lépett fel) amikor ez késöbb is előjőtt báriumos röngtenvisgálat történt.(később amikor megint szenvedtem tőle nem amikor ekőször bent feküdtem a korházban,bizony!!!)
Negatív lett az eredmény.
A sebész főorvosnak eszébe sem jutott hogy átirányítson belgyógyászhoz,aki esetleg tovább vizsgálódott volna az ügyben.
Pedig tisztes paraszolvenciát kapott a főorvos úr.
És ő volt az egyetlen(!) a hatfős orvosi gárdában aki legalább felismerte hogy vastagbélproblémáról van szó.
HMMMMM.
És a problema nem nyert megoldást mind a mai napig.Max nem eszem pirospaprikát,mert a saját(!) megállapításom szerint ez puffasztja a vastagbelet.
Ez szerinted ellátás/gyógyítás?
És még sorolhatnám a példákat a saját bőrömön tapasztaltakat, szemileg is.csak ez nem a Te szakterületed úgy sejtem)
Pénz:
a Megyós bérrendezés óta azért nem panaszkodhat az orvosi kar,nem beszélve a paraszolvenciáról.
Meg érdemes elolvasni Moldova György most megjelent könyveit az EÜről.
A kép még siralmasabb annál is amit eddig is gondoltunk.
...És ez ellen sajnos legtöbbször semmit nem lehet tenni, mert (természetesen) az orvosok kőkeményen védik a hátukat, alig lebuktathatók. A legtöbb halálos, életveszélyes orvosi műhiba, ápolói vétség el volt-van-lesz eltusolva.
Az orvosi kamara által kiadott újságban rendszeresen megjelennek a kamara vagy az etikai bizottság által elmarasztalt/elítélt orvosok nevei.
Pszichiátrián sok beteggel orvosi gyógyszeres kisérleteket végeznek, olyan (új)gyógyszerekkel, melyek felírása, alkalmazása után a gyógyszercégektől az orvosok pénzeket kapnak.
A gyógyszertárban kapható, receptre felírható gyógyszerek esetében én ezt nem nevezném kísérletnek. A gyógyszerkísérletek végzésére egyébként is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak.
Valóban vannak ilyenek is. Meg olyanok is, mint a topicnyitó hozzászólásban szerepelt.
DE!!!!
Van a szürke tömeg, akikről SOHA nem irnak. Akik végzik a munkájukat tisztességesen, becsületesen, a lehetőségeik és tudásuk szerint legjobban. De hisz ezek nem érdekesek, ezek CSAK a munkájukat végzik, ezeket nem kell kiemelni, igaz?
És ott van a másik oldal, akikről szó esett az elején. Van, sajnos van. Mert az a nagy büdös helyzet, hogy az orvos sem hülye. Látja azt, hogy az övénél jóval kevesebb munkával de főképp jóval kisebb felelőségel jóval többet lehet keresni. Mit csinál? Ha van egy csöpp esze és nem ragaszkodik foggal-körömmel a hivatásához, akkor elmgy gyógyszerügynöknek és máris szabad a hétvégéje, nem kell 8-10 ügyeletet dolgoznia úgy, hogy közben másnap este megy csak haza, van céges szuper autója, mobilja, laptopja és MEGÉL a fizetéséből.
Van a másik véglet. Aki azért jön orvosnak, mert ez egy amolyan "pénzes szakma". Ezek azok, akik tudatlanok, barbárok és az ellenségemet nem biznám rájuk. Sajnos egyre többen vannak, mert lassan oda jutunk, hogy az orvosegyetem lesz a gyűjtője azoknak, akiket máshova fel sem vennének. Amikor én felvételiztem 84-ben, még 116 pont kellett a felvételhez. Azaz legfeljebb 4 négyesem lehetett a gimnázium 3. és 4. osztályában és maximálisan kellett teljesiteni a felvételin, mind irásban, mind szóban. Ma a határ 92 pont.
És ott a nagy többség, az emlitett szürke eminenciások. Akik miatt azért meggyógyulnak a betegek, akiknek van még lelkiismeretük és tisztességük. Akiket csak késő este látnak a gyerekeik és a feleségük, mert húzzák az igát.
Sajnos (?) nem vagyunk Istenek. Nekünk is lehet egy-egy rossz napunk, és elképzelhető, hogy odáig jutunk, hogy udvariatlanabbul fordulunk a beteghez, mint hogy azt megérdemelné. Higgyétek el, aki ORVOS és nem CSAK DOKTOR, az utólag nagyon szégyenli magát emiatt.
És igen, védekezünk. Védjük egymás hátát. De miért csodálkoztok ezen? Egyrészt minden szakmában van egy bizonyos "betyárbecsület". Abban a szakmában, ahol ennyire egymásra vagyunk utalva (a sebész nem lehet meg a belgyógyász nélkül és forditva), meg méginkább él ez. Ráadásul, amióta divat lett az orvosokat szidni és becsmérelni, azóta méginkább összetartunk.
Egy példa arra, hogyan dolgozunk: a feleségem szülésze 50 éves elmúlt és a 6. ügyeletén volt túl. Kérdeztem, hol vannak a fiatalok, hisz a nőgyógyász az egyik legjobban kereső szakma, nem? A válasz: NINCSENEK FIATALOK! Van 6-8 ügyelet, meg a többi éjszakai bejövetel a szülésekhez, és ugye ők egyszerre két ember életéért felelnek. Annyi a per és mocskolódás, hogy nem mennek el szülésznek!!!
Mégegyszer: lehet az orvosokat pocskondiázni, ez egy kellemes téma, hisz aki beteg, könnyen találkozik ilyen negativ élménnyel. és ahogy irtam az elején:
Vannak a valódi orvosok, akikről soha nem irunk, mert nem érdekesek, ezek CSAK a munkájukat végzik, ezeket nem kell kiemelni!
Sajnos, az ilyen témájú topicokat végiglapozva előre sejthető a reagálás, amit válaszként kapni fogok, de ezt akkor sem hagyhattam szó nélkül. Vállalom.
Üdv
DoktorÚrVazze
Ui: ujjnyi vastag kanül nem létezik, az egy beöntőcső vastagságának felel meg. A legvastagabb infúziós kanül 3-4 mm vastag, de az már szinte állatorvosi méretű.
A centrális vénakanül átmérője kb. 1,2-1,5mm, tehát nem ujjnyi vastag. Nem nevezném műtétnek, még a mentőautóban is meg lehet csinálni. Nem mindig sikerül elsőre, van olyan beteg, akinél egyáltalán nem sikerül, vagy csak sokszori próbálkozás után a rossz anatómiai viszonyok miatt.
Az a gond ezekkel a sztorikkal, hogy így X.. meg Y... semmit sem ér. Még csak le sem ellenőrízhető, tehát bárki kitalálhat ilyet. Csak konkrét, visszakereshető - és bizonyítható - történeteket érdemes megemlíteni, no annak aztán már lenne hatása. Így azonban Te magad sem tudhatod, hogy mi lehetett az ok. Még az is lehet, hogy a fickó allergiás volt valami gyógyszerre. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ilyen Blikk-színtű hírekkel nem lehet megváltoztani a helyzetet, legfeljebb csámcsogni a történteken.
Azért kisműtét, mert viszonylag nagy fertőzés veszéllyel jár, és nem csak egy sima tűszúrás.
Természetes, hogy kapsz(jogod) fájdalomcsillapítót, de az a "szerencsétlen", nem kapott. Mondván, neki már úgy is mindegy, hisz gyakorlatilag haldokolt.
Az alatt, hogy "általánosságban előfordul"-nak ilyen esetek értem, hogy mindenhol megesnek hasonló dolgok.
...fő ütőérbe kell bevezetni egy ujj!!! vastagságú csövet...
Ez azért enyhe túlzás. És én még kis műtétnek sem nevezném. Én azért úgy emlékszem, kaptam érzéstelnítőt annak idején. Egyébként a betegnek alkotmányos joga van érzéstelenítőt/fájdalomcsillapítót kérnie.
Sajnos így van.
Ha nem is a pénz miatt(legalábbis ápolói szinten), akkor a biztos munkahely, vagy meert más nincs miatt.
Azokat pedig, akik valóban, vmiféle idillikus, romantikus segíteni vágyásból lettek ápolók (pl.:X), azokat hülyének nézik, lekezelik, kiközösítik, rosszabb esetben "kicsinálják".
És ez ellen sajnos legtöbbször semmit nem lehet tenni, mert (természetesen) az orvosok kőkeményen védik a hátukat, alig lebuktathatók. A legtöbb halálos, életveszélyes orvosi műhiba, ápolói vétség el volt-van-lesz eltusolva.
Az egyik legfertelmesebb:
Pszichiátrián sok beteggel orvosi gyógyszeres kisérleteket végeznek, olyan (új)gyógyszerekkel, melyek felírása, alkalmazása után a gyógyszercégektől az orvosok pénzeket kapnak.
Akkor is megteszik ezt, ha a betegből valódi elmebeteget csinálnak.
Pénz ellenében orvosok nem egy komoly bűnözőt tituláltak pszichiátriai betegnek, hogy elkerühesse a börtönt.
Vannak ápolók, akik a zártosztályokon néha megverik a betegeket.
És még lehetne folytatni...
Ezek sajnos ÁLTALÁNOSSÁGBAN előforduló dolgok!
Nekem már nincsenek
Az 1xű, földhözragadt ember azt képzelné az orvosokról, ápolókról, hogy nem csak a pénzért választották ezt a hivatást, hanem az embereken való segíteni akarás szándéka dominált.
Nos röviden: L0f@szt van igy!
Egy jó ismerősöm(hívjuk X-nek) az egészségügyben dolgozik, mint ápoló. Sok kórházban, és osztályon megfordult és rengeteg etikátlan, felháborító, gusztustalan, törvénytelen dolgot mesélt, amit orvosok, nővérek követnek el rendszeresen, nagy általánosságban.
Az ember betegként már sokszor kérdezni, kérni sem mer az általában idegebeteg, feszűlt orvosoktól, nővérektől, akik maximálisan éreztetik kiszolgáltatottságunkat és visszaélnek vele.
Egy sztori (több is van még):
X sebészeten dolgozik, ahol egy rezidens(kezdő, egyetemen frissen végzett,különböző osztályokon szakmai gyakorlatot szerző, gyakorlati tudással még nem rendelkező) orvos , nővérek segédletével egy kéz és láb nélküli embernek akart centrális vénát szúrni... Ezt a "kis műtétet"(nem műtőben végzik) azoknak csinálják, akiknek nem találnak vénát a kezén, lábán, ezért a nyaki fő ütőérbe kell bevezetni egy ujj!!! vastagságú csövet kb10cm hosszan, hogy az infúziót itt kaphassa meg. Mivel ez elviselhetetlen fájdalmakkal jár előtte sok érzéstelenítő injekciót(lidokain) kell kapnia. Nos, a rezidens ennek a betegnek NEM ADOTT fájdalomcsillapítót, a beteg a műtét alatt fájdalmában már sírt, mert nem sikerült elsőre eltalálni, legalább 10-szer!!! szúrta meg, és amikor X (megrökönyödve) megkérdezte, hogy: - Nem kéne lidokaint adni neki?, a válasz csak annyi volt, hogy: - Jó ez így is!
:((((
Amikor ezt elmesélte, legszívesebben ordítani tudtam volna. És egy rakás ilyen és ehhez hasonló történetet mesélt, amit személyesen tapasztalt...
Akinek vannak hasonló élményei, történetei, vagy véleménye, kérem ossza meg!
